Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)

1879-03-26 / 37. szám

tükre a takarót. Isten tartsa e derék s jószivő úrnőket! — A tiszaparton, fabódékban lakó szerencsétlen menekültjeinkre a lehető leg­­roszabb idő jár. Esős és meglehetősen bűvös, éles idő sanyargatja a már úgy is lecsigázott nép kicsinyjét, nagyját. Ha ezek közt a jól-roszul összetákolt galibákban tartózkodó szerencsétlenek közt, a mostoha időjárás következtében, — mit Isten ne adjon — valami betegség üt ki, úgy meg lesznek tizedelve. — A városból kimenekülők száma mindinkább apad; a helyben maradt nép száma körülbelül 6—7­ ezerre tehető; az összeírás folyton tart. Igen sok család pár nap múlva a homoki szőlőkben levő házaikba s a tanyákra mennek lakni. Mind e helyekre a vá­rosból részint gőzhajón, részint dereglyéken le­het csak kijutni. — Közlekedés a tengeren. Ható­ságunk intézkedése folytán pontonok és dereg­lyék vannak kirendelve a város nyugati és északnyugati részére ; ezeken közlekedik a vá­rosi és tanyai nép a tengerhez hasonló sík vi­zen reggeli 8 órától estefeléig. Mély érzés szállja meg az őszbecsavarodott tanyai gazdát, midőn a járműbe lép és sóhajtva mondja: „Is­­tenem, hogy ezt is meg kellett érni! Lélekvesz­­tőn menyünk a városba, máska ezen a helyen a deres, meg a fakó csak úgy rúgta a port.“ — Árvízi e­m­b­er s­z­a­p­or­o­d­á­s az imádság házában. Menekültjeink az első vizroham következtében befutottak a templomba, igy a belvárosiba is jutott elég nép ; azonban a viz e helyre is benyomult, s a menekülők egy része tovább futott, némelyek pedig a kó­rusba mentek fel; ezek közt volt egy jó re­ménységben levő asszony, ki e helyen — Isten­hez legközelebb — pár napra egy egészséges gyermeket hozott a világra. Az uj polgár szü­letéshelyének följegyzése emlékezetes lesz. — Vizünk, mind a Tiszában, mind pedig a városban elterülő áradásban rend­kívüli, csaknem kétségbeejtőleg lassan apad. Oly házak is kezdenek már repedezni, melyek­hez tulajdonosaik a legerősebb reményt kötöt­ték. Ma már dőlni kezdett az isk. utcában levő Vigh-féle épület is, támogatni kezdték, de az nem fog segíteni rajta. A bizottság kitörölte a a fönnállók sorából. — Időjárás. Más években, jobb dol­gaink közt föl se vettük , ha a március hóför­geteggel lepett meg bennünket, most pedig félünk minden szélváltozásnál a kellemetlen idő­től, ha arra gondolunk, mi lesz ama szegény menekült népből, a­mely a tiszapartján a desz­kák alatt kucorog. Amitől tartottunk, bekövet­kezett. Hétfőn este már hűvös széllel, havas eső esett, kedden reggelre pedig egy kítvelyknyi hó borította a tiszaparti lakók deszkabódéit. — Mennyit szenvedhettek e menekültek a fagyos éjszakában ? — Némely sátorban egész éjjel tüzeltek, igy melengették magukat. Reggelre a hóesés elállt, s idő is enyhébb lett. — A vízzel boritott egyes főbb utcákon naponkint szaporodik a járók lerakása, melyek 3—4 összekapcsolt fenyőszálakra van­nak alkalmazva. Be lehet már menni szárazon a postahivatalba, s a menekült néppel megra­kott főreálisk. épületébe ; ma utat készítettek a táviró helyiséghez is az iskola utcában. A táv­­iró­hivatalt ma már rendezik, s mint értesültünk, sürgönyöket itt a központban föl is lehet adni. — Segély adomány. Nagos Máj­er István, esztergom-egyházmegyei kanonok (az országszerte ismert István bácsi), mint az esz­tergomi tanitó-egyesü­let elnöke , Kremminger prépost plébános úrhoz 60 frtot küldött egy szép levél kíséretében. Ezen összeg az e­s­z­­tergom-járási tanítói kör nevében lett küldve oly célból, hogy az a vízveszély által sújtott népiskolai tanítók segélyezésére for­­díttassék. Kremminger prépost úr a jótékony adományt már átadta az illető tanító segélyző bizottság egyik tagjának, Ferenczi János helv. igazgató-tanítónak. — Baleset. A Pacher féle házban, hur­­colkodás közben egy nőcseléd lecsúszott a jár­dáról , oly szerencsétlenül, hogy a lábát el­törte. Endrényi I. kerületi orvos azonnal megjelenvén a helyszínen, a szegény leányt ápolás alá vette. — Az időkjel e. Váci-utcának gúnyolt iskola utcánk szárazon maradt részében egyre­­másra fogynak ama kirakatok, melyekre — a boldogabb időben is — csak akkor pislogott a földi halandó, ha „tele“ volt a bugyelláris. El­tűntek a szép óra-kirakatok, a szebbnél szebb női kalapok, az arany- és ezüstneműek, sat. E díszhelyek némelyikében ma ott lógg a papri­kás­ szalonna, füstölt disznó­ és frissében ki­akasztott marhahús; az üveg- és porcellánedé­nyek helyét elfoglalta a herce liszt, főzelék s más, szegény árvizes embernek való takarmány. Nincs kelete most a luxus-portékának. Keresi mindenki a „miatyánk közepét“, mely igy szól : „Add meg nekünk a mindennapi ke­nyerünket és“ — —-------a mi ezután kö­vetkezik, arra is szükségünk van. — A Tisza vízállása: 23' 7" ; a városban levő árvíz néhány hüvelykkel maga­sabban áll. sőt nagyobbrészt elmenekültek a közelfekvő községekbe, némelyek mindenüket elvesztve, csak életüket bírták megmenteni. Értesültünk, hogy több tanítótestület lelkes tagjai pénzbeli adományokat gyűjtenek a sze­rencsétlen ügytársak segélyezésére. Nyilvános­ságra hozzuk tehát,­­ mivel e tárgyban több helyről tájékozó fölvilágosítást is kértek , hogy a föntemlitett községek szerencsétlenségbe ju­tott tanitó-családjai számára küldendő pénz­adományokat alulirt veszi át s ellenőrzés mel­lett elszámolja. A segélyezést az e célra alakí­tott bizottság fogja teljesíteni s a beérkezett összeget nyilvánosan nyugtázza. Szegeden, 1879. márc. 24-én. Ferenczi János, belv. ig. tanitó. A Tisza vízállása. Szeged, márc. 24. 23' 8" 0'" 7.48 méter. Szeged, márc. 25. 23' 7"6'" 7.47 méter. Szeged, márc. 26. 23' 5" 0'" 7.40 méter. Felelős szerkesztő: Biagy Sándor. UJ VASÚTI FUVARLEVELEK (teher- és gyorsszállítmányokhoz) legjutányosabb árak mellett C.É: GKV OW.ATT4.L MS6®MIIBH.SI¥ÓK Burger Zsigmond Özvegye könyv- és kőnyomdája, könyvkötészete, papir-, író- és rajzszerkereskedésében ÉRTESZTES. Van szerencsénk helybeli és vidéki üzletbarátainkat és vevőinket ezennel értesíteni, hogy az eddigi üzlethelyisé­günkben, hová szárazon közlekedhetni, az darusítást újból megkezdettük és ajánljuk dúsan berendezett raktárunkat mindennemű bőrökből és gépszijjakból jutányos áron. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan esz­közöltetnek. SCHEINBERGER és POPPER. ›D nü S3*· S B ~ 05 « Cj • •+*» ^ w E5 0) £ 02 -ej ® £ k wi '55 85 H ND a EK­S 1J* oooo 80 0 1 oá 80 0S b£‡• cov/›O 0 bp g ‘03 ^ E‡ V« -» fle fl Q-O g ^ ^ O 0 Nu t £ J o few« 0­ 3 d› rH›3?V -O . ° ® ©,* 813 nü ■g W‚ N­S o m -0 jg ^ r oPQ o p· tu = .5 ‰ N 4_1 GSt ^ c EUTE8ITES. Van szerencsém a n. é.­közönséggel tudatni, hogy az iskola­ utcában levő bútorraktáram a vizártól ment maradt, és árucikkeimben kárt nem szenvedtem, a­miért is a nekem vagy megbízott­aimnak adott megrendeléseket mint eddig, úgy ezentúl is pontosan és lelkiismeretesen fogom eszközölni. Lengyel Lőrinc, bútorkereskedő Szegeden, iskola-utca, saját ház. Szeged, 1879. Nyomatott a kiadótulajdonos Burger Zsigmond özvesze könyv- és kőnyomdájában. Egy nagy eredeti üveg 2 frt 50 kr. (­Elég 6 hóra.) Egy kis eredeti üveg 1 frt 50 kr. (Elég 3 hóra.) Fölülmúlh­atatlannak bizonyult valamennyi eddig készített szap­pan között egyedül és kizárólag a kitűnő, általánosan ismert SAVON RAVISSANTE dr. Lefosse-tól Páriában. A legkedveltebb pipere-szappan a bőr szé­pítésére és javítására, éltető és fenntartó hatása által a bőr hajlékonysága­ és puha­ságára különösen kitűnik. Aki egyszer megkisérte, soha sem fog m­ást szappant használni. Egy dobozzal (3 db) f­árt 50 kr. Valódi minőségben kapható Bu­dapesten Török József gyógy­­gyerésznél, Király­ utca 7. SZEGEDEN: Kovács Albert és Barcsay Károly gyógysze­részeknél. 24—8—6 Magyarország néptanítóihoz és tan­testületeihez­ * Szeged városát, Tápét, Algyőt és Doros­­mát tönkretette, elpusztította a roppant árvíz! A tanitók — mintegy 80 család — e helyek­* Kéretnek a hazai lapok e sorok szives átvé­telére. Hálanyilatkozat. Alólkrottak erkölcsi kötelességüknek isme­rik, Regdán István fürdőtulajdonos urnak legmélyebb hálájukat és köszönetüket kifejezni azon tettéért, hogy őket és családjaikat vízbo­­ritotta lakóikból saját élete kockáztatásával ki­mentette és azokat mai napig fürdőházában haj­lékkal és mindennel ami tehetségében állott ellátta. Fogadja ezért a nemeskeblű emberbarát szívből eredő köszönetünket. Szeged, 1879. március 25-én. Az összes megmentettek nevében: Palotás János. Hordósi József, Rózsa Imre.

Next