Szeged és Vidéke, 1915. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

1915-09-01 / 202. szám

1915 szeptember 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Nincs hely az állami óvóiskolákban. Sürgősen segítsen a város! Két rokonszenves úrinő kereste föl ma a Szeged és Vidéke szerkesztőségét, név szerint Mayer Jánosné Bécsi körút 33. sz. és Szirovicza Mihályné Kálvária utca 9. sz. alatti lakos. Azzal a panaszszal jöttek, hogy a most kezdődő tanévben nem tudják elhelyezni ingyenes evőiskolákban a gyermekeiket. Férjeik a háborúban vannak és így arra szorultak, hogy a maguk keze munkájával tartsák el családjukat. Mivel a kenyérkereset minden idejüket elfoglalja, nagy könnyebbség volna számukra, ha munkájuk ideje alatt gyermekeiket gondos, anyai fölügyelet alatt tudnák. Ezt a kifogástalan felügyeletet természetesen leginkább az óvóiskola adhatná meg kicsinyeiknek, mégpedig az állami óvóiskola, ahol vagyontalan szülők kisgyermekei számára a gondozás ingyenes. Éppen ezért végigjárták ma a szegedi állami óvóiskolákat, de sajnos, mindenütt azt a választ kapták, hogy az óvóiskolák az idén tárömettek , így kicsinye,két fölvenni nem lehet. A két úriasszony példája nem egyedülálló. A háború idejében igen sokan vannak azok a minden rendű és rangú asszonyok, akik munkával elfoglalva, gyermekeik fölött a kellő felügyeletet nem gyakorolhatják. Éppen innen származik az ingyenes állami óvóiskolák túltömöttsége. A városnak egyik legsürgősebb kötelessége most, hogy e szegény asszonyok életfentartását megkönnyítse azzal, hogy őket a nyomasztó gond alól mentesítse, amit nekik iskolára még nem köteles apró gyermekeik elhelyezése okoz. A városnak sürgős kötelessége, hogy kellő számú ingyenes óvóiskoláról gondoskodjék, amelyekben a vagyontalan, saját kezük munkájára rászorult nők a napi munkájuk ideje alatt kicsiny gyermekeiket gondos felügyelet alá helyezhessék. Az első zsákmányolt olasz ezredzászló, INNSBRUCK, augusztus 31. Az Innsbrucker Nachrichten jelenti, hogy az első olasz ezredzászlót a legutóbbi heves déltiroli harcokban zsákmányolták. A zászlót egy szakaszvezető tegnap Innsbruckba hozta a katonai parancsnoksághoz. Az első olasz ezredzászló zsákmányolásáért tudvalévően polgári személyek díjakat tűztek ki. Oroszország Szedánja. Az orosz katonai politika összeomlása. STOCKHOLM, augusztus 31. Az orosz katonai politika katasztrófája dm alatt írja az Aftonbladet katonai munkatársa: Az orosz hadak naponta annyi embert veszítenek, amennyiből a harmincéves háborúban egy-egy hadsereg sem állott és hónaprólhónapra oly nagyszámú emberveszteségük van, ami fölér egy napóleoni hadsereggel. Az orosz hadsereg visszavonulása és az elvesztett várak legalább oly katasztrófát jelentenek, mint néhány hadseregnek teljes elvesztése. Lengyelország, valamint a Visztula, Nyemen és Bug várainak meghódítása a központi hatalmak részére óriási jelentőségűvé válik, ha figyelembe vesszük, hogy az oroszoknak ezek mögött más védelmi vonal nem áll rendelkezésre. Oroszország képtelen volt a nagy birodalom belső közlekedésének szempontjából annyira szükséges vasúti hálózatot kiépíteni, mert minden rendelkezésre álló pénzt a Visztula-tartományok területén a sztratégiai vasútvonalak kiépítésére fordított. Az utolsó tíz évben az oroszok katonai tevékenységének itt volt a súlypontja. Németországban és más országokban a kaszárnyák az egész országban szét vannak szórva. Lengyelország elvesztése által Oroszország nincs tovább abban a helyzetben, hogy új csapatait kiképezhesse. Határozottan állíthatjuk, hogy az oroszok kaszárnyáinak és egyéb katonai intézményeinek kétharmad része már ma az ellenség kezében van. Ha tehát sikerül is az orosz hadsereg nagy részének a nagy mocsarakon át elmenekülnie, az új seregek kiképzésénél ez a hiány óriási akadály lesz. Ami Lengyelországban történt, ez az 1878 óta követett orosz katonai politikának összeomlását jelenti. Ebben az évben, amidőn Németország Angolországgal szövetkezve, Oroszországgal szembenállt, kezdte Oroszország a német birodalmat ellenségének tekinteni és azóta hanyagolták el az orosz kormányok a birodalom öszszes többi részeit Varsó, Vilna és Bresztlitovszk kedvéért. A minden védelemtől megfosztott ország síkságának egyedüli reménye most éppen e sik területnek határtalan nagysága. Katonai szempontból az orosz hadsereg katasztrófája már ma befejezett tény. Másrészt azonban tagadhatatlan, hogy még Szentpétervár vagy Moszkva elfoglalása nem jelentene újabb katasztrófát az orosz nemzet részére. A távolságok mérhetetlen nagysága egyes pontoknak fontosságát teljesen illuzóriussá teszi. Miklós nagyherceg azt reméli, hogy a minden támaszpontot nélkülöző orosz síkságon újra össze tudja gyűjteni és támadásba vinni seregeit. De ez már csak azért sem lehetséges, mert az óriási területet csak nagyon kevés, gyakran egyvágányú vasúti vonal szeli át. Úgy Oroszországban, mint Angliában és Franciaországban is végre be kell látniok, hogy az orosz hadsereg Lengyelországban és a kelettengeri tartományokban máris szedáni vereséget szenvedett. Tanyaiak a maximális árak ellen. Küldöttség a főkapitánynál. Az alsótanyai gazdák küldöttsége ma délelőtt megjelent Temesváry Géza dr. helyettes főkapitánynál, hogy előadja a gazdaközönség kívánságait a piaci rendszabályokkal szemben. A küldöttségben részt vettek a legtekintélyesebb gazdák Gerle Imre dr. vezetésével. A gazdák a szabad piac előnyeitfejtegették a makszimális ármegállapítással szemben. Próbaképpen egy hónapra törölje el a hatóság a makszimális árakat és állítsa vissza a régi rendet, — mondták a küldöttség tagjai — bizonyos, hogy olcsóbb lesz a piac. A tanyai nép természetével nem fér össze az, hogy megszabják neki, mennyiért adhatja el a jószágját. Ha drága árat kér is, enged abból a gazda. Úgy jön be a piacra, hogy előre megállapítja, mennyinél olcsóbban nem adhatja el az áruját. — Hát nem mindegy az, — mondta a helyettes főkapitány — ha a gazda tizenhat fillért kért valamiért és leengedi tízre, vagy ha a hatóság mindjárt tíz fillérben állapítja meg az árat. — Nem ám, — hangzott a válasz — mert alku nélkül nem passziózhatja ki magát az ember. Arról is szó esett, hogy most már kilóra mérik a piacon a baromfit. — Hát az helyes is — mondta az egyik gazda — mert eddig csak úgy szemre nézték ki a csirkét. A múlt heti piacra is behoztam négy pár csirkét. Öt koronájával kínáltam párját. Egy asszony megemelgeti a jószágot, kiválasztja a legszebbet. De, mondom, a kisebbiknek is egy árban kell elkelni. Márpedig, mondja az asszony, azt veszem meg, amelyiket akarom, azon az áron, ami ki van írva. De má’, mondom, az én jószágommal én parancsolok, én etettem. Rendér is odagyütt, aszongya, gyüjjék csak kend velem. Hát mondom, ha ezé’ menni köll, hát mék. Begyüttem a városházára, addig makszimális áron eladták a csirkémet, a pé’zbü’ még alig láttam néhány garast. Ilyen esetről több gazda is panaszkodott. Azt mondták a helyettes főkapitánynak, hogy inkább elkerülik a szegedi piacot, de ilyesminek nem teszik ki magukat. Elviszik a jószágot a horgos meg a szabadkai piacra. — Szabadkán még olcsóbb a baromfi ára, — mondja Temesváry Géza dr. — De legalább nem karcolja az embert a rendőr ! Ma hónap már több lesz a szegedi piacon a rendőr, mint a csirke. Most egy korona nyolcvan fillér a csirke kilójának makszimális ára. Azt mondják a gazdák, hogy inkább nem hoznak be egy darab jószágot sem a szegedi piacra, de ennyiért nem adják. ♦ — A jó világban nem volt ennél olcsóbb a csirke, — mondja az egyik gazda — azóta én már negyven pengőt fizettem a csizmámért ! Azzal fenyegetődztek a gazdák, hogy ha nem javulnak a viszonyok, beszüntetik a baromfitenyésztést. Temesváry Géza dr. kiment a gazdákkal apiacra, ahol próbaméréseket csináltak. A helyettes főkapitány kijelentette,hogy amenynyiben indokoltnak látja, fölemeli a baromfi makszimális árát. A gazdák egy korona nyolcvan fillér helyett két korona ötven fillérben kérték a csirke kilója árának megállapítását. Ez azonban olyan magas áremelés volna, amelybe a hatóság bele nem mehet. Hollandia békét akar. AMSTERDAM, augusztus 31. A németalföldi békeegyesület elhatározta, hogy mihelyst Oroszországban megtörtént a döntő ütközet, Vilma királynőt fölkéri, hogy az összes semleges államokat hívja föl a béke közvetítésére. Vilma királynő állítólag ezt meg is ígérte. Olaszország annektálja a tizenkét szigetet. ZÜRICH, augusztus 31. Nagy feltűnést kelt a Times egy távirata, amely szerint az olasz kormány hivatalosan be fogja jelenteni a Dodekanesos végleges annekszióját. Ez végképp eltemeti az antant görög segítségbe vetett reménységét. Az angol bányász-sztrájh, LONDON, augusztus 31. (Reuters) A kormány és a dél walesi bányamunkások kiküldötteinek a bányatulajdonosokkal folytatott konferenciája véget ért. Hír szerint bizonyos javaslatokat tettek, amelyeket a bányamunkások végrehajtó bizottsága elé terjesztenek döntés végett.