Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-11-21 / 93. szám
1863. Ötödik évfolyam. MIM IV tegjelen: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda: Buzatér, Mayer-ház. Biadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre.......................................................8 írt Félévre . .......................................................4 „ Évnegyedre......................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre............................................6 írta ki. Félévre ............................................3 „ „ Évnegyedre............................................1 „ 60 „ Egyes számára fi kr osztr. ért. 93-ik szám. Szombaton, nov. 21-én. X hirdetés els.: Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, két- V * i‘'3sS szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija fe új krajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Gazdasági egyleti közlöny. A csongrádmegyei gazdasági egylet összes tagjai a f. hó 30-án reggeli 9 órakor, Szegeden, a kaszinó helyiségében tartandó tisztválasztó közgyűlésre ezennel meghivatnak. Szeged, november 15-én 1863. Bérczy Antal, alelnök. Az ipar terén folyó kontárkodások káros következményei. Nem szándékunk a boldogult céhrendszer sírja fölött sóhajtozni; legkevésbé sem akarjuk az ipar zsarnok láncait visszakérni, de a mai iparszabadosság helyébe méltán óhajthatunk törvényes iparszabadságot, hol aki valamit vállal és kezd, először adja tanújelét, hogy azt tanulta és érti. Törvényt szeretünk tisztelni; hol nincs világos törvény, ott jó az ideiglenes szabály is; szabály, mely meg van alapítva, mely szabatosan van körvonalazva. Nem ok nélkül kivárjuk ezt, mert várjon mily alapon vezettetnek jelenleg az iparügyek ? melyik rendszer szabályozza az iparjogot? — nehéz volna megmondani. Csak vegyük azt, hogy 1848 óta, tehát 15 év alatt, bírtuk előbb a régi céhrendszert, erre következett a Klauzál-féle módosítvány, harmadszor jött a régi rendszer féligmeddigi viszaállítása, negyedszer a Bach-rendszer alatti módosítvány, ötödször az iparszabadság, hatodszor az alkotmányos mozgalmak kezdetével a Klauzál-féle szabályok, hetedszer végre a most fönnállók, melyeknek összetételeit senki nem ismeri, melyek a céheket minden szokásaikkal föntartják erkölcsi kötelességeik hajdani voltában; más oldalt az anyagi és gyakorlati előnyöket az ásusban egészen elveszik tőlök. Vannak céhek és vannak szabadalmas kontárok, kik se nem tanultak, se nem tudnak , és iparüzlettel bírnak; tér nyílt a kapzsiságnak, s a különben is nyomasztó körülmények alatt nyögő iparosok, kik egész életüket bizonyos iparág megtanulására szentelték, bámulva nézik egyes kontároknak cselfogásokon alapult bandabandáit; az idétlen versenyt, mely tapasztalatlanok kapzsisága nyomán keletkezik és elenyészik, miután az iparosok és közönség kijátszatának. Mert iparügyeink sehogy sincsenek szabályozva; az egyik rendszerből a másikba való átmenet oly rögtönzött volt, hogy némely rendszer rövid életével csak káros következményeiben jön érezhetővé , és a csekély előnyök, melyek az állam és egyesekre vonhatók lettek volna, a lűtrészi gyorsaság által elmosódtak, s a csekély fény, mit a közjólétre vethettek, csak az óriás árnyakat tette még feltűnőbbé. A céhek zsarnok szabályai eltörültetvén, terhei és kötelmei megmaradtak. Az új kezdők nem léptek a testületbe, hogy ne kellessék annak terhét viselniök, de elkezdték az iparűzést tanulatlan, tapasztalatlan fővel, rontván az ipar hitelét, tekintélyét és polgártársaik tanulmányon alapult érdemét, károsították az államot, mert a terhek alól kibújtak, de ennyiben előnybe is jutottak, mert nem kell ahoz nagyítás, ha azt állítjuk, hogy aki az államterhek alól kiosonhatott, különösen az utóbbi években tetemes tőkét mentett meg üzletében. S ezek jogtalan iparüzlete, midőn a testületek által megtámadtatott, maga a hatóság vette őket szárnya alá; azon hatóság, melyet az imént bűnösen kijátszottak. Mivel már ekkor bejelentették iparüzletöket, s az állam jövedelmét szaporítani ígérkezett ebbeli cselekményük. Volt oly merész iparüző, ki két évig titkon kontárkodott, segédeket tartott, s midőn kérdőre akarták vonni, iparjogért folyamodott, s ama kontárkodási időt tanulási időnek állítván, noha mihez sem értett, a céhtestületbe fölvétetni kérte magát. Egy valaki kereskedett bizonyos nyersterménynyel, mely valamely iparágnak szolgált anyagul. Lassankint úgy befonta a jó polgárokat, hogy azok mind az ő zsebébe jutottak s megszűntek adóképesek lenni. Igen, mert ő összevonta azok érdekeit, s belátván iparcikkeik elhelyezését, a piacot titkontartott segédeivel, silányabb anyagból olcsóbban kiállított cikkekkel elárasztotta, tönkre verte amazokat, míg ezalatt üzletétől mit sem fizetett az államnak, sőt amazok is megszűntek adózhatókká lenni. De ez még nem minden. Az olcsó munka megbuktatta a merész vállalkozót, és a segédek kirugaszkodván szokott rendjökből, elerkölcstelenedve, keveset dolgozva, korhelykedve segítek tönkre jutni az iparághoz mit sem értő kereskedőt. Ezalatt a néhány szorgalmas jómódú iparos az eszeveszett versenyt nem győzve, rendkívül megkárosodott, s ügyei zilált állapotba jutának; a legjobb készítmény tekintélye előre el volt ítélve, az olcsóság határozott. Mindezek oly tények, melyek napjainkban nagy divatban vannak, melyek földerítésére időt és papirost fogyasztani nemcsak hogy nem fölösleges, de minden iparos családapának , minden állampolgárnak s minden közhivatalnoknak érdekében áll, ésannyira, hogy idevonatkozó nézeteinket legközelebb még bővebben elmondani el nem mulaszthatjuk. Hazai mozgalmak. Szeged, nov. 20. —nyi. (Marhavész, Földhitelintézet.) A hazánk több vidékeit már évek óta sújtó keleti marhavész mindinkább aggasztóbb színt kezd ölteni magára. Legújabb hivatalos tudósítások szerint jelenleg 32 megyéhez tartozó 218 helységben a járvány ismét növekedő hévvel dühöng, s legújabban 2914 darab marha van, mint vészbeteg följelentve. Pedig bizonyos, hogy vannak oly beteg marhák is, melyeket föl nem jelentettek. Ugyancsak a hivatalos tudósítások szerint a vész kiütése óta 40 megyéhez tartozó 640 helységben 416,346 darabnyi összes marhalétszámból megbetegült 98,373 darab; ebből 32,277 meggyógyult, 59,157 elhullott, 4025 agyonveretett; minélfogva az eddigi összes marhaveszteség 63,182 darabra rúg. Ebből kiderül: 1) hogy a magyarországi szarvasmarháknak csaknem hatodrésze az uralgó marhavész áldozatául esett; 2) hogy dacára a vész elhárítására hónapokig irányzott barmász rendőri intézkedéseknek, a marhavész haladó pusztítással terjeszkedik; minélfogva 3) kétségtelen, hogy az eddigi intézkedések foganatlanok. Dr. Poor Imre a „Gyógyászat“ című lapban ez adatokat constatálván, a baj okát ott keresi, hogy a szakértők csupán tanácsadásra szóllíttatnak föl a marhavész ügyében, a határozatot pedig azon (a közigazgatásban bölcs) férfiak hozzák, s a határoztakat szintén oly férfiak hajtják végre, kik a marhavész ragályának megsemmisítéséhez nem kötelesek érteni; a rendőrség pedig nem a szakértők tanácsa, hanem a szaknemértők panasza szerint jár el teendőiben. Szóval, a fő anomália ott van, hogy az orvosi ügyeket politkusok intézik, és nálunk nyoma sincs az orvosi rendőrségnek. Ez előzmények után javasolja, hogy a nm. magy. kir. helyi. tanács hat hónapra ruházza föl a hazabeli tiszti orvosi rendet azon hatalommal, melylyel a közigazgatási vagy a pénzügyi hatóság országszerte tettleg bír; nevezzen ki szakértő orvosok és barmászok közül egy Budapesten székelő „országos orvosrendőri bizottságot,amelynek feladata lenne a marhavész elfojtására a legcélszerűbb szabályokat és utasításokat helyi, tanácsi határozatok gyanánt országszerte nem csak elrendelni, hanem ugyanazokat a megyei és városi tiszti orvosok által a rendőrség köteles támogatása mellett mindenütt végre is hajtatni. Az orvosi rendeletekért legyen felelős az országos orvos rendőri bizottság, azok szigorú végrehajtásáért pedig a vidéki tiszti orvosok s a rendőrség legyenek felelősek. Hogy pedig a beteg marha, mint történni szokott, el ne ragadtassák, azon helyeken, hol a marhavész kint s alig van még néhány beteg marha, ne legyen szabad senkinek akár gyógyítási, akár oltási kisérleteket tenni, hanem minden marhavészes barmot azonnal agyon kell ütni, agyonütés előtt azonban a vészbeteg marhának méltányos árát a kormány által előlegezett készpénzzel kell lefizetni. A gyógykísérlet csak ott legyen megengedve, hol a vész sok baromra van elterjedve. A Magyar Földhitelintézet jelenti hogy azon szőlőtulajdonosok, kik a Magyar Földhitelintézethez kölcsönért szándékoznak folyamodni, ezennel figyelmeztetnek, hogy a szőlőbirtokra kívánt kölcsönöknél a kérvények rendes felszerelésén kívül szükséges még: a) a jelzálogul ajánlott szőlő vételárának hiteles kimutatása; b) s ahol ez nem lehetséges, az illető községnél létező adásvevési feljegyzésekre alapított bírói becslés beadása. Figyelmeztetnek továbbá az érintett szőlőtulajdonosok, hogy a szőlőbirtokok az alapszabályok 126—141. §§-iban foglalt kedvezményekben , természetöknél fogva nem részesülhetvén , fizetési mulasztás eseteiben irányukban végrehajtás útján az elárverezés alkalmaztatik.-------------- Helybeli újdonságok. * (Az alföldi vasút földmunkálatai) végre hétfőn megkezdődnek. Egyelőre Szegedről 600, H.-M.-Vásárhelyről 300, Algyőről pedig 100 ember kap munkát, mivel a munkálatok a magánbirtokokon keresztül nem vétetnek foganatba. A munkások egyenkint nem fogadtatnak föl Húsznak kell egy csoportba állni, ezek közül egyik, vállalkozó gyanánt, társait fizetni fogja. * (Konstantin orosz császári herceg) tegnap délután három óra felé érkezett Baziás felöl a szegedi indóházhoz, hol a polgármester, a városi tanács , a helyben állomásozó katonaság tisztjei által fogadtatott s a vadászezred zenekara által üdvözöltetett. * (A lövészegylet tagjai) most az emelendő díszes lövölde-helyiségről gondolkodnak mely célszerűségi s a sétáló közönség iránti tekintetből is — igen helyesen — a népkert túlsó végére lenne építendő. Lövészegyletünknek, mint tudjuk, körülbelöl 2000 osztrák ért forintnyi tőkéje van. Az építéshez szükséges anyagokat az egylet egyes tagjai adják; a munkálatokat is tagok végeznék, kik illetőségeiket 3—4 évi részletben készek elfogadni. Nemkülönben egyes tagok 100—200 frtot ajánlottak föl építési költségül. Derék fiatal mérnökünk Novák Gusztáv egyleti tag a tervet is elkészítette már. Ily buzgalom mellett az uj díszes épület mielőbbi létesülésének mi sem áll útjában. Csak a közgyűlés összehívása szükséges, mely az idő fölött határozzon s az építkezésre bizottmányt nevezzen ki. * (A helybeli kaszinó) tisztválasztó gyűlése holnap d. u. 3 órakor leend. * (A helybeli közkórház október havi kimutatásából közöljük a következőket.) E hóban a felvétel ismét csekélyebb volt a múlt havihoz képest. Különös kórnemző nem volt észlelhető. Maradt szeptember végével 102 beteg=41 férfi 61 nő. Felvétetett 51=28 f 23 nő. Kezeltetett összesen 153=69 f. 84 nő, elbocsáttatott 52=28 f. 24 nő. Meghalt 9=5 f. 4 nő. A halálozás történt 2-szer gümőkór, 2 szer hagymáz, 2-szer bél- és hashártyalob, 1-szer agykór, 1-szer szerves szívbaj és 1- szer Bright-féle vesekór következtében. Maradt október végével 92=36 f. 56 nő. * (A tanyák közt a bort 6 kron mérik.) Ez olcsó lőre aztán soknak megy a fejébe s csinál ott olyan zűrzavart, hogy oktalan állat lesz az emberből. * (Egy panaszos h.-m.-vásárhelyi levelet olvastunk) a „Kolozsvári Közlöny“ben, mely a többi közt azt mondja, hogy a tiszaszabályozási munkások között a gyöngébbek nem bírnak naponkint annyit keresni, hogy megéljenek belőle, s hogy e földmunkák átalában igen terhesek. Fájdalom, hogy a tiszaszabályozási társulatok nem rendelkezhetnek oly összeggel, melyből e szegény napszámosok valóban fárasztó munkája érdemileg legyen jutalmazva. Azonban mi nem ismerünk földmunkálatokat, hol a napszámosok jobban lennének fizetve mint itt, hol a pénzkölcsön nehéz föltételek alatt lett megszerezve. (H.-M.-Vásárhelyről) ezeket írja rendes levelezőnk Gyulai: Óvodánk újra feltámadt. Sajnos, hogy a személyes gyűlöletnek még óvodánk is majdnem áldozata lett. Ideje volt az ügyet újra fölkarolni, s ok nélkül elmozdított óvónkat ismét visszahelyezni, s így a méltatlanul sértett önérzetű óvónak s az ügynek elégtételt adni. Beszélik, hogy Csongrádmegye gazdasági egyletének h.m.-vásárhelyi tagjai nem akarnak a jövő tisztválasztási gyűlésben részt venni. Dehogynem! Ahol tenni kell, ahol szép és nemes ügyet előmozdítani kell, ott Vásárhely nem maradhat hátra. Vederemo. — Valóságos népvándorlás van nálunk. Békésmegyei, ásóval fölszerelt emberek százai vonulnak itt keresztül, munkát keresendők , azonban elszomorodva térnek vissza, mert nem kapnak munkát, mely kínos állapot fölött az embernek szive, lelke elkeseredik! — A sámsoni éhezők, miután a kölcsön búzáért gr. K. Gy. nem állt jót, nem kaptak segélyt. Ez is szomorú. — Soha annyi lakodalmat mint az idén ! Utcáink minden irányban lakodalmas örömrivalgások és zenétől viszhangoznak. — Majd a lakodalmakat disznótorok váltják fel. Úgy mulatunk hogy! Miután nincs kukorica, leöljük a disznót s nolle velle ülünk áldomást. — December 6-án nagyszerű hangversenyünk lesz a szűkölködök javára, helybeliek közreműködésével. Sok jövedelmet kívánok! Kaszinónk ismét megalakult három évre. Ez egyletről bővebben írok jövő levelemben. — Ugyan mit csinál Goldinger azzal az ívén begyűlt sok pénzzel? Eddig csak bejött egy pár száz forint, mely jeles művészünk évi fentarthatását biztosító, most alig tud valamit gyűjteni; a zenekar úgyszólva mit sem keres, — azaz hogy keres, de nem talál — már most hogy éljen meg a karmester és családja? Pedig Goldinger közös s kedves sajátunk, s ha megkívánjuk, hogy ő a zenekart tanítván, hírnévre emelje, siessünk megosztani vele filléreinket, s ne nézzük közönyösen nyomorúságát. — Ha valaki magának a pénzhiányról fogalmat akar szerezni, menjen el a postára, s látni fogja, mennyien folyamodnak a földhitelintézethez a bécsi és belga bankhoz. M. M. bátya alig tudja skartirozni. * (A szeged-aradi országút csinálására) 14 ezer forint van utalványozva, melynek nagyobb része már el is fogyott. Ez országút munkáltatása a csanádmegyei ínségesek végett vétetett foganatba. Habár egy embernek egy heti munkánál több nem adatik is; ezen országainak eddig kijelölt része maholnap már elkészül. S ettől félnek, mert sokkal több a szegény munkás, mint a munka. * (Egy perzekutort lőttek meg) múlt kedden este. Valamelyik dorozsmai tanyáról kocsin jött hazafelé, midőn négy emberrel találkozott, kiknek barátságos jóestét mondott. Ezek egyike azonban szidalmakkal felelt s a szegény perzekutort oldalba lőtte, mire mind a négyen odébb álltak. A sebesült 24 órai kínlódás után meghalt. A tettesnek még nem jöttek nyomába. (Meghívás) A nm. magy. kir. helytartótanács általi engedélyezés folytán, folyó hó 22-én délelőtti 10 órakor, a felsővárosi kaszinó teremében, az alakulandó „Szegedi olvasó-egylet“ első közgyűlését tartandja, melyre az egylet t. tagjai, valamint azon t. c. urak, kik az egylethez csatlakozni szándékoznak, ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Szeged, 1863. november 19-én. Az ideiglenes bizottmány által. * (Főtisztelendő Klaszovicz Lipót) c. apát. Csanádi éneklő-kanonok, mint egy Temesvárról vett gyászjelentésből értesülünk, életének 73. évében, hosszas és fájdalmas betegség s a haldoklók szentségeinek példás fölvétele után f. hó 18-án reggeli 4 órakor meghalt. Béke hamvai fölött!