Szeged és Vidéke, 1910. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)
1910-09-01 / 199. szám
pot feledett a kocsiban. A kecsegét — tekintettel romlandóságára — jóizűen elfogyasztották a kalauzok, a kalapot ellenben szórakozott tulajdonosa átveheti a villamos társaságnál. Kézimunkaház!! Az iskolaévad megkezdésével ajánlja szép és olcsó kezdeti kézimunkáit. Szeged, Kölcsey utca 10. sz. FISCHER IZSÓ a Próféta vendéglő mellett. Drága a tankönyv! (Saját tudósítónktól.) Szeptember elsején, a beiratások napján, az ingyenes oktatás kábítja el az embereket. Csütörtökön az elemi iskolákban már nem szedtek tandíjat. Ugyde Apponyi, aki a törvényt csinálta, nem tett arról, hogy az oktatás tényleg ingyenes legyen. Mert megszüntette ugyan a tandíjat, amely alól a szegény ember eddig úgyis mentes volt, de semmit sem változtatott a tankönyvek körül fönnálló viszonyokon, amelyek bizony nagyon drágává teszik még az ingyenoktatást is. A tankönyvek drágasága sok szegény családot sújt érzékenyen, sok szegény ember gyermekét visszatartja az iskolától és mivel ócska könyvek vételére utalja a tanulók nagy részét, mindenféle fertőző betegségek terjesztője lesz. Ebből a drágaságból a közre anyagi, erkölcsi, sőt súlyos egészségügyi károk háramolnak. Ennek a sok kárnak az uzsorahasznát pedig bezsebeli egynéhány vállalkozó. Ezek az állapotok tehát magukon viselik a panamarendszer tipikus jellegét. Mert panamázás közügyeket úgy intézi, hogy a köznek kárán egyesek gazdagodjanak. A Héderváry-kormány alatt most kezdődik az első iskolaév. Ez a kormány mást tapasztal először ezen a téren. S örvendetes, hogy a kormány köreiben máris észrevették ezt az öröklött panamás állapotot és gondolkodnak az orvoslás módjai fölött. Ez a kormány ezen a téren is a munkát, mégpedig a tiszta munkát keresi s ennek örvendetes hatása lesz a magyar kultúrára. Törvényt kell hozni, amely elrendeli, hogy Magyarországon minden SZEGED ÉS VIDÉKE. iskolában kivétel nélkül csakis az állam által kiadott tankönyveket lehet használni. Akkor azután pályázatot kell kihirdetni a legjobb tankönyvek megírására és állami nyomdában kell nagyban előállítani az összes könyveket. Remélhetőleg ezek a tankönyvek jobbak is volnának, mint a mostaniak. S nem volnának felekezetileg elfogultak. Ez az intézkedés azután lehetővé teszi, hogy az állam minden iskolaköteles gyermeket úgyszólván néhány krajcárért elláthasson minden könyvvel és minden tanszerrel, amelyre szüksége van. Az ócska tankönyveket el lehetne tiltani és senki magyar gyerekek pusztulásából uzsorahasznot nem csinálhatna. Ha ezt a reformot valaha várhatjuk s remélhetjük, hát bizonyára a Héderváry-kormány az, amely leginkább meghozhatja. Milliók áldanák érte. Nem készül a rókusi templom. Bajok a festés miatt. (Saját tudósítónktól.) A rókusi templom belső berendezésének elkészítésével megint fönnakadtak, ezúttal a festés miatt. A vállalat feltételei szerint ugyanis bazaltfestékkel kellene az egész templomot kifesteni. Mikor aztán a festést megkezdték, a vállalkozó egyszerre arra a meggyőződésre jutott, hogy a bazaltfesték nem alkalmas a szubtilis színek kifejezésére. Abban is hagyta a munkát s most arra kér engedélyt a tanácstól, hogy a vállalati feltételektől eltérve, a menyezetet enyves festékkel festhesse, az oldalfalakat pedig bazaltfestékkel. A tanácsülésen vita kerekedett az ügyből s több tanácsos azt hangoztatta, hogy a vállalati föltételektől eltérni nem szabad. Furcsa is, hogy a mérnökség nem tudja előre helyesen megállapítani a föltételeket, amelyektől aztán minduntalan el kell térni, ami vagy újabb költséggel, vagy legalább is időveszteséggel jár. A tanács, mielőtt a dologban döntene, felülvizsgáló bizottságot küld ki, amelynek tagjai Raftai László, a rókusi templom belső berendezésének tervezője, Biró Benő h. főmérnök és Nyilassy Sándor festőművész. Bizonyos, hogy a templom berendezésének teljes elkészítését ismét elodázza ez a festékkérdés és a vele kapcsolatos kényszerű bizottságosdi, amelyeknek a mérnökség felületessége az oka. Szeptemberi ének. Amitől remeg számos ember, Bánk köszöntött ma szeptember, ggászfátyol fonódott az égre. Itthon is nyaralhat most végre. Aki a Lidón költögette A pénzét, avagy Osztendőbe. A család sokgyermekes apja A várost ma nyakába kapja S miközben térdig köp a lába. Ellátogat az iskolákba. Ma van a napja, amikor Lehet pofont, rúgást aratni. Jól tudja ezt, aki megpróbálta A csemetéjét beíratni. Csupa gondos szülő tolong A tudományok csarnokába, S ha néhány foga kirepül. Szórakozásokért történik. Hogy ne várakozzék hiába. Akit szülői állapot Az iskolák tájára horda. Az Így szól házul elmenet: Isten veled, óh oldalborda! Te szép vagy, ép vagy, oly üde , mindenfölött oly érintetlen. Az út, amelyre elröpülsz. Többé soha nem lesz töretlen. És vérző fejjel, tört derékkal. Mert tudomány-szomjas a gyermek Egyébként oly sivár a lét, A jó szülő szomjas lesz szintén , iszik pár krigli árpalét. Legyen vágosság. A város közvilágítása. (Saját tudósítónktól.) A város általános világításának terve a mérnökségen nemsokára elkészül. Ha a terv megvalósul, akkor a város egész területét légszeszlámpák világítják meg . Így remélhetőleg megszűnnek majd azok a nagyon is méltányos panaszok, amelyek a rossz petróleumvilágítás miatt minduntalan fölmerülnek. A város nagy részét, majdnem az egész harmadik építési kerületet, tehát a nagykörúton túli részt jelenleg úgy ahogy, petróleumlámpások világítják. De a Belvárosban, vagyis a kiskörúton belüli városrészben is vannak elég számmal olyan utcák, amelyekben a primitív világítást petróleumlámpások szolgáltatják. Ha a mérnökség részletes terveit elfogadják, akkor az egész Belváros világítása már az idén gázzal történik. Az egész városnak légszeszszel való világítására három éven át fokozatosan újabb és újabb húszezer koronával, összesen tehát, a harmadik év után körülbelül hatvanezer koronával kell terhelni az évi költségvetést. Meglehetős tekintélyes összeg ez, de a jó világítás olyan elsőrendű szükséglete egy nagy városnak, amiért meg kell hozni a kiadásbeli áldozatot. 1910 IX/1 kioktatás a népszámlálásról. (Saját tudósítónktól.) A kereskedelmi miniszter a városhoz terjedelmes leiratot intézett, amely hivatkozik a január elsejétől tizedikéig végrehajtandó népszámlálás fontosságára és részletes utasításokat ad annak kivitelére. A most megejtendő népszámlálás az ötödik az alkotmány helyreállítása óta. Tudvalévően minden tizedik évben tartják s célja az, hogy megbízható, lehetőleg pontos adataival fölvilágosítást adjon az ország népességi mozgalmáról, a lakosság gazdasági és kulturális haladásáról. Az idei népszámlálásnak — mondja a leirat — különös fontosságot ad, hogy a legutolsó tíz év alatt nagy mértékben fokozódott a kivándorlás, amely az ország egyes vidékein a népesség tetemes, de eddig pontosan még számba nem vett csökkenését vonta maga után. Márpedig jelentős annak a megállapítása, hogy milyen mértékű a kivándorlás s mely vidékeken a legnagyobb. Legutóbb az Északamerikából való visszavándorlás is növekszik s nem lényegtelen ennek a mozgalomnak a megbízható számadatokból való ismerete sem. Hogy a népszámlálást minél pontosabban hajtsák végre, ahhoz elsősorban alkalmas, intelligens számlálóbiztosok kiszemelése szükséges s a miniszter leiratában erre különösen fölhívja a hatóság figyelmét. De szükségesnek mondja a leirat a hatósági figyelmes ellenőrzést és lelkiismeretességet is. Figyelmeztet ezután a leirat arra, hogy mennyire nélkülözhetetlen a népszámlálás munkájának végrehajtásánál magának a lakosságnak előzékeny közreműködése. Intelligens polgároknál ez a figyelmeztetés fölösleges, de annál inkább elkel a nagy tömegnél, amely félelmes dolgot szokott látni a népszámlálásban. Többnyire abban a téves hitben van, hogy adóemelésről van szó. Pedig adókivetésnél a népszámlálás adatait nem szabad fölhasználni. Valamikor tudvalévően zavargások is voltak a népszámlálás miatt, amelyet minálunk II. József, a „kalapos király“, ez a nagylelkű, népei javát akaró, de nálunk gyűlölt, mert alkotmányunkra törő fejedelem rendelt el először. Végül elrendeli a leirat, hogy a népszámlálás megkezdése előtt négy héttel a polgármester hívja össze tanácskozásra azokat a közigazgatási tisztviselőket, akiknek a népszámlálás végrehajtásánál szerepük van. A tanácskozáson egyöntetű eljárást kell megállapítani. A Szeged és Vidéke telefonja. Szerkesztőség..............................84 Főszerkesztő.....................................3 Felelős szerkesztő........................828 Kiadóhivatal..................................84 Nyomda...........................................84 Hivatalosan előirt .. uj kötésben, az összes intézetek részére haplifitált. Iskolai főzetek rajz- és iposzBFeb a legolcsóbban hizápólag c^ngráiii Takaréknew-paMa. isholahfinpeh fójjinéitt iz Összes intézetek részére lUlUI Dl I Schwarcz Jenő könyv- és papirkereskedésében szerezhetők be. Telefon 324.