Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)
1867-06-30 / 52. szám
1867. Kilencedik évfolyam. Megjeleli: Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel, s Szerkesztési irodai Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az elő- fizetési pénzek küldendők. Szegeden házhozhordási két vidékre postán: Egész évre..........................................................8 frt. Félévre................................................................4 „ Évnegyedre..........................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Égés* évre.....................................................6 frt — Félévre..........................................................S „ — .................................................1 „ 60 Előfizetési feltételek: kr. Egyed számára ál kr o*ztr. ért. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Oppelik A. hirdetési irodájában; Maria/m. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Havas, Lafitte, Bullier és társánál. 52-ik szám. Vasárnap, junius Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttérien a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 új krajcár. Előfizetési fölhívás a Szegedi Híradó kilencedik évfolyamának második felére. Midőn a közelgő új évnegyed előtt újra lapunk pártolóihoz fordulunk, hogy a további támogatást szives bizalommal kérjük: örömünkre szolgál fölemlíthetni a lapunk iránt újabban tetemesen növekedett részvétet, mert elismerését látjuk ebben becsületes törekvéseinknek s egyszersmind buzdítást a jövőre. Üdvös jeléül vesszük ezt annak, hogy velünk együtt a helybeli és érdekeivel hozzánk csatolt vidéki közönség is mindinkább kezdi belátni, hogyha eddig szükség volt, most kétszeresen szükség van lapunkra; hogy életszükséggé vált itt oly független közlöny, mely a változott viszonyok közt fölmerülő fontos kérdések fejtegetésében, hozzá illő szerény körben bár, de teljesen szabadelvű irányban haladva, kiválólag a város és vidéke anyagi és szellemi érdekeit tartsa szem előtt, minden nagyobb érdekű kérdést tüzetesen tárgyaljon, az igazságot minden tekintet nélkül kimondja, a botlásokat földerítse és ostorozza, szóval zilált közviszonyainkban bíráló, felügyelő és ellenőrködő közegül szolgáljon. Ez után haladtunk eddig, ezen fogunk haladni ezután is, s legfőbb törekvésünk lesz : a városunkban szomorúan megzavart egyetértés helyreállításán munkálkodni, s alkalmi higgadt fölvilágosításokkal népünket elkövetett tévedéséről meggyőzni, hogy belássa, miszerint legjobb barátja a hazafias független értelmiség, mely nélkül számára nincsen üdv. De ezen törekvésünk sikeréhez az eddiginél még erősebb támogatásra, nagyobb részvétre van szükségünk, mert fölzavart viszonyaink közt ellentörekvésekkel állunk szemben, melyeket nem lehet kicsinylenünk. E támogatást a helybeli és vidéki értelmes közönségtől kérjük és várjuk, melynek érdeke ugyanaz a mienkkel és a kezével. Mindezekhez még csak azt súgjuk meg olvasóinknak, hogy épen kitűzött célunk sikeresebb elérhetése végett lapunkra nézve előnyös változás van készülőben, melyet még a következő évnegyedben reménylünk foganatosíthatni. A lap előfizetési ára : Szegeden házhozhordással és vidékre postai küldéssel, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 60 kr. Szeged, 1867. Junius 20-án. Szabados János, Burger Zsigmond, szerkesztő, kiadóvel dolgozzunk a mindnyájunk előtt drága és szeretett közös haza jobblétén. Csak akkor, ha minden polgára e hazának egyenlő jogoknak örvend, lehet remélni és követelni, hogy mindenki egyaránt szeresse a hazát; addig pedig nagyon természetes , hogy azok, kikkel törvényhozásunk mostohául bánik, idegeneknek érzik magukat e földön s nem tekinthetik azt valódi hazájuknak. Vádolják a magyarországi zsidót — s nem alaptalanul — hogy nagy részben, hosszú évi tartózkodás után is , idegen marad e földön, hogy dacára előrehaladt műveltségének és vagyonának sem a hazai irodalmat, sem a közintézeteket kellőleg nem pártolja, sőt csekély érdekeltséggel viseltetik irántuk. Igaz , de ez nagyon természetes, sőt lélektani csudának találnék, ha nem így volna. Amely ország üdvösségében részem nincsen, annak üdvösségére törekedni nem áll kötelességemben, és ki eltaszít magától, ahhoz nem közeledhetem. Pedig kívánnunk kell, hogy a zsidó, valamint minden, egyéb fajú lakosa Magyarországnak, honosnak érezze magát itt, hogy e hazát valódi és egyetlen hazájának tekintse, melyen kívül az ő számára se legyen hely. De azt csak úgy lehet elérnünk, ha ünnepélyesen kimondjuk: „Zsidó polgártársaink! mi nem teszünk különbséget ember és ember közt, s örömest osztozunk veletek minden jogunkban.“ E néhány szó által, melyek nekünk semmibe sem kerülnek, megnyerünk hazánk részére 400,000 hazafias s áldozatkész polgárt. S már akkor annyival többen leszünk. A zsidók emancipációja tehát követelése a politikai ildomosságnak. Vannak, kik a zsidóban sok hibát lelnek ; szemére vetik, hogy nagy mérvben önző, hogy a nyerészkedés egyetlen törekvése, pénz az egyetlen vágya és több effélét. Ha van ezekben igazság, minek tulajdonítható e rész irány fejlődése? Kétségkívül a szolgaságnak, melyben a zsidóság majdnem az egész világon oly hosszú időn át élt, mert tudjuk, hogy mint rontja az elnyomottság a nép erkölcsét; tudjuk azt saját tapasztalásból, mert hisz magunk is ízleltük azt 18 évig és következményeit láttuk és látjuk. De a zsidók hontalansága a többi közt egy nagy fontosságú társadalmi erényt is fejlesztett e népben: a szorgalmat. Más népek kegyelmére lévén utalva, igyekeztek anyagi kincsekre szert tenni, hogy azokkal az országok urainak türelmét kinyerhessék, így a szorgalom jellemző tulajdonsága lett a zsidónak és ennek folytán a zsidók átalában vagyonosabbak. Hazánknak pedig — most inkább, mint valaha — nagy szüksége van tőkékre és munkás kezekre, mert gazdászati állapotunk nem a legörvendetesebb. Az emancipáció által mindazon munkaerőt, tevékenységet és pénzt, amivel a zsidók rendelkeznek, kötjük le hazánk szent földjéhez és annak érdekeihez. Az egyenjogúsítás tehát fontos követelése az államgazdászatnak is. Hogy kell-e az emancipáció ügyét egy honosítási törvénynyel összeköttetésbe hozni, ennek fejtegetése nem tartozik lapunk szerény körébe. De azon több oldalról fölmerült aggodalomtól mentve vagyunk, hogy az emancipáció után a zsidóság majd tömegesen özönlik be országunkba, mert amint egy pesti lap is helyesen megjegyzi: a tapasztalás mutatja , hogy a zsidó csak akkor hagyja el az országot, melyben lakik, ha rá kényszerűség indítja. Franciaország, Belgium s a. kimondották az egyenjogúsítást, és senki sem vette észre, hogy a bevándorló zsidók száma szokatlan mérvben növekedett volna. Ha tehát — mint azt bebizonyítottuk a saját szabadságunk, az örök szent jog, valamint a politikai ildomosság és nemzetgazdászati tekintetek egyaránt követelik a zsidók egyenjogúsítását; ellene pedig nem szól semmi, mint középkori nevetséges előítéletek, néhány alaptalan aggodalom, és nálunk talán még a dolog szokatlansága, akkor gondolkozó és igaz hazafi nem ellenezheti az emancipációt, sőt kivárnia kell, hogy minél előbb Néhány szó a zsidókérdéshez. ti. önállóságunk és függetlenségünk egyik legfőbb akadálya eddig is az volt, hogy „kevesen vagyunk “, hogy az európai népek közt rokonaink nincsenek, hogy még saját államunk is sok és sokféle népelemből van alkotva. Több országos kapacitás, valamint az országgyűlés maga is kimondotta, miszerint a nemzetiségek jogos követeléseit a méltányosság és testvériség alapján kielégítenünk kell, hogy egyetértés jöjjön létre és egyesült erős minél szabadelvűbb alapon vitessék ki, mert azáltal eleget teszünk az államok őrangyalának , az örök igazságnak, valamint hazánk érdekeinek is. Mager Miksa: A szegedi honvédsegélyző-egylet közgyűlése. A szegedi honvédsegélyző-egylet f. hó 23 dikán a belvárosi kaszinó nagy teremében közgyűlést tartott. Elnök Fiuk Ferenc úr a gyűlést megnyitván, fölolvastatott a budapesti országos honvéd-egyleti bizottmány megkereső körirata, melyben, valamint a többi vidéki , úgy a szegedi honvédsegélyző-egyletet is fölszólítja, hogy a Pesten julius 7 én tartandó országos honvéd-értekezletre képviselőket küldjön. Az is tudtul adatik a vidéki honvédegyleteknek , hogy képviselőiknek már julius 6-dikán Pesten kell lenni, hogy a központi jegyzővel magukat érintkezésbe tehessék. — Folytatólagosan olvastatott a pesti egylet jegyzőkönyvének leküldött kivonata. Ezután a küldöttség tagjai gyanánt megválasztattak: Fiuk Ferenc, Magyar János, Rakovszky István, Radnich Imre és Lázár János urak, kik saját költségükön utaznak föl Pestre. Indítványoztatok és határozatba ment, hogy a vidéki honvédsegélyző-egyletek hatáskörének fentartása tekintetéből kerestessék meg az országos honvédegylet, miszerint e vidéki egyletekkel tartsa fen továbbra is érintkezését. Indítványoztatott, hogy az összes helybeli honvédek összehassanak, mire nézve egy hat hétig minden szerdán, szombaton és vasárnap d. e. 10—12 óráig együtt ülő igazolóbizottmány választatott. Élénk vitára adott alkalmat, váljon a mozgó és szabadcsapatok honvédekül tekintessenek-e ? E kérdés eldöntésénél a pesti központi egylet eljárása fog zsinórmértékül szolgálni. Fölolvastatott s a jelenvolt egyleti tagok közt kiosztatott azon beszéd, melyet Nagy Jenő honvédezredes május 21-én, mint Budavár bevételének évfordulati napján az ott elesett honvédek sírja fölött tartott. Határozatba ment, hogyha Klapka tábornok a házába visszajön és Szegedet útba ejti, a vasútnál 10 tagú küldöttség díszruhában fogadja. Határoztatok, továbbá, hogy honvéd-egyleti tagok temetésére az egylet tagjai mindig meg fognak jelenni. Patrubány Márton Szegeden elhunyt honvéd főhadnagynak állítandó síremlékre aláírást is nyittatott. Több tárgy nem lévén, a közgyűlés bizottmányi gyűléssé alakult s több segélyezések szavaztattak meg; az egylet jelenlegi szűk pénz erejéhez mért arányban, leginkább 3—4 fitos félhavi részletekben fizetendők. Honvéd, hajolunk meg az országgyűlés előtt, mely a különvált nézetek eltérése mellett is egyfelől bölcs mérséklet, másfelől lovagias óvatossággal, de mindig ugyanegy célra, a haza közboldogságára irányzott honszeretetben egyesülve, a hazát önmagának visszaadván, e magyar haza államéletét a birodalom enyészhetlen alapjára fektetve megalkotta. Fogadja a mélyen tisztelt Képviselőház Szeged összes népének csatlakozó érzelmeivel egygyé forrt határtalan hálánk és változhatlan bizodalmunk őszinte kifejezését. Kelt Szegeden, az 1867 dik évi ápril 16-án tartott képviselő közgyűlésünkből. Szeged város közönsége. Osztrovszky József polgárnagy. Jegyzetteterhalmy Lajos főjegyző. Szeged város 1861-iki képviselőtestületének föliratai. A fé. ápril 16-án tartott közgyűlésből. Az országgyűlés képviselőházának. Mélyen tisztelt Képviselőház ! Az öröm lelkesült kifejezésével fogadtuk az alkotmány és ennek létalapja, a fejedelem és nemzet között megtörtént, őszinte kibékülés helyreállítását. Örömáradat fogott el bennünket a nemzet 16 éves szenvedéseit kísérő egyedüli reményének , a föltámadás csalhatlan hitének megtestesülését, a szentesített törvények értelmében tényleg visszaállított alkotmányban valósulva szemlélhetni. És midőn a kölcsönös bizodalom rendíthetlen alapján visszaállított alkotmányt életbelépésének küszöbén üdvözölhetni szerencsések vagyunk, a hazafias érzés átható bensőségével osztjuk és teszszük magunkévá azon alapot , mely a kibékülés nagy művének alkotásában az országgyűlést vezérelte. Mi tehát az alkotmány visszaállításának első pillanatában a legmélyebb tisztelettel özv. Klauzál Gáborné ő nagyságának: Nagyságos Asszony ! Azon őszinte ragaszkodás, azon határtalan tisztelet és szeretet, mely Nagyságod dicsőült férje és városunk osztatlan bizalma által bengyűlési egyik képviselőnk hazafiúi erényeinek hódolva keblünkben oly maradandólag ég, a legvalódibb kifejezését nyerte meg akkor, midőn az alkotmány visszaállítása miatt örömben úszó lélek az enyészet okozta fájdalommal osztozni kényszerülvén, Szeged nagy fiának, a nemzet egyetemes hálájára országgyűlésileg érdemesített Klauzál Gábor emlékének jegyzőkönyvünkbe igtatott örökítését képviselő közgyűlésünk elhatározta. Ne vegye Nagyságod bánatos érzelmeinek gyöngédtelen újítására irányzott törekvésnek, midőn mi, e haza egyik törvényhatósága, az enyészhetlen szeretet igényénél fogva, alkotmányunk visszaállítása ünnepén, a törvény, az emberiség és közszabadság fölként bajnokáról megemlékezve, a dicsőült nagy szellemének keblünk szent érzésével áldozni hivatva érezzük magunkat. És ha valaha, úgy a fejedelem és nemzet közötti kibékülés nagy művének megtestesülése , a nemzet szentesített törvényeinek helyreállítása teszi szent kötelességünkké nekünk a megemlékezést azon dicső férfiúról, ki a nemzet örömeit és fájdalmát egyaránt keblében viselé, és kinek élete közkincs, halála nemzeti veszteség, a ki közülünk elköltözött , mielőtt e hazát örülni látta volna. Engedje meg egyúttal Nagyságod kifejeznünk azon őszinte óhajtásunkat, hogy Szeged polgárainak a veszteség pótolhatlan nagysága fölötti osztatlan részvéte enyhítse a fájdalom néma borúját, adjon némi enyhülést és vigasztalást Nagyságodnak azon tudat, hogy a nagy hazafi szelleme a nemzeté, azon nemzeté, mely neve és dicsősége fényét szent örökség gyanánt kirándja. Fogadja egyébiránt Nagyságod honfiúi tiszteletünk őszinte nyilvánítását , melylyel maradunk Szegeden, 1867. évi április 16-án tartott képviselő közgyűlésünkből. Szeged város közönsége. Osztrovszky József polgárnagy. Jegyzette: Urhalmy Lajos főjegyző. A duna-tiszai alföldi csatorna ügyében. Kivonat Kis-Kun-Majsa közbirtokossága 1866-ik évi dec. hó 19-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből.*) Miután a duna-tiszai alföldi csatorna létesülése esetére nagy horderejéről s kiszámíthatlan hasznáról e közgyűlés, de átalában e város összes lakossága teljesen s tökéletesen meg van győződve, — ez idő szerint alig van e város közönségének forróbb óhajtása, minthogy ez országos csatorna mielőbb munkába vétessék, s ezen, közlekedési szempontból oly elszigetelten álló városunk területén keresztül vezettessék. Mihez képest e közgyűlés városunk fölvirágzása teljes reményének s a mámorult .) Az érdekeltek kívánatéra e jegyzőkönyvi kivonatnak axivesen helyet adtunk lapunkban, illeti.