Szeged és Vidéke, 1907. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1907-11-01 / 251. szám
Lukácsiu László: Bánffy Dezső báró tudja. Ő nem mondja meg. Farkasházy Zsigmond: Pedig nagyon érdekes volna megtudni. Ez fontos alkotmányjogi kérdés. Lukácsiu László: Nem kívánja, hogy Bánffy politikája folytatódjék. Ez egyáltalában nincsen az ország érdekében. Közös megértésre kell törekedni. Ez a nemzetiségiek egyetlen célja. Ki adott kegyelmet Lukácsiunak? Bánffy Dezső báró: Nem akar vitába ereszkedni Lukácsiuval. Nem hagyja magát eltávolíttatni soviniszta politikájától. Válaszolnia kell a megkegyelmezés történetére. Lukácsiu kétségbevonta, hogy az ő kezdeményezésére kegyelmeztek meg Lukácsinnak. Ezzel szemben kijelenti, hogy az egész kormány és az ő együttes fölfogása volt, hogy a megkegyelmezést javasolják a királynak. Ez meg is történt Erdély Sándor ellenjegyzésével. Farkasházy Zsigmond: Ki kezdeményezte? Erre nem válaszol? Bánffy Dezső báró erre nem válaszolt. Szó nélkül leült. Idegen beavatkozás. Elintézve azonban nincs az affér. A folyosón Kaas Ivor, aki közül Szász József, Burdia Szilárd és mások állanak, megkérdi: — Mégis ki kezdeményezte a memorandisták megkegyelmezését ? Bánffy megint hallgat, Burdia közbeszól : — Sturdza, a volt román miniszterelnök ! Bánffy csak annyit fűz hozzá: — Sturdzával jó viszonyban voltam . . . A függetlenségiek megbotránkozva tárgyalják ezt az idegen beavatkozást. De csak a folyosón. Mire bemennek a terembe, mindent elfelejtenek . . . Nincs bizalom ! Bozóky Árpád nem fogadja el az indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Bizalmatlan a kormány iránt, a kiegyezés és kvótaemelés miatt, különösen pedig a kormánynak a nemzetiségi és horvát kérdésben elfoglalt állásfoglalása miatt. Igazi függetlenségi politikus nem is, lehet bizalommal a mostani kormány iránt, ő magát igazi függetlenséginek tartja, ezért bizalmatlan a kormány iránt és ezért nem fogadja el a törvényjavaslatot. Elnök megállapítja, hogy a legközelebbi ülés hétfő délelőtt tíz órakor lesz. Az ülés két órakor véget ért. KÜLFÖLD A francia botrány. Berthon, a kémkedéssel gyanúsított honvédtiszt kihallgatása alkalmával visszautasította az összes ellene emelt vádakat és bizonyította a vizsgálóbíróval szemben, hogy gyakori elzászi és németországi utazásai német kereskedőkkel való ügynöki összeköttetéseiből eredtek. Kijelentette, hogy az a beszélgetés, amelyet egy brüsszeli szállodában folytatott, nem kémkedési ügygyel kapcsolatos, mint ahogy följelentője állítja, hanem csak kereskedelmi ügyekre és a politika napi kérdéseire vonatkozott. A terhelt követeli, hogy szembesítsék a feljelentővel. A marokkói eseményekre a Daily Telegraph jelenti Kasablankából, hogy a francia csapatokból, különösen az idegen légió csapataiból még mindig fordulnak elő szökések. A szökevények az arab táborba mennek és kijelentik, hogy franciák, lelövik őket. Más nemzetbeli szökevényeket teljesen kifosztanak. A marokkóiak franciaellenes érzületüket árulják el. Apponyi Lukácsiut protegálja. Lukácsiu Lászlónak a fiát izgatás miatt a kolozsvári egyetem az összes hazai főiskolákról kizárta. Az izgatónak az atyja kért kegyelmet Apponyitól, aki az egyetemi végzést megsemmisítette és új vizsgálatot kért. A kolozsvári egyetemi tanács azonban csütörtökön a reményteljes ifjút újra kizárta, — de csak Kolozsvárról. Ennyit mégis kijárt a nagy hazafi — Lukácsinnak . . . Szeged város közgyűlése. A törvényhatósági bizottság októberi rendes közgyűlését csütörtökön folytatta. A villamos vasút ügyével és a városi iskolák államosításával foglalkoztak. (Saját tudósítónktól.) Az októberi közgyűlés második napján két kérdéssel foglalkozott a közgyűlés. Az első a Kossuth Lajossugárúti villamos vasút sineinek dolga volt. Alapos botrányok derültek ki. Az új tanyai iskolák építése és a polgári leányiskolák államosítása körül is nagy vita volt. A Közgyűlést délután négy órakor nyitotta meg Lázár György dr. polgármester elnök. Taschler Endre főjegyző olvasta föl a szerdai gyűlés jegyzőkönyvét, amely tudomásul szolgált. Kívüle Balogh József aljegyző és Bárdoss Béla osztályjegyző vezették a jegyzőkönyvet. Elsősorban a villamos vasút magas építkezésének ügyét tárgyalták. Balogh Károly tanácsnok ismertette az ügyet. Elmondotta, hogy a szeptemberi közgyűlésen Szigyártó Albert bizottsági tag interpellált az iránt, hogy a Kossuth Lajossugárúton a nagykörúton kívül a villamos vasutat miért építették a gyalogjárójánál jóval magasabbra. Az interpellációra adott választ a közgyűlés nem vette tudomásul és Szigyártó indítványozta, hogy a villamos vasutat az utca szintjére szállítsák alá. Az indítvány folydán egy bizottság ellenőrző lejtőmérést tartott és kiderült, hogy amíg a gyalogjáró magassága 6.09 méter, addig a villamosé 7.09 méter. A társaság hajlandó a vasutat 6,87 magasságra leszállítani, ezenfelül a kavicságyazást — amely mezei vasútformává teszi a vasutat — kiképezi. Ez nem lehz szépészeti szempontból baj a jövőben. Becsey Károly dr. Mucsára való! (Nagy zaj.) Balogh Károly tanácsnok folytatólagosan védi a társaság vasútépítési módját és megnyugodni kíván a társaság ígéretében. Meg lehet győződve a közgyűlés, — mondotta a tanácsnok — hogy a tanács féltékenyen őrzi a város érdekeit és annak érvényt tud szerezni. Becsey Károly dr.: Ennél a kérdésnél nem. (Zaj.) Balogh Károly tanácsnok : Méltóztassék Szigyártó Albert úr indítványát mellőzni, mert a társasággal szemben való eljárásban úgy sem a közgyűlés illetékes. (Zaj.) Szigyártó Albert elmondja, hogy a társaság a vasutat 9—10 centiméterrel magasabbra építette az előírásnál. A tanács figyelme a társaság iránt ezt nem vette észre. Elnök : Kijelentem, hogy a bizottsági tag úr megjegyzését kifogásolom, mert a tanács minden kérdés iránt figyelmet tanúsít. Szigyártó Albert: Éppen ezért csodálkozom, hogy a tanács éppen most nem vette észre a magasépítkezést. Bizonyos ma már, hogy a vasút 687 centiméteres szintje folytán a Kossuth Lajos-sugárút feltöltendő. Még ez esetben ismőt 52 centiméterrel magasabb a vasút a kocsiútnál. A leszállításkor az eszményi nívó csak feltöltés esetén lehetséges. Wimmer Fülöp : Mennyibe kerül! Százezrekbe ! Szigyártó Albert: A Kossuth Lajossugárutat, mint főforgalmi vonalat, amúgy is át kell kövezni. Miután pedig a várost kártérítési perbe bekergetni nem akarja, a tanács javaslatát elfogadja. De megjegyzi, hogy a rókusi tónál egy alig négy éves aszfaltgyalogjáró harminc centiméterrel alacsonyabb a rendesnél, s ezt a szintet a város érdekében meg kell hagyni. Bartos György : Szép állapotok ! Szigyártó Albert: Javaslatom azonban az, hogy a villamos síneit ne 687 centiméterre, hanem mindenütt a gyalogjárónál 2 centiméterrel alacsonyabbra sülyesszék alá. Javasolja, hogy a sugárút lovaglóútját végig kavicsolják ki. Kérem továbbá, hogy az építkezést átvevő bizottságba engem is vegyenek be. Elnök: Ez más blattra tartozik. Szigyártó Albert: A fő az, hogy bizottság vegye át a vasutat. Biró Benő főmérnök-helyettes védi a társaság építkezését. A vágányt a gyalogjáró szintjében kéri megállapítani. Pillich Kálmán szerint nagy bajokat idézett volna elő az, ha a villamos síneit azon a színvonalon hagyják meg, amelyen azt a társaság építette. Nagy bűn szerinte a mérnökség részéről az, hogy a város úgyszólván két legnagyobb művének, a gázcsöveknek és a villamosnak lerakásával nem volt eléggé óvatos. Indítványozza, hogy a villamos építéséből kifolyólag vizsgálatot rendeljen el a törvényhatóság a mérnökség ellen. Biró Benő az idén lefektetett csatornák építésére vonatkozólag ad fölvilágosításokat. Már ezek miatt a csatornák miatt is föl kell tölteni a Kossuth Lajos-sugárutat addig a magasságig, ameddig azt a királyi biztosság megállapította. A gázgyár fővezetékére vonatkozólag fölvilágosításul azt adja elő, hogy a villamos vasút építésével kapcsolatban tartott közigazgatási bejárás alkalmával kellett volna a légszeszgyár társaságnak jogait érvényesíteni, hisz meghívták a közigazgatási bejáráshoz. Ha ott nem jelent meg s igy jogait nem érvényesítette, az ebből származó bajokat viselte is. Szigyártó Albert zárszavában előadta, hogy nemcsak a gázcsövek, hanem a vízvezetéki csövek is a villamos vasút sincs alatt vannak, ami már a mérnnökségre hárítja a felelősséget. Balogh Károly tanácsnok hozzájárult Szigyártó Albert módosításához s így ajánlotta elfogadásra a tanács javaslatát. A közgyűlés a tanács módosított javaslatát nagy többséggel elfogadta, míg Pillich Kálmánnak azt az indítványát, hogy a mérnökség ellen vizsgálatot indítsanak, elvetette. Ezzel az ügy elintéződött. Következtek az iskolaügyek. Gaál Endre dr. tanácsnok a külterületi iskoláknak az állam tulajdonába való végleges átadását jelentette és indítványozta, hogy a tanyai iskolák átvételéért a törvényhatóság a miniszternek köszönetét fejezze ki. Jelentette egyúttal Gaál Endre dr., hogy a legközelebb építendő tíz tanyai iskola részére az állammal együtt a helyet már kijelölték. Az új iskolák építési költségeit a szerződés értelmében a városnak kell fedeznie. Az erre szükséges 250.000 koronának függő kölcsönként való fölvételét ajánlotta a tanácsnak. Minthogy a gyámpénztárnak függő kölcsönre még igénybe nem vett nagyobb alapja van, a tanács javasolta, hogy a tanyai iskolák építésére szükséges 20,000 koronát függő kölcsönkép a gyámpénztári alapból vegye a város. Pillich Kálmán kérdezte, hogy a tanyai iskolák átadásakor vettek-e föl jegyzőkönyvet, leltárt és kik írták azt alá, továbbá, hogy az átadás az előre kikötött feltételek szerint történt-e? Gaál Endre részletesen előadta az átadás történetét, amely szerint jegyzőkönyvet, leltárt vettek föl, azok teljes elkészülése után a bizottsági tagok alá fogják írni úgy a jegyzőkönyvet, mint a leltárt. Pillich Kálmán a jelentést addig tudomásul nem veszi, újabb költségekre addig semmit meg nem szavaz, míg a tanács részletes jelentést a tanyai iskolák átadásáról a közgyűlés elé nem terjeszt. Indítványozta tehát, hogy az előterjesztést a közgyűlésen ne tárgyalják és az ügyet pótlás végett a tanácsnak adják vissza. Ami az új iskolák építésére szükséges 250,000 koronát és annak az árvatári alapból való kölcsönvételét illeti, javasolta, hogy legalább oly értelmű jelentést kérjen a törvényhatóság a tanácstól, hogy a 250,000 korona kölcsönvétele nem fog-e zavarokat előidézni az árvatári alapban. Kelemen Kálmán helyettes árvaszéki elnök jelentette, hogy az árvapénztár kamat alatt 780,000 koronát gyümölcsöztet. Ezt különben az árvaszék már a tanácsnak is jelentette, így hát a 250,000 koronát az árvatári alapból nélkülözhetik. .. ‘CD o T9 co e *t! SZEGED ÉS VIDÉKE, 1907 XI/1 aa