Szeged és Vidéke, 1908. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1908-04-01 / 77. szám

Kossuth a császár előtt. — Föltámadnak a katonai kérdések. — (Saját tudósítónktól.) Kossuth Ferenc kedden este Bécsbe utazott, ahol a császár előtt szerdán audiencián jelenik meg. A Budapesti Tudósító így jelenti a kereskedelmi miniszter kihallgatását: Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter ma délután 5 óra 15 perckor Bécsbe utazik és holnap délelőtt külön kihallgatáson jelenik meg őfelsége előtt. A kereskedelemügyi miniszternek ez a legfelsőbb kihallgatása már körülbelül tíz nappal előbbre volt tervbevéve, de akkor a király gyöngélkedésére való tekintettel elmaradt. Kossuthot Szterényi József, az államtitkárja elkísérte bécsi útjára. Kossuth hétfőn este kapta meg a kabinetirodából az audienciára szóló értesítést, így tehát a kihallgatás, amely egyszer már elmaradt, végre holnap megtörténik. Kossuth Ferenc elsősorban a Lipót-rend nagykeresztjével való kitüntetését fogja az uralkodónak megköszönni. Az audienciának azonban messzemenő politikai jelentősége is van. A miniszter referálni fog a császárnak a függetlenségi pártban mutatkozó áramlatokról s arról, hogy ő milyen álláspontot foglal el a tisztek fizetésjavítása, a legénység zsoldemelése és a következő delegáción még szóbakerülő kérdések dolgában. A kormányhoz közel álló körökben azt beszélik, hogy a bankkérdés a holnapi kihallgatáson aligha fog szóba kerülni. Legfölebb a császár csak érinteni fogja ezt az ügyet. Az udvarnál nincs hajlandóság arra, hogy a bankkérdésben érdemileg tárgyaljon. Beavatott helyen beszélik, hogy az audiencián a katonai kérdések egész komplekszuma föl fog támadni. Kossuthnak hiteles információkat kell adni a többség hangulatáról. Hire van, hogy Kossuth a múltban konkrét propozíciókat tett az uralkodónak a katonai kérdésben. Ezeket most meg fogja ismételni. A császárnak tett prepozíciók a magyar vezényszót nem foglalják magukban. Csak amolyan tessék-lássék engedményekről van bennük szó, de kérdéses, hogy az udvar e minimális koncessziókat elfogadja-e. Kossuth Ferenc az audienciával összefüggő politikai kérdésekről kedden délelőtt Apponyi Albert gróffal egy óra hosszat tanácskozott. A két miniszter megállapodott, hogy Kossuth milyen választ fog adni őfelségének. A tanácskozás előtt Zichy Nándor gróf, az aranygyapjas néppárti vezér fiával, Zichy Aladár miniszterrel fölkereste Kossuthot, hogy őt a kitüntetés alkalmából üdvözölje. A kereskedelmi miniszter Apponyi társaságában fogadta az agg Zichyt. A szerdai audiencia eredményétől függ, hogy mikor fogják megtartani a közös minisztertanácsot, amely a katonai kérdések és a gázsiemelés dolgában fog dönteni. * Kossuth f Ferencnek a Lipót-renddel való kitüntetését nem hozta meg kedden a hivatalos lap. De holnap majd meghozza. Módunkban van azonban már most kielégíteni a türelmetleneket a kézirat szövegével. Íme, a császár levele, amit Koritowskihoz intézett: Kedves Koritowski dr.! A monarchia mindkét állama gazdasági viszonyának hosszabb időre történt szabályozása arra indít, hogy az ön nehéz viszonyok közt kifejezett kiváló munkássága iránt teljes elösmerésemet fejezem ki s ennek látható jeléül ennek díjmentesen Lipót-rendem nagykeresztjét adományozom. Bécs, 1908 március 16.’* Ferenc József s. k. Mint értesülünk, szakasztott ilyen a magyar kereskedelemügyi miniszterhez intézett kézirat, amely miatt legjobban elképedve odafenn Bécsben lehetnek az emberek. Bonyodalmak Zakariás bácsival. Irta Kanizsai Ferenc. március 20. Édes és Egyetlen Naplóm! Vajon Isten szolgái arra vanak-e hivattva, miszerint a szeretet terjeszttése és Szent Mise Áldozati bemutatássa helyei megnehezitsék e küzdellmes földi létt gongyaitt és tornyossódó akadályokat görditsenekk a családalappításért küzdő nemes ifjak boldogulássa elé, ... ez egy olan kérdés, melyett csak a pokkoltók és az elkárrhozástóli jogos agályom miatt nem akarokkeresen részletezni. Schaxa loquentur: beszéljenek a tények. Tamás bácsi, bárha botfülű volt, és sémi hangja nem volt, éneklő-kanonok volt Veszprémben és sok pénze volt. Mégse hagyott nekünk „egy büsás vasat sem“ (miként a papa szokta mondani), elenben hagyta egész vagyonát a 200 ezer forintétt kínai hitéríttésre. Jó. Ebe én akor sem szólltam bele, sőt imádkoztam Istenhez, hogy ne halgasa meg a papa káromkodásaitt, mert ez a papa egyszerűen őrjöngöt és a temetésen is úgy nyilatkozót Tamási bácsiróll, hogy gaz uzsokráss, szívtelen, fösvény kutya. Ámde én nem igy gondolkozok és én nem szittam a boldogultat, de mortius nilinisi behne. Hanem a Zakariás bácsi elen, aki szinténn kanonok és, pedig fehér pap, igenis vanak kifogásaim. Én nem izgatok az egyház elen, — neszólj szám, nem fájj fejem — csak neked mondom meg bizallmasann édes Naplóm, hogy ez a Zakariás bácsi hiányzot még csak ahoz, hogy amúgyis szomorú heszetemett complicálja. Zakariás bácsi t. i. tanúkerületi Főigazgató a vidékenn és mert a diákokk réme, a Minisztter megbiztta, hogy inspicciálja azon főgimnáziumott is itt a fő- és székvárosban, ahol Elemér nem a 8-ik osztályt ismétli. És máma ezen rémes esetnekklön okozója. Bementt a számtanórára és amintt őt valatja, valatja a fiukatt a logaritmussból (ez nagyon nehéz, ezér bukot meg Elemér) és a fiuk nem akarnak valami, csak halgattnak, hallgatnak, eccer csak ráordit Elemére, aki csendessen ült a padbann és drukolt és drukolt : ■— Kegyed mér nem figyel ide ? — Figyelek, Fő-igazgató úr. — Nem igaz. Te olvastáll valamitt. Mivan a kezedben ? — Semmi. Bizisten sémi. Hazucc! és odament Elemérhez és még Cecer monta neki: „Hazucc !“ Mire Elemér jogosan válaszoló: — Ne tesék engem tegezzni, ez a 8-cadikk osztás. De a főigazgattó, a Zakariáss bácsi hirtelenn kitéptte Elemér kezéből a levelet, és megseérttete a levélt titkot. Mondani is fölösleges, hogy az én levelem forog szőnyegein. Elemérr birkózni akart a Fő-Igazgatóval, de a tanárr úl segítet a Fő-Igazgatónak és Elemérnek tűrnie kellet a világ legborzalmasabb perceit. A levél, a nállam levő piszkozatt szerint melyet ./. alatt ide melékelek, igy hangzik: Drágga egyetlen. Ellemérem, ezerszer csókkolak ne félj szivem legföljebb hónap délelőtt, hónaputánira megdolgozok a vén szamarat. Zakariás bácsi hónap délben nálunk ebédelt, és én valammitt teszek majd az ételedbe, hogy beteges legyem, és hónapután ne mehessen hozatok inspirerálni. De különbelül is Zakariás bácsi, mint a papa mongya, egy vén gazember, egy cégéres lump, részegess disznó, — majd meglátod, minő veres az orra — és mi fog, mi, és befogg rúgni és én akár elopom a noteszét és beirok nekedd egyeseket az Al- Gebrából. (Ha az Al-Gebra új nehézz tudomány, milyenn nehézz lehett a Fő-Gebra melyett az Egyettemen tanittanak !! !!) Tehát csak hónap délelőt drukolj, hogy ki ne szólitson, én majd imádkozok és adok is Szent Antalnakk egy koronátt; ha hónap ki nem hit, nincs baj, mert a többit bizd rám, drága szerelmem !s, menyire szégyenültem, hogy Rokonnaka közti ily hitvány és gonosz Egyének vannak, mint Zakariás bácsi. Én nem tehetek róla. Ha tőlem fügne, rég penzióba kültem volna a vén salabakktert, akinek nem elég a saját tankerülete, de feljönn garázdálkodni szép magyar Hazánk fő- és székvárosába is. Ezerszer csókkol a te drága kis pofádd: Margit s. k. Nota-Böhne: A bekeritet körbe rácsókkoltam, ved át ezt a csókkomat, puszi, puszi, 1000000 X millióm X 1000000 puszi. Ami ezután történt, hát az rettenetes. A Fő-Igazgató elkékültt és halkkan ámde dühösen mondó, miszerint: — 10 perczkorr pedig legyen a tanárri szobákba. Értete ? És a Fő-Igazgató ezzutánn mindenkitt kihít felelni de senki sem tudót felelni. Egyszóval igen nagy barokk kelettkeztekk. Mingyártt fojlatom, édess Naplóm, csakk adok tejett a macskánakk. A macska két tányér tejecskétt kapott és Zakarkcás bácsi délben tényleg it zabált. SZEGED ÉS VIDÉKE. 1908 IV/1 Csak kedélyesen! — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) Pap-Csicsó István, a keddi vita első szónoka, rezignáltan szólt: — Tizenhatórás ülést akarnak az urak ? Hát nem tudják, hogy ma már az egész világ a három nyolcas időbeosztást kívánja ? Nyolc órai munka, nyolc órai pihenés, — nyolc órai alvás . . . A Ház nevetett. Nem az ideán, hanem a motívumán, Supilóék kosarán. A balpárti Bozóky Árpád kora reggel készült már beszélni, de elébe feküdt Pap- Csicsó s utána Bella Mátyás beszéde állta útját. Dél felé végül szóhoz jutott s indítványozta : — Mondja ki a Ház, hogy a sürgősség fölött titkos szavazással kell dönteni. Ez sem kell a népnek ugyan, de nem kell a mameluk népségnek sem. Maga sem tudja persze, hogy miért nem fogadja el. Tán nagyobb honorárium jár a klotürért nyílt szavazás mellett, mintha titokban csinálják meg ? Az ülésről, amelybe Hodzsa Milán vitt derűt, ez a részletes adósításunk . A három nyolcas, Justh Gyula elnöklésével kezdték a Nagy Emil-féle indítvány részletes vitáját. Az első szónok Pap-Csicsó István: A tizenhatórás ülések ellen beszél. A szocialisták a három nyolcas elvét vallják. Nyolc órai munkára, nyolc órai szórakozásra és nyolc órai alvásra osztják föl a napot. Ezt a munkabeosztást ajánlja a többségnek is. Vitatja, hogy ez a többség nem képviseli az ország igazi közvéleményét. Maga a belügyminiszter elismerte, hogy ez a parlament osztályparlament. (Nagy zaj.) Egész sereg módosítványt nyújt be és azokat hosszasan indokolja. Végül kéri módosítványainak kinyomatását. A Ház a kinyomatást nem rendeli el.