Szeged és Vidéke, 1916. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

1916-11-02 / 255. szám

1916 november 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. Halottak ünnepe. „Halottak napját az idén is kegyelettel ünnepelték meg mindenütt“, ez volt máskor szokványos jelentése az újságoknak. Ma nem írhatjuk a puszta beszámolásnak ilyen hidegségével ezeket a szavakat. A harmadik háborús évben rettenetes a gyász az egész világon, a feketesége még feketébb, a fájdalma mintha már sohasem akarna enyhülni. A gyász meggyűlt itt minálunk is. Ott ül a pincelakásokban siralmas szegénységben és ott a fényes, díszes otthonokban. Hányan ülték körül az asztalt , a kis mécsesek világa mellett hányan gondoltak tépő fájdalommal halott kedvesekre, akiknek sírját szerető, gondos kézzel nem ápolhatják, akik eltűntek mindörökre, mintha elragadta volna őket a próféta tüzes szekere. Könnyes látvány volt Mindenszentek estéjén bepillantani a külvárosi pincelakások kis ablakain, látni azokat a szegényes öltözékű Niobékat, akik pótolhatatlan veszteségüket siratták. S a temetők felé micsoda tömeges zarándoklása az asszonyoknak, gyermekeknek ! Mert a sűrű menetekben, gyalog, kocsin, villamoson, a halottak virágvivői között már nemcsak aránylag, de abszolút számmal is kevés volt a férfi. Az illuminációra künn a sírokon tellett mécses, gyertya, noha a hatóságok, újságok figyelmeztettek a takarékosságra. És megható ez az oktalan pazarlás most az ínségben. Kegyetlenség lett volna eltiltani, pedig bizony sok kis család fogja keservesen megsínyleni a kegyeletét! De hát van-e parancs is, elég kemény, van-e okosság, eléggé meggyőző, amely rájuk szoríthatná e gyászolókra, hogy többet törődjenek a maguk életével, mint az elmúlt, de nekik mindig élő szeretteikkel ? Erős az ő imádságos hitük a halottaik életében! S a kivilágított templomokba is folytonos volt a zarándoklás. Virág került, ha egyszerű is, akárhonnan, akármiből! * ! A temetőkben mindenütt meghatott, ájtatos tömeg. A belvárosi temetőben Várhelyi József kanonok, prépost-plébános Mindszentek napján délután 3 órakor beszentelte a hősök sírjait, amelyek a maguk egyre szaporodó tömegükben már egész külön temetővé gyűlnek. A hatóság részéről künn volt Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Szalay József dr. főkapitány és Gaál Endre dr. kulturtanácsnok. A prépost megható imája az őrtálló katonák szemébe is könnyeket sajtolt. De hát még az asszonyok. Olyan keserves, hangos sírásban törtek ki sokan, mintha ott frissen hantolt sírba eresztenék a szeretteiket! Oly kétségbeejtő volt a zokogás, olyan féktelenül áradt sebzett telkekből, hogy megakasztotta a szertartást. Egy-két aszszonyt a fölájult fájdalom egészen megzavart. Istent említette a pap imája, ők közbekiáltották. Nincs Isten ! Ezeket a szerencsétlen kétségbeesőket botránytól tartó katonai őrök úgy vezették ki.* A felsővárosi temetőt szinte otthoniassá tette, hogy most közvetlen szomszédságában van a tüzérkaszárnya. A temetőt átjárónak használják és ez bizony meg is látszik rajta. A líceumkerítését letaposták és nem tudni, cinikus kedvű katonák, vagy talán gyerkőcök, sok sírkövet nem éppen épületes föliratokkal piszkoltak be, ami méltán sértheti a kegyeletet. A hatóság ez ellen semmit sem tehet, mert hiszen csak nem állíthat ki őröket a temetőbe. De jobban kellene ügyelnie a temetőcsősznek. A családok ilyenkor rendbe hozzák a sírokat, letisztítják a durvaság szennyes kéznyomát a sírkövekről, de az év folyamán is gondja lehetne a temetőőrnek a sírokra, hiszen azért tartják, nem pedig cifraságnak. A város hatósága az idén csak Lázár György dr. polgármesternek és a hősöknek sírjait koszorúzta meg, a város többi neves halottainak koszorúját tudvalevőleg megváltotta. Koszorúkat helyeztek el a diákok elhunyt tanáraik, a színészek elhunyt kartársaik sírjaira. Megfölebbezték a közgyűlés határozatát a tanyai vasút ügyében. Végman Ferenc dr. és társai, Kószó István dr., Becsey Károly dr., Wimmer Fülöp, Pillich Kálmán, Deutsch Lipót, Pap Róbert dr. és Vajda Sándor fölebbezést nyújtottak be a közgyűlésnek legutóbb a tanyai vasút ügyében hozott határozata ellen. Érdekes ez a felebbezés különösen szenvedélyes hangja miatt. Élesen kárhoztatják a tanácsot, hogy újból a közgyűlés elé hozta a tanyai vasút ügyét homlokegyenest ellenkező határozati javaslattal, mint amelyet tíz év előtt már elfogadott a közgyűlés. Ismert és új érvekkel védelmezi a keskenyvágányú vasutat a vicinális vasúttal szemben. A felebbezésből a következő részleteket közöljük: A tanyai vasút ügyében közgyűlésileg külön bizottság van alkotva. Ennek a bizottságnak a megkerülésével juttatta a tanács az ügyet nagy sebtiben a közgyűlés elé és itt az ügy minden komolyabb megvilágítás nélkül került döntés alá. A tanács nem nyújtott fölvilágosítást, hogy a tanyai gazdasági vasút ügyében hozott előző közgyűlési határozatok alapján mi történt mindezideig. Nem ismertette a már megtett előmunkálatokat, nem tájékoztatta a közgyűlést egy szóval sem az eddigi tetemes költségekről, sem arról, hogy a szeged—halasi vasútvonalra másnak is van már előmunkálati engedélye. Mindezek ismertetése nélkül siettette a tanács a döntést, — mintha bizony ezzel az ügyet előbbre vitte volna és nem hátráltatná. Különösen pedig elhallgatta a tanács a keskenyvágányú gazdasági vasút és a rendes nyomtávolságú vasút közötti költség-különbözetet. Mellőzte idevonatkozólag a pénzügyi bizottság véleményének a kikérését. Komolynak vette egyikmásik fölszólalásban azt a kijelentést, hogy a szeged—halasi vasút 2—3 millió koronába fog kerülni, holott tudnia kell, hogy ennek a költsége háromszor is annyiba fog kerülni, mert hiszen a kisvasút költsége lett 2—3 millió koronára fölvéve. Azután a vasút kérdésének elbírálásánál ismerni kell a tanyavilágot; tudni kell, hogy városunk külterülete mekkora, hogy ezzel a területtel az országban csak egypár város vetekszik. A város belterületéről a külterület külső határához itt-ott 5— 10 órai kocsiút a távolság. Ilyen területi arányok más városoknál nincsenek, egy-két várost kivéve, sehol másutt, tehát kizárólagosan tanyai vasút nem jöhet szóba, úgy mint nálunk. De tudni kell azt is, hogy tanyarendszerünk csupa kisbirtokból, javarészt 5—10 holdas birtokból áll. Ritka, nagyon ritka az 50— 100 holdas birtok. Itt tehát nagy ritkaság lesz a nagy vagyonnal való kiviteli szállítás. De ha előfordul, úgy (a „zsámoly“ rendszer útján) ez is eszközölhető. Ismételjük azonban, hogy városunk különleges, elaprózott birtokviszonya mellett, a tanya népének nem nagy vagyonra van szüksége, hanem arra, hogy termését kosarakban és zsákokban minél könnyebb uton és módon és költséggel, ide Szegedre, a városba hozhassa. Ehhez pedig nem nagyvasút kell, amely a város területét pusztán átszeli és területét elhagyva, más városok érdekét is — éspedig talán éppen a mi érdekünk rovására — szolgálja, hanem olyan közlekedési eszközre van szükség, amely kizárólagosan a város és a tanyai nép közös érdekét és csakis ezt szolgálja. Az elhamarkodva hozott közgyűlési határozat kötelességünkké teszi, hogy ez ellen fölebbezéssel éljünk. Élünk pedig ezzel a fölebbezéssel abban a hitben és tudatban, hogy amidőn ennek utján a felsőbb hatóságnak módot nyújtunk, hogy ezt az ügyet alaposabb megértéssel fölülbírálja és hogy ennek utján az ügy fölött döntsön, hogy ezáltal városunk érdekét és magát az ügyet szolgáljuk. k Dobrudzsa-arcvonal jelentősége STOCKHOLM, november 1. Az orosz katonai írók egyértelműen úgy vélik, hogy a Dobrudzsa-frontnak Oroszországra nézve sokkal közvetetlenebb jelentősége lesz, mint az erdélyinek. Angol jelentés a Deutschland megérkezéséről. A M. T. I. jelenti: New Londonban (Connecticut) kelt Reuter-jelentés szerint a Deutschland német kereskedelmi hajó ma reggel odaérkezett. (Megjegyzés: Brémába eddig nem érkezett jelentés a Deutschland Amerikába érkezéséről.) A pénzügyi bizottság ülése. — A húsz milliós kölcsön. — Szeged pénzügyi bizottsága ma délután négy órakor Balogh Károly pénzügyi tanácsnok elnöklésével ülést tart. Az ülésen a pénzügyi tanácsnok előterjesztést tesz a bizottságnak a Boden-Kredit-Anstalt által fölkínált húsz miliós beruházási kölcsön fölvételére vonatkozóan. Javasolja a kölcsön fölvételét, miután ez a városra nézve óriási előnyökkel jár. A városi üzemek és háztartás hitelei kimerültek. Ezekre nézve póthitel megszavazását kéri a város, összesen 300.000 koronás póthitelre van szükség jelenleg. A pénzügyi bizottság, miután a hitel folyósítása el nem odázható, minden valószínűség szerint javasolni fogja a közgyűlésnek a 300.000 koronás póthitel folyósítását. Az üzemek föntartása évenként nagyon sokba kerül. Most, hogy teherautókat vásárolt a város, ez az összeg még növekednék. Nagyon kívánatos lenne ezért a városra nézve, ha saját üzemében javítóműhelyt állítana föl. Az ehhez szükséges gépek és eszközök beszerzése 17.000 koronába kerül. Balogh Károly javasolja a pénzügyi bizottságnak ennek az összegnek megfelelő póthitel folyósításának elfogadását. A városi nyugdíjas alkalmazottak kérelemmel fordultak a városhoz, hogy részükre háborús segélyt adjanak. A nyugdíjasok és özvegyek évi nyugdíja 124 személy után 112.070 koronába kerül. Harminc százalékos háborús segély tehát mintegy 35—36.000 koronás költségvetési terhet jelentene a városnak. A pénzügyi bizottság délután ülésén ezzel az ügygyel is foglalkozni fog. 9 román petróleumvidék. Majdnem Brassó és Szinaia közt fele után fekszik Predeál határhelység. Csapataink innen a Prahova völgye mentén a román petróleumvidékre nyomulnak előre, amely Predeáltól délre kezdődik. Predeál, amely ezer méteres magasságban fekvő városka, erősen falusias külsejű , nagyon sok villa díszeleg területén, amelyek a gazdag románok nyári tartózkodási helyéül szolgálnak. Azugában posztó-, cement- és üveggyárak, Busteniben papírgyár, Szinajában szöggyár és fazékégető, Campinában petróleumot hoznak elő a föld gyomrából s alanta völgyben malmok, fűrészgyárak, mészégetők és kőbányák sorakoznak egymás mellett. A déli Kárpátok vonalának természetes szépsége sokat szenvedett a föllendült petróleumipar folytán: a gyönyörű tájképbe nehezen illenek be a hengeralakú, fehérre meszelt petróleumtartályok, amelyek oly sűrűn sorakoznak a vasútvonal mentén. A petróleum-telepek gyárszerű építményeikkel, kéményeikkel, tornyaikkal szinte lerontják e táj természetes szépségét. De ezek a szennyessé vált tornyok s bázakok mind megannyi forrásai az aranynak, amelyből évente sok millió bugyog...