Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)

1871-01-01 / 1. szám

Vegyesek. **Jövő 1871 - ik év jan. havában az ezüst-árkeretp­ótlék valamennyi ennek beszedé­sére jogosított, és e jogot igénybe vevő vasu­takon a magyar korona területén 20 percent­tel lesz leszámítandó. ** Csa­nádmegyei Apátfalva község engedélyt nyert, hogy évenkint ápr. 24-én, jul. 26-án, sept. 8. és nov. 15-én, ille­tőleg az ezeket követő hétfői napokban országos vásárt tarthasson. ** Borzasztó szeren­csétlenség történt m. hó 22-kén Diószeg mellett, gróf Zichy Ferenc újhelyi erdejében. Az ottani er­désznek Krimszkynek fia, egy Sváb nevű ba­rátjával, kivel együtt járt a mariabrunni er­dészeti tanintézetbe, visszatérőben volt a fá­cánvadászatról. Útközben egy árkon kellett átugorniok, s Krimsky szerencsésen át is ug­rott, Sváb azonban elesett s puskájának mind­két csőve elsülvén, az egyik töltés Krimsky­­nek karját szakitá le, a másik pedig hasába hatolt. A megsebesült összeroskadt, mire Sváb elővette barátja töltött fegyverét s annak mind­két csövét saját mellébe sütötte. Sváb még az éjen kiszenvedett, Krimszky még él de megmentéséhez nincs remény. A két fiatal­ember egyike sem volt idősebb 20 évesnél. ** A levélpostai statisztikát némi tekintetben szintén lehet valamely állam lakói közművelődési állapotának fokmérőjéül tekinteni. E tekintetben az adatok a következő­ket tüntetik elő. Amerikában egy évben a postán megfordul 531.000.000 magán és 100 millió hi­vatalos levél; Angliában 808 mil. hiv. s 118,000 magán levél; Franciaországban 354.185,000 magán és 121.000 hiv levél; Belgiumban 38.362,717 magán és 6.396,520 hiv. levél ; Olaszországban 79.780, 750 levél; Hollandi­ában 30 millió 309,849 magán és 3 300,000 hiv. levél; Németország összes levélforgalmát Maurus 465.492,210-re teszi; Svájcban 45 millió 606,000 m. 1. é3 3.450,263 h.­­ Orosz­országban megfordul 21.837,793 magán és 21.791,520 hiv. levél; az osztrák örökös tar­tományokban 90.273,915 magán és 16.662,638 hiv. levél. Angliában tehát 26 levél esik min­den főre, Svájcban 18, Amerikában 15, Ba­­denben (a gothai Almanach szerint) 10.3, Franciarszágban 9.3, Bajorországban 8.7, Wür­­tembergben 8, Észak-ném­­országban 8. 3, Belgiumban 7. 8, Hollandiában 8, Az osztrák örökös tartományokban 4.9, és Oroszország­ban 0.3. Magyarországon 1869-ben megfor­dult a postán 31.362.000 magán és 6.785.000 hivat,­levél, így tehát, esik egy főre körülbe­lül 2 levél. (a gothai Almanach csak 1.9-re teszi.) — Tehát nálunk átlag minden ember ir egy évben 2 levelet és igy csak Oroszor­szág áll megöttünk, hol 10 ember ir három, míg Angliában minden ember ir 29 levelet. De a hivatalos irományok aránylag nagy meny­­nyiséget tesznek nálunk. Mert míg Svájcban a magán­levelezésnek a hivatalos 7 százalé­kát, Amerikában 18, Belgiumban 16, Hollan­­diában 17, sőt még az örökös tartományok­ban is csak 18 százalékát teszi, addig nálunk 21 száz­ foglal el és így csak Franciaországban és Oroszországban több, mert az előbbi­ben 30 , az utóbbiban épen száz percentet tesz. ** Még egy fel nem jegyzett Deák Ferenc adoma. Kér­dezgették az öreg urat, az igaz, hogy még akkor fiatalabb volt valamivel, miért nem házasodik , mikor ő olyan derék ember, olyan jó szive van , hány nő érezné magát boldognak, ha őt bír­hatná férjül. Mikor annyi szép leány van Magyarországon, s azok között nincs egy sem a ki édes-örömest el ne menne hozzá stb. stb. Deák elgondolkozott egy darabig s aztán azt mondá : „Igaz hogy a leány olcsó, — de az asszony drága.“ Egy hű bajtárs. A „Tropauer Ztg.“ rja m.,hó 19-éről. A tegnapelőtt erre keresztül ment négy francia szökevényről megható törté­netet beszélnek. Mikor fogságuk helyéről meg­szöktek hatan voltak. Egyikök azonban oly­ gyönge volt, hogy a nagy utat nem bírta megtenni t igy azután hol az egyik hol a másik vitte a hátán. Miután azonban az üldözők sarkuk­ban voltak s ily módon lehetetlen volt elme­­nekülniök, a beteg katona maga kérte társait, hogy hagyják őt az országúton fekve s ment­sék meg legalább a maguk életét. Ezt ők nem akarták, hanem sorsot vetettek, melyik ma­radjon közülök a beteg mellett. A sors a leg­­ifjabbat találta, s ez hűségesen megmaradt szegény bajtársa oldalánál, nem gondolva vele, hogy sorsa nem lesz egyéb, mint főbe­­lövetés ** Dumas életéből. Wolf Albert a „Figaro“ ismeretes munkatársa jelenleg Brüs­­selben lakik, az „Indep.“ egy tárcát hoz tol­lából Dumas felöl. Wolf tudvalevőleg egy egész éven át Dumas mellett titkár-féle állást töltött be. Házi életéről és működéséről Wolff sok mindenfélét tud mesélni így a többi kö­zött elmondja azon meseszerz­ gyorsaságot s könnyűséget is, m­elyl­yel Dumas regényeit irta. Egy időben azon tervvel foglalkozott, hogy Schiller haramiáit francia nyelvre fordítsa, és Wolffh­oz ekként szólott: „Nagyon szeretném e darabot Berlinben látni, de miután nincs veszteni való időm, kérdezősködjék, mikor fog e darab Berlinben adatni? Azonnal írtam a berlini királyi színház intendánsának, hogy Dumas nevében tőle ez iránt felvilágosítást kérjek. A felelet akként szólott, hogy Dumas úr egy neki alkalmas napot jelöljön ki e da­rab előadására. „Szép — ekként felelt Du­mas — írja meg, hogy holnapután, kedden Berlinben leszek.“ Azután fadarabbal a pad­lót megzörgette (ez volt szokásos jeladása, ha szolgáját behívni akarta) és a belépő szol­gához, Rusconihoz ekként szólott: „Fiam, hol­nap két órakor Berlinbe utazom, ezen utazás négy napi időbe fog nekem kerülni. Azért négy­­.arcát (regény folytatásokat) itt fogok hagyni a „Siecle“ számára. Mostantól kezdve hónapig senkit sem fogadok. Menj el barátom és hónap egy félórával a vonat elindulása előtt hívj engem“ Következő reggel, hétfőn, Dumas elutazott, miután épen folyamatban lévő regényéből négy folytatást asztalán fa­gyott. Kedden Berlinben volt és a „haramiá­kat“ megnézte, szerdán pedig hazafelé indult azon szándékkal, hogy csütörtökön Parisban lesz. Közbejött baj őt útjában feltartóztató és így csak esti 11 órakor érkezett meg Pa­risba. „Azt hittem, hogy nem is jövök többé haza, és hónapra még egy tárcát kell írnom.* anélkül, hogy köpönyegét lehúzta volna , Író­asztalához ült és regényét ott kezdé folytatni, hol az utolsó alkalommal félbeszakitá. ** A honvédség az eddigi pléhkula­­csok helyett, melyek az oldalon függvén, na­gyon rontották a ruhát, üvegpalackokat kap, mit a gyalogok a kenyeres tarisznyában, a lovasok p­edig a jobb kézről való batyuzsák­ban fognak hordani. ** Garibaldi seregében, mint a „Daily News“ egy levelezője írja, sok dús­gazdag és magas állású ember van, kiknek roppant áldozatokat kellett hozni, hogy lobo­gója alatt harcolhassanak. Ezek közt van Trop­­poi, tábornok, Lobbia őrnagy és Mauro-Mac­­hei mind a három képviselő, kik letevők mandátumaikat s Garibaldihoz szegődtek. To­vábbá Podio, Bizzoni, Beghelli és Castellazzo, valamennyien tekintélyes journalisták. Egy spa­nyol grande, Orense, d’Albada marquis, 300 önkényte­sen sorakozott a csapathoz, 300 gö­rög , mind gazdag családból, saját költségén szerelte fel magát. Charles Tamburius a hír­neves tenorista fia, elhagyta családját s lon­doni pompás palotáját, hogy osztozzék, a ga­­ribaldisták fáradalmaiban. Garibaldi harcosai közt van Capitano Fra Pantaleo, az a híres szerzetes, ki már Siciliában is vezetett sza­bad csapatokat , barátcsuklyában, egyik ke­zében karddal, a másikban feszülettel. Újab­ban 15 seminariumi papnövendék csatlakozott Garibaldihoz Ajaccióból. Besanconban aláírást nyitottak egy Garibaldinak átnyújtandó disz­­kardra. Ennek markolata a köztársaságot áb­rázolja egy ifjú erőteljes nő alakjában, ki lábával egy összetört koronára és királyi pál­cára lép. ** Liszt Ferenc állandóan Pesten fog maradni. A kormány ugyanis elhatározta, hogy országos zene-akadémiát állít , melynek élére Lisztet hívja meg. A szükséges össze­gek már az 1872-diki költségvetésbe fel lesz­nek véve, Liszt addig sem fog eltávozni, míg állomását elfoglalhatja. ** A Maros áradása százezrekre menő kárt okozott a Vásárhely felé épülő erdélyi vasút vállalkozóinak. Ezek ugyanis a temérdek faanyagot elég könnyelműen , köz­vetlenül a Maros partján hagyták, s mikor a viz kiáradt, nagy részét elvitte ezen anya­goknak. ** A b.-f­ür­e­di szeretetház részére állandó épület 16 szobával és 5 hold birtok vezetett, melyért már a vételárt 17.000 irtot kifizette b. Eötvös miniszter a népnevelési összegből. A pénz betábláztatott s ha valamikor az in­tézet megszűnnék, az összeg a közoktatási minisztérium rendelkezése alá vissza fog szál­­lani. ** Amnestia. Az igazságügyminisz­­ter megbízásából Csillag László meg fogja lá­togatni az összes magyar fegyházakat , hogy azon fegyenceket, kik magaviseletében javu­lást tanus­ítottak, összeírja s magkegy­elmez­­tetés végett ő felségéhez fölterjessze. **Egy 115 éves ember, Bonyika Lőrinc nevű tótfalusi ember örül e ritka nagy kornak. Midőn közelebb megbetegedett s azt tanácsolták neki, hogy menjen kórházba, igy válaszolt: „Azt már nem teszem , sohasem vol­tam még kórházban, sem orvosságot, nem it­tam, mióta élek.“ Ha kérdik tőle, hány éves, határozatlanul felel, nem tudja bizonyosan megmondani éveinek számát; de gyanítja, hogy már száz éves is lehet és arra az időre még jól emlékszik, midőn magyar országon asz­­szony volt a király. II. József uralkodása alatt már a 25-ik esztendőt taposta s arra is em­lékszik, mikor a törököt kiverték. Ennek az öreg oláhnak a Sitervölgyben egy bátyja él, aki még nála is öregebb egy évvel. ** Egy nő h­adnagy. Prá ’­íbati köze­leb egy hadnagyot fogtak el, ki herceg­oszthány­nak adta ki magát s kinek magavi­selete gyanúra adott okot. A vizsgálatnál ki­sült, hogy a hadnagy úr tulajdon­képen kisasz­­szony, 28 éves egy számhivatalisok leánya s azt állítja , hogy „csupa luxból“ bút unifor­misba, s azért, mert ki nem állhatja a férfia­kat. Azonban a tulajdonképeni ok inkább az lesz, hogy a hölgyecske könnyebben hitt így pénzhez juthatni, miután a nők nem birnak váltóképességgel- Találtak is nála sok kifi­zetetlen kontót s egy váltójára pénzt is kapott már. Ez a kisasszony egy tisztességes család­ból származó más kisasszonynak pláne házas­ságot is ígért, s ez a másik kisasszony oly szerelmes volt bele, hogy többször adott neki légyottot is. Mikor ez a megcsalt szerető meg­tudta, hogy a kedvese is leány, nagyon ko­mikusnak találta a dolgot, s alig bírta elfojd­­­tani a kacagást. Sok­­ csalás derülvén ki, a kisasszonyt bünfenyitőperbe fogták. ** A patkány-krónikához. A „Journal de Paris“ írja, hogy a patkánypia­cot tömérdek vevő látogatja Párisban. Ha el­­enségeink — úgymond e lap — e sorokat olvas­sák, kézdörzsölve fogják majd mondani, meny­nyire kifogyhattak, élelmi­szereink. Azonban csalódni fognak. Ők azt nem tudják, hogy Párisban minden csak divat kérdése s vég­telenül el fognak álmélkodni, ha megtudják, hogy kik a patkányhúst eszik, azok nem a szegény, hanem épen a vagyonos osztály. A legtekintélyesebb vendéglősök egyike felfe­dezte, hogy lehet a patkányt ren­des étellé készíteni. Pezsgőt és vesz hozzá. Nem képes minden­­­nek eleget tenni. Egy szóval az i Párisban most a patkányevés. A egy n így kalitkában vannak elz választott patkányt egy kis felny­­ajtón keresztül egy üres kal­apu­k vékony veszszővel. Itt aztán akkor egy buldogot hoznak elő, felnyitják, a patkány kiszabadul, elfogja s egyetlen harapással­­ így adják aztán át a vevőnek a lányt egész hiedelemmel. ** F u r­fa­n­g­os kérő. Egy legény sajátságos módott talált í­zéhez jutni, mi rendes utón seb került volna neki. — Egy­et vesztegetett meg, s ez a leánya jósolta neki, hogy „a hét végé dag öreg ur fogja megkérni­­­ ajánlatát, mert egy év múlva meghal, s egész vagyonát ért férje az a fiatal ember lesz, a módik." Néhány nap múlva öreg kérő, a kézfogó megtör sokára rá a házasság is. A f­i? közel másfél év folyt le, s az „ sik“ után sóhajtozó neje nem sagára még él , sőt az elköltött sem mutat. ** Tongagiro, az új sá­nyóhegy július első napjaiban pusztításot okoz a vidéken. Kii már négy év óta volt tapaszt, idén eddig ismeretlen erővel In A láva folyamként ömlik ki ész­akkelet felé tartva mindent útjában talál. A robbanásokat nyíre lehet hallani. ** Magyar aranyok,­niszterium tudatta a nyilvános hogy a magyar huszfrankos ér­téke 8 forint 10 kr., a tizfrank­ért 5 krba állapíttatott meg. A dósé vagy csökkenése természe nemekre is befolyással van érték szerint számitandó.­­ A határőrvidékre­re és a többi polgárosításra állítólag a napokban kapta­m­zési rendeletet , melyet kir­e­lyen kedvetlenül fogadtak. — A delegatió hatos kezdte meg működését, gróf­­ előértekezletet tartva, 29-iki eljárásának módozatát állapító S » r s it n z Temesvár dec. 31. 41. ‘47 Bécsi pénzárfolyam» 5% metalliques Nemzeti kölcsön 1860-as sorsjegy Bankrészvények 56.45 Hitemn 65.45 | Londc 92.40 | Ezüst 729.50 Arany Vizálló Felelős szerkesztő: Nag Főmunkatárs: Lévay I Jan.1 Szeged . 2( Dec.31 ) . . . 1! V 30 Tokajban . . n 29 Szolnokon . . 1. n 29 N.-Becskereken . V 28 Sziszeken . .1 n 29 Verbászon . . n 28 Zimonyban . .1 n 28 Mitrovicán . .1 HIRDETÉSE Két jókarban lévő komi­), egyik 9, a másik 12 öl hosszú, továbbá: egy 995 font súlyú vassodrony-kötél szabad kézből eladó. Értekezhetni: Sz­ölczner gyulával vagy Csíkos Imrével. 15—3—3 Alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki része. .Egy műkert­ kerestetik Szegedre, virágkert és üv­nyésztéstéa végett 1871-ik évi januártól eg Vállalkozni kívánók­­- gyakorlati képes viseletökre vonatkozó bizonyítványokkal — személyesen teendő ajánlatra, utasítást nye a „Darázs“ szerkesztőségnél (felső város, és Pályázati hirdetés. A k.-m.-vásárhelyi két toronyóra tisztítást és ja­vítást igényelvén, ez óraművek szakértői felhivatnak, hogy a vállalatra nézve 1871-ik év január 17-ik nap­ján tartandó árlejtésre megjelenni, vagy írásos aján­latot tenni szíveskedjenek. A vállalat két évi jótállás mellett fog átadatni, bővebb tudomást szerezhetni a város mérnöki hivatalánál. Deák Sándor, 4_3_1 megbízott. Alálírt üzletigazgatóság ezennel tudomására hozza a t. c. közönségnek, miszerint a Duna által elválasz­­tott (szomb­os-bogojeva- és erdődi állomások közti gőzhajókoni közlekedés, erős jégzajlás következtében beszü­ntettetett. Minélfogva további intézkedésig sem személyek, sem küldemények a dunántúli állomásokral elszállításra fel nem vétetnek­ fel Pest, 1870. évi december hó 24-én. 859—3—3 Az üzletigazgatóság. (Utánnyomásztatik.) nem dija­s patkány, háix svábok stb feil szab. arcanum-gyArnat- ■ 70. Miután az ön s­­d? ! bim bámulatot er ! abból postafordultával még hat szi­dani szeszgyár igazgatósága Burga ( Valódi minőségben ) Szegeden egyedül / kereskedésében a „feketesast" vedéglő­­ ( der G. lipót utcai kereskedésében ka.­­ kis bádog 80 kr. Egyes bádog .­i m­ellett gyorsan teljesittetik. .­ Ugyanott kapható citrom-kenőcsa­lyagok és tyúkszem ellen, 1 tégely 50 kr.

Next