Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-09-19 / 208. szám

Ngy kolCRa — egy palatábla. Évtizedekig szociális és népboldo­­gitó jelszó volt az ingyenes n­épokta­tás. Míg végre megvalósult. Az iskola mindenkinek nyitva,­­szegénynek-gaz­dagnak. Akár csak a kultur nyugat ál­lamaiban. A tanyákon is megszaporod­tak az iskolák és az analfabéták csa­pata annyira megfogyott, hogy ma már akár a csorvai pulykapásztor is alákanyarítja a nevét, sőt, ha épen mu­száj még a váltónak is alákörmöl. De­ múltak az idők és szomorúbbakká váltak, mint valaha. Most már hiába nyitják meg az iskolát. Az oktatás ugyan ingyenes, de az oktatásnak aka­dályai vannak. A palatábla, ami ezelőtt tíz fillér volt, most négy korona. Az abc, amit ezelőtt 34 fillérért veszte­geltek, most 3 korona 80 fillér. A 2 filléres irka sem 2 fillér már, hanem 50 fillér és hasonló fokozatban drágiut minden egyéb tanszer: palavessző, toll­­■szár, toll, papiros, tolltartó, imakönyv és így tovább. Szóval a népn­evelés már drága dolog lett, ami most an­­nál érzékenyebben sújtja a népet, mert ezer és ezer rokkant, hadiözvegy és arra nem tudja a négy koronás pala­táblát megfizetni, ami ellen tenni kel­lene. Egy szegedi tanférfiú azt az esz­mét veti fel, hogy minden teh­etősebb diák születnek vagyoni viszonyaihoz mérten egy-két szegényebb sorsú ta­nulót lásson el szükséges tanszerrel.­­Más megoldás nincs, ha csak azt nem akarjuk, hogy csődöt mondjon az egész n­épnevelésünk. Mert ha ez meg­történik, ha visszasülyedünk abba az állapotba, amelyikben a rég elmúlt ■időkben leledzettünk, akkor aztán be-,­ikövetkezik a legnagyobb csapás: a kulturátlanság sötétsége borul reánk a sok nyomorral terhelt hietetlenségünk­­ben. Az iskola nyomorával szembe kell szállni,, sajtónak, társadalomnak,, hatóságnak és egyháznak egyesült erő­vel. A négy koronás paraláb­a ne a ■inezitlábos h­adiárva gondja legyen, ennek előre­építése a társadalom köte­­lessége. — Egy másik tanférfiu beszéli: — A gyermekek gyűröttek, mosdat- lanok, rendetlen­ek. Vakáció alatt meg­­ind­ultak cigarettázni és káromkodni. A középiskolákban a könyveket csak a gazdagok vehetik meg. Egy egy tan­könyv ára 7—1--10 —12 korona. A füzetek 1—2 koronába kerülnek. A gyermekek kopottak, soványak, a n­yomor és a szenvedés sír le róluk, s persze vannak jóllakottak is. Mi lesz a télen? A gyermekek gyé­ren vannjak ruhával ellátva. Tüzelő­anyagnak is hiányában vagyunk. Győr- Szt­i cselekedni kell Szeged gyermek­világa elerekében. Össze kell írni azokat a gyer­ekeket, akik tankönyvvel, ru­hával és a tanulásnak egyéb szükséges kellékeivel nincsenek ellátva. Egyik leg­főbb golulunk a gyermekek legyenek most: a jövő generációé, amelyre az a súlyos kötelesség hárul, hogy a ro­mokon új életet varázsoljanak. Ha el­hanyagoljuk a nevelésüket, mikép vár­­hatjuk meg, hogy a reájuk várakozó sokkal súlyosabb feladatokat majd meg­­old­hassák. Ha a gyermekek nevelésé­nek ügyét elhanyagoltuk , akkor min­dem elh­anyagoltunk és mindent elve­szítettünk. .. A szépül munkásviszonyokról. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter, a szegedi munkásviszonyokról tu­dósítónknak ma a következőket mondta: — Szeged város munkássága másod­szor van abban a helyzetben, hogy az ország munkásságának a vezetését át­vegye a mi különleges helyzetünknél fogva. Az első alkalmat elmulasztotta, amikor a proletárdiktatúrának, melyet a mi munkásságunk józan része is elítélt, jó egy pár hónappal hamarabb véget nem vetett azáltal, hogy karekteriszti­­kusan állást nem foglalt vele szemben és ezt nem hozta a budapesti munká­soknak a tudomására, amely esetben magunk le tudtuk volna törni a kom­munizmust és ma nem szenvedne or­szágunk idegen megszállás alatt. Most a békekötés mielőbb való be­következése volna a fő érdekünk, hogy legyen mielőbb fánk, szenünk, cukrunk, élelmiszerünk és olcsóbb legyen az élet, mint amint ma, amikor az felvi­­selh­etőség legszélsőbb határain áll. Ha most a szociáldemokrata munkásság itt a mi városunkban kijelentené és a kormányzóság atján az ántanthatalmak tudtára adnák, hogy az ország érdeké­ben támogatja a mostani kormányt, ha mindjárt a sánta Lucifer áll is az élén, abban a törekvésében, hogy az általá­nos titkos választójog alapján nemzet­gyűlés által fejeztessék ki az ország közvéleményét és ebből a nemzetgyű­lésből alakuljon meg az új államforma és kormány, akkor bekövetkezne a mi­nél előbbi békekötés lehetősége, amely így a távoli bizonytalanság ködére van burkolva. SZECS­EIDI XX. évfolyam­, 128. szám. Szeged, 1919. szeptember 19. Péntek Egyes szám ára 30 fillárr Megjelenik minden reggel egyes szám ára: 30 fillér, vidéken.. .. 40 , ELŐFIZETÉSI ÁR V. évre 25K vidékén V* évre 30 K 1 hóra 10 K POLITIKAI NAPILAP. A színház ügye. Almássy Endre színigazgató az alábbi be., vu.iyt intézte a tanácshoz: Az ország megszállása és a háborús állapot folytán a beadott társulati név­sorban föltüntetett tagokból egy néhlá­­nyan nem tehettek eleget szerződéses kötelességüknek és nem érkezhettek meg Szegedre. Például a román im­­périum alá eső területekről szerződött művészek nem kaptak engedélyt garde­­robejuk elszállítására. Ezen tagok he­lyett­­azonban gondolkodtam megfelelő tagokk szerződősről, akik most már meg is kezdték működésüket. Az újon­nan szerződtetett tagok a következők: Kulcsár Julisiva opera énekesnő he­lyett Babits Vilma, a magyar opera tagja, Büzes Anna szende helyett Gre­­­gu­ss Margit, Ruvinszky Rafael tenorista helyett Tih­anyi Pál, a budape­sti városi színház tagja, Czukor Kálmán basszista helyett Máthy Ernő, Virányi Sándor szerelmes művész helyett Gáspár László a budapesti Belvárosi Színház tagja. Ezen új szerződé­sek művészi szem­pontból nyereséget jelentenek a szín­házra, mindenik színész országos nevű művész hírében áll. Azonban a szer­ződtetésük több mint 30 000 K-val emeli az évi költségvetést. Almássy kéri az eredeti névsorban történt változások tudomásul vételét azzal a jelentéssel, hogy teljesen össze­állított társulattal az előadásokat szep­tember 16-án­ megkezdte. Gaál előadja, hogy a művészek és a művezetői személyzet is együtt van, csak a­­zenekar hiányzik, de az is út­ban van már. A zenekart Kaposvárott és Szabadkán föltartóztatták, úgy, hogy a zenészek gyalog jönnek be. Éles kritika hangzott el Almássy azon eljárása fölött, hogy tanácsi ha­tározat ellenére mégis 80 százalékkal fölemelte a színházi helyárakat. Szekerke az javasolja, hogy Almássyra a legma­gasabb bírság rovassék ki. Balogh Károly nem volt jelen a vitán, az utolsó szavakra jött be a tanácsterembe: — Hozzájárulok — mondotta. Gaál és Szekerke megnézték a teg­nap esti előadást Operettet játszottak zenekar nélkül. Szekerke botrányosnak tartja az egész előadást. Az a vélemény alakult ki, hogy Almássyt minden előadás után megbír­ságolják (az a bírság azonban 200 ko­ronánál magasabb nem lehet) és fölszó­­lítják, hogy a többletet helyezze letétbe. A­ befolyt összegeket a szegény alap javára kívánja fordítani a tanács. Dobay Gyula dr. főispán is javasolja ellen­őrző karhatalom kirendelését. Vissza­élés esetén a további jegy kiadását be­tiltják és az előadásokat beszüntetik. Somogyi Szilveszter dr. polgármester pontokba foglalja javaslatát. Nem volt együtt az eredeti színtár­sulat, teljesen hiányzott a zenekar, a tanácsi határozat szerint nem volt joga a helyárak emelésére, ezért megbírsá­golják és a többlet visszafizetésére szó­lítják fel. Utasítják a rendőrkapitányt, hogy a szính­ázi pénztárt ellenőriztessék. Megszállt területre nem lehet utazni. A szerb­ és román útlevél kiállító­­bizottság közlése szerint a további in­tézkedésig a csapatok által megszállt területekre u­tazási engedélyt nem ad­nak. A­­Tisz­i roma kezére­­ezentúl is lehet igazu­l, mert a románok csak a Tiszántúlon eső, területekre szüntették be az utazási engedélyek kiadását. Nem nyílik meg a kereskedelmi iskola negyedik évfolyama. A vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete — mint említettük — a felső­kereskedelmi iskolák tanítás tervét és tanulmányi idejét megváltoztatta, rész­ben új tantárgyak beállításával, részben az óra­számok felemelésével a tanul­mányi időt 3 évről 4 évre emeli föl. A városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója az intézet tantervének meg­változtatása és a h­árom­ évi tanulmányi időnek 4 évre leendő emelése ügyében átiratot intézett a tanácshoz. A város tanácsa a bemutatott javas­lat alapján a IV. osztály megnyitását nem tarja elrendelhetőnek, mert a ren­delet részletes adatok nélkül nem nyújt arra nézve támogatást, hogy az átszer­vezéssel hány új állás rendszeresítése válik szükségessé és a város pénztárára mennyi új teher fog hárulni. A tanács felhívja az igazgatót, hogy részletes tervezetet készítsen és ebben jelentse, hogy a meglevő tanerőkön kí­vül hány új tanerő alkalmazására volna szükség. Szerkesztőseg és kiadóhivatal SZEGED Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok: 252 és 12—At Felelős szerkesztő: ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos *: Endrényi lajos nyon­da­ és hírlapkiadó vállalata rt Igazgató: RÁCZ ANTAL Balogh­ Károly belgrádi útja. Körülbelül nyolc nappal ezelőtt uta­zott Balogh Károly Belgrádba, hogy az illetékes miniszter előtt ismertesse Szeged helyzetét és Szeged ellátása te­kintetében bizonyos engedményeket nyerjen. A szerb kormány ugyanis, mint megírtuk, arra való hivatkozással, hogy az északi demarkácionális vonal megszűnt. Szeged ellátásának kérdést megoldottnak látta. Ezek után a déli határzárlatot meg­­szigorította, úgy, hogy sem bánáti, sem bácskai legszükségesebb elsőrendű élel­­micikkekből nem kaphatunk. Ez a körülmény igen súlyos kérdés elé állította a város hatóságát. Balogh Károly ma hajnalban­ meg­érkezett Belgrádból. Tudósítónknak a következőket mondotta: — Jó akaratot tanúsítottak irántam oda lenn. Kijelentették, hogy nemcsak Szegedet, de szükség esetén az egész országot is ellátják élelemmel. A poli­tikai válság miatt azonban egyelőre nem enyhíthetik a déli határ zárlatot. Balogh Károly mé­g azt jegyezte meg, hogy reméli, miszerint a viszonyok októberig megváltoznak. Szeged ellátása október végéig biztosítva van. hi spitaiparosok gyűlése. Az építőiparosok szövetsége tagnap délután az ipartestület közgyűlési ter­mében tartotta ülését. Ugyanis, mint közöltük, az ipartes­tület a kereskedői szövetséggel egy­­ közös érdekeket védő egyesülést, azaz együttműködést kíván oly módon létre­hozni, hogy megalkotják a kereskedők és iparosok szövetségét. A részletek és alapszabá­sok kidolgozásán egy e célra kiküldött bizottság fáradozik. Ezen egyesülés létrehozását f. hó 21-én tar-., tandó, nagy­gyűlés döntené~vőlegesen el, di miért a kereskedők szövetsége át-,, iratban fordult az egyes érdek­csopor­tokhoz. Az átiratban hangsúlyozzák az egyesült fontosságát:,, is igertetik az . ..lapszabályokat és csatlakozásra szónt tanai, , f.! A tegnapi gyűlésen az építő iparír­á­sok elhatározták lelkes egyértelm­ű­ségű­­gel, hogy csatlakoznak a szövetséghez és mindent elkövetnek, h­ogy a köz­, ügyekben a kereskedelmi és ipari érde­kek, kellő védelemben rész­esüljenek kellő számú kereskedő és iparos kép­viselet megválasztása által. . Ezután ismertették a tanács átiratát,­ melyben arról értesítik az építőiparo­­sokat, hogy a fogadalmi templomnak heverő építőanyagát átengedik építés céljára. Az építők drágálták a tanács , által kért árakat. Ugyancsak átírásban fordultak az építőiparosok a kerületi katonák építő osztályhoz s az állam építészeti hiva­­talhoz, amelyben kérik, hogy mesterek­kel végeztessék a munkát. Az elnök többek felszólalása után az építő­anyagok beszerzési lehető­ségéről számolt be. Anyagot, és pedig fát, csak az árkász-zászlóalj telepéről fognak kapni, részben mérsékelt áron, meszet pedig a városi mérnöki hivatal enged át, amelyet azonban drágáltak. Többek hozzá­szólása után a gyüle véget ért.

Next