Szeged és Vidéke, 1903. április (2. évfolyam, 79-103. szám)

1903-04-01 / 79. szám

Három törvényjavaslat. Budapest, márczius 31. (Saját tudósítónkról.) Mint országgyűlési tudósításunkban olvasható, Lukács László pénzügyminiszter három törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé. Itt adjuk a három törvényjavaslatot : I. Törvényjavaslat a készfizetésések felvétele tárgyában. 1. §. Az Osztrák-magyar bank alapszabályai 83. czikkének ez idő szerint felfüggesztett határozatai, amelyek a banknak arra a kötelességére vonatkoznak, hogy jegyeit magyar vagy ausztriai vezetű törvényes érczpénzzel beváltani tartozik, azon a napon, amelyen a jelen törvény határozatai érvénybe lépnek (5. §.) hatályba behelyeztetnek. 2. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy egyetértőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyminiszterével az osztrák-magyar banknak megengedhesse, hogy a) 10 koronára szóló bankjegyeket az 1899. évi XXXIV. törvényczikk alapján ugyanezen év november 1-én kötött egyezmény III. czikkének 3. pontja szerint megállapított 160.000.000 korona összegen túl is. b) 20 koronára szóló bankjegyet a bankalapszabályok 83. czikkének ez idő szerint felfüggesztett határozatai érvénybelépte után is kibocsáthasson. A 10 és 20 koronára szóló bankjegyek kibocsátása az osztrák-magyar bank alapszabályaiban foglalt rendelkezések szerint történik. A 10 és 20 koronás bankjegyeknek azonban 400.000.000 korona összegig teljesen érczczel kell fedezve lenniök, míg az ezt az összeget meghaladó forgalomnak érczfedezetére nézve az alapszabályok 84. czikkében foglalt határozatok irányadók. Ezeknek a rendelkezéseknek megtartása az osztrák-magyar bank alapszabályainak 104. czikke értelmében közzéteendő heti kimutatásokban számszerint külön kimutatandó. Az Osztrák-magyar bank a fentebb jelzett engedély megadása alkalmával arra kötelezendő, hogy ezzel az engedélylyel a pénzforgalom igényeihez képest fog élni. Az Osztrák-magyar bankra a 20 koronás bankjegyek előállításából háruló költségekhez való járulásképp a banknak attól az időtől kezdve, amidőn az alapszabályok 83. czikkének ez idő szerint felfüggesztett határozatai érvénybe lépnek, a két államot az alapszabályok 102. czikke értelmében a bank nyereségéből megillető rész terhére minden egész évre 500.000 kor. átalány engedélyezendő. Ha a két államot illető rész ezt az évi átalányösszeget el nem éri, a hiányt a magyar és az ausztriai államkincstár a banknak abban az időpontban és abban az arányban tartozik megtéríteni, amelyben a bank nyereségéből a két államot megillető rész a bankszabályok 102. czikke értelmében a két államnak mindenkor kifizetendő. 3. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy egyetértőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyminiszterével az osztrák-magyar banknak megengedhesse, hogy a birtokában lévő, külföldi piaczokra szóló váltókat és külföldi jegyeket, ha azok arányban vagy aránynyal egyenértékű valóságos éremértékben fizetendők, legfeljebb 60.000.000 korona erejéig a bankalapszabályok 83. czikkének ez idő szerint felfüggesztett határozatai érvénybelépte után is, az alapszabályok 111. czikkének erre vonatkozó határozatai szerint érczkészletébe beszámíthassa. 4. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy az osztrák-magyar bank érczkészletére vonatkozó mellékelt egyezményt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megköthesse. 5. §. Azt a napot, amelyen a jelen törvény határozatai érvénybe lépnek, a kormány a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg rendeleti úton állapítja meg. 6. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, feltéve, hogy egyidejűleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban tartalmilag azonos törvényes intézkedések léteznek. ■A törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. Budapest, 1903. márczius 31. Lukács László, s. k., magy. kir. pénzügyminiszter. Egyezmény az Osztrák-magyar bank érczkészlete tárgyában. Kapcsolatban azokkal a határozatokkal, amelyek az 1884. évi julius 24-én és 1899. évi november 1-én kötött egyezményekben a magyar királyi kormányt és a császári királyi kormányt megillető, az általuk az államjegyek beváltása végett az Osztrákmagyar banknál lefizetett arany értékérmék visszakövetelésének jogára nézve arra az esetre vannak megállapítva, ha az Osztrákmagyar bank szabadalma a bankalapszabályok 83. czikkében foglalt és a bank jegyeinek törvényes érezpénzzel való beváltására vonatkozó határozatai hatálybalépte előtt megszűnnek, vagy az osztrák-magyar bank ez előtt az időpont előtt felszámolna, a m. k. kormány és a cs. k. kormány között ezúttal arra az esetre, ha az Osztrák-magyar bank szabadalmának lejárta, vagy a banktársaság korábbi feloszlása alkalmával, de a bankalapszabályok 83. czikkének említett határozatai hatálybalépte után, az Osztrákmagyar bank ingó és ingatlan vagyona a m .k. államkincstár és a cs. k. államkincstár között felosztásra kerülne, a következő pontokat illető megegyezés jött létre. 1. Az Oszrák-magyar banknak felosztásra kerülő mérlegszerű érczkészletéből mindenekelőtt azok az arany értékérmek, amelyek a m. kir. kormány és a cs. k. kormány által az államjegyek beváltása végett együtt 542.656.000 korona összegben teljesített lefizetéseknek megfelelnek, akképp osztatnak meg, hogy 30 százalék a m. k. államkincstárra, 70 százalék pedig a cs. k. államkincstárra essék. 2. A maradék érczkészlet és pedig külön-külön annak minden kategóriája a m. k. államkincstár és a cs. k. államkincstár között aszerint a kulcs szerint fog megosztatni, amely a jelzálogüzlethez tartozó vagyonrészek kivételével az osztrák-magyar bank összes ingó és ingatlan vagyonának megosztására nézve meg fog állapíttatni és amely ennek folytán arra az arányra alkalmazandó lesz, amelyben a két államkincstár az osztrák-magyar bank részvényeseinek kifizetendő összeget viselni tartozik. II. Törvényjavaslat a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvényczikk további kiegészítéséről. 1. §. Az 1899. évi XXXII. törvényczikk alapján vert 19.200,000 korona ötkoronás ezüst érmén felül további 19.200,000 korona ötkoronás ezüst érme verendő. Ezek az érmék kizárólag az állam számlájára veretendők. Veretésük, kiállításuk és fizetési erejük tekintetében az 1899. év XXXII. törvényczikk határozatai irányadók. ,Az ötkoronások vezetésére és forgalombahozatalára vonatkozó határidők rendeleti uton állapíttatnak meg. 2. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe; az 1892. évi XVIII. törvényczikkel az ország törvényei közé iktatott, az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés hatályának tartama alatt azonban csak amellett a feltétel mellett léptethető életbe, ha az ötkoronások vezetése iránt a magyar korona országainak kormánya a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő szerződést köt. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1903. márczius 31. Lukács László, s. k., magy. kir. pénzügyminiszter. III. Törvényjavaslat az 1892. évi XVIII. törvényczikk alapján a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kamránya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő újabb pótszerződésről. 1. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződést kiegészítő következő pótszerződést köthesse : 1. czikk. Az 1899. évi XXXIII. törvényczikkel beczikkelyezett pótszerződés alapján vert 64.000.000 korona ötkoronás ezüst érmén felül, ezekből az érmékből mindkét államban további 64.000,000 korona veretendő, amely összegből a magyar korona országai 19.200,000 koronát, a birodalmi tanácsban képviselt bíróságok és országok 44.800,000 koronát veretnek. Ezek az ötkoronások csakis az illető állam számlájára vezetnek. Veretésük, kiállításuk és fizetési erejük tekintetében az 1899. évi XXXIII. törvényczikkbe czikkelyezett pótszerződés határozmányai érvényesek. II. czikk: A jelen pótszerződés alapján újabban vezetendő ötkoronások veretése iránt az intézkedést a két pénzügyminiszter a jelen pótszerződés megkötése után azonnal megteendi és a forgalomnak az ötkoronás érmék iránti igényeihez képest fokozatosan be fogja fejezni. Azt az időpontot, amelyben a forgalombahozatal megkezdendő, a két pénzügyminiszter egyetértőleg rendeleti úton fogja megállapítani. III. czikk. A fentebb megjelölt összegű ötkoronások vezetése végett a két pénzügyminiszter az osztrák-magyar banktól az ellenértéknek törvényes fizetési eszközökben való lefizetése mellett, együtt 64.000.000 korona ezüst egyforintost és pedig a m. kir. pénzügyminiszter 192 millió koronát, a cs. k. pénzügyminiszter 448 millió koronát fog a veretés előhaladásának arányában fokozatosan átvenni. IV. czikk. A két pénzügyminiszter által átvett egyforintosok az illető pénzverdékhez azonnal verdeanyagkép átutalandók. 2. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. Budapest, 1903. márczius 31. Lukács László, s. k., magy. kir. pénzügyminiszter. SZEGED ÉS VIDÉKE.___ Szeged, 1903. szerda, április 1. KÖZIGAZGATÁS. A törvényhatósági utak föntartása. Évente nagyobb összeget költ a város a törvényhatósági utak föntartására. Az utakat kavicscsal, homokkal szórják be, majd hengereztetik. A mérnökség most terjesztette be a tanácshoz a törvényhatósági utak föntartására ez évre szükséges költségek jegyzékét. Ez évben javításra szorulnak a szegedszabadkai, szeged-dorosmai, szeged-alsóközponti, szeged-szőregi, szeged-csongrádi és szeged-szabadkai törvényhatósági utak. A mérnökség javaslata szerint az utak rendbehozására szükség lesz 904 köbméter kavicsvizalékra, 1236 köbméter homokra, 762 köbméter zúzott kavicsra. Ezeket az anyagokat a tanács árlejtés útján szerzi be. A törvényhatósági utak fentartására a mérnökség ez évre 23,928 koronát kér a tanácstól. Szinházvizsgálat. Ma délelőtt volt a szokásos szinházvizsgálat, amelyen Koczor János h. főkapitány, Torlai Artur mérnök, Bauer Károly színházfelügyelő és a színházi főgépész voltak jelen. A bizottság mindent a legnagyobb rendben talált.