Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)
1870-07-15 / 84. szám
osztályokban is letárgyalva van, annak országgyűlési érdemleges tárgyalását az őszi ülésszakra halasztani törekszik, annyira, hogy az országgyűlés a tárgyalás megkezdését f. hó 30-án csekély szavazással határozható el, s így előre látható, hogy a törvényjavaslat tárgyalása közben annak hátráltatása s végeldöntése ellen számos nehézségek gördittetni s az ellenzék szellemében petitiók eszközöltetni fognak, aminthogy az utolsó ülések egyikében, hogy másokat ne említsek, Ada és Moholy mezővárosok, valóságban pedig faluk, a törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztása mellett kérelmeztek ; — városunk értelmiségével, méltóságával tehát megegyeztethetőnek nem tartjuk, hogy ily körülmények között, midőn más törvényhatóságok a törvényjavaslat törvénynyé emelése mellett s ellen kérelmeznek, sőt, mint fentebb érintők, szomszéd községek is szavukat emelik — városunk törvényhatósági közönsége, mely a haladást s józan reformot mindig pártolta, most ily fontos kérdésben hallgasson s az országgyűlés többségétől a morális támogatást, •— még ha az fölöslegesnek is látszanék — megtagadja , miért is javasoljuk, hogy az országgyűléshez egy rövid kérelmi felirat intéztessék, melyben kimondjuk, miszerint Szabadka város közgyűlése a törvényjavaslatban letett elveket s irányt állami szempontból osztja s az országgyűlést kéri, hogy a tárgyalás alatti törvényjavaslat minél előbb törvénynyé emeltessék. Ebbéli javaslatunkat, előadottakon fölül azzal is indokolván, hogy számos törvényhatóságok , a tisztelt közgyűlés is óhaját a tisztújítás megtartása iránt nyilváníták, restauratio pedig a kérdéses törvény létrejötte előtt meg nem tartathatik, tehát a kérdéses törvény e szempontból is a javasolt kérelmezési után sürgetendő. Befejezőleg a bizottmányi tárgyalás lefolyásának hű előadása tekintetéből megjegyezzük, hogy ezen jelentésben foglalt véleményes előterjesztés bizottmányi tárgyalásunkban szavazattöbbséggel, vagyis 4 szavazattal 1 ellen jött létre. Ezzel előterjesztésünket s javaslatunkat a tisztelt közgyűlésnek méltánylatul s elfogadásul ajánlva , jelentésünket befejezzük. Kelt Szabadkán, junius hó 29-én 1870. Vojnics Lukács s. k. elnök, Zomborcsevits Ferenc s. k. előadó. TANÜGYI ROVAT. (*)A r.snnffrádmegvei iskolatanács folyó évi julius 11-én tartá alakuló közgyűlését H.-M.-Vásárhelyen a helvét hitvallású iskola nagyteremében. Az alakuló gyűlésre összesen 19 iskolatanácsos jelent meg, kiknek érdekes, sokszor magas színvonalra emelkedett nyilatkozataik, eszmecseréik arról tettek tanúságot, hogy a csongrád megyei iskolatanács átérzi magasztos hivatását, s annak teljesítésére erőt és akaratot érez magában. Addig is, míg a jegyzőkönyvet egész terjedelmében küzölhetnek, röviden megemlítjük a gyűlés nevezetesebb mozzanatait. Elnöklő tanfelügyelő úr rövid, lelkesült szavakban megnyitván az ülést, néhány miniszteri rendeletet terjeszt elő , a többi közt azt, melyben a miniszter — tekintetbe véve a Szeged városa részéről iskolai célokra hozott áldozatokat — megengedi, hogy a megye által küldött 16 iskolatanácsos mellett a város által választott 9 tag is megállhasson mindaddig, míg a 9 közül egy bármely után megszűnik a tanács tagja lenni. Tönk Bálint első alispán s iskolatanácsos úr erre a megye részéről kijelente, hogy a miniszteri határozat ellen nincs kifogása. Ezután az iskolatanácsosok számára kiadott utasítás olvastatván, annak egyes pontjai értelmében azonnal intézkedések is történtek s a tanács szervezte magát. Jegyzővé megválasztattak: Szabados János és Futó Mihály iskolatanácsosok, az elemi szakbizottságba megválasztottak : Dusits Péter, Török Bálint, Berger Ferenc, Farkas Gedeon, Kádár Henrik, Császár Mihály, Pálfy Ferenc, Kreutzberger Ferenc, Ördög János, Kelmen István, Vas Mátyás és Miklovitz Bálint iskolatanácsosok, a felsőbb népiskolai szakbizottságba: Futó Mihály, Babarczy József, Magyar János, Kovács Albert, Szabados János, Fodor István és Draskóczy Lajos iskolatanácsosok. (A szakbizottságok a délután folytatott ülés előtt szintén megalakultak s az elemi szakbizottság elnökké Pálfy Ferenc, jegyzővé Kelemen iskolatanácsost, a felsőbb népiskolai szakbizottság elnökké: Kovács Ferenc, jegyzővé: Cukor Ignác iskolatanácsost választá meg.) Elnöklő tanfelügyelő úr fölhívta a tanács tagjait, hogy ha az ő teendői nagyon öss 8z ehalnazódtak, az iskolák meglátogatásában s a községek iránti teendőkben neki segédkezet nyújtsanak, mire azonnal többen ajánlkoztak s az ajánlkozók egyes kerületekre fölosztattak. Az isfeolatápéca pecsétje is megállapittat* van, az a következő körirattal fog elláttatni: .Csongrádmegyei iskolatanács pecsétje 1870.“ Határoztatott továbbá, miszerint a községek utasittatni fognak, hogy az iskolák föntartására rendelt 5°/0~ot az iskolaszékek rendelkezése alá bocsássák, az iskolaszékek viszont a tanítók fizetéséből a segélypénztár részére levonandó 2%-ot az iskolatanácsnak küldjék, mely azt időnként a közoktatásügyi minisztériumhoz juttatja. Az ekként befolyt összegek kezelésére pénztárnoknak Kádár Henrik iskolatanácsos választatott. Fölolvastatik a tanfelügyelői jelentés és kimutatás a csongrádmegyei iskolai állapotokról és szomorúan vétetik tudomásul, az iskolát látogató gyermekek csekély száma s az iskolák elhanyagolt állapota. Tanfelügyelő úr ennek kapcsában előadja, miszerint a közoktatásügyi minisztérium egy Csány kertészközségben fölállítandó iskolára nézve 1.000 frtot adni kész, mihelyt a tulajdonos Károlyi György és Alajos grófok ingyen telket adnak az iskola számára. Tanfelügyelő ur már föl is kérte evégből a grófokat, de mindaddig választ nem kapott. Határoztatott, miszerint az iskolatanács e tárgyban szintén föl fogja kérni a nevezett gróf urakat. Kovács Albert iskolatanácsos határozati javaslatot nyújt be egy Szegeden fölállítandó államképezde iránt s javaslatát hosszasabban s igen talpraesetten indokolja. Véleményedás végett kiadatott a szakbizottmánynak. Fölov astatik s tudomásul vétetik azon miniszteri rendelet, melynél fogva ez évre a csongrádmegyei iskolatanácsosok költségeire 500 főt állapíttatott meg. Fölolvastattak az újabb tanítói választások folytán a szegedi, tápéi, horgosi és csongrádi iskolaszékek által kiállított dijlevelek, melyek közül némelyek hiányosan lévén kiállítva, helyreigazítás végett az illető iskolaszékekhez visszaküldetnek, a rendben találtak pedig megerősíttetnek. Végül több kérvény felolvasása s elintézése után elnöklő tanfelügyelő úr jelenti, miszerint a közoktatásügyi minisztérium által az idén 9 tanító részére összesen 640 főt szavaztatott meg, mi örvendetes tudomásul vétetik. A jegyzőkönyv hitelesítésére Magyar János, Kovács Abet és Kelemen István iskolatanácsosok küldetnek ki. Ezzel az ülés esti 8 óra tájban véget ért. Országgyűlés. A képviselőház ülése júl. 8-án. Ordódy Pál jelenti, hogy az áll. igaz, bizottság Horn Edét és Maxinovits Miklóst igazolta. A napirendben folytattatik a megyerendezési törvjavaslat tárgyalása. Hodossy Imre: Eláll a szótól. Simay Gergely a törvjavaslat a 48-diki törvények szellemében járva, elég ügyesen oldja meg a municipiumok célszerű rendezésének kérdését. A municipiumok több jogot nyerve, a parlamentáris kormányrendszer veszélyeztetve lenne. Elfogadja a törvjavaslatot. Siskovics Tamás csak a főispánnak adott jogkört emeli ki, mely szerinte teljesen megsemmisíti az egyéni szabadságot. Kemény Gábor b. Nem lévén jelen, kimarad a szónokok sorából. Zsedényi Ede addig biztosítva volt az önkormányzat önállósága, míg a vagyonos osztályok kezében volt, és a tervhatóságok akkor kezdtek aljasodni, mikor a birtoktalan nemesek nyers tömege szerepelni kezdett, mikor aláírási ívek nyittattak a lélekvásárlásra. A 48-diki törvényhozás a megyei gyűlések helyébe lépteti, a nép általános szavazatával választott bizottságokat, és ezek példa nélküli gyávasággal engedtek a Bachféle provisoriumnak. Ezen 12 év halálos ítéletet mondott e választott bizottságok fölött. Nem lehet ily nemzetnél a helyhatósági életet oly fabula vázának tekinteni, melyre már most a tömegek lehelhetik az első betűt. — Ily világos tényekkel szemközt, nem nyomhatnak sokat bármely elmészök elvont eszméletei , tehát a megyei bizottságok alakítására nézve pártolja a törvényjavaslatot, nem a városokra nézve, melyeket a magyar törvényhozás régi eljárását követve, külön törvény által rendeztetni kíván. Átmegy azután a központi kormány felügyeleti jogára, mely e törvényjavaslatban a felügyelet határán túlterjeszkedve, tulajdonkép oly igazgatási jog lnne, mely az önkormányzatot megsemmisítené, és a központi kormányzat máris 6.000 főből álló személyzetét még egynehány 10v al szaporítani kellene, kiket eljárása épen azért, mert oly férfiakra bizatik, kik a néppel semmi közvetlen érintkezésben nincsenek, utoljára magát a parlamentáris kormányzatot népszerűtlenné tenni fogja. — Hol önálló helyhatóságok nincsenek, ott az egyesek szabadságát az állami parlamentáris kormány absorbeálja.. — A kormány a bizottságok szervezetével arról gondoskodott, hogy az önkormányzat rol hhiává ne fajuljon, e ház és ennek ezen anapala, arról fog gondoskodni, hogy az önkormányzat önálló és szabad legyen. E reményben, és föntartva módosítványait, elfogadja a részletes tárgyalás alapjául a tervjavaslatot. Csanády Sándor szerint a kormány ezen vészes munkája az alkotmány és szabadságnak az utolsó haláldöfést adja meg. E javaslat mellett még jellemes tisztviselői sem lehetnek a megyének. A jobboldalnak szemére hányja, hogy nem elég hogy föladta az ország függetlenségét, hanem még most is folytatja az alkotmány elleni bűnös merényleteit. A kormány ezen tervjavaslattal, mint jograbló lép föl. (Elnök két ízben erélyesen rendreutasítja szónokát.) Hoffmann Pál előbb a törvénykezési trvényeket kellett volna tárgyalni , úgy a javaslatot, mely tehát nem időszerű. A városok külön rendezésének szükségét bizonyítgatja. Szerinte a törvényjavaslat tárgyilag véve rész, vannak több hiányai, azért sürgős volt a nem elég indok elfogadására. Tóth Vilmos azon kijelntését nem oszthatja, hogy itt csak jó közigazgatás behozataláról van és kell, hogy legyen szó, mert ez a fejedelmi önkény egy erős argumentuma. Nem óhajtja, hogy alkotmányunk garantiája pusztán a parlamentre szoríttassék, és nem szavazhat oly javaslatra, mely pusztán bureaucraticus centrálisából céloz, a jelen javaslat célozza az önkormányzatot is, azonban szerkezete szerint olyfonnal, hogy tulajdonképen sem egyik, sem másik. A virilis szavazatokat ily alakban nem fogadhatja el. A javaslatnak szerkezete sem elégíti ki, s emellett bizonyos kétszínűséget is lát benne. Nem fogadja el részletes tárgyalás alapjait". Tóth Vilmos szavai elferdítése és némileg személyes kérdésben szólal föl. Tiltakozik az ellen, mintha azt állította volna, hogy csak e javaslattal lehet helyesen kormányozni. A kétszínűség vádját arra utasítja vissza (nagy zaj, elnök csönget) ki a javaslat mellett szólni íratja föl magát és ellene szól. Ha a bár Manó a városokra nézve tett ellenérveket nem fogadja el, ép úgy azokat sem, meyek a közeti komány erősítése ellen irányozzák, mivel a felelős parlanti kormány erősítésében nem lát veszélyt az országra, ellenben igazságtalannak és méltánytalannak tartja a virilis szavazat megadását, mert nemcsak pénzadót kell tekintenie veuuuuk, ha 111 Cili a velavlol 18, milsrvnnel 14.009,000 ember adózik, mig nagy adófizető alig van 10,400, de igazságtalan azért is, mert a virilis szavazatok között lesz igen sok, ki tizedrész adót sem fizet, mint némelyik választott, ki mégis 6—800 ember szavazatát képviseli, végül, mert nem érzi magát jogosítva a néptől elvenni azt, amit nem ő, hanem a 48-diki törvények adtak annak. — Végül a virilis szavazatok mellőztével, miellen a részletes vitánál módosítást tesz, vagy a nézetének megfelelőhöz csatlakozik, a törvényjavaslatot részletes vita alapjául elfogadja. Móricz Pál. A tárgy kimerültségénél fogva csak Várady Gábor azon kijelentését kívánja bővebben körülírni, hogy a kormány tagjai közül többen ellenkezésbe jönnek előbbi mondásaik vagy tetteikkel, ezek sorában említi a miniszterelnököt, a pénzügyi, igazság-, vallás- és belügyi minisztereket, és rájuk hárítván a jelen törvjavaslat elfogadásának káros következményeit, pártolja Tisza K. határozati javaslatát. Bömbes Gyula a Királyföld külön szervezése mellett szól, pártolja az előterjesztett javaslatot. Csiky Sándor saját szempontjából szól a törvjavaslat ellen s a szélsőbal határozat javaslatot egyes részeken reprodukálva, azt elfogadásra ajánlja, a külön szabályozásra nézve nem is léteznék , már a Királyföld sajátos viszonyai és azok történeti fejlődése is igazolja a Királyföld kihallgatását. Pártolja a javaslatot némi célszerű módosítások reményében. Táncsics Mihály a kormány erős voltát épen a megyék erős voltáról föltételezi, mert reactiót a kormány ellen nem a megyék támasztanak, hanem támadni fog az, ha a megyék gyöngék lesznek, más oldalról. Ezután hosszan elsorolván az alkotmány számtalan hibáit, elveti a törvavaslatot. Hallinczsy Endre eláll a szótól. Nehrebeczky Sándor a jelen javaslat föladatául tekinti, hogy a parlamentáris kormányrendszer a megyerendszerrel öszhangzásba hozassák, és mivel azt a törvényjavaslatban helyesen látja fölfogva, noha egyes hiányai vannak is, azt általánosságban annál is inkább elfogadja, mert tudja, hogy ily nagy horderejű intézmények létrehozásánál a legkisebb részletekig tökéletes intézkedés alig lehetséges, és mivel tudja, hogy e hiányok részint a részletes vita folyamában, részint idővel orvosolva lesznek. Nem helyes fölfogásnak tartja, hogy itt ez ügyet elvont elméletek szerint kívánják némelyek megoldatni , itt concret fölfogás igényeltetik, mely a lehetőleg helyes adminisztratiót célozza. Kállay Ödön a municipális rendszer mellett szól a miniszteri omnipotentia ellensúlyozására; indokai az eddig fölhozottaktól nem különböznek. Pártolja a László Imre által benyújtott határozati javaslatot. Baunicher Jakab (szász) a jelen javaslatnak — úgymond — alapját a községrendezés képezi, rosznak tartja azért, hogy a kormány által egyidejűleg benyújtott és oly sürgős és hasonló fontosságú törvényjavaslat tárgyalása, pusztán sietség miatt elhalasztatott. A városokat nem véli a megyék rendezésébe vonhatónak ; a városok nagy figyelmet érdemelnek úgy a kormány, mint a törvényhozás részéről nemcsak azért, mert a városok, mint nagyobb községek, nemcsak tekintélyes vagyont képviselnek, de a megyei teendők természetétől elütő intézményekre is kiterjed ténykedése, milyenek a magasb tanodák, múzeumok, művészeti társulatok, az ipar, kereskedelem, forgalom stb. mindezek oly téyenek, melyek figyelembe vétele és kellő méltatása mellett lehetetlen be nem látni, hogy a városok külön rendezést igényelnek. Ennek folytán azon nézethez csatlakozik, mely a városok külön rendezését sürgeti. A virilis szavazatokat a középkor maradványainak tekinti és mint korunk kivévonuaimm meg neui reseiui, neiu pariotja annál is inkább, mert azt egy alkotmányos államban sem leli föl, és oly intézménynek tekint azt, mely generálókon át megfosztja a családokat azon reménytől, hogy a megyei bizottmányba juthassanak. Végül azon reményben, melyről még a legutolsó pillanatig sem tud lemondani, hogy az általa sem elősorolt hiányokon a további tárgyalásnál segítve leendő pártolja a törvényjavaslatot. Gubody Sándor a szószékről mond ellen a törvényjavaslatnak ; a már is ismert indokokon kívül még azért sem támogathatja, mert félő, hogy a kormány megbuktál val, egy még centralistikusabb irányú kormány jutván hatalomra, egészen elilli a szabadságot. Bogdanovics Vilibald minden bővebb indoklás nélkül elfogadja részletes discussio alapjául a törvényjavaslatot, és eláll a szótól. Kiss János szintén a centralisatio ellen küzd, ezt a népjogok elnyomása tekintetéből látja fölkaroltatva a kormány és pártja által , könnyű nekik — úgymond — hisz Bach-huszárok vannak közöttök, kik már ismerik ezen állapotot, de ők, a közvitézek, félnek tőle és nem óhajtják, mert ez a bécsi kormány és reactio műve. Hasonló kifakadások után elvetendőnek vélelmezi a miniszteri javaslatot s pártolja a pártja részéről László Imre által benyújtott határozati javaslatot. A képviselőház ülése júl. 11-én. Elnök jelentése folytán Desewfy és Schreiber végleg igazoltaknak jelentetnek ki. P. Szathmáry Károly interpellálja a közmunka- és közlekedésügyi minisztert a Dráva melletti Vízvár község vízár elleni biztosítása ügyében. Ki fog adatni. Erre a mentelmi bizottság kiegészítéséhez és a naplóbírálókra beadandó szavazatok szedetnek be, jelöltek a többség részéről, a mentelmi bizottságba: Péchy Tamás, naplóbíráló Majtényi Dezső. Ezen eredmény a legközelebbi ülésen fog kihirdettetni. A fölvett napirendben a köztörvényhatóságok rendezése iránti törvényjavaslat folytatólag tárgyalás alá vétetvén, a szónokok sorát megnyitja. Schreiber Frigyes: a történeti fejlődést nem hiszi mellőzhetőnek a szász föld rendezéséte, s bér ha törvény ez irányban A háború előjelei cím alatt a „P. N.“ ama sokféle és igen nyugtalanító hit és sürgöny közül, mely a netaláni francia-német háborúról gombaként előtűnik, a következőket registrálja: Bécs, július 9-én. Berlini sürgönyök jelentik , hogy Poroszország ezúttal kevésbé lesz engedékeny, mint a luxemburgi ügyben. A király nem fog ráállani, hogy Franciaország kívánságára Lipót hercegnek a spanyol korona elfogadását megtiltsa. Páris, július 10. A helyzet még komorabbá vált, a háború majdnem kikerülhetlennek látszik. Emsből, hová Benedetti ama határozott nyilatkozatot vitte, hogy — ha Poroszország Hohenzollern jelöltségét vissza nem vonja, a hadüzenetnek be kell következnie — még eddig válasz nem érkezett. Franciaország teljesen hadkészen áll. Pária, július 10- Tegnap és tegnapelőtt