Szeged és Vidéke, 1904. január (3. évfolyam, 1-58. szám)
1904-01-01 / 1. szám
Szeged, 1904. péntek, január. SZEGED ÉS VIDÉKE. Politika. A szabadelvű párt újéve. Az országgyűlési szabadelvű párt tagjai újév napján délelőtt 10 órakor gyülekeznek a szabadelvű pártkörben, ahol Kubinyi Géza a párt nevében üdvözli annak elnökét, báró Podmaniczky Frigyest. Ezután testületileg megjelennek a miniszterelnökségi palotában, ahol ugyancsak a párt nevében Nagy Ferencz üdvözli gróf Tisza István miniszterelnököt. Onnét a párttagok a kabinet tagjaival együtt az országházba indulnak, ahol a párt nevében Kristóffy József üdvözli a képviselőház elnökét, Perczel Dezsőt. A középitészeti tanács nem szűnik meg. — A belügyminiszter rendelete. — (Saját tudósítónktól.) A mai napig úgy volt, hogy a szegedi középitészeti tanács ma, deczember 31-ikén megszűnik. Meg, mert a törvény eddig adott a tanácsnak életet. A Tisza-kormány gondolt ugyan arra, hogy a tanács működését meghosszabbítsa s erre vonatkozólag e hónap elején törvényjavaslatot is terjesztett a képviselőház elé, de ebből a javaslatból az obstrukció miatt kellő időre törvény nem lehetett, így az volt gondolható, hogy megfelelő törvényi intézkedés hiányáában a tanács működése — legalább egy időre — a mai napon megszűnik. Nem így történt. Tisza István gróf belügyminiszter ma rendeletet intézett Kállay Albert főispánhoz, mint a középítészeti tanács elnökéhez, amelyben közli, hogy a szegedi középítészeti tanács működését újabb törvényhozási intézkedésig, miniszteri jogkörében meghosszabbítja. Alább közöljük a rövid rendelet tartalmát. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy ez az első eset, amidőn a kormány a szükségrendelet eszközéhez kénytelen nyúlni az obstrukció miatt. Mert a minisztériumnak nincs joga arra, hogy a törvényhozás jogkörébe vágó ügyeket rendeleti úton szabályozza, sem hogy lejáró törvény hatályát meghosszabbítsa. Mint alkotmányjogi cselekedet, feltétlenül kárhoztatandó a kormány azon tette, hogy a középítészeti tanács életének meghosszabbítása érdekében szükségrendeletet bocsátott ki; a czélszerűség szempontjából pedig legalább is kérdéses, hogy érdemes volt-e ezért a kétséges értékű czélért — t. i. a tanács életének meghosszabbításért — ilyen jogsérelemre precedenst alkotni. Valószínű, hogy ez a kérdés még érdekes vitát fog kelteni a Házban , bizonyos azonban, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor maga a kormány fogja kérni a Ház fölmentését a rendelet kibocsátása ellenében. Abelügyminiszteri leirat rövid tartalma ez . Miután a képviselőház tárgyalásai olyan folyamatban vannak, hogy ki van zárva, miképp a középítészeti tanács működésének meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék, mire az előbbi törvény hatálya lejár, meghatalmazza a miniszter Kállay Albert főispánt, mint a tanács elnökét, hogy a tanács működését tovább is vezesse s erről a város közönségét a polgármester útján értesítse. A miniszternek ez a rendelete addig lesz hatályban, amig a törvényhozás nem intézkedik. A középítészeti tanács ma délután 5 órakor tartott ülésén foglalkozott a miniszternek ezzel a rendeletével, .Az ülésen Kállay Albert elnökölt; jelen voltak Fluck Ferencz, Lichtenberg Mór, Reöck Iván és Rósa Izsó dr. tanácstagok, továbbá Tóth Pál dr. főjegyző, előadó, Taschler Endre tanácsnok és Tóth Mihály főmérnök. Az ülés megnyitása után Tóth Pál főjegyző felolvasta a miniszter rendeletét, amelyet a tanács egyszerűen tudomásul vett. Kállay Albert főispán kijelentette, hogy a tanács e rendelet értelmében változatlanul folytatni fogja a működését a jövő esztendőben is. Ezután elintézték a folyó építkezési ügyeket s ezzel a délután 5 órakor kezdődő ülés fél 6 órakor véget ért. A főispán a miniszter rendeletéről a polgármester útján értesíti a város közönségét, a polgármester viszont a főispán átiratát a közgyűlés elé fogja terjeszteni. ősei valaha tizennyolcz falut dirigáltak a cserneki várból, melyet a család alapítója kapott a honfoglaló Árpádtól. A századokkal azonban a jobbágyfalvak is elröpültek. A Kazántzyak mindig mulatós emberek voltak és a bor erejét tudvalevőleg Noé sem ismerte. Szóval Pepi bárója alig maradt egy pár száz holdacska fekete erdélyi humus. Annyival pedig nem érdemes takarékoskodni, a Ami megmaradt a tengervagyonból, abból a tizenkétéves Pepi kiállított egy szabadcsapatot. És azzal olyan derekasan végezte a dolgát, hogy negyvennyolcz után összes ingatlana az a vizitkártya volt, melyet az osztrákok fölszegeztek az akasztófára. Nagysokára, mikor hazakerült, az atyafiság révén visszakapta a némettől Cserneket. De uram isten, milyen állapotban. A hatalmas büszke vár félig rombadőlve, összevissza repedezve. A kastély melléképületeinek nyoma sem volt. A park elvadult, utjai begyöpösödtek. És a kőkerítés, a hatalmas, büszke kőkerítés, mely az egészet körülvette, teljesen le volt rontva. (Abból épült föl az oláh templom.) A kutyák és a falusi gyermekek szabadon járhattak be gyümölcsöt lopni. Csak a kapu, a büszke, három nyilásos, oszlopos kőkapu maradt meg épen. És fölötte félelmetesen, rettenthetlenül, de rozsdásan ékeskedett a palló.s ! Hej, nagy hatalom volt egykor az a formátlan érczdarab. Az jelentette, hogy a földesurnak pallosjoga van. Nem sokat jár pörölni viczispánhoz, vagy nem tudom mihez. Aki rászolgált, azt rövidesen lenyakaztatta. Aztán felebbezhették az ítéletet . . . Pepi báró — akit a megyei humor koldusbárónak nevezett el — hamar beletörődött az új állapotba. Valahonnan asszonyt hozott Csernekre és megesküdött, hogy az utczára, amely szerinte már német terület, soha sem teszi a lábát. A német elvehette a birtokomat, romba dönthette a kastélyomat, de családjámat nem tépheti ki az ezeresztendős gyökereivel és jogaival. Attól kezdve soha ki nem mozdult Csernekről. Nem tudott semmit a világról. Azért mégis lassan kint megöregedett. Vadászott az óriási parkban — passzus nélkül termesztette a dohányt — fináncz nélkül. Csernek olyan messzi esett a világtól, hogy arra fináncz nem járt soha. Török se. Azután meg el is néztek a hirtelen mérgű, vérmes, bolond bárónak. — Minek zavarni szegényt az illúzióban ? — mondta egy tekintélyes és hatalmas pártfogója. Ebben született, ebben nőtt föl, soha sem fog beletörődni a megváltozott világrendbe. És Pepi báró szentül meg volt győződve, hogy minden a régiben maradt. Jószivü, csöndes teremtés volt. De ha valaki fölboszantotta, kicsiny, fekete szemei dühösen, szikrázva forogtak a bozontos szemöldök alatt és pipacsvörös képpel rikácsolta: úgy — Akasztófára való gazember! tudd meg, hogy lenyakaztatlak ! — Nem lehet már tekintetes ur ! — vetette ellen a falusi biró. Rég eltörölték már a régi törvényt . . . Szeged népesedése. Az anyakönyvi hivatal kimutatása. (Saját tudósítónktól.) A szegedi anyakönyvi hivatalban ma, az év utolsó napján, lezárták az anyakönyveket és egybeállították az év népmozgalmi statisztikáját. Ebből a statisztikából rendre kitűnik, hogy az elmúlt évben hányan születtek és hányan haltak meg Szegeden, és föl van tüntetve az is, hogy egy év leforgása alatt hány házasság köttetett a városban. Ezek a népmozgalmi adatok nem a legkedvezőbbek, különösen, ha összehasonlítjuk a múlt esztendő statisztikájával. A születések száma kisebb volt, örvendetes azonban az, hogy Ili halálozással kevesebb történt, mint az előző esztendőben. A múlt esztendőben 1810 egyén halt meg Szegeden, mig ez évben csak 1696 volt az elhunytak száma. A szegedi első anyakönyvi kerületben az 1903. évben 586 házasság köttetett s így 17-tel kevesebb, mint az előző évben. Ennek oka a törvényen kívül való állapot. Ha a három évet kiszolgált katonák szeptemberben megszabadulnak, úgy 70—80 házassággal több lett volna, mint 1902-ben. .A keresztény vallásfelekezethez tartozók között 72 vegyesházasság köttetett. A vőlegény volt római katolikus 14, ev. ref. 26, ág. hitv. ev. 16, gör. kel. 11, gör. kath. 4 és unitárius vallásu 1 esetben; a menyasszony volt róm. kat. vallásu 53, ev. ref. vallásu 14, ág. hitv. ev. 3, gör. kel. 1 és unitárius 1 esetben. Ezen vegyes házasságokból származó gyermekek vallására 39 esetben történt megegyezés a házasulók között és pedig a római katolikus vallás javára 23, az ev. ref. vallás javára 9, az ág. hitv. ev. vallás javára 5 és a gör. kel. vallás javára 2 esetben. Keresztény és izraelita között 10 házasság köttetett; négy esetben volt a vőlegény izraelita és 6 esetben keresztény; 6 esetben volt a menyasszony izraelita és 4 esetben keresztény. Ezen 10 házasságból 5 esetben történt megegyezés a születendő gyermekek vallására ; 2 esetben az izraelita s 3 esetben a keresztény vallás javára. Az elmúlt esztendőben 2284 gyermek született Szegeden és pedig 1222 fiú és 1062 leány. Ezek közül hatva született 36 fiú és 23 leány. Törvénytelen gyermekek száma 250 volt. Az anyakönyvi hivatal által egybeállított népmozgalmi adatok hónaponkénti kimutatásban a következő : Pepi báró éktelen haragra lobbant. — Hogy mondtad te akasztófára való ? Hogy eltörölték az én ezeresztendős jogaimat ? Ki törölte el ? Hol törölte el ? És ki adta nekem tudtomra ? . . . Látod azt a pallóst a kapu fölött ? Ekkor már hörögni kezdett a rikácsolástól. — Anddriss! Te Andriss! Készülj neki . . . Délután . . . Ilyenkor lélekszakadva rohant ki a sovány báróné. — Pepi! Lieber Pepi! Magst ruhig sein ! . . .■ Nyolcz gyereke van a szerencsétlennek . . . Gondold meg, árvák lesznek a szegények . . . És halkan, titkolózva hozzátette : — Ha . . . izé . . . wie soll ich sagen . . . ha neked is lettek volna . . . Pepinek egyszerre meglágult a szive. Udvariasan karonfogta feleségét és gyöngéden odahajolt a sovány, félénk öregedő asszonyhoz. — Vous pleurez, Madame ? . . . Hát bizony most nem igen figyelt a madamere. A kóczos gazficzkó szilvát lopott a kertből és amikor Pepi báró lefejezéssel fenyegette, arczátlanul visszakiáltott neki: — Igen a kutyát, de nem engem . . . No már erre annyira kijött a sodrából, hogy feledve öregségét, méltóságot, mindent, utána iramodott a gazembernek. Az pedig megszeppenve vágtatott lefelé az utón. A kapu előtt aztán volt borzalom-- éppen szembe találta magát Andrissal. A szegény kölyök majd elájult az ijedségtől. Két tűz közé került. Helyesebben, két pallos közé.