Szeged és Vidéke, 1920. március (19. évfolyam, 49-74. szám)
1920-03-01 / 49. szám
klól jelenik minden délután. • Szerkesztőség, kiadóhivatal és fyamda, Kálvária utca 6. szám. Telefonszám 84. Kéziratokat ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő : SilBÓ LAJOS. n. Ára 60 fillér. SZEGED ÉS VIDÉKE XIX. évfolyam, 49. (5521) szám. PESTILAP. « Szeged, 1920 március 1. hétfő Előfizetési árak: egész évre 180 kor., félévre 90 kor., negyedévre 45 kor., egy héra 15 kor. * Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-L könyvnyomdájában, Kálvária utca 6. sz Parancs. De Tournadre tábornok, szegedi városkormányzó, a város és annak területe fölötti impériumot 1920. évi március elsejei hatállyal a magyar polgári és katonai hatóságoknak adja át. Köszönetet mond azoknak, akik parancsnokságának gyakorlásában támogatták és különösen a két kormánybiztos főispánnak, a polgármesternek, a városi tanácsnokoknak, az Ítélőtábla elnökének, a körletparancsnok ezredesnek és vezérkari főnökének. Ugyancsak külön elismeréssel adózik az összekötő tiszteknek és alkalmazottaknak, akik mellette dolgoztak. E szerény munkások segítettek abban, hogy a lakossággal érintkezzék, megismerje annak szükségleteit, hogy a szegények nyomorát enyhítse, hogy a pártok izgatottságát lecsillapítsa, a zavargásokat megakadályozza. Ők így hozzájárultak ahhoz, hogy Európa Magyarországot józannak, mérsékeltnek, humánusnak és igazságosnak lássa. Mindegyikük elmondhatja magáról, hogy hazájáért dolgozott, amidőn a franciákkal együttműködött. Franciaország nem érdekelt fél Magyarországon. Sohasem kívánt egyebet, csak azt, hogy Szegedet a bolsevizmussal szemben megvédje. Ugyanúgy meg akarta kímélni a várost oly megszállástól, amely bizonysag súlyosabb lett volna a francia megszállásnál, ha azt oly nemzetek hajtották volna végre, amelyeknek a magyar érdekkel és aspirációkkal közvetlenebbül ellentétes érdekeik és aspirációik vannak. Midőn a városkormányzó tábornok elhagyja e várost, amelyhez ragaszkodott, épen Magyarország érdekében kívánja, hogy a franciák távozása ne szolgáltasson alkalmat a kecskemétiekhez, vagy a budapestiekhez hasonló erőszakosságokra. A magyar hatóságok, amelyek Európa és a történelem előtt felelősek Magyarország méltóságáért és amelyeknek igazságérzetét és mérsékletes szellemét a városkormányzó-tábornoknak módjában volt megbecsülnie, bizonyára elejét fogják tudni venni néhány exaltált egyén bűnös üzelmeinek, akik anélkül, hogy használnának, hazájuk jóhírnevét kompromittálnák. A városkormányzó-tábornok igen őszintén szerencsét kíván Magyarország talpraállásához. Ez ország még túlszerencsétlen, sem hogy hidegvérrel gondolkozhatnék, de majdan, idők múltán, rá fog jönni arra, hogy melyek voltak az elhibázott kezdőlépések és meg fogja szívlelni a nagy Deáknak Ferenc Józsefhez intézett e szavait: „Nem háborúskodásban, hanem alattvalóinak békés egyesülésében és megelégedettségében rejlik egy ország boldogulása.* De Tournadre tábornok a. k. Horthy Miklós kormányadó szegedi látogatása. Horthy Miklós fővezér, akit a nemzetgyűlés mai ülésén választott meg Magyarország kormányzójának, látogatást fog tenni Szegeden. Az ünnepélyes fogadtatás külsőségeinek részleteivel a városi tanács mai ülésén foglalkozott. A fővezérrel együtt Szegedre jön Huszár Károly miniszterelnök is. A teljes polgári és katonai parádé részleteit egy vegyes bizottság állapítja meg. A látogatás időpontja még bizonytalan. A Délvidéki Liga szegedi zászlóbontása A Liga vezetősége Szegeden. — Az alakuló közgyűlés. — Herczeg Ferenc és Steuer György ünnepi beszéde. A fölserkent nemzeti érzés, a halálosan megcsonkított ország uj életre segítésének jegyében és vágyában, lélekemelően impozáns külsőségek között tartotta meg alakuló ünnepségét a Délvidéki Liga. A fényes ünnepségre, amelyre a város egész társadalma lelkesen készült, szombaton délután különvonaton lejött Herczeg Ferenc, a Petőfi Társaság elnöke, a kiváló író, Steuer György a nemzeti kisebbségek minisztériumának államtitkára, Eöttövényi Olivér nyugalmazott főispán és számos más előkelőség. Az illusztris vendégeket a város nevében Somogyi Szilveszter dr. polgármester fogadta, akinek üdvözlő beszédére Herczeg Ferencválaszolt. Szombaton a Hági- vendéglő éttermében meleg hangulatban lefolyt ismerkedési estély volt. Az alakuló közgyűlést vasárnap délelőtt tíz órakor tartotta a Liga a városháza közgyűlési termében, amelyet ugyanott délután a Vidéki Újságkiadók Egyesületének gyűlése, majd este a színház díszelőadása követett. Az ünnepély lefolyásáról az alábbi részletes tudósításban számolunk be : Ismerkedési est a Hágiban. Szombaton este fél nyolc órakor ismerkedési estély volt a Hági vendéglőben, amelyen teljes számban megjelentek a budapesti vendégek és a szegediek közül négyszázan voltak jelen. Becker József dr. tanítóképezdei igazgató mondotta az első felköszöntőt, utána pedig Szalay József dr. kerületi rendőrfőkapitány üdvözölte Herczeg Ferencet. Herczeg Ferenc hosszabb beszédben köszönte meg az üdvözlést. — Az egész világháború folyama alatt és utána — mondotta — egyetlen nemzet volt az, amelyik megtartott minden szerződést, jól bánt a hadifoglyokkal, internáltakkal és minden tekintetben kulturnemzethez méltóan cselekedett a magyar. A tájékozatlan Európának föl kell nyitni a szemét, hogy egy ilyen kulturnemzethez méltóan bánjon el velünk. Számít a Délvidéki Liga támogatásánál minden magyar és minden sváb emberre, aki hű a hazájához. Lázár Andor dr. fölszólalása után általános kívánságra Steuer György dr. államtitkár beszélt a svábok és szerbek hűségéről. Kevesebbet politizáljunk és többet dolgozzunk — mondotta azután. Ne akarjunk eredményt elérni, hanem komoly munkával. Becsüljük meg egymást, fogjunk össze, minden magyar egyet akarjon: a haza feltámadását. Ha a Bánát elvész, ajrg Szegednek is vége. Elleti a magyar sváb fegyverbarátságot. (Lelkes éljenzés.) Almássy Endre színigazgató Herczeg Ferencet mint színpadi írót élteti. Somogyi Szilveszter dr. megköszöni a szegediek aposztrofálását, fölajánla Szeged támogatását és élteti Steuer Györgyöt. A mindvégig lelkes hangulatú ismerkedési estély éjjel 11 órakor ért véget. A vasárnapi közgyűlés. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a Délvidéki Liga alakuló közgyűlését a városháza nagytermében, amelyet ez alkalommal a városi és a nemzeti színekkel ékeskedő zászlók díszítettek. A gyűlést Schmiedt Ferenc Máv. felügyelő hirtelen megbetegedése folytán Molnár Ferenc, a szervező bizottság alelnöke nyitotta meg. Miután a tanítóképző intézet énekkara elénekelte a Himnuszt, az elnök üdvözölte a Tisza partjára eljött fővárosi kiküldötteket és átadta a szót Vasek Ernő dr. főispánnak, aki Szeged városa nevében többek között a következőket mondotta: — Megvallom, zászlódíszben és virágerdővel akartuk önöket fogadni. Virágainkat idegenek szaggatták le, ellopták illatát, szirmait elhullatták idegen kezek érintése. —Szent trikolórunk az ötéves háború forgatagában nagyon megkopott. Azután jött a másféléves dermesztő éjszaka és mi begöngyöltük zászlainkat, eldugdostuk az idegenek elől. Csak egyszer vettük elő. Akkor, amikor megkínzott nemzetünk a vádlottak padjára került a békekonferencia előtt. — Lelkünk mérhetetlen gyásszal van tele. S ha végigsétálok a szőke Tisza partján, a másik oldalról jajongó panaszok szállnak át hozzánk és figyelmeztetnek bennünket arra, hogy sebeink újak, vigyáznunk kell és virrasztanunk. Innen tőlünk pár száz lépésnyire harctér van. A magyar nemzeti gondolat vívja nehéz harcát az idegen invázióval. Az elhulltak és a szenvedők százezreinek panasza zörgeti éjjel nappal ablakunk. — Első örömnapunk akkor volt, amidőn Horthy vezér darutollas legényei megindultak innen meghódítani még egyszer ezt a hazát, ezt a nemzetet. Ezer évnek előtte Árpád apánk innen vezette ki honfoglaló őseinket nyugat felé, hogy megostorozza őket bűneikért. Horthy vezér darutollas fiai a második évezred hajnalán innen indultak el, hogy megkorbácsolják a bizánci késeiben fetrengő keletet. Ez volt az első irredentizmus, ez volt az az erő, amely tiszteletet követelt magának az egész világ előtt. — Második örömünnepünk ma van, amidőn a magyar irodalom illusztris fejedelme vezetése alatt megmutogatja keletnek és nyugatnak egyaránt a magyar irredentizmus másik nagy erősségét, a magyar kultúrát. — Szeged város népe és a köztünk levő vértanú szellemek nevében üdvözlöm a mapai irredentizmus zászlóvivőit, a mi kedves pesti vendégeinket. Herczeg Ferenc beszéde. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Herczeg Ferenc emelkedett szólásra : — Méltóztassék megengedni — mondotta, — hogy mindenekelőtt hálásan köszönjem azt a rokonszenvet, amely engem és Budapestről velem jött tisztelt társaim és barátaim e város falai között fogadott. Mi súlyt vetettünk arra, hogy a Liga első zászlóbontását Szegeden tartsa és pedig azért, mert Szeged, ha közigazgatásilag nem is, de a valóságban fővárosa volt mindenkor a Bánátnak. Azt merném mondani, ami a Bánátban magyar volt, Szegedről jött. Szegednek ma kell csak éreznie, hogy mit vesztett a Bánáttal, viszont a Bánát csak most érzi, hogy mit vesztett Szegeddel. Szeged minden fejlődése, virágzása attól függ, hogy a magyar gondolat fél-e és visrágzik-e a Bánátban. Azért gondolom, hogy e nép, Szeged népe, amely regeneráló erejének, magyar életerejének oly sok, oly nagyszerű jelét adta, meg fogja érteni, hogy ha a Bánátért harcol, önmagáért harcol ! — Beszélnem kellene most már a mi Ligánk céljairól. Méltóztassék megengedni, hogy itt előbb leszámoljak egy kérdéssel, amellyel már a budapesti alakulás alkalmával foglalkoznunk kellett. Megismétlem azonban magamat, miután a kérdés eléggé fontos. A kérdés az : Irredentisták vagyunk-e vagy nem. (Fölkiáltások : (Igen !) Ha irredentizmus azt jelenti, hogy soha, soha, de soha nem fogunk belenyugodni abba a véres gyalázatba, abba az égbekiáltó igazságtalanságba, amelyet Szent István ezeréves birodalmával elkövettek, akkor mi igen is irredentisták vagyunk. Nemcsak mi, minden tisztességes magyar, minden tisztességes