Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-10-25 / 86. szám

Negyedik évfolyam. 86-ik szám. — 1862. Előfizetési föltételek: Mostolonitz: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton­­ reggel. IS Berk­osallói Iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet.­­ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, -------- 1 frt 60 kr. osztr. ért. K­iadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt — félévre 4 fr­t, negyedre 2 frt osztr. ért. Szombaton, október 25-én. Isirdetások­ . Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igta­­tási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. év­félévre 3 frt. — évnegyedre Egyes szám­ára 8 újkr. Ösztöndij-alapitv­ány. Bonn­az Sándor, Csanádi megyés püspök e méltósága folyó hó 22-én városunkból eltávozván, Szeged városa t. tanácsához egy ösztöndíj-alapítási okmány kíséretében következő sorokat intézett: Nemes sz. kir. Szeged városa tekintetes tanácsának. Az ide mellékelt eredeti alapító levélben ki vannak fejtve azon okok, melyek engem a szegedi gymnasium részére egy ösztöndíj alapítására indí­tottak; s minthogy óhajom az, hogy ez ösztöndíj kiosztásában a nemes városnak időszerinti t. c. polgármestere részt vegyen, teljes bizodalommal fölkérem a nemes városi tanácsot, miszerint ala­pító levelemet elfogadni, azt levéltárába letenni és annak értelmében minden időben eljárni szives legyen. Kelt Szegeden, 1862. október 18 án. Bonnaz Sándor, Csanádi püspök. Az ösztöndíj-alapító okmány tartalma követ­kező : Bonnaz Sándor Isten irgalmából s az apostoli Szentszék kegyelméből Csanádi püspök. Midőn 1862-ik évi október hó 12-ik és kö­vetkező napjain szabad királyi Szeged városában a bérmálás­ szentségét több ezer megkereszteltre ki­szolgáltatnám, elevenen emlékeztem vissza, mikép­en magam is 1832. és 1833-ik éveken át a bölcsé­szeti két folyamot itt végezvén néhai itteni tanuló, most Istennek ingyen irgalmából Csanádi megyés püspök, tehetem szent foglalkozásomat, — Isten­nek imez nagy kegyelműért hálámat tőlem telhető­­leg le kívánván róni, s püspöki megyém ezen leg­népesebb helyén buzgó híveim közt emlékemet ál­landóan föntartani, elhatároztam magamban, hogy Szegeden egy ösztöndíjt alapítok örök­ időre, mely­nek tőkéjét, célját, elnyerhetését és kiszolgáltatá­sát az itt következő módon alapítottam meg: 1) Az alapítvány tőkéjéül leteszek kétezer forintot földtehermentesítési kötvényekben a Sze­ged szent Dömet egyház kincstárába, az időszerinti t. c. plébánost bízván meg a kamatoknak fölvéte­lével és az ösztöndíjasnak nyugtája iránti kiadá­sával. 2) Ezen alapítványnak célja : egy a szegedi gymnasiumban tanuló ifjúnak az alapítvány ka­mataival való segélyezése, ki az ösztöndíj élveze­tében addig maradand, mig tanulmányait a szegedi gymnasiumban végzi. 3) Ezen ösztöndíjt szorgalmas, szelíd és jám­bor magaviseletü ifjú nyerheti el. Különös tekin­tetet kívánok fordítatni oly ifjakra, kiket szüleik­nek a király és haza körül szerzett érdemei is ajánlanak. 4) Ezen ösztöndíj kiosztására a gymnasium­­nak t. c. tanári kara több ifjút jelöl ki, kiknek neveit okadatolt táblás kimutatás mellett, mely a szülök vagyoni állapotára is kiterjeszkedik, a Sze­ged városbeli plébánossal közli, hogy ezekből a ns. városi t. c. polgármesterrel egyetemben egyet az ösztöndíjra kinevezzenek és annak nevét az egyházmegyei hatósággal tudassák; egyetértés létre nem jöttének esetére az ügy végeldöntés végett az egyházmegyei hatósághoz leszen felterjesztendő. Jelen alapítvány-levél négy eredeti példány­ban állítatik ki, melynek egyike a szegedi gym­nasium, másodika a ns. városi, harmadika a Sze­ged-belvárosi plébánia, negyedike a Csanádi egy­házmegyei levéltárba letétetik. Kelt Szegeden, 1862. október 18-án. Bonnaz Sándor: Csanádi püspök. Gazdasági egyleti közlöny. Jelentése a csongrádmegyei gazdasági egylet által f­­. oktber 3-, 4- és 5-kén tartott gazdasági esz­köz- és gépkiállításnál működött bíráló vá­lasztmánynak. 1. A bíráló választmány a megelőzött határ­­zathoz képest mindenekelőtt i. é. októb. 4-én d. e. 10 órakor próbát tétetett Vidats István urnak 1­0­. alatti jegyzékben 28. sz. a. bejelentett négy lóerejű angol gözcséplőgépével, mely nagysága miatt a többi gép kiállítási helyére (a „magyar koroná“hoz címzett vendéglő második udvarába) be nem állí­tathatván, Pálmay István fakereskedő ur szives át­engedése folytán, ennek a Sina-udvar közepén levő falakhelyén jön fölállítva. A cséplőgép gőzö­sének, mely kőszénnel, fával és kukoricacsutkával fűthető, működésbe hozatala után a b. Sina Simon bébai uradalmi tisztartósága részéről e célra ingyen átengedett 43 kéve szalmás búza­­/* óra alatt tö­kéletesen ki lön csépelve, s eszerint ezen gözcsép­­lőgép nagyságához és árához (4000 forint) képest célszerűnek, az eredmény kielégítőnek ismerteti el. 2. A többi gépek és eszközök próbája más­nap, okt. 5-én d. e. 10 órakor ment végbe. Először is a Hoffmann J. B. pesti vízműsze­­résznek szakmájához tartozókkal létetett kísérlet, melynek eredménye következő : a) Az 1­­­. a. jegyzékben 7. sz. a. körülírt nagy fogatos fecskendő (ára 600), melynek hord­­ereje a gyámok által 18 ölnyire létetett, csekély vízsugár mellett csak 15 ölnyire találtatott hatá­sosnak. b) A 8. sz. a. kisebb kétkerekű taligafecs­­kendő (ára 150 frt) 12 ölnyi horderejűnek s igen használhatónak bizonyult be. c) A 9. sz. a. tal­igafecskendö (ára 90 frt) igen célszerűnek ismertetett el, ha hosszabb nyomó rúddal két emberemre alkalmaztatik. d) A 10. sz. a. mankós fecskendő 1­2­. alatti leírásának teljesen megfelelt, valamint e) A 11. sz. a. nagy szivat­tyúmű is; továbbá a 12. sz. a. házikót; végre a 13. sz. a. cylinder (kútalkatrész), melynek kaucsuk karikaszelepe az eddig használt börszelepeket minden tekintetben fölülmúlja. f) A 14., 15. és 16. sz. a. tűzvödrök közöl a 14. sz. vulkanizált kaucsukosnak ítéltetett oda az elsőség. Ezeken, vagyis az 1­4­. a. jegyzékben nem foglalt vízműszereken fölül Hoffmann J. B. ur ré­széről ki volt állítva : g) Egy kétkerekű talyiga-puttony-fecskendő (ára 50 frt), tartalma 1’/a akó, cylindere 3 hüv. átmérőjű, horderejű 9 ölnyi, gözcséplőgépeknél, kerti és házi használatra igen alkalmasnak, jónak találtatott. Ugyszinte h) Egy szállítható kétkerekű átalános szivat­­­tyú (ára 120 frt), egyúttal­­ egy működéssel fecs­kendő is, bor, sör vagy egyéb folyadékok lehúzá­sára vagy elszállítására, réteknek vízzel elárasztá­sára, gödrök, tavak stb. lecsapolására, trágyaléves öntözésre, vagy annak hordóba töltésére, úgyszinte alkalmas kertöntözésre, gözcséplőgépeknél és mint házifecskendő használható; 2 emberejü, 9 lábnyi kaucsuk szivótömlővel és 12 lábnyi szállítható kendertömlővel, minden gazdaságnál alkalmazhat­nak, célszerűnek s ajánlandónak ismertetett­el. Ezek után következett a rosták próbája, me­lyek közöl­­) Eichinger Károlynak 1. sz. a. úgynevezett vásárhelyi elsőrendű tisztító rostája (ára tartalék nélkül 180 frt, tartalékkal 185 frt) Strobl és Baris uraknak 21. sz. a. három rostája közöl az első, úgynevezett Hornsby-féle javított rostával (145 frt) versenyre is kelt, következő eredménynyel. U. i. Eichinger Károly úr előállítván búzát, melyben vad zab, borsó, tokla, konkoly, vad repce és föld ta­láltatott, (önjelölt 1. sz. a. rostája igen könnyű hajtású s az elsőrendű búzát lehető legtökéleteseb­ben állította elő, mialatt az aljat a másodrendűbe leszármaztatta. Ennek ellenében Strobl és Baris uraknak fölemlített Hornsby-féle szóró- és tisztító rostájuk az elsőrendű búzát nem állította elő oly tökélete­sen, mint versenytársa az Eichinger-féle, de a másodrendű búzát tisztábban adta, mint az utóbbi, s a polyvás gabonára nézve igen előnyösnek tűnt ki. A szérűről vett búzát azonban semmi esetre sem fogja oly tisztán adni, mint az Eichinger-féle, minélfogva ezzel nem concurrálhatván, az elsőség osztatlanul ennek ítéltetett oda. k) Eichinger Károly 3. sz. a. skót fajta ros­tája (ára 125 forint) nagyon tisztára rostál, csak hogy sok apró szemet hagy. l) Ugyanannak közönséges tisztító rostája (ára 75 frt) árához képest elfogadhatónak jelente­tett ki. m) Ugyanannak 6. sz. a. szóró- és tisztító rostája nagyon jónak bizonyult be. n) Strobl és Baris urak másodrendű szóró és tisztító rostájának (ára 60 frt) szerkezete hiányos­nak, ellenben harmadrendű egyszerű szóró és tisz­tító rostájuk (ára 47 frt) nagyon jónak tapasztal­tatok. o) Vidats István ur 26. sz. a. két szóró- és tisztító rostája (egyiknek ára 63, másiké 48 frt) a gazdaközönség előtt ismeretes, kielégítő s áránál fogva ajánlandó. p) A Vidats István és Strobl és Baris által kiállított szecskavágók, névszerint a Samuelson­­féle (ára 45 frt) és a R­ichmond- és Chandler-féle (ára 135 frt, — ugyanezen gép lóerőre alkalmazva 250 frt), melylyel szénát, szalmát és kukoricaszá­rat négyféle hosszúságban vághatni , kitűnőknek ítéltettek, valamint végre .) Ugyanazon gyám­okok által bejelentett s kiállított répavágók, melyek közöl a Bental-féle (ára 95 frt) a répát zúzza, s ennélfogva különö­sen hizlalásoknál alkalmazható. s !) A kukoricamorzsolók egyiránt jeleseknek bizonyultak be. Bemutattatott ezenfölül Kreutzberger J. sze­gedi szitásmester által az 1­­/. a. jegyzékben nem foglalt, Gerenday György által Pesten készített amerikai szarva vető gépecske (ára 28 frt), mely felső szíjjával a vető ember hátnyakára, alsójával a derékra csatoltatván és zsákja körülbelül félvéka búzával megtöltetvén, az ennek alján jobb oldalt alkalmazott fogantyúval ellátott gépecske a vető ember folytonos előmenetele mellett jobbra, balra s előre négy ölnyi szélességre rendes sűrűséggel szórta s vetette a magot, s igy kicsiny szerkezete, kényelmes, könnyű kezelési módja mellett mi kí­vánni valót sem hagyott. Végül bírálat alá vétetett Szabó Imre ur sze­gedi lakosnak a közönséggel e nyár folytán már megismertetett, ekkoráig még csak fából készült mintában levő zsindelykészítő gépe, mely életreva­lóságánál fogva az országos gazdasági egyletnek oly kérelemmel találtatik ajánlandónak, miszerint ezen találmányt pártfogása alá vegye, a találat kivonata szerinti létesítésében elősegítve, et külö­nösen a m. kir. helytartótanácsnál a szabadalom megnyerésében gyámolítsa. Ezeknél fogva ezen bíráló választmány egy­hangú határozatához képest Eichinger Károly 1-ső számú rostájáért éremmel, Hoffmann J. B., Strobl és Baris, Vidats István és Szabó Imre fönnjelölt gyártmányaik­ és találmányaikért elismerő oklevél­lel dijazandóknak találtatván, ezen oklevelek ne­kik i. é. október hó 6-án ünnepélyesen kezeikhez szolgáltattak. Kelt Szegeden, 1861. október 10-én. A biráló bizottmány nevében : Rónay János, Okrutszky Aurél, elnök, jegyző. (A többi biráló választmányok jelentései követ­keznek.)

Next