Szeged és Vidéke, 1907. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

Szeged, 1907. augusztus 1., csütörtök, SZEGED ÉS VIDÉKE. KÜLFÖLD: a cár és Vilmos császár. Münchenből jelentik, hogy Isvolszki orosz pénzügyminisz­ter a napokban ott időzött. A miniszter ere­detileg Tegernseebe akart utazni, de vissza­tért Pétervárra. Azt hiszik, hogy a miniszter útitervének megváltoztatása a cár és Vilmos császár találkozásával áll összefüggésben. Olaszok és németek. Furcsán fogadott Tirol olasz nemzetiségű lakossága a minap egy német kiránduló társaságot, amely az osztrák­ alpok nyugati részét akarta Inns­bruck környékén bejárni. Mikor Persen olasz község felé tartottak, három csendőr jött elibek és értesítette őket, hogy a falu­ban ezer fölizgatott ember fegyveresen vár rájuk. Nehogy összetűzés legyen a do­logból, a németek más irányba fordultak. De egy öreg úr megmaradt a rövidebb utón és elindult öszvéren Persen felé. Mikor a falu határához ért, az olaszok — csak azért, mert német volt — lerántották az öreg urat az öszvérről és összevissza verték. Aztán az öreg úr kíséretét kereste meg a durva tömeg és kényszerítették a társaságot, hogy kalap­­levéve éljenezzék Olaszországot. A németek, nehogy összetűzés legyen, ezt is megtették, de azért este mégis beverték az olaszok an­nak a vendéglősnek az ablakait, aki szállást adott a német utasoknak. A németek végre is elhatározták, hogy elutaznak arról az osz­trák földről, ahol így fogadják az idegent. De a pályaudvaron másfélezer olasz-osztrák várta az elutazókat és búcsúzóul mindegyiket tettlegesen bántalmazták, undorító folyadék­kal bemocskolták. Ausztriában, főleg pedig Németországban óriási a fölháborodás az eset miatt, hogy a hatóságok se védték meg az utasokat az olasz irredentisták dühétől. Az osztrák semmitőszék új elnöke. A király kinevezte Ruber Ignác dr.-t, a legfel­sőbb törvény- és semmitőszék másodelnökét, a legfelsőbb osztrák törvény- és semmitőszék elnökévé. városokat közösen érdeklő ügyeket s megálla­podásának végrehajtásáról gondoskodik. 3. A városok kongresszusa elé kerülő javas­latokat, indítványokat s általában a megvitatandó kérdéseket a törvény­hatósági jogú városok pol­gármestereinek értekezlete, vagy a kongresszus által kiküldendő végrehajtó bizottsá készíti elő. 4. A kongresszus elnöke a mindenkori székesfővárosi polgármester, akadályoztatása ese­tén a polgármesterek értekezletének elnöke, tagjai pedig az önálló törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városok polgármesterei, az illető kerület országgyűlési képviselői, továbbá mindazok, akiket a városok képviseletükben bejelentenek. 5. Minden város, tekintet nélkül lakosainak vagy a kongresszuson megjelent képviselőinek számára, szavazás esetében csak egy szavazattal bír, de a tárgyhoz az illető város részéről meg­jelent minden képviselő hozzászólhat. 6. A kongresszus az eléje terjesztett ügyeket részint együttes ülésen, részint szakcsoportokban tárgyalja. 7. Előterjesztendő minden javaslat, vagy indítvány, mely az erre előre hirdetett idő alatt beérkezik és a városok közös érdekeit érintő kérdést tárgyaz. A második indítvány a városok közi­gazgatási reformját sürgeti. E reform szüksé­gét a vidéki városok már régen érzik, sőt a múlt értekezleten ez irányban megteendő lépések módozatait is megállapította anélkül azonban, hogy e kérdésben azóta valami érdemleges lépés történt volna. Az indítvány petituma az, hogy mondja ki a kongresszus, hogy a pozsonyi értekezlet 7. s a pancsovai értekezlet 6. sz. határozatával elfogadott s a városok közigazgatási reformjára s ezzel kapcsolatban pénzügyi helyzetük szanálására vonatkozó határozat értelmében a kormány­hoz és az országgyűlés képviselőházához e tárgyban benyújtandó felirat megszerkeszté­sére, az annak benyújtásával megbízandó országos küldöttség szervezésére s végül a reformmunkálatok anyagának gyűjtésére, a kérdés felszínen tartására és állandó figye­lemmel kisérésére három tagú végrehajtó­bizottságot küld ki. A városok érdekei. — A polgármesterek kongresszusa. — Szervezkedjenek a városok. — A kolozsvári polgármester indítványai. — Új városi törvényt! (Saját tudósítónktól.) A Magyarország vidéki városainak polgármesterei, mint min­den évben, úgy az idén is szeptember havá­ban még meg nem határozott napjain érte­kezletet tartanak és pedig a pécsi országos kiállításra tekintettel Pécsett. Az értekezleten részt fog venni Szeged város tanácsának képviselője is. Az értekezlet elnöke Brolly Tivadar pozsonyi polgármester lesz, aki most küldötte meg Lázár György dr. szegedi polgármester címére is azt a két indítványt, amelyet Szvacsina Géza kolozsvári polgár­­mester terjeszt az értekezlet elé. Az első indítvány a vidéki városok közös érdekeinek közös szervezet létesítése által való védelmét célozza. Ebben az irányban javasolja a következőket: 1. Mondja ki a törvényhatósági jogú városok polgármestereinek értekezlete, hogy a magyar­­országi városok közös érdekeinek hathatós oltalmazása és előbbrevitele céljából az erők egyesítésével megfelelő szervezetről gondoskodni szükségesnek tartja. 2. E végből három évenkint az összes ma­gyarországi városok bevonásával Budapesten kongresszust rendez, mely a politikai kérdések kizárásával tárgyalja az elébe terjesztett és a KÖZIGAZGATÁS.­ ­ A közgyűlés, Szeged város törvény­­hatósági bizottsága csütörtökön délután 4 óra­kor Kelemen Béla dr. főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozatot már ismertettük. A kisemberek drágasági pótlékának kérdésén kívül különösen a hid­­vámszabályzat dolga kelt érdeklődést és ta­lán sorra kerül az a vitás kérdés, várjon a tisztviselők bármikor is közlekedhetnek-e in­gyen a közhidakon. X új katasztert! Szociális bajainknak egyik fő oka a hibás és merőben téves ala­pokra fektetett kataszteri becslés. Ezer cik­ket írtak már ez ügy körül. Most végre a parlament elé akarják vinni. Torontál vár­megye közgyűlése ugyanis határozatilag egy memorandumot terjesztett az országgyűlés elé, melyben a kataszter revízióját sürgeti, minthogy a területek megadóztatása nem fe­lel meg a termő-, illetve jövedelmező képes­ségnek. (Ez meglehetősen diplomatikus körül­írása annak, hogy a nagybirtok kevesebb adót fizet a területegységben, mint a kisbir­­tok.) Torontál megye megküldte memorandu­mát elfogadás és parlament elé terjesztés vé­gett minden törvényhatóságnak, így Szeged városnak is.­­ Apró hírek: Kelemen Béla dr. főispán, Fo­dor Károly dr. polgármester-hel­­­ettes és Baksa Lajos dr. főkapitány szerdán délután hivatali vizsgálatot tartottak Alsóközponton.­­ A város­nál felfüggesztés folytán két irnoki ásás ürese­dett meg. A polgármester egyelőre helyettesítés­sel töltötte be ezeket az állásokat. A levéltárnál Mayer Istvánt, a rendőrségnél Hajós József napi­ díjasokat alkalmazta a szükséges irnoki teendők elvégzésére.­­ A közgyűlés a városi fürdő férfi­osztályának javítási költségeire 85.000 koronát szavazott meg. A határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. ROVÁSOK. É­ lt közös konyha. Ha meggondoljuk, hogy a mai társa­dalom valamikor egyetlenegy család volt, akkor bizony kiváltódik lelkünkből akár a legérzelgősebb sóhaj is: miért nem vagyunk ma is rokonok, miért küzd minden ember egymás ellen ? Ha Prudhomme azt vágja a világ szemébe, hogy a tulajdon lopás, sokkal inkább mondhatná, hogy minden ekszisztencia más ekszisztencia rovására alakul. Azaz, minden ember küzd az­­ ember ellen s amikor demagógok népgyűlési frázisai a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavait dalolják el csodaszép hangon, akkor ezekkel a retorikai szárnypróbálgatásokkal szemben ott áll a tény: minden téren elkese­redett verseny folyik a megélhetésért és minél többen leszünk, annál nehezebb leszen az élet. „Nehéz az élet*": ebből élnek meg ma­napság azok a lelketlen izgatók, akik ki­használva az emberiség örök sajját-baját, pártokká gyúrják az egyeseket, hogy azután vezérek lehessenek fölöttük. Ez ma a poli­tika, a közgazdaság, a kereskedelem, a mű­vészet, minden : az élet. Egyetlen produktív eszmét sem vet föl ez a beteg társadalom, amelyben minden szép és nemes a törtetők eszközévé aljasul s amelyben a legszűzebb eszmény is érvényesülni akaró herék hitvány cafatjává mocskosul. A panasz örök, az elkeseredés már összetöri a szervezetet s az a rendszertelen, abnormális kapkodás, amelylyel a nagy cél­talanságban nyugvópontot keresünk, szét­marcangolja egészségünk gépszálait, az ide­geket. Ki nem ideges ma ? Hiszen csak körül kell tekintenünk és látjuk, hogy a legdúsabban jövedelmező ekszisztenciák azok, amelyek az idegbeteg emberek nya­valyáin élősködnek. A szanatórium ma jövedelmezőbb esett, mint az osztrák-magyar bank! S miért mindez ? Hogy éljünk ! De hiába, az emberek idegenkednek egymástól, közös érdeket nem ismernek, csak önérdeket és erre is tanítana az ekszisztencialitás ön­védelme. És ebben a nagy tülekedésben — amelyben valamink mindig csak kopik — mégis akad egészséges eszme, produktív gondolat, lelkes mozgalom, amely a meg­élhetés megkönnyítését tűzi ki egyedüli céljául. Arról van szó, hogy szervezkedjenek a családok és létesítsenek közös konyhákat. Ez jelenleg az egyedüli eszköz, amelylyel a drágasággal és keresetpangással szemben kivívhatjuk tisztességes megélhetésünk biz­tosítását. Ez az eszme nálunk Szegeden is visszhangra talált. Lohán László dr. állami főgimnáziumi tanár tette magáévá és ő i ___ ^ ——— ' Ma csütörtök, péntek, szombat és vasárnap a PROFETABAN­i Polgrácz Lajos hírneves zenekara Uzsvárral nagy zeneestélyt rendez. Tisztelettel DailCZÍIl£^©r J&iQOS*

Next