Állami Főreál iskola, Szeged, 1893
4 adathalmaz másoknak is alapul szolgálhasson esetleges további kutatásokhoz ; de közöljük végre azért is, hogy jövőben Szeged vidéke rovarvilágának más rendei is e helyen napvilágot láthassanak. Nyolcz évi munkánk alatt a bogarakra vonatkozólag a következő tapasztalatokra jutottunk: 1) Szeged vidékének rovarvilága korántsem oly szegény, mint az első pillanatra lenni látszik. Bogárvilágának gazdagságát azon talajviszonyokból magyarázzuk, melyek a vidéken uralkodók; nevezetesen agyagos fekete földek, melyek itt-ott szikesekké válnak; puszta székterületek, melyek néhol elég nagy területet foglalnak el és alkalmasak arra, hogy rajtuk különleges állatvilág találja létfeltételét; óriási homokterületek, melyek között székes talajrészletek és székes állóvizek, semlyékek elég gyakran fordulnak elő; nedves lapályok, melyek majdnem mindenütt állandó vízmedenczével bírnak. — Ezen körülményekhez még nem csekély részben járul Szeged áruforgalma, mely által elég gyakran nem itthonos fajok is kerülnek a kutató merítő hálójába. — Ezen változatos talajviszonyokhoz nem kis mértékben járul a bogárvilág változatosságához azon tény, hogy Szeged lakossága a legkülönbözőbb gazdasági ágakkal foglalkozik, de nagyban csökkenti a bogárvilág létfeltételét azon körülmény, hogy alig van egy talp alattnyi terület, mely kikerülné a kaszát, kapát. 2) Észrevehető változást idézett elő e téren az 1879-iki árviz és az azt követő újjáalkotás. — Nem csekély azon rovarok száma, melyeket az árviz előtt Vellay által gyűjtött s mondhatni, elég gyakoriak voltak, ellenben az árviz után sehol sem voltak felfedezhetők; eltűntek pedig tapasztalataink szerint azok, melyek csak egy ivadékkal és pedig nyári élettel bírnak, melyeknek, nézetünk szerint, álczáit pusztította el a több hónapig tartó vizlepel. — Vannak olyanok, melyek az utóbbi években már újra feltűntek. — Ellenben találtunk rovarokra, melyek az újraalkotás előtt sehol sem voltak találhatók, míg azóta és azután gyűjthetők voltak. 3316 kirándulás eredményeként 1206 faj és fajta bogarat mutathatunk be. Közleményünk két részből áll. Egyik, mely Szeged vidékén általunk fellelt bogarak neveit „Reiter Catalogus Coleopterorum Europae et Caucasia harmadik kiadása szerinti sorrendben, a synonymok kikerülésével, melyeket csak ott és zárjel között említünk fel, hol azt előnyösnek láttuk, tartalmazza ; másik az ezen névsorhoz csatolt táblázatos kimutatás. Ezen táblázat első rovata azt tünteti fel, hogy az illető állatot hol találtuk. — A helyek megjelölésére betűket, illetve jeleket használtunk és pedig: „Ez“ a város szorosan vett belterületét jelenti. „U“ Újszegedet belterületével és közel környékével, a régi Maros-mederrel az úgynevezett kamra- és vasúti töltésig. „Mt“ a Maros torkolatának azon részét, mely az Újszeged-Vedresházi ármentesítő társulat őrháza tájára esik. „B“ Boszorkánysziget környékét a vasút töltésétől a Ballagitóig. — Megjegyezzük, hogy ezen részletben a legbővebb zsákmánynyal azon terület kínálkozik, mely a tiszai töltés és a rendező pályaudvar között terül el. „L“ a felső- és alsóvárosi legelőket és fekete földeket. „F“ a felsővárosi úgynevezett Deszkás temetőt. „K“ a körtöltést jelenti, és pedig „K” azon részt, mely a tápéi zsiliptől a gyevi országútig terjed, hozzávéve az azt környező területeket és a Szilért. Két azon részletet, mely a régi felsővárosi makkos erdőnek felel meg környékével.