Szeged és Vidéke,1908. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1908-06-02 / 127. szám
Wekerle fütyül a szegediekre! — A képviselőházi illése. — (Saját tudósitónktól.) Röviden, de velősen bánt el Wekerle Sándor dr., Magyarország miniszterelnöke és a koalíció fölkent vezére, a szegedi állami tisztviselőkkel. Mikor Becsey Károly dr. átadta neki néhány hét elött a szegedi tisztviselők emlékiratát, mindent megígért, természetes tehát, hogy hétfőn a Ház ülésén megtagadta a szegedi tisztviselők lakásbérének az emelését. Wekerle Sándor és a koalíció nagyon elbizakodott, de a szegedi állami tisztviselők — remélhetőleg — majd okulnak az esetből... Az ülésről ez a részletes tudósításunk . Az ülésen Justh Gyula elnökölt. A megnyitás után fölszólalt Apponyi Albert gróf: Van szerencsém beterjeszteni az elemi népoktatás ingyenességéről és a gazdasági népoktatásról szóló törvényjavaslatokat. (Éljenzés.) Kérem a t. Házat, nyomassa ki a javaslatokat, osztassa szét a Ház tagjai között, egyúttal előzetes tárgyalása végett utasítsa a közoktatásügyi és pénzügyi bizottsághoz, a gazdasági népoktatásról szóló javaslatot pedig azonkívül a földművelésügyi bizottsághoz is. (Helyeslés.) Elnök: Ilyen értelemben kimondom a határozatot. Szólásszabadság? az nincs! Majd áttérnek az appropriációs törvényjavaslat részletes tárgyalására. A rendes kiadások tételénél Thoroczkay Viktor báró : Négy év óta csinálják a bányatörvényt és nagy baj az, hogy még mindig nincsen készen. A régi gyakorlat, különösen a tiszti fizetések szempontjából, helytelen és igazságtalan. A legvilágosabb sérelmeknek nincsen fóruma. (Élénk helyeslés.) Kérem a miniszter urat... Elnök: A" budget meg lévén állapítva, a képviselő úr ilyen értelemben nem szólhat föl. (Nagy zaj a balpárton.) Thoroczkay Viktor báró leül. Nagy György: Gyönyörűen kezelik a szabadságot! Az adóbeszedésre való fölhatalmazás tételénél Bozóky Árpád : A javaslat azt mondja, hogy a Ház megajánlja az adókat. Ez a kifejezés közjogellenes és e mellett veszedelmes is. Az előző kormányok idejében elfogadták az önként fizetett adókat az esetre is, ha ezek az adók törvényhozásilag megszavazva nem voltak. Itt az ideje, hogy ezt az alkotmányellenes gyakorlatot lehetetlenné tegyük. Ellenindítványt nyújt be, amely fölhatalmazza a kormányt, hogy a törvényhozásilag megszavazott adókat beszedhesse. Ki kell jelentenem, hogy az adóbehajtás és adószedés tekintetében még a törvénytelen kormány idejében sem volt nézeteltérés, a pénzügyi közegek már a törvény nem létezésének idejében is tudták, hogy törvényhozásilag meg nem szavazott adókat beszedni nem lehet. A nézeteltérések csak az önkéntesen fizetett adók elfogadására vonatkozóan merültek föl. (Mozgás.) Ezt a kérdést, amely nemcsak közjogi kérdés, de mélyen belenyúl a magánjogba, így mellékesen megoldani nem lehet és ezt követelni, enyhén szólva, jogalkotási frivolitás. Ki mire hivatkozott, azt én nem tudom, (Zaj.) nem is keresem. Csak azt tudom, hogy az önkéntes adók kérdésében még a Bánffy-kormány idejében állást foglalt a közigazgatási bíróság, olyan értelemben, hogy az önkéntesen űzetett adók elfogadandók. (Nagy zaj, élénk ellentmondások.) Fölkiáltások : Halljuk Apponyit! Fejtse ki a függetlenségi párt álláspontját! Elnök: Következik a szavazás. A függetlenségi képviselők tömegesen hagyják el a termet.) Hoffmann Ottó: Tessék az ajtókat lezárni. (Derültség. Zaj.) Wekerle Szeged ellen. Vizy Ferenc : Az állami tisztviselők fizetésének rendezésével az állami tanítók fizetését is rendezni kell. SZEGED ÉS VimKh. 1908 VI/2 Becsej Károly : Helytelen dolog, hogy a lakbérosztályokat a házbéradóvallomások alapján állapítják meg. Különösen helytelen ez Szegeden, ahol speciális viszonyok vannak. A házbéradóvallomások mindig megbízhatatlanok. (Élénk helyeslés.) Wekerle Sándor : Nem térhet el a lakbérosztály-megállapítás elvétől. Régi gyakorlat ez, amely jól bevált. A honvédtisztek fizetésemelésének tételénél Nagy György óvást emel a tiszti fizetésemelés ellen. A nemzeti közvélemény egyhangúlag hirdeti, hogy a paktumot sértették meg, akik a fizetésemelésbe belementek. Becsülettel nem állhat választói elé az, aki ilyen rettenetesen visszaél a választóitól nyert bizalommal. Az új pártalakulás. Holló Lajos: Ebben a kérdésben nekem is ki kell fejtenem álláspontomat. Azok támadnak folytonosan, akik soha önállóságról hallani sem akartak. Felekezetiséggel vádolnak olyan embereket, akiknek egész múltja ellene szól az ilyen vádaknak. (Élénk taps a néppárton. (Derültség.) Farkasházy Zsigmond: Várjon mit szól ehhez a támogatáshoz a függetlmségi párt? (Z-is.)Holló Lajos : Azok gyalázzák a függetlenségi pártot, akiket mindig csak az üzlet vezetett, a párturalmi érdekek fentartása. Egy Kossuthot, egy Apponyit, a függetlenségi eszme apostolait kell napról-napra védelmezni ezekkel szemben. Bozócy Árpád: Egyndrássyt! (Derültség.) Holló Lajos: Vannak, akik Andrássy Gyulát kerülgetik, (Zs mozgás.) vissza akarják tartani a nemzeti erők koncentrálására irányuló törekvésektől, azt mondván, csináljuk meg a másik blokkot, a liberális blokkot, amely szembeszálljon a függetlenségi párttal. Tartani lehet tőle, hogy a függetlenségi pártot, ha minden követelést teljesít, majd félredobják. Hock János : Bizony ! Lejáratják a függetlenségi politikát ! Holló Lajos: Kívánatos volna, hogy a függetlenségi párt maga csináljon politikát. (Helyeslés.) De a velünk együtt küzdő pártok iránt lojalitással tartozunk. Hiszem, hogy a lojalitásból később megállapodás lesz. Hazafias szeretettel, magyar szívvel kérem, ne hátráltassák az egyesülést. (Mozgás.) Dolgozzunk együtt és ha alkottunk sokat, ha eredményekre mutatunk rá, akkor visszavonulhatunk. A tételt elfogadja. (Éljenzés a kormánypárton.) Elnök tíz percre szünetet ad Wekerle a fúzióról. Wekerle Sándor miniszterelnök, Nagy György kérdésére óhajt válaszolni. Arra a kérdésre, vájjon ha a delegáció megszavazza a tiszti fizetések emelését, ez állandó kötelezettséget jelent-e, a közjogra utal, amely azt mondja, hogy a kötelezettség érvényben marad addig, míg azt egy másik delegáció meg nem változtatja. A legénység zsoldja ügyében az az álláspontom, hogy a pénzbeli zsold emeléséhez én nem járulok hozzá. De hozzájárulok ahhoz, hogy a természetben nyújtott szolgáltatások javítassanak. Ezek különben szakkérdések, amelyeket a hadügyi adminisztrációnak kell mérlegelni. Nagy György a nemzetre hivatkozott. Farkasházy Zsigmond : Igen helyesen ! Wekerle Sándor: Engedjen meg, kétségbe kell vonnom, mintha a nemzet egy volna ővele. (Nagy zaj.) Nagy György: íme a képviselői méltóság nagyrabecsülése ! Elnök: Nagy Györgyöt rendreutasítja. Wekerle Sándor: Valamennyien a nemzetet képviseljük. Ha ideig-óráig nehézségekbe ütközik is a pártoknak egy célra való egyesülése, az együttműködés mindenesetre kötelesség. Kénytelen vagyok újból a paktumról szólni. Mi nemzeti igényeket igyekszünk érvényesíteni, de nem azért, mert a paktum kötelez erre, hanem mert az a poli tikánk. Higgye el Nagy György, ön élhet a nemzeti közvéleményből, (Nagy zaj..) de az igazi nemzeti politikát mi csináljuk. (Éljenzés a kormánypárton.) Nagy György : Félreértett szavait igazitlaná helyre. A miniszterelnök úr . . . Elnök : Nem engedhetem meg a polémiát. Ezután áttérnei a büntetőnovella folytatólagos tárgyalására. Kelemen Samu a büntetőnovelláról csaknem egy óra hosszat beszélt és végül elfogadta a javaslatot. Az ülés két órakor véget ért. SZEGED ÉS VIDÉKE. Szegednek különálló hivatása van a magyarság életében. A nemzeti szellem központjának szeretjük nevezniezt a várost, amely a magyar kultúrának második székhelye lett. Szegednek ebben a kialakulásában a jövendő haladásnak zálogát találjuk és a város fejlődése körül való munkálkodásban a Szeged és Vidéke kötelességében állónak tartja a küzdelmet, a harcot. Fennállása óta küzdött és dolgozott Szeged és Vidéke Szeged érdekeiért. A magyar közélet nagyságait szólaltatta meg a város fejlesztése körül teljesítendő állami feladatok tárgyában. A közigazgatás, az irodalom, a művészet, az ipar és a kereskedelem szegedi fejlődése körül mindennap harcbaszállott a Szeged és Vidéke gárdája és a lap minden egyes száma a hivatás átérzésének bélyegét hordozta magán. A Szeged jövendőjéért való rajongó lelkesedéssel folytatott küzdelem mellett a reális nemzeti politika eszméjéért küzd és harcol ez az újság. A magyar nemzet független egyéniségének kialakulása, nyelvének szuverenitása, gazdasági önállósága, társadalmi rendjének a tiszta szabadelvűség alapján való fölépítése és a tiszta magyar irodalom és művészet; ezek azok az eszményi célok, amelyeket a Szeged és Vidéke szolgál. Nagy célok ezek és kötelességünknek tartjuk ezekért az eszmékért a napról-napra való harcot. Az újság egyéb feladataink teljesítésében , a napi eseményekről való hű és pontos értesítésben, azoknak tárgyilagos bírálatában teljesítjük a kötelességünket. Politikai és irodalmi cikkeink mindenkor önállóak és értékesek, helyi hírszolgálatunk pontos, országos és külföldi eseményekről budapesti tudósítónk útján a legfrissebb értesítéseket közölhetjük. Különös súlyt helyezünk a tisztviselők ügyeire, a kereskedelmi és ipari érdekekre. Ezért a munkásságért eddig is kitüntetett bennünket az olvasóközönség. Ez lelkesít és buzdít bennünket a további küzdelemre. Az eddigi támogatásban továbbra is bízunk és a közönség irántunk való jóindulatát megköszönve, kérjük azt továbbra is. A Szeged és Vidéke szerkesztősége* A Szeged és Vidéke előfizetési árai: egy évre . . 18 K — fillér. Egyes szám ára 6 fillér. A lapra előfizethetni a kiadóhivatalban : a Dugonics-nyomda, részvénytársaságnál, Kálvária utca 6. szám. Telefon 84. A Szeged és Vidéke szerkesztősége fél évre . . 9 „ — „ negyedévre. . 4 „ 50 „ egy hónapra . I „ 50 „