Szeged és Vidéke, 1913. április (12. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-01 / 75. szám

ugyancsak ki gránátos a közvetlenül teljes gyógyulás előtt álló elmebe­teg elkülönítése izgató környeze­tétől. A nyugtalan betegek pavillon­­jaiban szintén terveztem két-két elkülönítőt összesen 3—3 ágygyal, mert ezek híján a dühöngök cel­láinak számát kellett volna szapo­rítanom ; az előző berendezést sok­kal humánusabbnak és a korral haladónak találom. Végül még erre vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy az elme­osztály alaprajzi megoldása Morav­­csik Ernő egyetemi tanár úr ala­pos kritikája mellett terveztetett, valamint úgy tudom, hogy ezt a csekély eltérést a szabályzattól az országos közegészségi tanácsban senki sem kifogásolta. Szerény véleményem szerint a szóban forgó tervnek megváltoz­tatása ellen és az eredeti beosz­tás megtarthatása érdekében meg­­felelő fölterjesztéssel kellene élni a nagyméltóságú belügyminisz­tériumhoz ; ennek elhatározása előtt azonban szükséges volna a városi kórház orvosi testületének és a tiszti főorvos úrnak meghall­gatása. A többi belügyminiszteri észre­vételek és kívánságok tekintetbe­vételét kérem a kiviteli részletes tervek elkészítésének idejére fön­­tartani. Elütötte a kocsi. Vigyázatlan bérkocsis.­ ­Saját tudósítónktól.) Igazán csoda, hogy a kocsisok vigyázat­lansága több szerencsétlenségnek nem válik okozójává. A szegedi kocsisok azonkívül, hogy gondat­lanok, a mesterségükhöz sem ér­tenek. Minden rendszer nélkül Össze-vissza hajtanak s a szűk, népes utcában még az országúti szabályokat se tartják be, hogy: ,,jobbra hajts! balra hajts!" De a szegedi rendőrök sem tudják rendre szoktatni a garázda kocsi­sokat. Számtalanszor megtörténik, hogy a rendőrőrszem is csak az utolsó pillanatban tud félreugrani egyik-másik száguldó jármű elől, de azért esze ágában sincs felelős­ségre vonni a vigyázatlan, vagy vicces kocsist. Pedig nem lesz addig rend a szegedi utcák kocsi­­forgalmában, amíg a rendőrség erélyesebben be nem avatkozik. A legutóbbi kocsis­ garázdálkodás a főposta előtt okozott balesetet. Balla József kocsis oly szédítő gyorsasággal hajtott, hogy az út­testen áthaladó Haskó Ferenc kovácssegéd nem térhetett ki előle s a jármű alá került. A kerekek veszedelmesebb sérüléseket ej­tet­­tek rajta. A kocsis ellen persze megindítják a büntető eljárást. S£1B6SD ÉS VIDÉEB, 1913 április 1 RESZKESD BIZÁNC! Új ellenzéki harc készül. BUDAPEST, április 1. (Tele­fonjelentés.) Ellenzéki politikusok körében úgy beszélik, hogy május 5-ére indul meg az igazi harc. Az ellenzék egy része — most a szü­netben — csakugyan úgy tesz, mintha most jönne még csak meg igazi harci kedve. Közös értekez­letet tart az ellenzék, aztán megint összeül az intéző­bizottság is. Új­ból hirdetik a végletekig menő küzdelmet a városokban a szocia­­listák segítségével pótlólag és el­késetten népgyűléseket akarnak rendezni a választójogi törvény revíziója érdekében. És ha időköz­ben el nem lankad a nagy harci kedv, talán fölmelegített ellenzéki proklamációkban is lesz még ré­szünk. Reszkess Bizánc, mert ütött végső órád. De akik közelről is­merik az ellenzéki diszpozíciókat és akik tisztában vannak azzal, hogy ez a legújabb manőver is csak arra jó, hogy leplezze az el­lenzéki tábor rettenetes ziláltságát, az kellő értékére tudja leszállítani az erőtlen erőlködéseket. és AZ Osztrák -Magyar Bank.­ ­Saját tudósítónktól.) Az Osz­trák-Magyar Bank most közzétett jelentéséből, amelyet ismertettünk, néhány számadatot közlünk a na­gyobb városok pénzügyi forgalmá­nak föltüntetésével egyetemben. A múlt évi váltó, warrant és értékpapírok összleszámítolások összegében a tételek ezek: Nagyvárad 138.670,494 korona, Arad 127.332,973 korona, Temesvár 108.685,906 korona, Debrecen 100.135,555 korona, Kecskemét 83.325,911 kor., Pozsony 53.025,181 korona, Szabadka 50.­499,589 ko­rona, Szeged 43.416,362 korona. A kézi zálogra engedélyezett kölcsönök összege az egyes váro­sokban a következő volt: Budapest 91.408,000 k., Debrecen 41.177,000 korona, Nagyvárad 20.348,300 ko­rona, Temesvár 15.393,800 korona, Arad 15.253,900 korona, Szabadka 8.829,300 korona, Pozsony 5.823,500 korona, Kecskemét 4.119,800 ko­rona, Szeged 2.113,400 korona. A műveletek összegénél a váro­sok a következő számokkal szere­pelnek : Nagyvárad 160.118,502 korona, Arad 142.851,563 korona, Debrecen 142.031,445 korona, Te­mesvár 124.881,548 korona, Kecs­kemét 87.699,947 korona, Szabadka 59.050,619 kor., Szeged 46.514,384 korona. Az 1912. évi nyersjövedelem a következő volt: Nagyvárad 1.506,489 korona 82 fillér, Arad 1.323,188 korona 57 fillér, Debrecen 1.170,350 korona 71 fillér, Temesvár 1.039,732 korona 14 fillér, Kecskemét 751,249 korona 08 fillér, Szabadka 466,026 korona 70 fillér, Szeged 438 434 korona 99 fillér, Pozsony 420,770 korona 43 fillér. A műveletek nyeresége az egyes városoknál a következő: Nagy­várad 1.020,797'46 korona, Arad 92­5,46664 korona, Debrecen 813,027'49 kor., Temesvár 697,71315 korona, Kecskemét 515,744 49 ko­rona, Szabadka 292,727 89 korona, Szeged 276,763 korona, Pozsony 263,935 87 korona. Helyi váltókat a következő mennyiségben és összegben szá­mított le: Nagyvárad 155,038 da­rabot 123.733,854 korona értékben, Arad 146,406 darabot 110.969,556 korona 68 fillér értékben, Kec­ske­­mét 62,161 darabot 69.500,587 34 korona értékben, Temesvár 57,331 darabot 68 809,804 83 korona ér­tékben, Debrecen 65,031 darabot 67 214,373­ 81 korona értékben, Szeged 31,065 darabot 35.265,331 korona 44 fillér értékben, Sza­badka 44,038 darabot 35.923,865 korona 95 fillér értékben, Pozsony 8036 darabot 28.290,444 korona értékben. A helyi váltóknál az emelkedés az egyes városokban a következő volt: Arad 5609 darab 6.502,187 52 korona, Kecskemét 4621 darab 4­660,345*10 kor., Debrecen 2571 drb. 2.198,118,33 korona, Nagyvárad 6813 darab 1.992,78449 korona, Szabadka 1322 darab 1.814,553­98 korona. Szeged 399 drb 301,627­64 korona. Tovább üldözik az uzsorát. Mese egy bizalmas rendeletről (Saját tudósítónktól.) A vidék üzleti világában nagy nyugtalan­ságot keltett egy bizalmas rende­let híre, amelyet állítólag az igaz­ságügyminiszter intézett a királyi ügyészségekhez. A rendelet, az el­terjedt hír szerint, oda irányult, hogy a jövőben mérsékeljék az uzsora üldözését és a felperes el­len még akkor se indítsák meg az eljárást, ha 16 százalék kamatot számít föl. Egy újságíró a legilletékesebb fórumhoz fordult fölvilágosításért és itt az állítólagos rendeletet a leghatározottabban lecáfolták. Az elnöki ügyosztályban, ahogy Nádosy Imre dr. osztálytanácsos kijelentette, mit se tudnak egy ilyen rendeletről és ki van zárva, hogy ezt egyáltalán kibocsájtották. Hasonlóképpen nyilatkozott Me­­gyery István dr. koronaügyész­­helyettes, az illetékes ügyosztály vezetője is.­­ Az ügyosztály kezén nem ment át a rendelet, már pedig ki van zárva, hogy ha valóban ki­bocsájtották, itt ne tudjanak róla. Az egész dolog különben oly abszurd, hogy nem is érdemes róla beszélni. A magyar_ minoriták. Érdekességek a rend múltjában és jelenében. (Saját tudósitónktól.) A magyar­­országi minoriták sematizmusa het­vennégy oldalnyi könyvben, most jelent meg. Egybefoglalja a rend múltjára és jelenére vonatkozó adatokat, amelyek között több ér­dekes van. A magyar rendfőnök 1218 ig nyúlik vissza , rendtartomány első főn néven ismerik a teljes későbbi rendfőnökök udvari papja volt ,z akit a mohácsi csaták Peretti Bódog, aki rendfőnök, később zogg, majd fermói érsek, k­i nagyg­yül V. Sixtus néven derezs pjig Camerini Oktavián a­­gora nises tem tanára és II. Ferr^ ' tanácsosa. A mai ren?® “­katos Ottó dr. a száz FJ139SS9SO tisztségben. ipuSpssoso Érdekes a „rendtaru^iu^vaiOTI belén kivűl levő te, sgn^iem­B házakhoz és plébáni­a tartozó rendtagok néve sor élén Csák Cirjék,’Jr^ főnök neve áll, aki a ^au^iemB rint ezidő szerint ^Bqptzsii­st egy másik rendtag, IneTTiSara az Amerikai Egyes­* Terra Honte városábS kórházi lelkész, kettf*'i® reggQl ban misszionáriusok éij a[ja­) páti Grácián Sabasac •jeqinja:I­rányi László B^BZipo­zetes, Mahig Berárd, '■ * Szent Péter-templom­'^I gyóntató. A rend neszi^im^o 1^8.191 József László, az n ttpSpst^B^ui tagja, aki 1828^ban^^ hát nyolcvanöt éves. “ A szegedi rendhL«"!?^ óta a minoritáké. ‘Bizog plébánia is az övék. naj b vá/ópörm A debreceni ügyvédi kamara évi jelentésében előterjesztést tett az igazságügyminiszternek a házas­sági jog revíziója tárgyában. A jelentés ijesztő képet tár elénk a mai házassági jog kinövéseiről. A parlament elé terjesztett je­lentésben a legsúlyosabb érv ez: az 1910-ik évben 10,953 házassági per indult s ugyanazon évben 6680 házassági pör fejeztetett be fölbontó ítélettel. Közel tizenegy­­ezer válóper. Megdöbbentő adat. A debreceni ügyvédi kamara elő­terjesztést tesz az igazságügyi kor­mánynak olyan házasságjogi tör­vény létesítése iránt, amely ezt az állapotot megszüntetné. Gyári árban adatnak el saját készí­tésű fehérnemnek Soós Lajos divat­áruházában Oroszlán- és Iskola-utca sarok. Telefonszám 10—77. tengeri fürdő és klimatikus gyógy­hely, az Adria partján (Fiume mellett). CIREVENICA Nagy pő^hatásu görvély és angolkórnál, az idegrendszer betegségeinél, vérszegénységnél, sápkómál, 1“ klimatikus gyógyhely páratlan maláriánál, ügyelet nélkü is fürödhetnek. _ influenzánál^s^inden hurutos betegségnél. Modern fürdők nap-, homok- és szabad tengeri fürdőre. Kimerítő prospektust küld: a FürdŐBÍZOttSág, az Egyedüli belföldi tengeri fürdő. Hesés homokpl&ZS. A partot körülbelül 300 méternyire finom homok borítja és oly sekély, hogy gyermekek minden föl-

Next