Szeged és Vidéke, 1917. június (16. évfolyam, 125-148. szám)

1917-06-01 / 125. szám

1917 június 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. Mennyiben támogatná a munkapárt az új kormányt? BUDAPEST, június 1. (Tele­­fonjelentés.) A félhivatalos Budapesti Tudósító ma a követ­kező nyilatkozatot közli: A jövendő kormány számíthat a munkapárt támogatására min­denben, ami az államügyek ren­des viteléhez és a háború győ­zelmes végigküzdéséhez szüksé­ges. Abban az esetben azon­ban, ha a háború alatt olyan választójogi javaslatokat hozna a parlament elé, amelyeket a munkapárt el nem fogadhat, a munkapárt állást foglalna ez el­len és a kormány kisebbségben maradna. Természetes, hogy ezután kormányválságnak kell következni. Szombaton megalakul a választó­jogi blokk. BUDAPEST, június 1. (Telefon­­jelentés) Szombaton megalakul a fővárosi választójogi blokk Vázsonyi Vilmos dr. elnöklésével. A blokk teljes neve: Fővárosi munkások és polgárok központi tanácsa az általá­nos választójog megvalósítására. Az új szervezet mindaddig működik, amíg az általános, egyenlő és titkos választójogot törvénybe nem iktatták. A főváros rendkívüli közgyűlése holnap tárgyalja Vázsonyi Vilmos és társainak indítványát, amely szerint Budapest üdvözölje a királyt a de­mokratikus népjogok elismeréséért. Wekerle tanácskozásai a királyi kihallgatás után. BUDAPEST, jan. 1. A Pesti Hírlap jelenti: Wekerle Bécsből visszaérkezve beható tanácskozást folytatott késő estig. A tanácskozást ma folytatja. Wekerle kihallgatása kimagasló jelen­tőségű volt és olyan természetű tár­gyalásokat vont maga után, amelyek az eddigi többi kihallgatások után nem következtek. A tanácskozások részben megelőzik, részben kiegészí­tik a jövő hétre várható hivatalos kabinetalakítási munkálatokat. Az a törekvés, hogy Magyarország nagy kormányt kapjon, Wekerle mai fára­dozásaiban hatalmas alapzatot talál. Egy Andrássy-minisztérium, amely­nek gazdasági gondjai Wekerlére nehezednek, a bizonyossághoz igen közelálló valószínűség. Návay a válság megoldásáról. BUDAPEST, június 1. Návay kijelentette az audienciájáról, hogy a megoldás útban van, részleteket nem közölhet. Oly megoldást fognak keresni, amely mellett a jelenlegi parlament munkaképességét biztosí­tani lehet. Lemondott főispánok. BUDAPEST, junius 1. (Telefon­ jelentés.) Kinczig János, Arad fő­ispánja lemondott. Miskolczy Ferenc Bihar vármegye főispánja szintén bejelentette lemon­dását és 35 évi közigazgatási szol­gálat után nyugalomba vonul. Az Északi-tengeren elsülyesztett angol élelmiszerszállító gőzösök. BERLIN, jun. I. A Wolff-ügynökség jelenti: Tengeralattjáró naszádjaink­nak az Északi-tengeren kifejtett tevékenysége különösen értékes rakományok­kal megrakott ellenséges gőzösök egész sorának elsülyesztését eredményezte. Az elsülyesztett gőzösök között volt a Levisham nevű 2810 tonnás fölfegy­verzett angol gőzös, amely 4000 tonna búzát vitt Angliába, a Penhall nevű 3715 tonnás fölfegyverzett angol gőzös, amely 4500 tonna cukrot vitt Angliába, a Llandrindod nevű 3841 tonnás felfegyverzett angol gőzös, amely 5000 tonna tengerit vitt Angliába, a Jersey City nevű 4670 tonnás angol gőzös, amely 7000 tonna búzát vitt Amerikából Angliába és a Tansan Mari nevű 2343 tonnás japán gőzös. Ezenkívül elsülyesztettük az A 25 jelzésű búvárhajókelepcét, amelynek parancsnokát két mérnökkel elfogták. Május 31-én Német tengerészeti repülők egyik gépen bolgár személy­zettel jó eredménnyel bombázták a Fekete-tenger partján levő Sulina kikötőjét. Repülőink az erős ellenhatás ellenére sértetlenül tértek vissza. A tengerészeti vezérkar főnöke. Az orosz tisztek­ a Péter Pál erődbe akarják záratni a volt cárt. STOCKHOLM, június 1. A Pétervári Távirati Ügynök­ség jelenti: A front­hadsereg delegátusainak kongresszusa tudomásul vette Miklós cár carskojeszeloi fogságának kö­rülményeit. Elhatározták a delegátusok, hogy a munkás- és katonatanács legközelebbi kongresszusán kérni fogják, hogy a volt cárt vigyék át a Péter Pál-erődbe. Az orosz katonaság utálja a háborút. BERLIN, jan. I. A Vossische Zeitung jelenti Stockholmból. Az orosz tisztek mostani konferenciáján a négy frontról érkezett delegáltak kijelen­tették, hogy a csapatok annyira elzüllöttek, hogy harci tevékenységre már nem alkalmasak. A demokratikus érzésű tisztek is erősen kikeltek a front állapota miatt és azt mondják, hogy a katonaság utálja a háborút és napról­­napra növekszik a szökések száma. Drágább lesz a búza. A gazdák akciója:­­ újabb teher a városi népre. Az ország összes gazdasági egye­sületeit rendkívüli közgyűlésre hívják egybe Budapestre június 10 ére. A nagygyűlés iránt rendkívül élénk érdeklődés nyilvánul meg az egész országban, az ország gazdaközönsége erősen készülődik erre a kongresz­­szusra, mert ezen beszélik meg azo­kat a lépéseket, amelyeket a gazdák, a termelők érdekeinek megvédése szempontjából szükségesnek tartanak. A rendkívüli naggyűlés tárgy­­sorozatán voltaképpen két érdekes pont szerepel. Az egyik a mezőgaz­dasági termények árának és forgal­mának, valamint a mezőgazdasági üzemhez nélkülözhetetlen ipari cik­kek és anyagok árának szabályozá­sáról szól. A másik fontos kérdés a mezőgazdasági érdekképviselet meg­teremtésének régóta húzódó, most azonban aktuálissá vált problémája. A gazdák mozgalmának kettős célja van. Egyrészt rábírni a kor­mányt arra, hogy a mezőgazdasági termények makszimális árait emelje, másrészt követelik az iparcikkeknek, különösen a mezőgazdasági terme­léshez szükséges iparcikkeknek és azok anyagának ármakszimálását. A konkrét kívánságaik a kö­vetkezők : A mezőgazdasági termények árát emeljék föl olyan mértékben, hogy az új árak fedezetet nyújtsanak a folyó termelési év folyamán erősen megnövekedett költségekre. Szük­ségesnek tartják azonban azt is, hogy mondja ki a kormány, hogy az 1917. évi termésre megállapított makszimális árak mint minimális árak biztosíttatnak az 1918. évi termésre is. A lisztárak megállapításánál és for­­galombahozatalánál a kenyérliszt ára maradjon meg változatlanul. A sze­gény nép kenyerének lisztjét ne drá­gítsák meg. Ezzel szemben változ­tassák meg az őrlési arányt és pedig úgy, hogy a jövőben ne 15 százalék, hanem 20 százalék finomabb lisztet nyerjenek a kiőrlésnél. A finom liszt árát állapítsák meg olyan magasan, hogy abban a búza áremelése jórészt fedezetet találjon. A malmok őrlési díját mérsékelni kell és csökkenteni kell a kicsinyben való lisztárusítás jutalékát is, — kí­vánják a gazdák. Kérni fogják a kormánytól, hogy a Haditermény juta­lékát fordítsák egyrészt a kenyérliszt árának mai színvonalon való tartá­sára, másrészt ennek az összegnek a fölhasználásával tegyék lehetővé, hogy az állami tisztviselők és a magánhivatalnokok lisztszükségletü­ket olcsóbban szerezhessék be. A gazdák azt is óhajtják, hogy kormány­­intézkedéssel tiltsák el a városoknak és a törvényhatóságoknak azt, hogy a jövőben a lsztközvetítést tőkegyűj­tésre használják föl és ezáltal drá­ gítsák a nép kenyerét. A vámőrlés díját a jövőben pénzben és nem részben fizessék a termelők a malomnak. Állást kívánnak foglalni a zaklató és ismétlődő rekvirálások ellen is. A fölöslegeket a cséplés befejezése után állapítsák meg és e megállapí­tás alapján készítse el az Országos Közélelmezési Hivatal a jövő fogyasz­tási év kenyérellátási tervét. A mező­­gazdasági cselédek, munkások és ipari munkások fejkvótáját havi 18 kilogramban állapítsák meg és pedig a folyó év júliusának elejétől kezdve, viszont a többi fogyasztók fejkvótája maradjon változatlanul addig, amíg a fölöslegek ismerete nyomán az emelés mérve biztosan meg nem állapítható. Engedjék meg, hogy a termelők gazdasági és házi­szükségletüket visszatartsák, illetve azt saját községükben beszerez­hessék. Arról azonban eddig nem nyilat­koztak, hogy a gazdák a gabona árának milyen mértékű emelését kí­vánják. Emelés lesz, még­pedig a búza ára métermázsánként állítólag 12 koronával lesz magasabb, a többi szemes gabona ára pedig 10 koro­nával emelkedik. Hogy a városi népre súlyosan nehezedik majd ez az emelés, az egészen bizonyos, mert a „szegény nép kenyerének olcsósága“ csak szólam. Osztrák vélemén­yt a központokról, BÉCS, május 31. Az Alsóausztriai Iparegyesület ülésén Kuffler Artur, az osztrák pamutipar hadikötelékének elnöke kifejtette, hogy a háború ha­tása a gazdasági életre a legvilág­o­­sabban az ipar és kereskedelem há­borús szervezeteiben nyilvánul. Tartós intézménynek senki sem tekinti a központokat, de az eddigi tapasz­talatok szerint a központok alkalma­sak a nyersanyagbeszerzésre és arra, hogy bírói kényszer nélkül is szabá­lyozhatják a félgyártmányok árát, de arra nem alkalmasak, hogy egymaguk végezzék a nyersanyagbeszerzést, pótolják száz és ezer egyes kereskedő értékes gazdasági tevékenységét. Csak azok számára hoznák be a nyers­anyagot, akik ezt rájuk akarnák bízni. A félgyártmányokkal való üzleten nem szabad túlmenniök. A legitim nagy- és detailkereskedelem munkáját nem helyettesíthetik a központok. A háborús gazdaság alakulatait a há­ború után mielőbb a rendes formákba kell visszaterelni. A háborús köz­pontok nem egyebek, mint az ipar és kereskedelem önkéntes közremű­ködése a háborús céljainak eléréséhez szükségessé vált állami rendszabályok végrehajtásában. Elcsapták a francia repülő-flotta parancsnokát. BERLIN, jun. I A Lokalanzeiger je­lenti: Regnier tábornokot, a francia légi­erő vezetőjét elmozdították állá­sától. Cadorna hamis jelentései a foglyokról. BUDAPEST, június 1. Az Esti Újság haditudósítója jelenti a Karszt-frontról. Cadorna, mint néhány esetben megállapítani le­hetett, jelentéseiben a foglyok számába a sebesülteket is beleszá­mítja, míg mi csak a sebesfilstisi foglyokat számítjuk be.

Next