Szeged és Vidéke, 1910. október (9. évfolyam, 224-249. szám)
1910-10-01 / 224. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP. IX. évfolyala, 224. (2722.) SZ. SZEGED, 1910. Október 1., szombat. Politikai napilap. .. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Beyer és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken: egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld az adóhivatal. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénzfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (éljenzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer három koronába kerül. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Jön Neumayer, a bécsi polgármester, vagy nem jön ? — ez az érdekes kérdés foglalkoztatta most az újságokat, kapcsolatban a másikkal, hogy ha már itt van, váljon magánjellegű-e ez a budapesti látogatása, vagy politikai jellegű. Lám, amikor Bárczy polgármester, a magyar főváros hatóságának feje látogatta meg bécsi kollégáját, annyira nem tulajdonítottak a dolognak jelentőséget, hogy a lapok meg sem emlékeztek felőle. Most ellenben a Lajtán innen hazafias kétség és remény közt hánytorgatták aggodalmaskodó lelkek a kérdést, vájjon eljön-e hát Neumayer, lesz-e olyan kegyes, hogy az udvariasság szabályát kötelezőnek tartja magára s visszaadja a magyar kolléga vizitjét. Közben a magyar újságok Neumayert meginterjúvoltatták. Neumayer kegyeskedett válaszolni. Miután a riporterek három óra hosszat antisambuiroznak nála, megnyugtatta őket, hogy budapesti látogatása a legnagyobb valószínűség szerint nem fog elmaradni. S végre eljött. A bécsi lapok persze szintén nem hallgattak. A liberális bécsi sajtó nagy körültekintéssel meglátja a vizitnek örvendetes politikai jelentőségét. Íme a keresztényszocialista párt, Lueger Károly pártja, amely most is a hatalom teljén van még a bécsi közgyűlésben, az alsóausztriai tartománygyűlésben és a reichsrábhban, — megtalálta végre a kívánatos mérsékletnek és politikai belátásnak azt a fokát, amelyen már nem kell nyíltan is legyőzni való ellenségnek hirdetni Magyarországot és a magyarokat. Íme az osztrák keresztényszocialista párt is belátta már, hogy nem okosság Lueger összbirodalmi politikájának az a nyers őszinteségű hirdetése, mely Magyarországgal szemben ezzel a szóval foglalható össze : einmarschiren! A liberális bécsi lapok örvendenek a barátiassá változott érzelmek fitogtatásán, amely Neumayer látogatásában megnyilatkoznék. Mert az osztrák liberálisok is az összbirodalmi elv és a föltétlen osztrák-német hegemónia hívei ugyan még most is, de nem barátai a luegeri erőszakosságnak ezeknek az elveknek érvényesítésében. Lueger a magyar állami önállóság illúzióját is szét akarta törni. Az osztrák liberálisok óvatosabbak s kimétik az illúziót. A bécsi keresztényszocialista lapok ezzel szemben tiltakoztak a luegeri hagyomány megszakítása ellen. Nekik nem kell magyar barátság. De hogyan is kellene, amikor a tömegek között pártjukat éppen a magyar gyűlölettel propagálták, amikor a magyar halás jegyében fogantak legmámorosabb diadalaik ? Ők egyenesen árulást látnak Neumayer budapesti látogatásában s elhunyt nagy vezérük, Lueger stílusában, éppen nem óvakodnak ennek kifejezést adni. Neumayer a pártja és népszerűsége iránt köteles előzékenységből sietett is kijelenteni, hogy ez a mostani látogatása tisztára magánjellegű. Ezzel a nyilatkozattal eleget tett ő nemcsak saját pártjának, a keresztényszocialistáknak, hanem a liberálisoknak is. Mert az utóbbiak a látogatás fölött tanúsított örömüket nem fogják bura változtatni, hanem majd szépen kimagyarázzák, hogy a vizit mégis csak nagy öröm, nagy osztrák-magyar kibékülés és barátkozás s tehát politikai jellegű. Hiszen a szegény Neumayer a pártjával szemben kénytelen volt a privátjelleget hangsúlyozni. S mit tesznek most a budapesti magyarok, hogy a bécsi polgármester oly sok viszály után csakugyan megérkezett? Fátyolt vetnek a luegeri múltra és ujjonganak a neumayeri szép jelennek. A bécsiezt. ÜZENETEK. Arany-kutató. A Nemzeti Múzeum birtokában levő kéziratok úgy a Tolditrilógiára, mint a Buda halálára nézve helyenként lényegesen eltérnek a nyomtatásban megjelent kiadásoktól. Az Arany apró, gyöngyszemekhez hasonló betűi tarkítják a kéziratokat, amelyek különösen Toldiban és Toldi estéjében tele vannak húzásokkal, betoldásokkal, átírásokkal és javításokkal. Ezek mutatják aztán hitelesen, hogy Arany milyen rendkívüli nehézséggel dolgozott. Nemcsak egyes versszakok, hanem egész szakaszok és oldalak egészen másként voltak megírva az első kéziratokban, mint a végleges szövegű kiadásokban. Pedig ezek a kéziratok nem vázlatokat vagy tervezeteket tartalmaznak, hanem magát a kész költeményt. Arany azonban, amint az iratai legilletékesebben bizonyítják, a „nonum prematur“ elvével dolgozott. Időközökben mindig elővette a kéziratosan elkészített költeményeket és javított rajtuk. De nemcsak versszakokat és fejezeteket, hanem szavakat, névelőket, indulatszókat, névmásokat s látszik nagyon sok helyen, hogy a változtatás csak azért történt, mert a versnek így élénkebb a muzsikája. A politika eseményei. Készül a delegációs trónbeszéd. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház hétfőn a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása végett ülést tart. A keddi ülés napirendje azután a delegáció tagjainak megválasztása lesz. Ezt cselekszi kedden a fővendiház is. A nemzeti munkapárt vasárnap estére hívott egybe értekezletet a delegációba való tagjelölés tárgyában. Kossuthék és a néppárt hétfőn jönnek össze ugyanebből a célból. Justicék már jelöltek. A horvátok most foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A munkapárton a delegáció elnökségének kérdéséről is beszéltek. Eddig Tisza István grófot emlegették, valószínű azonban, hogy Láng Lajosnak ajánlják föl ezt a tisztséget. Most már bizonyos ugyanis, hogy a katonai kérdések egész komplexuma a mostani delegáción táródik föl és a munkapárton azt akarják, hogy az erről való vitának kormányzati részről Tisza István gróf legyen a vezetője. A mi parlamenti szabályaink megengedik ugyan, hogy az elnök a vitában is részt vehessen, amely időre az alelnökkel helyettesítteti magát, a dolog azonban mégis feszélyez. Így esik azután, hogy Tisza István grófnak mindenképpen szabad kezet akarnak biztosítani és az elnöki tisztet Láng Lajosnak ajánlják föl, akit eredetileg a külügyi albizottság élére szántak. Ebuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök vasárnap különben Bécsbe megy. A magyar miniszterelnök a belga királyi pár bécsi látogatása alkalmából igyekszik az osztrák császárvárosba egyrészt, másrészt pedig a minap állapították meg, hogy közös minisztertanács is lesz a jövő héten. Ezen a minisztertanácson a delegációk munkarendjét állapítják meg és végleg megszövegezik a delegációkat megnyitó királyi beszédet. A királyi beszéd bevezető részének, mint régen, most is módjában lesz megállapítani, hogy az összes külállamokhoz való viszonyaink azalatt a hosszabb időtartam alatt, amely a delegációk legutóbbi ülésezése óta lefolyt, teljesen megtartották barátságos jellegüket, amit azonban Franciaország részéről éppen a legutóbb nem igen tapasztalhattunk. A német birodalommal majdnem három évtizede kötött szövetség