Szeged és Vidéke, 1904. május (3. évfolyam, 154-177. szám)

1904-05-01 / 154. szám

GEDES V DEK SZEGED, 1904. vastaap, mitjns 1. 1 POLITIKAI NAPILAP. | 111. ÍYF0LTAM, 154. (781.) SZE SZERKESZTŐSÉG: KÁRÁSZ-UTCZA 10. SZÁM. Kiadóhivatal; SCHULHOF KÁROLY könyvkereskedés«. FELELŐS SZERKESZTŐ: BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 24 kor. — Félévre 12 kor. — Negyedévre 6 kor. — Egy hóra 2 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. Hivatalos értesítés. A szegedi Bánffy-párt május hó 8-án {vasárnap) tartandó alakuló gyűlésére nagyobb küldöttség fogja meghívni Bánffy Dezső bárót, a párt vezérét s a párt többi vezérférfiait. Ez a küldöttség kedden, május hó 3-án a délelőtti gyorsvonattal tdazik föl Budapestre, ahol Bánffy Dezső báró a dél­utáni órákban az Angol királynő-szálló föld­szintjén levő pártklub-helyiségben fogadja a küldöttséget. Akik a küldöttségben részt kívánnak venni, jelentkezzenek a párt elnök­ségénél (Tisza-szálló nagytertnében este 6—8 óra közt). A sssegedi Bánffy-párt ideiglenes elnöksége. Bánffy Dezső. Irta: Kalmár Antal dr. A kérdés ez: van-e és ha van: hol van a közjogi igazság Bánffy Dezső uj pártjának programjában ? Bánffy Dezső programjáról százan Írtak már — s.zázféleképpen, de a pro­gramot tiszta közjogi világításban még senki se állította a nemzet elé. Pedig a kérdésnek éppen ez a legfontosabb része, s abban tisztán látni, olyan első­rangú állampolitikai szükség, amelyet se a gúny, se a szubjektív politikai érzelmek, hanem csakis a rideg tételes közjogi igazság alapján lehet megoldani. Én tehát tisztán csak ezen és nem a politikai opportunizmus alapján fogok Bánffy Dezső uj pártjának a pro- grarnjával foglalkozni. Én nekem, mint vérbeli 48-asnak, van egy közjogi Szentháromságom: 1. az önálló vámterület; 2. az önálló magyar bank; 3. az önálló magyar hadsereg. Ez a három dolog az, amiben a nemzetnek a számadásamindigAusztriá- val esik meg és igy bármely politikai pártnak bármiféle egyéb programja ^ csak olyan dolog, amelyben a nemzet­nek számadása Ausztriával soha se esik s amelyek tehát igy az ország rendszeres fejlődésének, nemzeti álla­munk kialakulásának és konszolidálá­sának napi élelmezéséhez tartozván, azoknak többé-kevésbbé minden párt programjában benfoglalva kell lenniök. A közjogi Szentháromsághoz képest tehát kis dolgok is ezek s Bécs se igen törődik velük. Non curat minima praetor. Lényegileg ezt a közjogi Szent- háromságot fejezte ki Kossuth Lajos is, mikor a vezető 48-as emberek közjogi programért fordultak a turini remetéhez, s aki azt tanácsolta nekik, hogy a függetlenségi párt programját csakis és egyedül az 1791 : X. és az 1848: III. t.-czikkelyeknek kell kifejezni, amely két törvényczikkelyből elvenni nem szabad semmit, de hozzáadni sem szükséges semmit. Tudjuk, hogy a függetlenségi párt nem fogadta meg Kossuth Lajos taná­csát ; a két törvényczikkelyből nem vett ugyan el semmit, de ragasztott hozzá harmad- és negyedrangu belpolitikai kérdéseket, amelyeken össze is vesztek s többfelé válva — a nemzet igaz szomorúságára — halálos ellenségek gyanánt marakszanak már tizenöt esztendő óta. A közjogi Szentháromságban egyet­értenek, de a tizedrangu kérdésekben halálosan czivakodnak, Bécs pedig dörzsölgeti a kezét, mert ugyan lehet-e félni czivakodó ellenségtől? A történelem meg fogja állapítani, hogy a függetlenségi pártnak ez a gyászos viszálykodása teremtette meg Bánffy Dezső pártjának közjogi jogo­sultságát és igy politikai szükséges­ségét^ is. És még egy ; az 1867 : XII. t.-czik- kelynek a kellő meg nem értése, amire majd alább rá is jövünk. Vizsgálnunk kell tehát azt, hogy ebből a közjogi Szentháromságból Bánffy Dezső mit akar megvalósítani. Nem kétséges, hogy az önálló vám­terület és az önálló magyar jegybank, vagyis az országnak u. n. gazdasági függetlensége Bánffy programjában épp úgy benne van, amint benne van az én 48-as lelkemben is. Hát a Szentháromság harmadik részét, vagyis az önálló magyar had­sereget akarja-e Bánffy? Erre az a felelet, hogy nem akarja. Mit akar hát Bánffy? Magyarul beszélő magyar hadsere­get akar. No ez különös. Hát van közjogi különbség az önálló magyar hadsereg és a magyarul beszélő magyar had­sereg között? Van bizon. A közjogi különbség a kettő között az, hogy az önálló magyar hadsereg az 1848 : III. t.-czik- kely szellemében csakis egy hozandó uj törvény alapján valósítható meg, mig a magyarul beszélő magyar had­sereg az 1867 : XII. t.-czikkelyen, tehát egy már létező törvény alapján is létesíthető. A szemmel látható gyakorlati köz­jogi különbség pedig a kettő között az, hogy amaz Budáról, emez pedig még mindig Bécsből kormányoztatnék. Vagyis a magyarul beszélő magyar hadseregnek a hadügyi kormányzata továbbra is a bécsi közös hadügy­miniszter által eszközöltetnék. Bánffy ez utóbbit akarja, tehát a XII. t.-czikkelyen, vagy, amint mondani szokták, a Deák-féle 67-es közjogi alapon állva akarja megvalósítani a magyarul beszélő magyar hadsereget. Azonban mit akar Bánffy. Hisz a XII. t.-czikkely mai nap is élő törvény és még sincs magyarul beszélő magyar hadseregünk. Eljutottunk tehát a kérdésnek azon punktum szálienszéhez, amelynek már némi alkotmányjogi története van. Láttuk ugyanis, hogy az ország­gyűlési ellenzék egy esztendőnél tovább titáni harczot folytatott — az önálló magyar hadseregért? Nem, hanem a XII. t.-czikkely végrehajtásáért, vagyis az ezen törvény alapján megvalósítható magyarul beszélő magyar hadseregért. Az országgyűlési harczokat megelőzőleg néhány hónappal megjelenik egy könyv, amely a XII. t.-czikkelyen álló magya­rul beszélő magyar hadsereg eszméjé­nek, vagyis a törvény végrehajtásának a tudományos magyar közjogi iroda­lomban az első fecskéje. Az én könyvemet elkobozták, az országgyűlési ellenzék viszálykodása folytán letörött, de Bánffy korának és nemzetének ütőerejére tapintva, fölkapja ez elejtett zászlót s pártot alakítva Írja föl a zászlóra — az ország intranzi- gens gazdasági függetlensége mellett — a magyarul beszélő magyar hadsereget. Az kétségtelen, hogy ez a had­sereg még nem a mi ideálunk, ez még a mi közjogi Szentháromságunknak nem Szentlelke, de vitathatlan, hogy van benne két reálisan értékes dolog: a) már létező törvényen áll; b) közelebb hoz bennünket az Istenhez. Ámde mit kell az egyik és mit kell a másik dolog alatt érteni ? A XII. t.-czikkelyről, az egységes magyar nemzeti állam kialakulására nézve, Magyarország állami közéleté­ben eddigkétféle, homlokegyenest ellen­kező fölfogás volt elterjedve. Az első az volt, hogy a XII. t.-czikkely, úgy, amint az megkonstruál- tatott és 1867 óta végrehajtatott, az ország állami szuverénitását teljesen kifejezi s az u. n. „jogbeli államisá­got“ semmi ügyben vagy vonatkozás­ban nem áldozta föl, ennélfogva ezen az alapon az egységes nemzeti állam teljesen fölépíthető. A második fölfogás pedig ebből indult ki: Mivel államiságunk és nem­zeti aspiráczióink a XII. t.-czikkely alapján nem birt másképpen érvénye­sülni, csak aképpen, amint azt már a negyedik évtized óta látjuk érvénye­sülni, ennek a törvény az oka s igy azt minden gondolkodás nélkül el kell törülni. Az első a hivatalos fölfogás és ezekhez tartozik a dinasztia, az aktiv Lapunk mai száma 20 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents