Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)
1879-02-14 / 20. szám
mányos fejedelem ismeri kötelességét, amely nem térhet el az alkotmányos faktorok akaratától. Hanem a magyarellenes ágaskodások igenis szolgáljanak figyelmeztetésül a kormánynak arra, hogy az állami nyelv tekintélye érdekében oly szükséges törvényjavaslatot siessen benyújtani és törvényerőre emeltetni, mielőtt az ellene való izgatások nagyobb mérvet ölthetnének. Ha aztán a törvény meghozva és szentesítve lesz, meglássuk, ki mer ellene ágaskodni ! A közigazgatási bizottság félévi jelentése. T. közgyűlés ! Szeged sz. kir. város közigazgatási bizottságának az 1878. év második felében való működéséről tevén jelentésemet, mindenekelőtt megemlítem, hogy a bizottság 6 ülést tartott s a félév alatt befolyt 291 ügydarab mind elintéztetett. A beérkezett ügydarabok közül 2 az elnökség, 87 a polgármester, 4 a főjegyző, 3 a tiszti főügyész, 9 az árvaszéki elnök, 8 a főorvos, 91 az adófelügyelő, 13 az államépítészeti hivatalok, 24 a tanfelügyelő, 7 a királyi ügyész és 43 a postafőnök által jön a bizottságnál előadva. A bizottságnak az egyes szakminisztériumok ügykörét érdeklő eljárásáról és működéséről szóló jelentések alább következnek. 1. A belügyminisztérium ügykörét érdeklőleg van szerencsém jelenteni , hogy a közigazgatás menete semmi fönnakadást nem szenvedett, a törvény és szabályzatok , valamint az egyes kormányrendeletek pontosan és egybevágólag végrehajtottak ; az egyes szakhivatalok teendőiket törvényszerüleg megoldották s egymás között semmiféle összeütközési eset nem fordult elő, így a bizottság működése pusztán a felügyelet és ellenőrzés fényében nyilvánult s az egyenes intézkedésre semmiféle irányban nem nyílt alkalma. Fegyelmi eset egyetlen egy sem adta elő magát; az árvaügyi fölebbviteli hatóság is csak alkalommal tartott ülést s az ezen elintéegyezett fölebbezések száma 6 volt. A rendőri s tanácsi határozatok ellen benyújtott fölebbezések is jelentéktelen számmal fordultak elő. II. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügykörét érdeklőleg van szerencsém jelenteni, hogy a tanfelügyelő által előterjesztett ügydarabok száma 24 volt. Az előadott ügyek részint a tanfelügyelő havi jelentései és miniszteri rendeletek voltak. Jelentősebb események vagy kiválóbb intézkedések e téren sem fordultak elő s a bizottság tevékenysége itt is csak a felügyeletben nyilvánulhatott; legutóbbi ülésén azonban az ismétlő iskoláztatás életbeléptetését rendelte el, valamint a polgári iskola felsőbb osztályaiba a szakoktatás behozatala iránt korábban kelt határozatának foganatosítását sürgette meg. Az 1877—78. tanév végén a belterületen iskolába járó növendékek száma a következő volt : A polgári főiskola 5 osztályába járt 363. A polgári leányiskola 3 osztályába járt 160. A belvárosi, mórai és rókusi 17 népiskolába járt 1003 fiú és 869 leány. A felsővárosi 13 népiskolába , és pedig 9 főosztályba 724, négy leányosztályba 586 tanköteles. Az alsóvárosi elemi iskolák 8 osztályba járt 418 fiú és 270 leány. Az Oltványi-féle elemi iskola 3 osztályába járt 162. Czerkovitz-Prinz Janka 6 osztályú magántanintézetébe járt 109. a Keméndy Irma 6 osztályú magániskolájába járt 115 növendék. Végül a Keméndy-féle képezdébe 29 s az Oltványi féle 6 osztályú iskolába 94 növendék járt. És igy az iskolába járó belterületi összes tanulók száma 437- et tesz , mi az előbbi 1121- nél 119-el több ; általában pedig a köteles közül iskolába járt 7971 , nem 3243. A múlt évben, vagyis a jelen iskolai év elején nyittatott meg a polgári főiskola 6 ik osztálya. A folyó tanévre beiratkozott iskolábajárók száma pedig a következő : A belterületi összes községi s hitfelekezeti iskolába jár 5154, a külterületi iskolába pedig 1417 tanköteles. A bizottság ennélfogva nem mulasztó el fölhívását megtenni az eredményesebb iskolábajáratás iránt, másrészt egyúttal fölterjesztést intézett, hogy a város a méltán igényelhető iskolai államsegélyben részesíttessék. III. A földmivelés- , ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ügykörét s illetőleg a posta- és távirda-ügyet érdeklőleg van szerencsém jelenteni, hogy a szakelőadó havi jelentései szerint a posta- s távirda-ügy kezelése körül egyáltalán nem fordult elő semmi olyan, ami a közigazgatási bizottság intézkedését vagy beavatkozását szükségessé tette volna. Fegyelmi eset sem fordult elő. A postafőnök által előterjesztett 48 ügydarab havi jelentések, továbbá a postai, valamint a távirdai rendeletek tára megjelent számainak bemutatásából állott. IV. A közmunka- és közlekedési minisztérium ügykörét érdeklőleg a megyei államépítészeti hivatal jelentései alapján tisztelettel van szerencsém előterjeszteni, hogy oly események, melyek a bizottság intézkedését vagy beavatkozását igényelték volna, elő nem fordultak. A gőzkazánok vizsgálata megejtetett s az arról szóló kimutatások külön fölterjesztettek. Az államépítészeti hivatalnok által előterjesztett ügydarabok száma 13 at tett, s ezek részint havi jelentések, részint malomjog, kazánvizsgálati, sat. tárgyalásra vonatkozók voltak. V. A pénzügyminisztérium ügykörét érdeklőleg van szerencsém jelenteni, hogy a bizottság tevékenységének zöme még mindig e szakmára esik , ámbár az előző időkből kelt intézkedései s határozatai , illetőleg ezeknek végrehajtása folytán már tagadhatlanul kedvezőbb helyzet állt be, ami a bizottság feladatát is megkönynyíti. Az adófelügyelő által előterjesztett ügydarabok száma 91-et tett, s ezek részint havi jelentések, részint egyes adó- vagy illetékügyi konkrét esetekre vonatkozó kérelmek, vagy az adó- és illetékkezelés és behajtás mikénti intézésére irányuló tárgyalások voltak. Ezek közt különösen adóleírási kérelem , vagy hasonló ügyekben előfordult felebbezési ügy 19 tárgyaltatott, s 11 esetben a kérelemnek törvényes indokból hely adatott, 8 kérvény pedig elutasíttatott. Az adóbefizetések a következő eredménynyel történtek: júlisban 25,848 frt 45/3 kr, augusztusban 29,146 frt 91/2 kr, szeptemberben 34,644 frt 911/3 kr, októberben 38,418 frt kr, novemberben 50,455 frt 231/2 kr, decemberben 53,348 frt 40 kr. Összesen: 231,852 frt 911/a krajcár. Az 1878-ik évi január hótől december hó végéig tett adóbefizetés összege 380,682 frt 52 krra rúg, míg az 1877-ik év folyamán a befizetés 397,845 frt 251/1 krt tett; s így a múlt évi befizetés az előbbi évihez képest 17,162 frt 74 la krral csökkent. Az 1878-ik évi adótartozásokból hátralékként 4164 frt 59 kr maradt fönn , a mig az 1878 ik évet megelőző időből 301,578 frt kr az adóhátralék. Házadó mentesség adatott 10 uj épitkekezésre és fizetési haladék engedélyeztetett 3 esetben. VI. Az igazságügyi minisztérium ügykörét, vagyis a börtönügy állását illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy az az előbbi jelentéseimben érintett állapottal teljesen megegyező, a börtönök vizsgálata kielégítő eredménynyel foganatosíttatott. A fegyencek l létszáma legmagasabb volt október hóban, mikor 193 fegyenc volt bebörtönözve, és legalacsonyabb július hóban, amidőn a létszám 122-re ment. A július—decemberi félév alatt júliusban 2 férfi, 1 nő, augusztusban 1 férfi, novemberben 1 férfi meghalt. Augusztusban a fegyencek közül egy megszökött, de még ugyanazon hó folyamában visszakerült. A fegyencek által eltöltött munkanapok száma 17,863 volt, s a keresmény összege 120 frt 53 krra megy. VII. A honvédelmi minisztérium ügykörét érdeklőleg van szerencsém jelenteni, hogy a hadsereg vagy honvédségtől való ideiglenes szabadságolás avagy fölmentés és a kincstári átalány beszerzése tárgyában előfordult kérelmezések, illetőleg tárgyalások száma 82 volt. A Nősülési kérvény egy sem tárgyaltatott. Ezüstérmet: Kleintsek József rendkívül finom és jó szilvóriumért. Bronzérmet: Adamovits Sándor rendkívül finom és jó szilvóriumért. Rechnitzer János fényképész művészi kivitelű munkáiért. Elismerést: Schaffer Ferenc mesteri készítésű műlakatosmunkáiért. Zsivánovits Gábor válogatott gubacs- és szilváért. A kecskeméti kiállítok közül: Ezüstérmet: Csolnoky Ferenc szabómester kitűnő, fölül nem múlt és ízléses mágnás öltözékeiért. — Ebben a csoportban ő nyerte el a legmagasb díjt. Ezzel kapcsolatban kijelentem , hogy mindenkinek szabadságában áll , a nálam mindig nyitva álló hivatalos kitüntetési lajstromot megtekinteni. Ha netáni utókitüntetések jönnének, azokat a t. szerkesztőségnek azonnal tudtára fogom adni. Richter C. W. az 1878. évi párisi világkiállítás volt képviselője évitanyárt Az 1878. évi párisi nemzetközi kállitás milis, nyziéki és taszeméti hütetettjei. Alulírott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által megbizatott, hogy Sziráky József késesmesternek Szegeden azt a szép összeget, melyet a párisi kiállítási bizottság az ő kitűnő késes áruiért bevett, kézbesítse. Egyszersmind a kitüntetettek hivatalos lajstromát is megkapta a következő urak neveivel, a kiket szerencséje volt az 1878. évi párisi kiállításon képviselni. Ezüstérmet nyertek: Pálfy testvérek kitűnő paprikáért. Nevezettek csász. és kir. udvarokhoz is szállítanak paprikát. Bronzérmet nyertek : Richter C. W. m. kir. kir. szab. ruganyos keménységű acél szemüvegfoglalataiért, amelyek rendkívüli ruganyosságuk és finomságuk által tűnnek ki. Ezek egyedüli készítője Magyarországon Richter C. W. Brauszwetter János új találmánya és szabadalmazott ingaóra-készülékéért, mely abból áll, hogy az órát kívülről könnyen föl lehet húzni és a mutatókat is igazítani. Elismerő okmányt nyertek : Golyósy Gusztáv ujszerkezetű és szabadalmazott kitűnő petróleum-mérőiért. Auer József ujszerkezetű szabadalmazott ingaóra-készülékéért, mely abból áll, hogy az órát kívülről lehet fölhúzni. Brauswetter Vilmos kitűnő chronometer-órájáért, a mely pontossága és finom kivitele által föltünést okozott s a melynek kiállításáért bizonyára még nagyobb kitüntetést nyert volna, ha az ára nem lett volna oly magasra szabva. Tóth Sándor rendkívül finom és jókészítésű ruganyos hangszer- és géphúrjaiért. Az újvidéki kiállítók közül: Aranyérmet nyertek , Hafner Károly és fia rendkívül finom és jó lisztjeikért. Föltünést keltett a bemutatott őrlési művelet, Helybeli újdonságok. A szegedi kir. törvényszék ügyforgalma 1878 -ban. Vettük a szegedi kir. törvényszék ügyforgalmának kimutatását, a melyből közöljük a fő tételeket: Az 1877. évről hátralék maradt: 1024 ügydarab. Ehez járult 1878-ban 51,441. Lett összesen: 52,465 elintézendő v. db. Ebből elintéztetett: 50,292 ; hátralékban maradt: 2173. Az elintézendő ügydarabok szakszerint következőleg oszlanak meg: Polgári ügy: 26,603 (mind elintéztetett) telekkönyvi: 10,353 (elintézetlenül maradt 509); büntető ügy: 15,421 (hátralékban maradt: 1664); fegyelmi ügy: 88 (mind elintéztetett); elnökségi ügy: 1628 (mind elintéztetett). — Itt közöljük egyszersmind a szegedi kir. törvényszék területén levő összes kir. járásbíróságok ügyforgalmát . Az összes beadott ügydarabok száma 94,206 ra rúgott, melyből az 1877-ről maradt hátralék 5375. Elintéztetett: 89,848 db; hátralékban maradt: 4358 db. Polgári ügy volt: 61,228; telekkönyvi: 19,805; bűnvádi: 13,173; elnökségi: 2124. Ez az ügyforgalom az egyes járásbíróságok közt következőleg oszlott meg : szegedi: 19,023; k.m. - vásárhelyi: 13,357 ; szentesi: 12,071 ; csongrádi: 5862 ; makói: 20,432 ; nagylaki: 7542 ; battonyai: 15,919. — Mint ebből látjuk, legnagyobb ügyforgalom járásbíróság a makói, de az is igaz, hogy legnagyobb, a többihez képest aránytalan nagy hátralékot — 3257-et — mutat föl; míg a szegedié 488, a vásárhelyié 112, a szentesié 44, a csongrádié 227 (az ügyforgalomhoz képest elég nagy), a nagylakié 31 s a battonyaié 199. Farsangi krónika. Aki látta az olvasó-egylet tavalyi és harmadévi álarcos-báljait, az látta a szerdai de nomine disz-álarcos - bált is, habár nem vett is részt benne. A tavalyi olyan volt, mint a harmadévi, s az idei olyan, mint a tavalyi, tán még olyan sem, amennyiben a múltéviben a maszkok mégis valamivel több élénkséget fejtettek ki. Őszintén szólva, ez a mostani álarcosbálnak meglehetős fád volt. Pedig most is volt roppant nagy közönség , de ez nem tudott hangulatba jönni, mert az álarcosok nem tudták hangulatba hozni. Pedig ezek is voltak elegen, állandóan 40—50-en , de hát hiányzott bennök a spiritusz. Még öltözékre nézve sem tűnt föl közülük senki, annál kevésbé szellemre; a legtöbb igen unalmas volt, s aki már ugrált vagy szépen táncolt, az kitűnt társai közül. A rendezőségnek a fő jutalmak kiosztásánál nem azzal gyűlt meg a baja, hogy melyik a „legszebb“ és „legszellemdúsabb“ (bocsáss meg Nyelvőr !) maszk, hanem avval, hogy melyik a legkevésbé nem szép és legkevésbé szellemtelen. Denique az álarcos bálak nálunk nem sikerülnek a hozzájuk kötött fogalmak szerint, mert nincs hozzájuk való vállalkozó publikum. — A mulatság éjfél utáni része, melyben a tánc szabadon nekieredt, többet is ért az első felénél, legalább azokra nézve, akik benne tényleges részt vettek. — Az álarcosbál humorisztikus közlönye most is változatos bohóságokkal volt megrakva s elég jó kelendőségnek örvendett. Hanem az a Csing-Csang Yui Péter-féle telegramm bátran elmaradhatott volna, még inkább pedig mint lapunk melléklete, ami azt okozta, hogy sokan komolyan vették a tréfát. No de már megesett ez a pixer, majd máskor nem fog megesni. — A szegedi torna egylet f. hó 9-én tartá évi rendes és tisztújító közgyűlését az ügyvédi kamara helyiségében, dr. Lázár György elnöklete alatt. A választmány évi jelentéséből közöljük a következőket, melyek élénk képet nyujtnak a tevékeny egyesület belműködéséről. Mindenekelőtt kiemelte a jelentés azon tényt, hogy a múlt év folyamában bekövetkezett mozgósítás bénítólag hatott az egylet belműködésére, nemcsak azért, mert legtevékenyebb tagjai tényleges szolgálatra behivattak, hanem amiatt is, mert a bennmaradottak legnagyobb része szintén hadköteles lévén, kétes és folyton aggályos helyzetükben az egyleti cél körül nem fejthettek ki oly intenzív tevékenységet, minőt egyéb körülmények közt bizonyára kifejtettek volna. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy a tervbe vett messze gyaloglás és hisztornázás, annak dacára, hogy az előkészületek nagy szorgalommal és szép eredménynyel folytak, a lefolyt évről elmaradt. Azonban a jelzett hátráltató okok dacára, az egylet külmunkaköre terén nevezetes eredményeket mutathat föl. Ezekből fölemlítésre méltó, hogy az összes szeged-városi társas egyesületek köréből a tűzoltóság megalakítására összehívott nagy értekezleten azon elvek emeltettek érvényre, melyeket az egylet képviselői ott a torna-egylet emlékirata alapján előterjesztettek. Másodsorban az egylet erkölcsi állásának emelésére szolgált azon választmányi intézkedés, hogy szakértő tanár vezetése alatt vívási tanfolyamot szervezett oly nagy részvét mellett, hogy a további fölvételt csakhamar be kellett zárni. Kiemelendő továbbá az egylet által rendezett két táncvigalom, melyek sikere még növelte azon kedvező állást, melyet az egylet vigalmai városunk társadalmának kedélyi életében különben is elfoglaltak. Említést érdemel az egylet azon működése, melyet a 46. gyalogezred Boszniából szabadságolt tartalékosainak ünnepies fogadtatása és megvendégeltetése körül hat alkalommal kifejtett, minden külső impulzus nélkül, saját kezdeményezéséből. A választmány jelentését azon óhajtással fejezte be, vajha a tagok részvéte és a kedvezőbb társadalmi konjunktúrák lehetségessé tennék, hogy az újonan alakítandó választmány kedvezőbb jelentést terjeszthetne a jövő évi közgyűlés elébe. A jelentés tudomásulvétele után az elnök bejelenti saját, a tisztikar s a választmány lemondását, s megkezdődött a tisztújítás. Elnökké közörömmel és egyhangúlag ismét dr. Lázár György választatott meg, ki a közelmúlt nehéz viszonyok közt is képes volt az egyleti életet tapintatos vezetése által hatványozni. Alelnökké ifjú Pálfy Sándor és jegyzővé, miután Molnár Elemér, ki 3 éven át nagy szorgalommal vitte az egylet jegyzőségét, a választást nem fogadta el, Rainer József lett megválasztva. Pénztárnokká Harcz Lajos, ellenőrzé Gál Kálmán , orvossá dr. Goldschmidt György, ügyészszé Fáry István, szertárnokká Kovács József választottak egyhangúlag. Az igazgatóválasztmány tagjaiul a következők lettek megválasztva: Domokos Elek, Erőskövy Lajos, Gál Ferenc, Hajduska Sándor, Ivánkovics Sándor, Kasch János, Koczor János, Kertész Ferenc, Nagy Ferenc, Nyáry János, Nováky Bertalan, Molnár Elemér, Pfann Lajos, Szalacsy Zoltán, Tóth Nándor, Ujj Sándor, Wagner Károly, Wizinger Károly. Megemlítjük még, hogy a közgyűlés Bockeberg Ernőt, a budapesti nemzeti torna-egylet derék művezetőjét és a tornászat egyik kitűnő művelőjét, egyhangúlag az egylet dísztagjává választotta meg. — Fischer Mihály úr a polgári iparos- és gazdasági kör helyiségében múlt vasárnapon középszámú hallgatóság előtt tarta meg fölolvasását. A mű közérdekű tárgyánál és szép szakértelemről s széleskörű olvasottságról tanúskodó kidolgozásánál fogva nagy hallgatóságra lett volna méltó. Persze nálunk a gazdasági irányú mozzanatok és tendenciák azok, amik, nagy hátrányára közállapotainknak, legkevesebb figyelemben szoktak részesülni. Fischer M. fölolvasásából a főbb vázlatokat a következőkben soroljuk elő : fölolvasó mindenekelőtt a gaziga egyesületek szükségességét és célját emelte föl , mert ezek vannak leginkább hivatva a mezőgazdaság terén újabban fölmerülő vívmányokat meghonosítani és terjeszteni. A ró öntözés mint a rendszeres földjavítás egyik legkiválóbb és rendkívüli fontosságú eszközét tünteti föl, mely által az állattenyésztéshez évenként szükséges takarmányt legcélszerűbben lehet biztosítani és azonkívül a gabnatermést a természet véletlen esélyeitől menten, rendszeresen fokozhatjuk. Ugyanis a létöntözés művelete által nemcsak a légköri csapadékok (eső, harmat, stb.) hiánya pótoltatik, hanem azonkívül a trágyát alkalmasan helyettesítő víziszap által a föld termőképessége is növelhető. Azután az értekezés áttért a rétöntözés egyes módozataira s mint eddig e nemben legtökéletesebbet, a Peterson-féle rendszert emeli ki, mely a viz oda- és levezetésére alagcsövezést alkalmaz. A rétöntözés történetéről és jelenlegi elterjedtségéről értekezve sajnálattal említi fölolvasó, hogy ez az intézmény mindeddig nem részesült azon méltánylásban, amelyet érdemel, hazánk pedig e nemben csupán egypár kísérleti berendezést képes fölmutatni. Helyi viszonyainkra és a vidékünkön kiválólag műveit konyhakertészetre nézve a bolgár öntözést mint legcélszerűbbet jelöli meg és fölemlíti, hogy a Tisza mentén az öntözésre szükséges nagymennyiségű víznek a Tiszából való levezetése által a folytonos vízmizériáknak is biztosan eléje vétetnék. Miután még e téren újabban fölmerült mozgalmakra utalt a fölolvasó úr, azon óhajjal fejezte be értekezését, hogy vajha az ilynemű, óriási hasznú intézmények ne csupán az elméletben léteznének, hanem a gyakorlatban is kellőleg érvényesíttetnének. A jelenvolt közönség élénk figyelemmel hallgatta a fölolvasást és megéljenezte a fölolvasót. Legközelebbi vasárnapon ismét érdekes fölolvasás kerül napirendre. Reizner János főjegyző úr fog fölolvasást tartani a pestis pusztításáról Szegeden 130 évvel ezelőtt. A fölolvasó úr érdekes művének tartalma a jelzett korból fönmaradt hiteles okmányok adatain alapul. A zenedei igazgatótanácsnak nagyon sokat kell bíbelődnie az úgynevezett „városi zenekarral“, mely az egyházi zene ellátására szerveztetett. A zenészedett igényeknek megfelelő egyházi zenekar megalkotása végett Szegedre szerződtetett idegen muzsikusok által eléretett ugyan a cél, melynélfogva most már jól szervezett és közmegelégedésre működő templomi zenekar létezik ; azonban a jó cseheknek az a rész tulajdonságuk van, hogy Szegeden nehezen honosulnak s azon mottót követvén, hogy „művész hazája széles e világ!“ — nagyon könnyedén hátat fordítanak Szeged szab. kir. városának s ha szerét ejthetik, más hazába, vagy legalább más vidékre költöznek szerencsét próbáim. Az érdemes cseh muzsikusoknak ezen itten, holnap ottani-féle állhatatossága természetesen folyton fölbomlással fenyegeti az egyházi zenekart, mely, amint egy-két hangszer hiányzik, rögtön kiköszörülhetlen csorbában