Szeged és Vidéke, 1916. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1916-01-03 / 1. szám

Óriási szenzáció! Csonta ÉS bÉna katanák az Urínibbaa jaaubr S-bn és S-án A hivatalos újév. Újév napján nagyon sok okuk volt az embereknek arra, hogy jobbat kívánjanak egymásnak az elmúltnál. A hivatalos üdvözlése­ket is megtartották. A városházán Somogyi Szilveszter dr. polgár­­mestert egyenként keresték fel gra­tulációikkal a tisztviselők, majd a polgármester vezetésével együtte­sen keresték föl Ch­otrid­a Lajos dr. főispánt, akit a következő be­széddel üdvözölt: Méltóságos főispán ur. Most, amikor a törvényhatóság területén sok ezer család van, akik hazafias fájdalommal gyászolják fiaikat, férjeiket, apáikat, amikor mind több és több életerős fiatal­embert látunk megjelenni váro­sunk közterein mankóval a hónuk alatt, csonka karral és bénult tagokkal, amikor ránehezik a vá­rosra az elsőrendű életszükségleti cikkek nyomasztó drágasága, most, amikor földjeink jórésze vetetlen s a bevetett rész jelentős mennyi­ségét a fakadó vizek áztatják, amikor úgyszólván megállt min­den fejlődés, — a bekövetkezett újév fordulóján mellőzünk minden nagyobb ünnepet, mely a béke idejére való és csak szoros köz­­igazgatási családi körben jelen­tünk meg méltóságod előtt. — Ha arra gondolunk, hogy hős fiaink mélyen bent az ellensé­ges országok területén győzedelmes csaták tömege után acélos karral tartják távol hazánktól a ellen­séget, hogy épp az újév hajnalán pendöltek meg az első békehangok, hogy ránk csak diadalmas béke és boldogabb jövő következhetik, akkor nyilván áll előttünk, hogy most kell az embereknek egymás között szeretettel boldogabb újévet kívánni. — Az ország kormányzata mél­tóságodat állította e törvényhatóság élére képviselőjéül. Méltóságod személyén át kíván tehát a város derék, becsületes, hazafias közön­sége az egész magyar nemzetnek boldog új esztendőt. És mikor Főispán Úrban megértő első mun­katársunkat látjuk, szívünk mélyé­ből kívánjuk méltóságodnak is, hogy kedves családjával együtt a ránk köszöntő új esztendőben iga­zán boldog életet éljen. A polgármester szép üdvözlése után Cicatricia Lajos dr. hosszabb beszédben válaszolt. Azokat a meg­próbáltatásokat, — úgymond — amelyek állami létünket megpró­bálták, ti legjobban érzitek. Két­ségtelen, hogy ez a nagy történeti időszak az emberek nézetét a há­borúról, a gazdasági, politikai és társadalmi életről, valamint a köz­életről jelentősen módosította. Mi­kor láttuk a technika tökéletesíté­sét, szédítő haladását, feltámadt az a gondolat, hogy hiszen háború már nem is lehet. Hiszen oly óriási az ezzel járó kockázat, hogy ekkora küzdelem borzalmait törékeny em­ber el sem viselheti. — De fájda­lom, jóhiszeműségünkben csalód­tunk. Kitört a világháború és más­fél esztendő óta pusztítja a nem­zetek színét, világát. Azt látjuk, hogy ez a küzdelmes háború az abban résztvevő összes nemzetek SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 január 3 erejének végső megfeszítését kö­veteli. Beláthatatlan ennek a küz­delemnek a vége. De annyi már most bizonyos, hogy a magyar nemzet ezt a küzdelmet fényesen állja és az egész világ tiszteletét kivívta. Majd felemlíti, hogy ebben a nehéz időben az ország adminiszt­rációja a hivatása magaslatán áll. Számos az a föladat, amely a köz­­igazgatás vállára nehezedett. A magyar közigazgatás kebelében Szeged közigazgatása céltudatosan és határt nem ismerő lelkesedéssel teljesítette föladatát Beszéde végén azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a város tisztviselői a ránk következő új esztendőben lelkese­déssel teljesítik majd kötelessé­geiket. A beszédet nagy éljenzéssel fogadták. A főispánnál később tisztelgett a munkapárt küldöttsége Cserő Ede dr. párttitkár vezetésével, aki üdvözlés után arra kérte a főispánt, hogy a szegedi munkapárt újévi jókivánatait juttassa el Tisza István gróf miniszterelnökhöz. Tiszteleg­tek még a főispánnál, a kereske­delmi és iparkamara küldöttsége, a gazdasági egyesület, a Máv­ üzletvezetőségének, a központi le­számolóhivatalnak, a pénzügyigaz­gatóságnak, a Lloydnak, a bíró­ságoknak küldöttsége a kir. tan­kerületi főigazgatóság, a tanfel­ügyelőség stb. A letartóztatott konzulokat Mudrosba vitték. ATHÉN, január 3. A letartóztatott konzulo­­kat Mudrosba vitték. SZÓFIA, január 3. Mértékadó helyen hírlik, hogy a görögök nem engednek addig, amíg az antánt jóvá nem teszi a görög szinerenitás meg­sértését. Angol hivatalos jelentés. LONDON, január 3. A Reuter-ügynökség jelenti: Kis csapatunk az Armentierestől délkeletre eső német vonal kis darabját elfoglalta, ezután a csapat visszavonult. Az ellen­ség a Hohenzollern-sáncnál aknákat robbantott. — Kairói jelentés szerint Matruh környékén operáló csapataink elő­nyomultak, hogy körülkerítsék a martini tábort. Az ellen­ség sietve visszavonult s több hónapra való készletet hagyott hátra. Péter király útját megzavarták a német repülők. GENF, január 3. A Havas-ügynökség jelenti: Amikor Péter király útban volt Szalonikiba, a német repülők akkor jelentek meg a város fölött. Német repülő lelőtt egy francia repülőt. SZÓFIA, január 3. Egy szalonikii francia repülő a né­met állások fölé repült. A francia repülőt Doirannál egy német Taube lelőtte. Ravasz ember boldog új éve. — Hogy én milyen ravasz voltam az idén, azt ki sem lehet mondani. Lapunk barátja ezzel a mondással nyitott a szerkesztőségbe. — Igaza van, feleltük, ne is mondja ki. Ha egyszer nem lehet, hát nem lehet. Isten vele. A szokott udvariassági formák kö­zött eltávolítottuk, na, nem kell éppen túlságosan sajnálni, csak a villamos sínekre esett, de a sárga kalitka már akkor elhaladt. Két órával később levelet hozott a boy. — ... tudniillik, írta lapunk ba­rátja, az év utolsó napjaiban barát­ságosan szóba ereszkedtem különféle emberekkel. — Szépül, egyre szépül házmes­­terné, mondtam a megfelelő nőnek. — Ugyan menjen már a tekintetes úr, felelte ő, mi haszna az egésznek, ha nincs itthon az uram. — Az istenért, csak nem nélkü­löznek! — Ahogy vesszük. Teszem azt a jövő héten disznót vágatok, mert kez­dem unni a drágaságot. Én nem adok négy pengőt egy kiló zsírért. A tyúkjaim is kezdenek megint tojni, ma kaptam hírt szüleinektől, hogy a tehenünk, akit ők nevelnek, meg­ellett, szép kis bikaborja van . . . — Szóval csak az ura lenne már a lábon. — Az bizony. — Hogy pénz is álljon a házhoz. — Nem éppen azért. Tetszik tudni, ha itth­on van, magára költi a kere­­set''’^ Így kapom a hadisegélyt, majd az egészet félre tudtam tenni. — Bizzunk a jó istenben! — ájta­­toskodtam és másfelé fordultam. — Kedves barátom, szemetes úr, hogy van ? Olyan rég láttam. — Köszönöm, csak megvagyok. — Szeretnék valami nagyon ko­moly dolgot megbeszélni. Tudja, maga olyan félig hatósági ember, sok min­denhez ért, szava is van. A szemetes kisütötte a kosarát és a mellét. — Nőné, hát ami azt illeti... — Estefelé hol találom? — Legjobb, ha eljön az úr a Tök­­kétszem vendéglőbe, ott szoktam min­den nap megbeszélni barátaimmal a helyzetet. — Ha megengedi, fölkeresem. — Levélhordó bácsi, föl tudna-e váltani egy százast? — Akár kettőt is. A zsebembe nyúlok, izgatódok. — Ne lássa már az ember, nem otthon hagytam ! — Annyi baj legyen ! Csak tessék akármikor szólni, nagyon szívesen. Volt még pár utam, de nem foly­tatom, mert egyforma volt az ered­mény, amikből leszűrtem a tennivalók tanulságát. Korán reggel kopogtam a házmesterné ajtaján. — Kézit csókolom, boldog újévet kívánok. A jó asszony szívig elérzékenye­­dett, kezembe nyomott egy koronát. (Milyen smucig!) A levélhordó az egy gavallér. Fo­rintot adott. A szemetes fölpanaszolta a súlyos időket, meg kellett eléged­nem három hatossal. Az újságkihordó nő, akinél délben tettem tiszteletemet, meghatottságában kijelentette, hogy félévig úgy hozza ingyenbe a lapot, ne fizessek rá elő. Egyszer az egyik prenumeránstól sikkasztja el, máskor a másiktól, így ment ez végig. Ravaszságom­mal elértem, hogy nemcsak nem ke­rült pénzembe az új év, de a leg­szükségesebb télirevalókat megszerez­tem. Ami, tekintve, hogy a hatodik fizetési osztályba sorozott tisztviselő vagyok, sohasem volt annyira szük­ség, mint éppen most. Horváth Hág! étterme ajánlja a 30% kedvezmé­nyes szelvény­könyveit 10 és 20 koronás füze­tekben. Éttermi és utcai abonoma. Finom magyar konyha. Kitűnő italok. Minden este cigányzene. 7336 Sebei olcsóbban ! Varrógépek, gramofo­nok és Pathé­tanélküli beszélőgépek csekély részletre. Gramofon- és Pathé-lemezek uj­­donságai nálam kapha­tók. Használt varró­gépek jótállás mellett. Szántó­mánu­m­ ismert cég, te-OLOINIU OdlIUUi raktára kizárólag a Kiss-D. palotában (Kiss-utca) van, Szeneden. Óriási szenzáció! Csonka és bÉna hatanÉk az u­rÉniában jaault S-Én és G-Én

Next