Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-11-08 / 251. szám

A kormány kijelentette, hogy híve a szabad termelésnek, a szabad kereskedelemnek, ez irányban fog működni. Műkö­dését azután azon kezdte, hogy lezárolta a spaprika termelést és kereskedelmet . A paprikáért már szuronyos emberek fognak jönni, bírságolni, kobozni. Egy termelőnek csak három kilót sza­bad megtartani. Azután lezárol­­ták a gabonát és más terményeket Most aztán lezárolták a kukoricát Ezért is szuronyos emberek fog­nak jönni.* Ha tudná a kormány, hogy mennyire meggyűlölte a magyar nép, a háború idején a rekvirá­­lásokat, mennyire irtóznak a kis­­tanyákban az ott rekvirálva ba­­sáskodó szövetkezeti uraktól, hogy mennyivel szívesebben meg­elégszik a paraszt a kisebb ha­szonnal is, csak ne bántsák a szabadságát. Mily szívesen hoz áldozatot az országnak, a maga nyugalmáért, csakhogy békesség­ben folytath­assa munkálkodását.­­— Bizonyára nem tenné azt. És aztán mi lesz velünk itt, Szegeden ! Bennünket nem segít a kormány semmivel, de mindent elvesz tőlünk. Nekünk csak pap­rikánk van és kukoricából ter­mett zsírunk, szalonnánk. Csak ezért kaphatunk rekompenzációs árut. — Nekünk a paprika és kukorica szenet, fát, lisztet, ru­hát, cipőt jelent. Ha ezt lezárol­­ják, elviszik, az nekünk hideg tűzhelyet, fagypontos szobale­­vegőt, megálló üzemeket, ruhát­­lanságot, mezítlábat jelent. Ma a megszállott területek Szerbia és Románia egy kiló szegedi paprikáért nyolcvan ko­ronát adnak és pedig nem pénz­ben, hanem rekompenzációs áruk­ban. A lezárulás folytán az új pap­rikát már a kormány fogja el­vinni füzérkilónként tizennyolc­koronás árban és fizet érte nem rekompenzációt, hanem hamisí­tatlan, kitűnő postapénzt, amivel ki sem léphetünk a város hatá­rából. Ó Hangya, a Mezőgazdák Szövetkezete és az Országos Hitelszövetkezet! Ti meg fogtok hízni, pocakosodni a jutalékok­ból, de tönkremegy a magyar termelés, kereskedelem szabad­sága és talán vele együtt a ter­melő alany is. — És akkor mi hasznát veszitek a nagy pocak­nak. SZIECS-EJDI XX. évfolyam­, 251. szám. * Szeged, 1919. november 8. ★ SzOflíbal * Egyes szám'"^ bie^elenik minden reggel. Egyes szám ára 30 fillér Vidéken..........4­0 ,­­ ELŐFIZETÉSI ÁR HEI­VBEI1 évre .............. .. 25 K 1 VIDÉKEN 1/4 évre 30 K 1 hóra .........„MM 10 K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség Szeged, Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok­­ 12—és 253 ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos­­ ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalata rt. ^ Igazgatói RÁCZ ANTAL Felelős szerkesztő. A francia városkcrináipii I ' sajiőirodájdbót. v . . Rendelet. .. Megállapítást nyert, hogy a temető­­ben, francia katonák sírjaira helyezett koszorúkról, az ezeket díszítő három szinü szalagokat több ízben levették. E tényt legutóbb 1919. november 2 án állapították meg. E sajnálatos cselekmények, melyeket ismeretlen tettesek követtek el, kettős természetűek: szentségtörés az elhuny­­takkal szemben és sértés a Francia Hadseregre nézve. Ezért a tábornok-városkorm­ányzó a következőket rendeli el: francia nemzeti szinű szalag­csokrot, melyet a rókusi francia teme­tőben elhelyezett koszorúról november elsején eltávolítottak, a városi tanács pótolni és a koszorúra visszahelyezni köteles­. Kirótt pénzbírságok. A városkormányzó-tábornok 1919. november 1., 2., 3., 4. és 5-én kelt elhatározással a következő bírságal rótta ki az alább felsorolt szenatísraa, a kiviteli­ tilalom megszegéséért: Deutsch János (Kistelek) 100, Varga Gyula (Szeged) 50, Hollós Gyula (Bu­dapest) 500, Rgsensig M. Mór C­sotjg­­rád) 30, Schulhof Antalné (Szeged) 70, Takács Erzsébet (Kissármás) 50, Pod­lipui Júlia (Bud­­pest) 40, Szabó Lajos (Dorozsma) 20, Kouschansky Ferenc (Dorozsm­a) 25, Szabó Sándor (Dorozs­­ma) 30, Mészáros Antal (Dorozsma) 50, Szögi Anna (Dorozsma) 250, Bé­res Erzsi (Dorozsma) 250, Sós Andrásné (Szeged) 100, Terhes Julia (Szeged) 100, Nagy Pálné (Szeged) 60, Laszák Sán­dor (Szeged) 50, Kovács Julianna (Sze­ged) 250, Kiss Mihályné (Nagy Körös) 120 korona, de lournadre s. k. tábornok, városkormányzó. Gyilkosság Alsótanyán. Alsótanyán a Zákánykapitányság 348. számú tanyában izgalmas dráma ját­szódott le. Szélpál Benjámin a tanya gazdája a kút kávájánál állva hirtelen a szivéhez kapott és holtan bukott az anyaföldre. A tanya sövény kerítése mögött egy középtermetű alak állott kilőtt puskával a kezében, aki a lövés után menekülni akart, de az összesereg­­let szomszédok közrefogták, megkötöz­ték és átadták a központi rendőrségnek. A gyilkost Bakos Gábornak hívják, 22 éves. A rendőrséget csak szűkszavú jelentésben értesítették az esetről, a gyil­kosság körülményeiről még nem kaptak jelentést. Az ügyészség elrendelte, hogy Szélpál Benjámin holttestét boncolják fel. A politikai helyzet.. A politikában csütörtökön délután hirtelen változás állott be. A budapesti antantmissziókkal való megegyezés alapján a napokban történt az új, ideiglenes demarkációs vonal megállapítása, mely a béke megkötéséig egyelőre érvényben marad. A megegyezéssel kapcsolatban a nemzeti hadseregnek rövidesen Buda­pestre való bevonulása aktuálissá vált. A fővárosban mesterségesen kitalált és erőszakosan terjesztett hamis hírekkel rémítették a lakosság egy részét. Hogy katonai diktatúra lesz, fehér terror stb. Akár kedden délután Sir George Clark azért rendelte magához az ellen­zék vezéreit, hogy a Nemzeti Hadsereg felől e tekintetben megnyugtassa őket. Csütörtökön pedig Horthy Miklóst ké­rette az antant megbízott magához, aki azután hosszabb tárgyalás során meg­győzte a liberális pártok vezetőit, hogy a Nemzeti Hadsereg nem párthadsereg, hanem az ország hadserege, mely pár­tokon felül áll. A tanácskozásról az alábbi nyilatko­zatot adták ki: .Horthy Miklós fővezér ma délután Sír George Clark lakásán tanácskozást folytatott az Országos Nemzeti Párt, a Nemzeti Demokrata Polgári Párt, a nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt vezetőivel. A fővezér feljogosította a résztvevő­ket a következő kijelentések közzé­tételére : — A hadsereg Budapestre való be­vonulása kaatonai diktatúrát nem fog maga után vonni. A hadsereg aláren­deli magát az antant megbízottjának közreműködésével létrejött kormánynak. Azt a kijelentést is tette a fővezér, hogy a hadsereg a polgári jogegyenlőség alapján áll és amint kérlelhetetlenül elfojtja a bolsevizmusnak még a csíráit is, nem fogja tűrni, hogy a hadsereg bármely tagja a polgári jogegyenlőség ellen izgasson. Délután 5 órakor minisztertanácsra összeültek a kabinet tagjai. A kormány tagjai már tisztábban voltak, hogy mi készül, mert Horthy Miklós révén tá­jékozódást szereztek a helyzetről. A ta­nácskozás elején meglehetős sötét színben vázolták a helyzetet és meg­lehetős nyomott volt a hangulat. A minisztertanács tehát parallel tartott a pártok tanácskozásával. Amikor Horthy Miklós megállapodásra jutott, Bethlen István gróf kíséretében automobilon a miniszterelnökség épületébe sietett és benyitott a minisztertanácsba. Horthy Miklós és Bethlen a minisz­tertanács feszült figyelme közben elő­terjesztették a Sir George Clarknál tartott megállapodásokat, amelyeknek az a konzekvenciája, hogy a minisz­terelnöki állásban változásnak kell tör­ténnie. A koncentrációra vonatkozó tárgya­lások a kereszténypártok és a Nemzeti Párt között újból megindultak. Minisz­terelnökként Bethlen István gróf sze­mélye nyomult előtérbe. A fővárosi lapok remélik, hogy a válság rövidesen már teljes megoldást nyer. A Clarknál folyó tárgyalások végső akkordja az lesz, hogy végül Friedrich István miniszterelnök és Somsich gróf külügyminiszter meg­jelennek az angol államférfinál és ösz­­szegezik a tárgyalások eredményeit . . . Budapesten és az ország egy részében pedig kötik már a bokrétákat, készítik elő a nemzeti lobogókat, várják a Nemzeti Hadsereget . . . Kormánykörökből értesülünk. A nem­­­zetgyűlési választásokat a következő módon fogják végrehajtani: új választó­jogot fognak rendeletileg életbe léptetni. Választójoga lesz minden n­uszonnégy éves férfinek, tekintet nélkül arra, tud e írni-olvasni és minden 18 éves férfinek, aki legalább tizenkét hetet a fronton töltött. A nők 24 évtől felfelé szavaz­nak, ha írni és olvasni tudnak. A sza­vazás kötelező és titkos lesz. A vá­­laszthatóság korhatára 30 esztendő. Elfoigják a színészalt lakájai.­­ Pár hét előtt megírtuk, hogy Békésy Antal és Gáspár László színművészek teljes ruhatárát a Kálvin­ tér 7. számú ház földszinti lakásáról ismeretlen tettes ellopta. Posztós és Kiss a szegedi rendőrség két rendkívül ügyes detektívje trompás utánjárást készségükkel ma reggel kéz­­rekerítették a betörőt Szigeti László személyében, aki jelenleg katona a nemzeti hadsereg géppuska századánál. A nyomozás során kiderült, hogy Szigeti a betörést a következő körül­mények között követte el: Szigeti október 2-án este hét óra tájban a Takaréktár­ utca 2. sz. házban levő vendéglőből kilépve, észrevette, hogy a Kálvin­ tér 7. sz. ház nagy­kapuja melletti szobában a villanyt el­oltották. Szigeti átszaladt a Kálvin tér 7. sz. házhoz és az ablak alatt meg­­lapulva, látta, hogy egy fiatalember távozik el abból a földszinti szobából, ahol épen kialudt a villanyos körte. Elhatározta, szerencsét próbál, hátha lophatna valamit. A nála levő vas­drótból készült álkulcscsal próbálta az ajtót fölnyitni, de az álkulcs szára rö­vid volt. Kiment az utcára és a házzal szemben a villamos vasút sínjén álló vasúti kocsi ütközőjénél az egyik lá­báról levett csizma patkós sarkával megnyújtotta a drótálkulcsot. Fölhúzta a csizmáját, visszament a színészek­ba- Fuvarosok és bérkocsitulajdonosok Wusi« Lipathósapok iGn­ogli minisiilien­­s IsiGicsitBb­árban kapható, MARiA keresketinél.

Next