Szeged és Vidéke, 1916. március (15. évfolyam, 50-75. szám)
1916-03-01 / 50. szám
1916 március 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Csekélység habbal a város háborús közélelmezése, vagy A Homoki Gazda című szőlészeti és gazdasági szaklap legutóbbi számában Szeged város háborús közélelmezéséről vezető helyen többek között a következőket írja: „Szeged város közgyűlése a városi közélelmezési üzemeknél előfordult botrányok miatt ez üzemek beszüntetését rendelte el s utasította a tanácsot, hogy a 10 hónap óta számadás nélkül kezelt városi üzemekről a jövő közgyűlésen számoljon el. Azonban a februári közgyűlésre a tanács nem tudott elszolást adni, hanem e helyett a polgármester indítvány alakjában azt kérte, hogy helyezzék hatályon kívül a januári határozatot, maradjon minden a régiben. E meglepetésszerű indítványt a jelen volt kevés számú bizottsági tag el is fogadta. Természetes, hogy e határozatot megfölebbezték. Mint közérdekű dolgot közöljük a felebbezés indokát A szegedi közélelmezés ügye nemcsak szegedi, hanem országos ügy. A közfillérek ma sokkal kevesebbek, mint békében, ellenben a rászorulók sokkal többen vannak; ez azt jelenti, hogy a közfilléreket ma nagyon is meg kell a kézben forgatni, míg azt kiadják." A szaklap ezután egész terjedelmében közli a Gerle Imre dr. által beadott fölebbezést Ebben a fölebbezésben a következő csekély jelentőségű tényállítások foglaltatnak:« 1. Jóllehet Szegeden 1914-ben jó burgonyatermés volt, a város mégis bevásárolt emberi táplálkozásra nem is igen alkalmas 30 vagon fekete takarmány burgonyát 39,203 koronáért s ebből elveszett a közpénzből hatósági gondatlanság következtében 22,704 korona 75 fillér. 2. Szegedhez közeli vidékeken legkitűnőbb magyar birkákat lehetett vásárolni élő súlyban körülbelül 1 korona 50 fillérért, mégis a város vásárolt Erdélyben emberi táplálkozásra utolsórendű gyapjúbirkát 1 korona 75 fillérért. A birkák éheztek, leromlottak, volt olyan nap, hogy 15—20 birka megdöglött éhségben, mert senki sem táplálta őket. A birkák ma is döglenek, az ellenőrzés ma is ugyanaz. 3. A kiolvasztott disznózsírt úgy kezelték hordókban, hogy a zsír mind kifolyt a padozatra és a pincébe. 4. A Fehértóból beszéllított szép, nagy, értékes pontyokat szétosztották az „urak”-nak. A város közüzeméből ily módon széthurcolt válogatott halak kilója megért három koronát, míg a közelárusításra visszamaradt apró hitvány növendék potykák, cigányhalak stb. alig értek kilónkiót 1 korona 20 fillért. A város vezetőségének mocsában lenne a halat kapott urak lisztáját,beszerezni, ez mindjárt más világítást adna a közélelmezési ügynek. 5. A húsárulásnál az értékesebb húsok, vesepecsenyék stb. nem mentek közelárusításba, hanem az avatottak a számvevőségnél utalványra kapták. A városi számvevőségnél mindenesetre megvan azok névjegyzéke, akik a vesepecsenyét kapták. 6. Az eladásra került húsról nem vezettek raktárkönyvet s igy nem lehet megállapítani, hogyha valaki például öt kiló húst kapott, de csak egy kilóért fizetett. " 7. A város kapott a kormánytól rézgálicot métermázsánkint 160 koronáért, a város pedig eladta 240 koronáért. Mire a rézgálic elárusítását befejezték, eltűnt 16 métermázsa rézgálic. Hol van ez az eltűnt 16 métermázsa rézgálic, amelynek akkori értéke 3840 korona, a mai értéke 9000 korona. Felebbező szerint a város vesztesége becsületes számítás szerint 100.000 korona körül lesz. Ezek a különös közgazdálkodási adatok nem voltak még olyan frappáns hatással egymás mellé állítva, mint ahogy ez Gerle Imre dr. fölebbezésében látható. Ezek az adatok megrendítik a polgárságot. Úgy gondolkoznak az emberek, hogy a háború sok minden ürügy megteremtésére alkalmas, de arra mégsem elég bő köpönyeg, hogy súlyos hatósági mulasztásokat, esetleg még egyébként is nevezhető tényeket el lehessen alatta tüntetni. A polgárság abban a föltevésben, hogy olyan komoly férfiú, mint Gerle Imre dr., adatokra alapítja állításait, föl van háborodva a város hatóságának könnyelmű gazdálkodása miatt. A törvény értelmében a város gazdasági ügyeit a tanács intézi. A felelősség egész súlya a város tanácsára nehezedik tehát s ezért elvárjuk, hogy ez a felelősség összes következményeivel együtt érvényesüljön, ha tényleg igazak a Gerle Imre dr. vádjai. Mert a fölebbezés nem annyira fölebbezés, mint inkább vádirat, amelynek tényállításai elől a felelősségnek egymásra hárításával kitérni nem lehet. Harminc és felesek Verdunnél, PÁRIS, február 29. A Newyork Herald párisi kiadásában jelenti, hogy a francia repülők felderítő útjaikon megállapották, hogy a német front nyolc helyén osztrákmagyar harminc és feles mozsarak lövik a franciák erődítéseit és állásait Verdunnél. A tüzérség nagy sikerében igen jelentős szerepe van az osztrák-magyar ágyuknak. Elfikészületek a jövő tanévre. A kultuszminisztérium illetékes ügyosztályai nagy buzgósággal fáradoznak a legközelebbi tanév előkészítésén s különösen a középiskolák oktatási rendjének folytatólagos biztosításán. Ez előkészítő munkálatok nagy része már anynyira megérett, hogy módunkban áll olvasóinkat e közérdekű kulturális reformok felől tájékoztatni. A közoktatásügyi minisztérium fáradozásának legfontosabb és legörvendetesebb eredménye, hogy a katonai célokra igénybe vett középiskolákat a legközelebbi iskolai esztendő kezdetén legnagyobbrészt visszaadják rendeltetésüknek. Ezzel véget ér mindaz e kár és kellemetlenség, amely a párhuzamos tanítás révén a diákokat s a munkásság teljes kifejtésében gátolt tanárságot érte. Az iskolai épületek kiürítését a katonai körök előzékenysége s főként az a körülmény könnyítette meg, hogy egész sor nagyméretű hadikórház megnyitása után automatikusan megszűnnek a csak nehezen és csak nagy költséggel adminisztrálható kis privátkórházak, gyengélkedő- és lábbadozó-otthonok. Természetes, hogy a megüresedő iskolai épületeket jóval az őszi tanítás megkezdése előtt adják vissza a közoktatási hatóságnak, hogy kellő ideje legyen a teljes s alapos kitisztításra és alapos tatarozásra. Eldöntötték a kultuszminisztériumban a földrajz tanításának égetően sürgős problémáját is. A háború már eddig is annyira fölforgatta a földrajzi helyzetet, hogy a földrajzi oktatás segédeszközei, könyvek, térképek, már a mostani tanévben is teljesen használhatatlanokká , értéktelenekké váltak. A szülők hiábavaló anyagi megterhelése lenne, ha továbbra is ezeket a háború előtti könyveket és atlaszokat vásároltatnák, viszont korai lenne a még nem végleges változások kedvéért új kiadásokat rendeztetni. Ezért a legközelebbi iskolai esztendőben szóbeli oktatás útján, jegyzetek s térképvázlatok készítésével fogják tanítani a földrajzot, amelynek intenzívebb oktatására külön körrendelet is utasítja a szaktanárokat. Ugyancsak intenzívebb módon fogjuk ezentúl — a kultuszminiszter határozott kívánságára — a német nyelvet is tanítani. A heti órák száma ugyan nem változik, de a tanítás maga gyakorlatibb, Berlitzrendszerű lesz, amivel véget ér a mostani helyzet, hogy öt esztendei tanítás után az érettségiző diák egyetlen német mondat önáló fogalmazására sem képes. Jóval nagyobb szerepe lesz a tornának is, amely katonai gyakorlatokkal s játék délutánokkal bővül ki. Az angol rendszerű sportodra képző tornatanítással fokozatosan fölhagynak, elsőnek a football szorul ki az iskolákból s ismét a magyar labdajátékot fogják kultiválni. Nem támogatják az eddigi mértékben a cserkészmozgalmat sem, amely a magyar diák lelkétől mindenképpen idegen s amely saját hazájában sem állta meg a háborús idők gyakorlati próbáját. Annál nagyobb szerep jut ezentúl a katonai kiképzésnek és a testet s szellemet egyáltalán fölüdítő kisebbnagyobb kirándulásnak. Családi dráma. BUDAPEST, március 1.Telefonjelentés.) Quittner Gusztáv, a budakalászi szeszgyár üzletvezetője ma hajnalban agyonlőtte a feleségét, aztán öngyilkosságot követett el. Az asszonyt, aki aludt, két lövéssel ölte meg. Quittnernek három fia van. Az egyik gyógyszerész, a másik főhadnagy szerb hadifogságban, a harmadik önkéntes. A rendőrséghez írt levelében azt írja: „Rettenetes nagy izgalmam, ideges, lelkiállapotom nem tudtam elviselni, ezért tehát megváltam az élettől." Találtak egy másik levelet „szerencsétlen gyermekeimnek" címzéssel, amelyben kéri, bocsássanak meg tettéért, rettenetes idegességében már félt a megőrüléstől. Az asszony asztalán találtak egy levelet, amelyet tegnap délután írt egy ismerősének. A levél hangja bizakodó, egy szót sem ír öngyilkossági tervéről. Ebből is valószínűnek látszik, hogy Quittner végzetes terveibe nem avatta be a feleségét. A központi hatalmak 100,000 vagyon gabonát vásároltak Romániától. LUGANO, március 1. Bukarestből jelenti a Secolo, hogy Románia és a központi hatalmak megkötötték a második adás-vételi szerződést százezer vagyon kukorica, zab és árpa szállítására. A központi hatalmak azonkívül Románia egész múlt évi kukoricatermését is megvásárolták, amely a százezer vagyont is meghaladja. SZÁNTÓ LAJOS géptYára régi Zsótér ház (most Korzó-mozi háza) MT Rákóczi-szoborral szemben. Varrógépek, kerékpárok, eredeti Pathéfonok, gramofonok és lemez-újdonságok főraktárosa. Előnyös havi törlesztés.’izM Gépeknél gyári jótállás