Szeged és Vidéke, 1910. október (9. évfolyam, 224-249. szám)

1910-10-01 / 224. szám

SZEGED ÉS VIDÉKÉ SZEGEDI ESTILAP. IX. énfolyaiD, 224. (2722.) SZ. SZEGED, 1910. Oktöber I., szombat. Politikai napilap. :: Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ARMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény- társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény- társaság könyvnyomdája, Be^er és Wirth budapesti festékgyáros festékévei. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária-utca 6. szám. Teiefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra I korona; vidéken: egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra i korona 50 fillér; külföldre a postai ezállitással drágáob. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a ^adóhivatal. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fiiiér, a cimszó, valamint minden vastagabb betűből szedett sző kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fiiiér. Csak előleges kész- pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cim a kiadó- hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny- uyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és ujságosbolt. Családi értesítő (éljen­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer három koronába kerül. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohány tőzsdében, njságosboltban és rikkancsoknál, vidé­ken minden hirlapirodában. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária-utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. ÜZENETEK. Arany-kutató. A Nemzeti Muzeum birtokában levő kéziratok úgy a Toldi- trilógiára, mint a Buda halálára nézve helyenként lényegesen eltérnek a nyomtatásban megjelent kiadásoktól. Az Arany apró, gyöngyszemekhez hasonló betűi tarkítják a kéziratokat, amelyek különösen Toldiban és Toldi estéjében tele vannak húzásokkal, betoldásokkal, átírásokkal és javítá­sokkal. Ezek mutatják aztán hitelesen, hogy Arany milyen rendkívüli nehéz­séggel dolgozott. Nemcsak egyes vers­szakok, hanem egész szakaszok és oldalak egészen másként voltak meg­írva az első kéziratokban, mint a végleges szövegű kiadásokban. Pedig ezek a kéziratok nem vázlatokat vagy tervezeteket tartalmaznak, hanem ma­gát a kész költeményt. Arany azonban, amint az iratai legilletékesebben bi­zonyítják, a „nonum prematur“ elvé­vel dolgozott. Időközökben mindig elővette a kéziratosán elkészített köl­teményeket és javított rajtuk. De nem­csak versszakokat és fejezeteket, ha­nem szavakat, névelőket, indulatszókat, névmásokat s látszik nagyon sok helyen, hogy a változtatás csak azért történt, mert a versnek igy élénkebb a muzsikája. A bécsiett. Jön Neumayer, a bécsi pol­gármester, vagy nem jön ? — ez az érdekes kérdés foglalkoz­tatta most az újságokat, kapcso­latban a másikkal, hogy ha már itt van, vájjon magánjel- legü-e ez a budapesti láto­gatása, vagy politikai jellegű. Lám, amikor Bárczy polgármes­ter, a magyar főváros hatóságá­nak feje látogatta meg bécsi kollégáját, annyira nem tulajdo- nitottak a dolognak jelentőséget, hogy a lapok meg sem emlé­keztek felőle. Most ellenben a Lajtán innen hazafias kétség és remény közt hánytorgatták ag­godalmaskodó lelkek a kérdést, vájjon eljön-e hát Neumayer, lesz-e olyan kegyes, hogy az udvariasság szabályát kötelező­nek tartja magára s visszaadja a magyar kolléga vizitjét. Közben a magyar újságok Neumayert meginterjuvoltatták. Neumayer kegyeskedett vála­szolni. Miután a riporterek há­rom óra hosszat antisambriroz- nak nála, megnyugtatta őket, hogy budapesti látogatása a leg­nagyobb valószinüség szerint nem fog elmaradni. S végre eljött. A bécsi lapok persze szintén nem hallgattak. A liberális bécsi sajtó nagy körültekintéssel meg­látja a vizitnek örvendetes poli­tikai jelentőségét. íme a keresz- tényszociálista párt, Lueger Ká­roly pártja, amely most is a ha­talom teljén van még a bécsi közgyűlésben, az alsóausztriai tartománygyülésben és a reichs- ráthban, — megtalálta végre a kívánatos mérsékletnek és poli­tikai belátásnak azt a fokát, ame­lyen már nem kell nyíltan is legyőzni való ellenségnek hir­detni Magyarországot és a ma­gyarokat. íme az osztrák ke- resztényszociálista párt is be­látta már, hogy nem okosság Lueger összbirodalmi politikájá­nak az a nyers őszinteségü hirdetése, mely Magyarországgal szemben ezzel a szóval foglal­ható össze : einmarschiren! A liberális bécsi lapok örvende­nek a barátiassá változott érzel­mek fitogtatásán, amely Neu­mayer látogatásában megnyilat­koznék. Mert az osztrák liberá­lisok is az összbirodalmi elv és a föltétien osztrák-német hege­mónia hivei ugyan még most is, de nem barátai a luegeri erőszakosságnak ezeknek az elveknek érvényesítésében. Lue­ger a magyar állami önállóság illúzióját is szét akarta törni. Az osztrák liberálisok óvatosab­bak s kiméük az illúziót. A bécsi keresztényszociálista lapok ezzel szemben tiltakoztak a luegeri hagyomány megszakí­tása ellen. Nekik nem kell ma­gyar barátság. De hogyan is kellene, amikor a tömegek kö­zött pártjukat éppen a magyar gyűlölettel propagálták, amikor a magyarfalás jegyében fogantak legmámorosabb diadalaik ? Ök egyenesen árulást látnak Neu­mayer budapesti látogatásában s elhunyt nagy vezérük, Lueger stílusában, éppen nem óvakod­nak ennek kifejezést adni. Neumayer a pártja és nép­szerűsége iránt köteles előzé­kenységből sietett is kijelenteni, hogy ez a mostani látogatása tisztára magánjellegű. Ezzel a nyilatkozattal eleget tett ö nemcsak saját pártjának, a ke- resztényszociálistáknak, hanem a liberálisoknak is. Mert az utóbbiak a látogatás fölött ta­núsított örömüket nem fogják bura változtatni, hanem majd szépen kimagyarázzák, hogy a vizit mégis csak nagy öröm, nagy osztrák-magyar kibékülés és barátkozás s tehát politikai jellegű. Hiszen a szegény Neu­mayer a pártjával szemben kénytelen volt a privátjelleget hangsúlyozni. S mit tesznek most a buda­pesti magyarok, hogy a bécsi pol­gármester oly sok viszály után csakugyan megérkezett? Fátyolt vetnek a luegeri múltra és ujjon- ganak a neumayeri szép je­lennek. A politika eseményei. Kés^öí a deíegádós ttónbes^éd. (Budapesti tudósitónk telefon- jelentése.) A képviselőház hétfőn a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása végett ülést tart. A keddi ülés napirendje azután a delegáció tagjainak megválasz­tása lesz. Ezt cselekszi kedden a íörendibáz is. A nemzeti munka­párt vasárnap estére hivott egybe értekezletet a delegációba való tagjelölés tárgyában. Kossutbék és a néppárt hétfőn jönnek össze ugyanebből a célból. Justbék már jelöltek. A borvátok most foglal­koznak ezzel a kérdéssel. A munkapárton a delegáció el­nökségének kérdéséről is beszéltek. Eddig Tisza István grófot emle­gették, valóűzinü azonban, hogy Láng Lajosnak ajánlják föl ezt a tisztséget. Most már bizonyos ugyanis, hogy a katonai kérdések egész komplexuma a mostani dele­gáción táródik föl és a munka­párton azt akarják, hogy az erről való vitának kormányzati részről Tisza István gróf legyen a veze­tője. A mi parlamenti szabályaink megengedik ugyan, hogy az elnök a vitában is résztvehessen, amely időre az alelnökkel helyettesitteti magát, a dolog azonban mégis feszélyez. így esik azután, hogy Tisza István grófnak mindenkép­pen szabad kezet akarnak biztosi- tani és az elnöki tisztet Láng La­josnak ajánlják föl, akit eredetileg a külügyi albizottság élére szántak. Kbuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök vasárnap különben Bécsbe megy. A magyar minisz­terelnök a belga királyi pár bécsi látogatása alkalmából igyekszik az osztrák császárvárosba egyrészt, másrészt pedig a minap állapitot- ták meg, hogy közös miniszter- tanács is lesz a jövő héten. Ezen a minisztertanácson a delegációk munkarendjét állapítják meg és végleg megszövegezik a delegá­ciókat megnyitó királyi beszédet. A királyi beszéd bevezető részé­nek, mint régen, most is módjában lesz megállapítani, hogy az összes kűlállamokboz való viszonyaink azalatt a hosszabb időtartam alatt, amely a delegációk legutóbbi ülésezése óta lefolyt, teljesen meg­tartották barátságos jellegüket, amit azonban Franciaország részé­ről éppen a legutóbb nem igen tapasztalhattunk. A német birodalommal majdnem három évtizede kötött szövetség

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents