Szeged és Vidéke, 1916. március (15. évfolyam, 50-75. szám)

1916-03-01 / 50. szám

1916 március 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Csekélység habbal a város háborús közélelmezése, vagy A Homoki Gazda című szőlé­szeti és gazdasági szaklap leg­utóbbi számában Szeged város háborús közélelmezéséről vezető helyen többek között a követke­zőket írja: „Szeged város közgyűlése a vá­rosi közélelmezési üzemeknél elő­fordult botrányok miatt ez üze­mek beszüntetését rendelte el s utasította a tanácsot, hogy a 10 hónap óta számadás nélkül kezelt városi üzemekről a jövő közgyű­lésen számoljon el. Azonban a februári közgyűlésre a tanács nem tudott elsz­olást adni, hanem e helyett a polgár­­mester indítvány alakjában azt kérte, hogy helyezzék hatályon kívül a januári határozatot, ma­radjon minden a régiben. E meg­­lepetésszerű indítványt a jelen volt kevés számú bizottsági tag el is fogadta. Természetes, hogy e ha­tározatot megfölebbezték. Mint köz­érdekű dolgot közöljük a felebbe­­zés indokát A szegedi közélel­mezés ügye nemcsak szegedi, ha­nem országos ügy. A közfillérek ma sokkal kevesebbek, mint bé­kében, ellenben a rászorulók sok­kal többen vannak; ez azt jelenti, hogy a közfilléreket ma nagyon is meg kell a kézben forgatni, míg azt kiadják." A szaklap ezután egész terjedel­mében közli a Gerle Imre dr. által beadott fölebbezést Ebben a fölebbezésben a követ­kező csekély jelentőségű tényállí­tások foglaltatnak:« 1. Jóllehet Szegeden 1914-ben jó burgonyatermés volt, a város mégis bevásárolt emberi táplálkozásra nem is igen alkalmas 30 vagon fekete takarmány burgonyát 39,203 koro­náért s ebből elveszett a közpénz­ből hatósági gondatlanság követ­keztében 22,704 korona 75 fillér. 2. Szegedhez közeli vidékeken legkitűnőbb magyar birkákat lehe­tett vásárolni élő súlyban körül­belül 1 korona 50 fillérért, mégis a város vásárolt Erdélyben emberi táplálkozásra utolsórendű gyapjú­­birkát 1 korona 75 fillérért. A birkák éheztek, leromlottak, volt olyan nap, hogy 15—20 birka megdöglött éhségben, mert senki sem táplálta őket. A birkák ma is döglenek, az ellenőrzés ma is ugyanaz. 3. A kiolvasztott disznózsírt úgy kezelték hordókban, hogy a zsír mind kifolyt a padozatra és a pincébe. 4. A Fehértóból beszéllított szép, nagy, értékes pontyokat szétosztották az „urak”-nak. A vá­ros közüzeméből ily módon szét­hurcolt válogatott halak kilója megért három koronát, míg a közelárusításra visszamaradt apró hitvány növendék potykák, cigány­­halak stb. alig értek kilónkiót 1 korona 20 fillért. A város vezető­ségének mocsában lenne a halat kapott urak lisztáját,beszerezni, ez mindjárt más világítást adna a közélelmezési ügynek. 5. A húsárulásnál az értékesebb húsok, vesepecsenyék stb. nem mentek közelárusításba, hanem az avatottak a számvevőségnél utal­ványra kapták. A városi számvevőségnél min­denesetre megvan azok névjegy­zéke, akik a vesepecsenyét kap­ták. 6. Az eladásra került húsról nem vezettek raktárkönyvet s igy nem lehet megállapítani, hogyha va­laki például öt kiló húst kapott, de csak egy kilóért fizetett. " 7. A város kapott a kormánytól rézgálicot métermázsánkint 160 ko­ronáért, a város pedig eladta 240 koronáért. Mire a rézgálic elárusí­­tását befejezték, eltűnt 16 méter­mázsa rézgálic. Hol van ez az eltűnt 16 métermázsa rézgálic, amelynek akkori értéke 3840 ko­rona, a mai értéke 9000 korona. Felebbező szerint a város vesz­tesége becsületes számítás szerint 100.000 korona körül lesz. Ezek a különös közgazdálkodási adatok nem voltak még olyan frappáns hatással egymás mellé állítva, mint ahogy ez Gerle Imre dr. fölebbezésében látható. Ezek az adatok megrendítik a polgárságot. Úgy gondolkoznak az emberek, hogy a háború sok min­den ürügy megteremtésére alkal­mas, de arra még­sem elég bő köpönyeg, hogy súlyos hatósági mulasztásokat, esetleg még egyéb­ként is nevezhető tényeket el le­hessen alatta tüntetni. A polgárság abban a föltevésben, hogy olyan komoly férfiú, mint Gerle Imre dr., adatokra alapítja állításait, föl van háborodva a vá­­ros hatóságának könnyelmű gaz­dálkodása miatt. A törvény értelmében a város gazdasági ügyeit a tanács intézi. A felelősség egész súlya a vá­ros tanácsára nehezedik tehát s ezért elvárjuk, hogy ez a felelősség összes következményeivel együtt érvényesüljön, ha tényleg igazak a Gerle Imre dr. vádjai. Mert a fölebbezés nem annyira fölebbezés, mint inkább vádirat, amelynek tényállításai elől a felelősségnek egymásra hárításával kitérni nem lehet. Harminc és felesek Verdunnél, PÁRIS, február 29. A Newyork Herald párisi kiadásában jelenti, hogy a francia repülők felderítő útjaikon megállap­ották, hogy a német front nyolc helyén osztrák­magyar harminc és feles mozsa­rak lövik a franciák erődítéseit és állásait Verdunnél. A tüzérség nagy sikerében igen jelentős sze­repe van az osztrák-magyar ágyuknak. Elfikészü­letek a jövő tanévre. A kultuszminisztérium illetékes ügyosztályai nagy buzgósággal fá­radoznak a legközelebbi tanév elő­készítésén s különösen a közép­iskolák oktatási rendjének folyta­tólagos biztosításán. Ez előkészítő munkálatok nagy része már any­­nyira megérett, hogy módunkban áll olvasóinkat e közérdekű kultu­rális reformok felől tájékoztatni. A közoktatásügyi minisztérium fáradozásának legfontosabb és leg­­örvendetesebb eredménye, hogy a katonai célokra igénybe vett kö­zépiskolákat a legközelebbi iskolai esztendő kezdetén legnagyobbrészt visszaadják rendeltetésüknek. Ez­zel véget ér mindaz e kár és kelle­metlenség, amely a párhuzamos tanítás révén a diákokat s a mun­kásság teljes kifejtésében gátolt tanárságot érte. Az iskolai épületek kiürítését a katonai körök előzé­kenysége s főként az a körülmény könnyítette meg, hogy egész sor nagyméretű hadikórház megnyitása után automatikusan megszűnnek a csak nehezen és csak nagy költ­séggel adminisztrálható kis privát­­kórházak, gyengélkedő- és lábba­­dozó-otthonok. Természetes, hogy a megüresedő iskolai épületeket jóval az őszi tanítás megkezdése előtt adják vissza a közoktatási hatóságnak, hogy kellő ideje le­gyen a teljes s alapos kitisztításra és alapos tatarozásra. Eldöntötték a kultuszminiszté­riumban a földrajz tanításának égetően sürgős problémáját is. A háború már eddig is annyira föl­forgatta a földrajzi helyzetet, hogy a földrajzi oktatás segédeszközei, könyvek, térképek, már a mostani tanévben is teljesen használhatat­lanokká , értéktelenekké váltak. A szülők hiábavaló anyagi meg­terhelése lenne, ha továbbra is ezeket a háború előtti könyveket és atlaszokat vásároltatnák, viszont korai lenne a még nem végleges változások kedvéért új kiadásokat rendeztetni. Ezért a legközelebbi iskolai esztendőben szóbeli oktatás útján, jegyzetek s térképvázlatok készítésével fogják tanítani a föld­rajzot, amelynek intenzívebb okta­tására külön körrendelet is uta­sítja a szaktanárokat. Ugyancsak intenzívebb módon fogjuk ezentúl — a kultuszminiszter határozott kívánságára — a német nyelvet is tanítani. A heti órák száma ugyan nem változik, de a tanítás maga gyakorlatibb, Berlitz­­rendszerű lesz, amivel véget ér a mostani helyzet, hogy öt esztendei tanítás után az érettségiző diák egyetlen német mondat önáló fo­galmazására sem képes. Jóval na­gyobb szerepe lesz a tornának is, amely katonai gyakorlatokkal s játék délutánokkal bővül ki. Az angol rendszerű sportodra képző tornatanítással fokozatosan föl­hagynak, elsőnek a football szorul ki az iskolákból s ismét a magyar labdajátékot fogják kultiválni. Nem támogatják az eddigi mértékben a cserkész­mozgalmat sem, amely a magyar diák lelkétől minden­képpen idegen s amely saját ha­zájában sem állta meg a háborús idők gyakorlati próbáját. Annál nagyobb szerep jut ezentúl a ka­tonai kiképzésnek és a testet s szel­­­lemet egyáltalán fölüdítő kisebb­­nagyobb kirándulásnak. Családi dráma. BUDAPEST, március 1.­­Te­­lefonjelentés.) Quittner Gusztáv, a budakalászi szeszgyár üzletveze­tője ma hajnalban agyonlőtte a feleségét, aztán öngyilkosságot kö­vetett el. Az asszonyt, aki aludt, két lövéssel ölte meg. Quittnernek három fia van. Az egyik gyógy­szerész, a másik főhadnagy szerb hadifogságban, a harmadik ön­kéntes. A rendőrséghez írt levelé­ben azt írja: „Rettenetes nagy izgalmam, ideges, lelkiállapotom nem tudtam elviselni,­ ezért tehát megváltam az élettől." Találtak egy másik levelet „sze­rencsétlen gyermekeimnek" címzés­sel, amelyben kéri, bocsássanak meg tettéért, rettenetes idegességé­ben már félt a megőrüléstől. Az asszony asztalán találtak egy leve­let, amelyet tegnap délután írt egy ismerősének. A levél hangja biza­kodó, egy szót sem ír öngyilkos­sági tervéről. Ebből is valószínű­nek látszik, hogy Quittner vég­zetes terveibe nem avatta be a feleségét. A központi hatalmak 100,000 vagyon gabonát vásároltak Romániától. LUGANO, március 1. Buka­restből jelenti a Secolo, hogy Románia és a központi hatal­mak megkötötték a második adás-vételi szerződést százezer vagyon kukorica, zab és árpa szállítására. A központi hatal­mak azonkívül Románia egész múlt évi kukoricatermését is megvásárolták, amely a százezer vagyont is meghaladja. SZÁNTÓ LAJOS géptYára régi Zsótér ház (most Korzó-mozi háza) MT Rákóczi-szobor­­ral szemben.­­ Varrógépek, kerékpá­rok, eredeti Pathéfo­­nok, gramofonok és lemez-újdonságok főraktárosa. Előnyös havi törlesztés.’­izM Gépeknél gyári jótállás

Next