Szeged és Vidéke, 1908. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1908-10-01 / 225. szám

SZEGED ÉS VIDÉKÉ 2 v>< SZEGED, 1908., oktőiier 1., csütörtök. SZEGEDI ESTILAP. VII. évfolyam. 225. (2126.) szám. POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL és NYOMDA: KÁLVÁRIA-UTCA 6. SZÁM. Kiadóhivatal, szerkesztőség és nyomda 84. TXSLiEiFON : Főszerkesztő 3. Felelős szerkesztő 565. FŐSZERKESZTŐ: BALASSA ARMIN dr. MEGJELEN MINDEN DÉLUTÁN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szegeden: Postai kCldéssel: Egész évre . . .12 korona. I Egész évre . . 18 korona. Egy hónapra. . 1 ’ bCiifco h^AAt AKA 4 rlLLiíK Bajok a delegációban. (pj.) A delegáció ülései rövidesen megkez­dődnek. Működésének a nemzetközi életre kiható jelentősége régen volt olyan nagy, mint most, amikor Burián István báró közös pénzügyminiszter a bosnyák kér­dés alkotmányosabb rendezése érdekében tesz javaslatot úgy a magyar, mint az osztrák delegációban. Ennek a felemás izü, de magyar törvények által megcsi­nált közjogi testületnek mostani ülése­zése egyéb tekintetben reánk csak újabb terheket és szomorú visszaeséseket jelent. Bizonyos, hogy a letört kurucok a ma­gyar nemzeti ügynek és gazdasági fel­lendülésnek ismét gyászvitézei lesznek. Újsághírek jelzik előre, hogy a Bosznia érdekében való alkotmányos izü előter­jesztést és esetleges határozatot arra hasz­nálják föl a horvátok, hogy jogosulatlan és békéden törekvéseikkel ismételten elő- álljanak. Pedig a horvát kérdés fölveté­sének a delegációban semmi jogosult­sága, közjogi és politikai alapja nincs. Horvátországnak a magyar államhoz és a magyar államban való viszonyát a ma­gyar és a horvát-szlavon országgyűlések kölcsönös egyetértésével és a koronás magyar király szentesítésével létrejött 1868 ; XXX. törvénycikk szabályozza és csak ilyen uton-módon változtatható az meg. A horvát kérdésnek a magyar de­legáció ülésein való fölvetése tüntetés az egységes magyar állam eszméje és az el­len a törvény ellen, amelyet a Deák-féle politikai korszak ismert lojalitása, király- hűsége és engedékenysége csinált meg. Bosznia és Hercegovinának Magyar- országhoz való viszonya elsősorban az 1878-iki berlini nemzetközi kongresszus, majd az 1879 : VIII. törvénycikk határo­zatain nyugszik. A két tartomány katonai megszállása a magyar és osztrák állam közös ügye, tartama határozatlan. „De az okkupáció említett okából következik, hogy addig tart, mig vagy a török birodalom mutatkozik elég erősnek a belbéke fön­tartására, vagy a rend és nyugalom oly erős alapokra támaszkodik a nevezett tartományokban, hogy annak erőszakos megzavarásától a jövőben nincs mit félni. “ A török alkotmányosság nagyon so­kat változtatott a nemzetközi élet régi képén. Természetes, hogy ennek a nagy átalakulásnak kihatása elsősorban a meg­szállott tartományokra van, amennyiben a szuverénitás ezeken a területeken ma is és az abszolút török uralom idején is a szultánt illette. A Bosznia-Hercegovinát igazgató közös pénzügyminiszternek szá­molnia kellett ezekkel a körülményekkel, különben is minden változtatáshoz a monárkia két államának törvényhozási jóváhagyása szükséges. A delegáció ülésein résztvevő öt hor­vát képviselő, mint a szuverén magyar állam küldötte jelenik meg, a kormány­nak legalább annyit meg kell akadályozni, hogy ezeken az üléseken ne történjék akár horvát-, akár magyarnyelvű támadás a magyar állam nagy egységisége ellen. Soha annyira nem kaptak vérszemet a horvátok, mint épp a nagy nemzeti kormány alatt. A nemzetiségi és a hor­vát törvénynek kétértelmű, gyönge és félszeg rendelkezéseit soha annyira ki nem használták ellenünk, mint az utolsó két év alatt. A társadalmi és közgazda- sági visszaesés mellett a nemzeti eszme erejét, fölényét és varázsát sem tudta megóvni Kossuth és Apponyi kormánya. Megkezdték az izgatást és az ellenünk való tüntetést az elemi iskolákban, most be karják fejezni a delegációban. A nemzetközi életnek alakulása két­ségtelenül zavarost csinál mindenütt. Su- pilo gárdája szereti és élelmesen föl­használja ezt. Kérdés, lesz-e elég erélye, óvatossága és bátorsága a magyar kor­mánynak, hogy legalább a delegáció ülé­sein álljon őrt és tartson ki a magyar és - szuveré­állami eszme sérthe nitása mellett. Sokan vannak, akik szeretnek ha­lászni a zavarosban. De a kezükre kell ütni. És ha ez sem használ, ki kell jó- zanitani a részegeket. Az egészhez kis jóakarat kell és bátor öntudat. A meg nem alkuvó föllépésre szükség van a ma­gyar állam érdekéből, amelynek kis di­csőségét apasztotta, nagy szegénységét növelte eddig a nemzeti kormány. Lesben. * Ferdinándnak sincs szerencséje a koro­nával. Pedig milyen régóta nem kiméit már sem költséget, sem fáradságot a bolgárok fejedelme, hogy fejére tehesse a függetlennek elismert Bulgária királyi koronáját. Ilyen sóvárgó hévvel, ilyen törtető ambícióval nem áhítoztak utána sem Caesar, sem Cromwell, sem Péter szerb király, amikor még Svájc­ban volt a trónpretendensi ügynöksége. És Ferdinándnak ezekkel a példákkal szemben megvolna pedig az előnye, hogy népe éppen nem ellenezné,.ha a fejedelme királyi méltó­ságra emelkednék. A jó alkalmak sem hiá­nyoznának. Törökországban, amelynek Bul­gária jog szerint még mindig hübérállama, hol fejetlenség és nagy zavarok dúltak, hol meg ki­tört az — alkotmány. M^, úgy látszik, végleg kitört. S a bolgár fejedelem mind a kétféle alkalmat jónak véli a/korona megszerzésére. Ámde nem a török állapotokon muhk, hanem inkább a többi hatalmak akaratán Ferdinánd királysága. Minth^^ csak a királyok is szer­vezkednének a konkurrencia ellen ! Mintha ők is kartellt kötöttek volna a koronára vagy mintha ők is megállapitották volna a — numerus clausust. Kormányos Benőnek a logika szerint igaza van. Ha lehet hatósági mészárszék, miért ne lehetne hatósági pékmülely ? A pé­kek talán előzékenyebbek a közönséggel szemben, mint a mészárosok ? Nem éppen olyan mértéken túl megdrágitják-e az árui­kat, mint a mészárosok ? Vagy a hús szük­ségesebb, nélkülözhetetlenebb élelmi cikk, mint a kenyér meg a sütemény? . . . Kor­mányos Benőnek tehát igaza van. De ha a kínál JÓZSEF elsőrendű modern seljrem- és űelmeáruliűza ßag“ Kárász-utca 7. szám alatt még e hó folyamán megnyílik. Kéretik a nagyérdemű hölgyközönség esetleges szükségleteiket addig is föntartani. i EGYES SZÁM ÁRA 4 FUXÉR.

Next

/
Thumbnails
Contents