Szeged és Vidéke, 1910. november (9. évfolyam, 250-274. szám)
1910-11-02 / 250. szám
állították ezt a szerény, de hófehér tisztaságú emlékkövet, közelebb állottunk szívedhez, telkedhez, mint a nagy polgári társadalom, amelynek éltél és dolgoztál. Mi közelebb állottunk földi életed öröméhez és bánatához, mint azok, akik a távolból látták önemésztő lobogásodat és mégis be kell vallanom, hogy az emberi gyarlóság velünk is volt akkor, amidőn még itt éltél közöttünk. Az emberi gyarlóság, amely éhezik embertársának húsára, vérére, dicsőségére és minden örömére , csak akkor csillapodik le, ha a halál elrabolta előle az élő ember hasát, vérét, csontjait és minden örömét. Az elporladt élet múltjában összeölelkezik a szeretet az emlékezettel és hódolva állja körül a sírt, amely örökre néma és nem tud az örvendezőkkel örülni, nem tud a sírokkal sírni. Te, aki egyik kiválasztottja voltál a gondviselésnek, költői hivatottságod nagykeresztjét hordoztad vállaidon. Azok közé a kevés kiválasztottak közé tartoztál, akiket a teremtés arra szemelt ki, hogy folytatói legyenek a világegyetem teremtő munkájának. Hivatottak arra, hogy az anyagban, gondolatban, érzésben tovább vigyék annak a hatnapos munkának tökéletességét, amelylyel a világegyetem nagy építőmestere éjt és napot, sötétséget és világosságot harmonikus egységben állított be az idő és tér végtelenségének láncolatába. Azok közé tartoztál, akik másoknak szolgálnak és földi örömökben koldusán semmivé válnak. És amikor megnyílik előttük az örök világosság fényessége ott a túlvilágon, akkor itt lem kigyulnak a baráti szív fáklyái és a szeretet benső meghatottságával könyörögnek örök boldogságáért annak, akit igazán szeretni, becsülni és méltatni csak haló porában tudtak. Szeretetünknek könnyeivel áztattuk e koszorút, kedves barátunk Dankó Pista, amelyet most sírodva leteszek. Fogadalmunk: a baráti hűség emlékezetedhez és szünettelen ápolása hervadhatatlan dicsőségednek, ami nemcsak nekünk barátaidnak, hanem egész nemzetednek büszkesége. Az egek Ura őrködjék haló poraid fölött és legyen emléked áldott örökre ! Az egyszerűségével emelkedett szónoki beszéd után elhelyezték a koszorúkat, így koszorút tett Móra Ferenc Pósa Lajos nevében is. Ezalatt Erdélyi Kálmán zenekara eljátszotta Dankó néhány nótáját. Alig lehet meghatóbb jelenet temetőben : emlékezni valakire a saját szomorú nótái mellett. Erdélyi Kálmán zenekara pedig tökéletes művészettel játszotta Dankó Pista nótáit. Könyekkel szemében oszlott szét a nép. Bakcay Nándor síremléke. Kétezer szegedi iparos gyönyörű síremléket állított Bakay Nándornak, a szegedi iparosság büszkeségének. A síremléken ezek az aranybetűs sorok olvashatók: BAKAY NÁNDOR. Kegyelettel emelte a szegedi ipartestület a magyar iparügy harcosának. Sok ezer ember jelenlétében kedden délután szentelte föl az emléket Jászai Géza apátplébános. Pálfy Dániel, az ipartestület alelnöke méltatta eztán Bakay Nándort, aki korát megelőző messzelátással szolgálta a magyar iparosság ügyét a hatalmas gyárral, amelyet alapított, a közélet terén, a képviselőházban, mint szülővárosának követe, a kereskedelmi és iparkamarában és tollal a kezében, a lapok hasábjain. Szabó Gyula, a szegedi kereskedelmi és iparkamara másodtitkára, szép beszéd kíséretében helyezte el ezután a sírra a kereskedelmi és iparkamara koszorúját. A többi sírnál. Az összes szegedi temetőkbe már a kora délelőtti órákban megkezdődött a koszorúkat vivő emberek búcsújárása, amely délután érte el a tetőpontját. A legtöbben a belvárosi temetőt keresték föl, ahol a város sok feledhetetlen emlékezetű polgára aluszsza örök álmát. Sokan keresték föl Klauzál Gábornak, a nagy 48-as miniszter és kitűnő politikus sírját. Szabados Jánosnak, a város jeles költőfiának nyughelyét, amelyet a tanács, amelynek egyik tagja volt az elhunyt, ez alkalomra ünnepi díszszel ékesített. Répássy Mihály, Enyedy Lukács, valamint Pálfy Viktor, Kremminszer Antal, Pap József, Kalmár István, Wagner Károly, Taschler József, Abaúy Aurél, Salamon Zsigmond, Békefi Antal, Vass Géza, Gréf István, Kiss Dávid sírjait. A színtársulat tagjai is fölkeresték elköltözött pályatársaik elhagyatott nyughelyeit és virágokkal borították Makó Lajos, Békeyné Kükemezei Vilma, Aradi Gerő, Csóka Sándor, Makó Lajosné, Rónai Gyula és Znojemszky Nándor sírját. A felsővárosi Deszkás-temetőben nyugvó Dugonics Andrásnak, Szeged város nagy fiának sírját sok megemlékező kereste föl, a Dugonics- Társaság nevében pedig Tömörkény István rendes tag tette le a Társaság koszorúját. A római katolikus egyház a szokott ünnepségeket és istentiszteleteket tartotta meg. Pest megyében Kiskunfélegyháza, Békés megyében Békésgyula, Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Gádoros, Nagyszénás, Mezőberény, Gyoma, Mezőtúr, Szarvas. Becsatolandók lesznek a most fölsorolt városok és községek környékén levő helységekben alakulandó pártszervezetek. Az alföldi kerület ügyeinek intézését a központi pártvezetőség által létesített alföldi párttitkárságra bízza, emellé kilenc tagú kerületi vezetőséget választott, amely testület üléseit a szükséghez mérten megszabott időben mindig más-más városban tartja. Az alföldi párttitkárság 1911 tavaszától kezdve Szegeden lesz és Jó Csák Kálmán titkár is ideköltözik. SZEGED ÉS VIDÉKE. Az Alföld szocialistái. A szegedi központ hatásköre. Saját tudsitónktól.) Vasárnap megalakították Szeged székhelylyel az alföldi szociáldemokra pártot. A párt szervezetét és hatáskörét most állapították meg. Eszerint a párt ebbe a kerületbe besorozza a következő városokat és községeket: Csongrád megyében Szeged,Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Mindszent. Csanád megyében Makó,Földeák, Kunágota, Arad megyében Arad, Medgyesegyháza, Almáskamarás, Bács megyében Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa. Kereskedők és iparosok a polgári perrendtartásról szóló javaslat ellen. Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A polgári perrendtartásról szóló, a képviselőházban tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak a könyvkivonati követelésekre vonatkozó része valóságos forradalmat idézett elő a kereskedők és iparosok körében. Az 1868. évi LIV. törvénycikk 35. szakasza értelmében ugyanis „könyvkivonati és számlakövetelések egy és félév alatt és ha a könyv-, vagy számviteli kivonat törvényesen meghitelesittetett, három év alatt azon hely bírósága előtt perölhetők be, ahol a könyvek vitetnek.“ Ezzel szemben a polgári perrendtartásról szóló, a képviselőházban tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 32. szakasza ezen jogot lényegesen megszorítja, amennyiben a javaslat szerint bejegyzett kereskedő csak kereskedővel szemben fennálló követelését fogja annak a helynek a bírósága előtt perölhetni, amelynek területén az ügylet megkötésekor a könyveket vezette. Schreyer Jakab dr. és Kriesztbacher Leó törvényhatósági bizottsági tagok most Budapest főváros közgyűlését kérik, hogy tiltakozzék a javaslat ellen. Indítványozzák, hogy mondja ki a székesfőváros törvényhatósága, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 32. szakaszának megváltoztatása és illetve az 1868. évi LIV. törvénycikk szerint való jogállapot föntartása érdekében a képviselőházhoz és az igazságügyminiszterhez feliratot intéz. Az indítványozók, tekintettel arra, hogy a szóban levő javaslatnak a képviselőházban való tárgyalása már legközelebb várható, kérik az indítványt, mint sürgőset, azonnal tárgyalni. Ugyancsak rossz idő jár a hurcolkodókra. Amíg Mindenszentek ünnepén s egyúttal a költözködés első napján szép, verőfényes őszi idő kedvezett, másodikán, amikor tömegesebb a hurcolkodás, esős, csatakos az időjárás. Igazán szomorú látványosság : a szétszedett bútorok, az utcára kihordott intim lakásberendezések vándorlása, a nem nagyon díszes polgári fényűzésnek az esőtől is megkopott, a szürke, borongós világításban még kevésbbé tetszetős átköltözése egy másik, szintén ritkán otthonos lakásba . Az eső alaposan megrongálja az olcsó plüst, a nem Perzsiában szőtt, hanem valami nagy konzumra számító bécsi gyárban készült „perzsa“ szőnyeget, a mindenféle stílus mégis süirtelen bútorokat, a velencei tükröket, amelyek sohasem látták Velencét. Ebben az időben még a „stráfkocsik" kocsisai is rossz kedvűek s a szokottnál is kevésbbé kímélik a bérlakások féltve őrzött s naponkint gondosan leporolt, letörült értékeit. A teherhordó napszámosok a hűvös időben még több pálinkává fütik magukat s jaj a szecessziós kredencnek, ha már nagyon besültek ! A hurcolkodás idejét igazán nem volna kár áttenni novemberről október elsejére, amikor mégis csak kisebb a rossz idő esélye. A május elseji költözködés terminusát ezzel együtt április elsejére lehetne visszatolni. 1910 XI/2 Esszéítő. . . Szőke Jenő dr., a balassagyarmati ügyvéd, akit ismeretes ügyében az esküdtbíróság nemrég fölmentett, koszorút küldött Beck István dr. sírjára. Egyik esti újság cikket írt a dologról, amire Szőke dr. nyilatkozatban védekezik az ellen, mintha ő szenzációhajhászásból küldte volna a koszorút. A dolog — úgymond — csak megbízott kartársának cselédjei útján juthatott a nyilvánosságra, mert ő teljes diszkréciót kért. A megbízott kartárs, Szigeti Sándor dr. szegedi ügyvéd, egyébként a koszorút Reök István dr. sírjára helyezte. Kézimunkaház. Csinos elkezdett kész kézimunkás már megérkezte Fischer Izsó Szeged, Kölcsey utca 1 szám. KINEVEZÉSEK, UntRBÉSEK. — A hivatalos lapból. — A király Németh Jenő budapest törvényszéki jegyzőt a budapest VIII—X. kerületi, Seidel János székesfehérvári törvényszéki jegyzőt , móri, Kalinay Gyula nyitrai törvényszéki jegyzőt a zsolnai és Szűts Zoltán dr. zalaegerszegi törvényszék jegyzőt az alsólendvai járásbiróságha albirákká, végül Mórocza Dénes arad törvényszéki jegyzőt az aradi ügyészséghez alügyészszé kinevezte. Az igazságügyminiszter Ligeti Lajos dr. abrudbányai gyakorló ügyvédet Abrudbánya királyi közjegyzőt nevezte ki. Itt az ősz! Keresse föl saját érdekében a ffGólyáhhoz** címzett divatáru kereskedést, ahol minden őszi és téli újdonságok versenyen kívüli árakon lesznek árusítva. NEUWIRTH FELIrőfös-, divatáru- és szőnyeg-kereskedése a „GÓLYÁHOZ'' " 138 Szeged, Kígyó- és Feketesas-u. sarok.