Szeged és Vidéke, 1910. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)

1910-09-01 / 199. szám

pot feledett a kocsiban. A kecsegét — tekintettel romlandóságára — jóizűen elfogyasztották a kalauzok, a kalapot ellenben szórakozott tulajdonosa át­veheti a villamos társaságnál. Kézimunkah­áz!! Az iskolaévad megkezdésével ajánlja szép és olcsó kezdeti kézimunkáit. Szeged, Kölcsey­ utca 10. sz. FISCHER IZSÓ a Próféta vendéglő mellett. Drága a tankönyv! (Saját tudósítónktól.) Szeptem­ber elsején, a beiratások napján, az ingyenes oktatás kábítja el az embereket. Csütörtökön az elemi iskolákban már nem szedtek tan­díjat. Ugyde Apponyi, aki a tör­vényt csinálta, nem tett arról, hogy az oktatás tényleg ingyenes legyen. Mert megszüntette ugyan a tandíjat, amely alól a szegény ember eddig úgyis mentes volt, de semmit sem változtatott a tan­könyvek körül fönnálló viszonyo­kon, amelyek bizony nagyon drágává teszik még az ingyen­oktatást is. A tankönyvek drágasága sok szegény családot sújt érzékenyen, sok szegény ember gyermekét visszatartja az iskolától és mivel ócska könyvek vételére utalja a tanulók nagy részét, mindenféle fertőző betegségek terjesztője lesz. Ebből a drágaságból a közre anyagi, erkölcsi, sőt súlyos egész­ségügyi károk háramolnak. Ennek a sok kárnak az uzsora­hasznát pedig bezsebeli egynéhány vállal­kozó. Ezek az állapotok tehát magukon viselik a panamarendszer tipikus jellegét. Mert panamázás közügyeket úgy intézi, hogy a köznek kárán egyesek gazdagod­janak. A Héderváry-kormány alatt most kezdődik az első iskolaév. Ez a kormány mást tapasztal először ezen a téren. S örvendetes, hogy a kormány köreiben máris észrevet­ték ezt az öröklött panamás álla­potot és gondolkodnak az orvoslás módjai fölött. Ez a kormány ezen a téren is a munkát, még­pedig a tiszta munkát keresi s ennek ör­vendetes hatása lesz a magyar kul­­t­úrára. Törvényt kell hozni, amely elren­deli, hogy Magyarországon minden SZEGED ÉS VIDÉKE. iskolában kivétel nélkül csakis az állam által kiadott tankönyveket lehet használni. Akkor azután pá­lyázatot kell kihirdetni a legjobb tankönyvek megírására és állami nyomdában kell nagyban előállítani az összes könyveket. Remélhetőleg ezek a tankönyvek jobbak is vol­nának, mint a mostaniak. S nem volnának felekezetileg elfogultak. Ez az intézkedés azután lehetővé teszi, hogy az állam minden iskola­­köteles gyermeket úgyszólván né­hány krajcárért elláthasson minden könyvvel és minden tanszerrel, amelyre szüksége van. Az ócska tankönyveket el lehetne tiltani és senki magyar gyerekek pusztulá­sából uzsorahasznot nem csinál­hatna. Ha ezt a reformot valaha vár­hatjuk s remélhetjük, hát bizo­nyára a Héderváry-kormány az, amely leginkább meghozhatja. Mil­liók áldanák érte. Nem készü­l a r­óku­si templom. Bajok a festés miatt. (Saját tudósítónktól.) A rókusi templom belső berendezésének el­készítésével megint fönnakadtak, ezúttal a festés miatt. A vállalat feltételei szerint ugyanis bazalt­festékkel kellene az egész templo­mot kifesteni. Mikor aztán a festést megkezdték, a vállalkozó egyszerre arra a meggyőződésre jutott, hogy a bazaltfesték nem alkalmas a szubtilis színek kifejezésére. Abban is hagyta a munkát s most arra kér engedélyt a tanácstól, hogy a vállalati feltételektől eltérve, a menyezetet enyves festékkel fest­hesse, az oldalfalakat pedig bazalt­festékkel. A tanácsülésen vita kereke­dett az ügyből s több tanácsos azt hangoztatta, hogy a vállalati föltételektől eltérni nem szabad. Furcsa is, hogy a mérnökség nem tudja előre helyesen megállapítani a föltételeket, amelyektől aztán minduntalan el kell térni, ami vagy újabb költséggel, vagy leg­alább is időveszteséggel jár. A tanács, mielőtt a dologban döntene, felülvizsgáló bizottságot küld ki, amelynek tagjai Raftai László, a rókusi templom belső berendezésé­nek tervezője, Biró Benő h. fő­mérnök és Nyilassy Sándor festő­művész. Bizonyos, hogy a tem­plom berendezésének teljes elkészí­tését ismét elodázza ez a festék­kérdés és a vele kapcsolatos kény­szerű bizottságosdi, amelyeknek a mérnökség felületessége az oka. Szeptemberi ének. Amitől remeg számos ember, Bánk köszöntött ma szeptember, ggászfátyol fonódott az égre. Itthon is nyaralhat most végre. Aki a Lidón költögette A pénzét, avagy Osztendőbe. A család sokgyermekes apja A várost ma nyakába kapja S miközben térdig köp a lába. Ellátogat az iskolákba. Ma van a napja, amikor Lehet pofont, rúgást aratni. Jól tudja ezt, aki megpróbálta A csemetéjét beíratni. Csupa gondos szülő tolong A tudományok csarnokába, S ha néhány foga kirepül. Szórakozásokért történik. Hogy ne várakozzék hiába. Akit szülői állapot Az iskolák tájára horda. Az Így szól házul elmenet: Isten veled, óh oldalborda! Te szép vagy, ép vagy, oly üde , mindenfölött oly érintetlen. Az út, amelyre elröpülsz. Többé soha nem lesz töretlen. És vérző fejjel, tört derékkal. Mert tudomány-szomjas a gyermek Egyébként oly sivár a lét, A jó szülő szomjas lesz szintén , iszik pár krigli árpalét. Legyen v­ágosság. A város közvilágítása. (Saját tudósítónktól.) A város általános világításának terve a mér­nökségen nemsokára elkészül. Ha a terv megvalósul, akkor a város egész területét légszeszlámpák vi­lágítják meg . Így remélhetőleg megszűnnek majd azok a nagyon is méltányos panaszok, amelyek a rossz petróleumvilágítás miatt mind­untalan fölmerülnek. A város nagy részét, majdnem az egész harmadik építési kerületet, tehát a nagykörúton túli részt je­lenleg úgy ahogy, petróleumlámpá­sok világítják. De a Belvárosban, vagyis a kiskörúton belüli város­részben is vannak elég számmal olyan utcák, amelyekben a primi­tív világítást petróleumlámpások szolgáltatják. Ha a mérnökség részletes terveit elfogadják, akkor az egész Belváros világí­tása már az idén gázzal történik. Az egész városnak légszeszszel való világítására három éven át fokozatosan újabb és újabb húsz­ezer koronával, összesen tehát, a harmadik év után körülbelül hat­vanezer koronával kell terhelni az évi költségvetést. Meglehetős te­kintélyes összeg ez, de a jó vilá­gítás olyan elsőrendű szükséglete egy nagy városnak, amiért meg kell hozni a kiadásbeli áldozatot. 1910 IX/1 kioktatás a népszámlálásról. (Saját tudósítónktól.) A keres­kedelmi miniszter a városhoz ter­jedelmes leiratot intézett, amely hivatkozik a január elsejétől tize­dikéig végrehajtandó népszámlálás fontosságára és részletes utasításo­kat ad annak kivitelére. A most megejtendő népszámlálás az ötödik az alkotmány helyreállítása óta. Tudvalévően minden tizedik évben tartják s célja az, hogy megbíz­ható, lehetőleg pontos adataival fölvilágosítást adjon az ország né­pességi mozgalmáról, a lakosság gazdasági és kulturális haladásáról. Az idei népszámlálásnak — mondja a leirat — különös fontos­ságot ad, hogy a legutolsó tíz év alatt nagy mértékben fokozódott a kivándorlás, amely az ország egyes vidékein a népesség tetemes, de eddig pontosan még számba nem vett csökkenését vonta maga után. Már­pedig jelentős annak a meg­állapítása, hogy milyen mértékű a kivándorlás s mely vidékeken a legnagyobb. Legutóbb az Észak­­amerikából való visszavándorlás is növekszik s nem lényegtelen ennek a mozgalomnak a megbíz­ható számadatokból való ismerete sem. Hogy a népszámlálást minél pon­tosabban hajtsák végre, ahhoz első­sorban alkalmas, intelligens szám­lálóbiztosok kiszemelése szüksé­ges s a miniszter leiratában erre különösen fölhívja a hatóság figyel­mét. De szükségesnek mondja a leirat a hatósági figyelmes ellen­őrzést és lelkiismeretességet is. Figyelmeztet ezután a leirat arra, hogy mennyire nélkülözhetetlen a népszámlálás munkájának végre­hajtásánál magának a lakosságnak előzékeny közreműködése. Intelli­gens polgároknál ez a figyelmez­tetés fölösleges, de annál inkább elkel a nagy tömegnél, amely fé­lelmes dolgot szokott látni a nép­­számlálásban. Többnyire abban a téves hitben van, hogy adóeme­lésről van szó. Pedig adókivetés­nél a népszámlálás adatait nem szabad fölhasználni. Valamikor tudvalévően zavargások is voltak a népszámlálás miatt, amelyet mi­­nálunk II. József, a „kalapos király“, ez a nagylelkű, népei javát akaró, de nálunk gyűlölt, mert alkotmá­nyunkra törő fejedelem rendelt el először. Végül elrendeli a leirat, hogy a népszámlálás megkezdése előtt négy héttel a polgármester hívja össze tanácskozásra azokat a köz­­igazgatási tisztviselőket, akiknek a népszámlálás végrehajtásánál sze­repük van. A tanácskozáson egyöntetű eljárást kell megálla­pítani. A Szeged és Vidéke telefonja. Szerkesztőség..............................84 Főszerkesztő.....................................3 Felelős szerkesztő........................828 Kiadóhivatal..................................84 Nyomda...........................................84 Hivatalosan előirt .. uj kötésben, az összes intézetek részére haplifitált. Isk­olai főzetek rajz- és iposzBFeb a legolcsóbban hizápólag c^ngráiii Takarékn­ew-paMa. isholahfinpeh fójjinéitt iz Összes intézetek részére lUlUI Dl I Schwarcz Jenő könyv- és papirkereskedésében szerezhetők be. Telefon 324.

Next