Szeged és Vidéke, 1912. szeptember (11. évfolyam, 201-225. szám)

1912-09-02 / 201. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE. 1912 IX/2 SZÁZEZER KATONA. (Saját tudóajtónktól) Két teljes hadtest csapatai: rendes legény­ség, tartalékos, póttartalékos, akik­nek sorát már idáig is a zágrábi, budapesti és kassai hadtestekhez tartozó ezredekkel és pótezredek­­kel erősítették meg,­­ kerek szám­ban, tehát legkevesebb százezer ember: ez az a rettenetes fölfegy­verzett tömeg, amely fenséges és kegyelmes urak előtt lejátsza a zárógyakorlat négynapos színjáté­­kát. Ez a százezer ember fegyve­restől, podgyászostól, ezred-, dan­dár-, hadosztály- és hadtestirodás­­tól itt harcol már is Szeged és Arad között. Tizenegy napig tart még a próbaháború és ez alatt szinte a katonáké az egész Tisza—Maros—Körös köze. Mikor jön a trónörökös ? Ferenc Ferdinánd trónörökös utazásának időpontja hétfőn reggel pattant ki. A Szeged és Vidéke bécsi tudósítójának jelentése sze­rint a trónörökös szeptember 8-án, vasárnap este Bécsből indul és szeptember 9-én reggel ér­kezik meg Mezőhegyesre. A trónörökös sehol sem száll ki, az egész éjszakát hálókocsijá­ban tölti. A tizenegyórás utat szalonkocsi­jában teszi meg a trónörökös, aki szeptember 9-én hétfőn hajnali öt óra tájban érkezik a Szeged­­állomásra. Kocsiját átcsatolják az Acsev­­egy mozdonyához és a trón­örökös anélkül, hogy kiszállana, néhány perc múlva tovább megy Mezőhegyes felé, ahol már hétfőn délelőtt megtekinti a csapatok mű­ködését. Visszafelé a trónörökös hasonló módon utazik s egyenesen Bécsbe megy anélkül, hogy akár Szege­den, akár Budapesten is egy per­cet is töltene. A Szeged-állomáson semmiféle fogadtatás, még katonai fogadtatás sem lesz: a trónörökös pihenni fog ... Fölvonul a hadsereg. A hadgyakorlatok két fő had­testét, a temesvári 7-ik és nagy­szebeni 12. hadtesteket egyre újabb csapatokkal egészítik ki. Igen érdekes a szegedi honvéd tartalékos hadosztály, hivatalosan a huszadik honvédgyaloghadosz­­tály szerepe. Négy honvédezredből áll ez a hadosztály és a négy ez­redben a budapesti, a debreceni, nagyváradi, versedi, lugosi, szegedi, szabadkai, pécsi, miskolci és nagy­­kanizsai honvédgyalogezredek egy­két zászlóaljjal vannak képviselve, összesen 15 zászlóalj áll fegyver­ben. A debreceni és budapesti zászlóaljakból alakult az első, a nagyváradi és versedből a máso­dik, a szegedi és szabadkai zászló­aljakból a harmadik, a pécsi, mis­kolci és nagykanizsai zászlóaljak­ból a negyedik tartalékezred. A négy tartalékezred Beésben egye­sült és Bükszegen keresztül vonult át a főhadiszállás irányában. A tartalékhadosztály, amelynek Ni­­kics János altábornagy a parancs­noka, kitűnően működik. Ez pedig azért fontos, mert a hadosztály csupa tartalékosokból alakult. A legénység csupa tartalékos és pót­­tartalékos, sőt a tisztek is tarta­lékosok, csupán a századparancs­nok tényleges főhadnagy. A trón­örökös ezt a hadosztályt fogja leginkább ügyelni. Ez ugyanis az első eset, hogy ezt a háborúban is csak már a végső szükségben kialakuló hadosztályt fölállították. A csapatszállítások és a vasút. A katonai csapatszállítások óriási terhet rónak a vasutakra. Szinte végtelen sora indul a katonai vo­natoknak a zárógyakorlat lefúvása után a főhadiszállás környékén levő állomásokról. Százhatvan— százhetven katonai vonat fog ezen az egyetlen egy napon végigro­bogni az államvasutak és az arad­­csanádi vasutak vonalain, telis-tele a gyakorlat fáradalmain túlesett és ettől fölvidámított katonákkal, sza­badulás előtt álló tartalékosokkal, öreg bakákkal... Másfélszáznál több katonai vo­nat, ez nem csekély megterhelést jelent a vasutak számára, ame­lyekre rengeteg feladatot ró egy­részt az, hogy ezt a sok vonatot beilleszszék a menetrendbe, más­részt az, hogy a szükséges teher­kocsi sereget készenlétben tartsák a bevagyonírozásra rendelt állo­mások közelségében. A katona­­szállító vonatok forgalma volta­képpen két napon, szeptember 13-án és 14-én bonyolódik le. A katonavonatok összeállítása annyi teherkocsit vesz igénybe és ma­guknak a vonatoknak átfutása majdnem teljesen igénybe veszi az egysínpárti vonalat, úgy hogy a rendes teher­vonatokat ki kell hagyni a menetrendből. A teher­vonatok kihagyása a teherszállítás­nál nehézségeket okoz. Ezen azzal segítenek, hogy egyes állomáso­kon, mint Szegeden, Hódmező­vásárhelyen, Orosházán, Földeákon, Tótkomlóson stb. szeptember 12., 13., 14., 15-ik napján minden te­­heráru felvételét beszüntette a Máv­ igazgatósága. A többi állomásokon póthatáridő engedélyezésével se­gítenek a bajon. Személy-, pod­­gyász- és gyorsáruforgalom aka­dálytalanul bonyolódik le és a rendes menetrend nem szenved változást. Ez alól csupán a Fábián— Árpádhalom között való szárny­vonal a kivétel, amelyen szeptem­ber 9-től 14-ig, tehát hat napon keresztül szünetel minden forga­lom és a személy- és podgyász­­szállítást szekerekkel és automobi­lokkal bonyolítják le. Erre a szárnyvonalra a katonai vonatok készenlétben tartása miatt van szükség, mert a nagyszámú teher­kocsit nem tudják egyes pályaudva­rokon elosztani. A gyakorlat után induló katonai vonatok zöme ezen a szárnyvonalon fogja várakozva elfoglalni a síneket. Vasárnap különben a debreceni, temesvári, szegedi és aradi üzlet­­vezetőségek, az arad-csanádi vasút és a hegyaljai motoros bevonásá­val értekezlet volt az aradi üzlet­vezetőségnél, ahol azzal a kérdés­sel foglalkoztak, hogy miként helyezzék el a kritikus napokban föladásra kerülő és nem továbbít­ható teherárukat. Az kétségtelen, hogy a vasúti raktárak hamarosan telezsúfolódnak és így a föladott teheráruk jórészét nem is tudják majd fedett raktárhelyiségbe tenni. Épp ezért lehetőleg arra törekesz­­nek, hogy a teheráruk a rendes teherforgalom megkezdéséig a fel­adónál maradjanak. Az pedig bi­zonyos, hogy a személy-, pod­­gyász-, gyorsáru- és élőállat szállítás a hadgyakorlat ideje alatt is épp olyan lesz, mint idáig. Ezekre a katonai vonatok forgalma sem Szegeden, sem más­hol a vonalakon nem gyakorol be­folyást. Az arad-csanádi vasutak az arad —szegedi vonalon a teherforgalmat korlátozzák olyképpen, hogy szep­­­tember 10-től egészen szeptember 15-ig e vonal állomásain teher­árukat egyáltalán nem vesznek föl. Azonkívül úgy az Arad és Szeged, valamint Mezőhegyes— Kétegyháza között az ott föladott vagy oda irányított teherárukra öt napi póthatáridőt állapítottak meg szeptember 9. és 16-ika között. A személy- és podgyász, gyors­áru és élőállat szállítás azonban akadálytalan marad. Gyorsmoto­rok, gőz- és motorvonatok épp úgy közlekednek, mint eddig. A nézők. A hadgyakorlat szinterén polgári személyek csak igazolványnyal je­lenhetnek meg, akiknek igazolvá­nyokat a 7. és 12. hadtest parancs­noksága és a mezőhegyesi had­gyakorlati parancsnokság ad ki. A főparancsnokság csak azoknak ad igazolványt, akik a közvetlen közelben laknak és akik a hadgya­korlatokat a hadvezetőség közelében avagy a vezetést kívánják meg­nézni. Az igazolványokat a politi­kai hatóságok ajánlatára, akik felelősséget vállalnak arra nézve, hogy az ajánlatba hozottak telje­sen megbízhatók, szolgáltatják ki. A láthatólag viselendő igazolvá­nyok első kiadása esetről-esetre történik a megnevezett parancs­nokságok részéről, azután szeptem­ber 7-étől kezdve a hadvezetőségi parancsnokságtól vagy postán a politikai hatóságok útján, vagy pedig közvetlenül a mezőhegyen hadiszálláson megjelenő telj­hatalmú megbízott útján. Az igazolványok használatba vétel előtt a megjelölt helyen sajátkezűleg aláírandók, az aláírás hitelességének igazolását újabb aláírással a hadgyakorlat területén működő katonai szemé­lyek megkövetelhetik. Az igazol­ványok sajátkezű aláírás nélkül érvénytelenek. Az igazolványok másra át nem ruházhatók. Az automobilközlekedésre is kü­lön rendelkezés van, amely szerint a hadgyakorlati területen szeptem­ber 7-től 12-ig autó- és motorjár­művek csak akkor közlekedhetnek, ha minden utas — mint a gyalog­járó — láthatóan hordott igazol­ványnak s a járművezető azonkívül menetjegynek (passierschein) is birtokában van. A menetjegy a megyei hatóság utján a folyamodó hivatása, lakóhelye, gépkocsijának megjelölése és annak rendészeti száma megnevezése mellett kérel­mezendő. A gépkocsiközlekedés elöl elzárt utakon azonban menet­­jegygyel és igazolványnyal ellátott járművek sem közlekedhetnek. BESZÁMO1Ó_ZSOMBOLYAIN. ZSOMBOLYA, szeptember 2. (Telefonjelentés.) Pirkner János, a zsombolyai választókerület kép­viselője, vasárnap tartotta meg be­számolóját Zsombolyán. A zsom­bolyai kerületben erős az ellenzék, ennek ellenére a munkapárt a község főterén, a szabad ég alatt tartotta meg gyűlését, melyre a tizen­­hét községből számosan jelentek meg. Körülbelül kétezer ember hallgatta a beszámolót, köztük sok ellenzéki és szocialista. A munka­párt a gyűlésnek nyilvános meg­tartásával tüntetett a maga igaza mellett. A gyűlést Ferch Ödön dr. királyi közjegyző, pártelnök nyi­totta meg, mire Pirkner János magyarul, majd németül számolt be a legutóbbi parlamenti esemé­nyekről. Az ellenzék és a szocia­­listák közbeszóltak és megkísérel­ték a gyűlést megzavarni, de ered­mény nélkül, mert a beszámoló képviselő őszintén és nyíltan meg­felelt minden kérdésre. A meg­jelent, többnyire németajkú vá­lasztópolgárok zajos helyeslése mellett utasította vissza Pirkner János Scotus Viktornak a külföl­dön elterjesztett vádjait a nemze­tiségek elnyomatásáról. Pirkner után Kerényi Miklós dr. ügyvéd beszélt. A zsombolyai választó­kerület nemzeti munkapártja Lu­kács miniszterelnököt, a­­kormányt és Tisza István grófot táviratilag üdvözölte. A kerület munkapárt­jának erélyes és öntudatos föl­lépése általános föltünést és lelke­sedést keltett. A hrdetőket kérjük, hogy hírbetéteiket Uh!­­Meg dé­lőttl éráig MMjik be.

Next