Szegedi Híradó, 1891. január-március (33. évfolyam, 7-88. szám)

1891-03-26 / 84. szám

Szeged, 1891. XXXIII. évfolyam. 84. szám. Csütörtök, márczius 26. Előfizetési árak: Házhoz hordással van pos­­tán küldve: Egész évre . 14 frt — kr. Félévre . . 7 » — » Negyedévre . 3­0 50 » Egy hóra . . 1 » 20 » Egyes szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: Endrényi Testvérek könyv­­kereskedése Szegeden, hová az előfizetések s a lap szétkül­­désére vonatkozó fölszólam­­lások intézendők. ZEGEDI híradó POLITIKKAI NAPILAP Szerkesztői iroda: Tisza Lajos­ körút 73. sz. Reitzer-féle ház, földszint, hová a lap szellemi részét il­lető minden közlemény in­tézendő. Bérmentetlen levelek nem fo­gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyilttéri közleménye­ket a kiadóhivatal mérsékelt áron vesz föl. T­áviratok. A kir. táblai tanácsjegyzék. Budapest, márcz. 25. (A «Szegedi Hír­adó] eredeti távirata.) A kir. táblák meg­osztásáról szóló törvény felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a táblákhoz ta­­nácsjegyző szolgálatra albírákat rendeljen be, akik — ha a vidékről Budapestre jön­nek — négyszáz, máskülönben kétszáz fo­rint fizetési pótlékban részesülnek. Az ily tanácsjegyzői ideiglenes alkalmazás mintegy próbakövét fogja képezni a magasabb bí­rói állásokra leginkább alkalmas egyének megválasztásának. Nem csoda hát, hogy ez állásokra tízszer annyinál is több albíró jelentkezett, mint ameny­­nyire szükség van, s hogy a protegálás gőzerővel megindult, bizonyítja Szilágyi ki­­fakadása a klubban, hol pana­szkodott, hogy „se éjjel, se nappal nincs nyugta* a jelentkezett albirák protektoraitól. Viktor Napoleon herczeg manifesztuma. Budapest, márcz. 25. (A­­Szegedi Hír­adó* eredeti távirata.) Viktor Napoleon her­czeg apja halála után 30 nappal manifesz­­tumot szándékozik kibocsátani. Meghalt kormányelnök. Budapest, márcz. 25. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Drezdai sürgöny sze­rint F­a­b­r­i­c­e szász miniszterelnök ma meghalt. Salisbury Párisban. Budapest, márcz. 25. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Salisbury angol kor­mányelnök tegnap Párisba érkezett, hogy R­i­b­o­t miniszterrel értekezzék. Az orosz diplomáczia köréből. Budapest, márcz. 25. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Pétervárról jelentik, hogy Vlangalit, a külügyminiszter titkárát, római nagykövetté nevezték ki. Klerikális boulangisták. Budapest, márcz. 25. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Lassant és Goussot boulangerista képviselőket — mint Párisból jelentik — kizárták a szabadkőműves pá­holyból, mert klerikális üzelmekben vet­tek részt. — Királyi adományok. A császári és apos­toli királyi felsége: a nagyborovei róm. kath. hitközségnek, iskola helyreállitására 100 fo­rintot ; az a­l­s­ó-s­z­v­i­d­n­i­k­i gör. kath. hitköz­ségnek, iskola építésére és bebútorozására, 100 forintot; a V­o­r­ó­c­z­i gör. kath. hitközségnek, templomaépitésre, a lelkészlak és iskola helyreál­litására, 200 írt segélyt; a b­i­h­a­r-fé­l­e­g­y­há­­z­a­i helv. hitv. ev. hitközségnek, iskola helyre­­­állitására, 70 forintot; s végül a garam-szent­­györgyi helv. hitv. ev. hitközségnek, iskola és tanitólak építésére, 150 forintot adomá­nyozott. — A polgármester születésnapja, Sze­ged város első tisztviselője, Pálfy Ferencz polgármester tegnap érte meg 67-ik szüle­tésnapját. Ez alkalomból szívélyes ováczió­­ban részesítették szeretett hivatalfőnöküket a városi tisztviselők, még­pedig a tanyán. A gratuláczió ezen a szokatlan helyen csupa véletlenségből esett meg. A tisztikar egy­­része ugyanis tegnap kint járt a külterületi közigazgatási központok táján s esetleg a hivatalos aktus színhelyén vitte át a pol­gármestert is útja saját tanyájára. A város atyja szokott gondosságból most is kiváncsi lett a deputáczió munkájára s betekintett a város tanyájára. Ott pedig kész dikczióval s ünnepélyes arczczal fogadta már az egész küldöttség — jobbára szenátorok — mert épp megérkezte előtt állapították meg, hogy születésnapja van. Rainer József rendőrfőkapitány aztán ékes szavakban kö­szöntötte föl a polgármestert 67-ik szüle­tésnapja alkalmából, éltetve benne a minta­­tisztviselőt, a város igazi atyját s kivánva neki minden jót, amivel úgy hiszszük egész Szeged város közönségének óhaját is ki­fejezte az ünnepi szónok. — Borkiállítás. Az illető gazdakörök élénk részvétével s több hasznos tanulsá­got nyújtva esett meg tegnap délelőtt a­­szegedi gazdasági egylet” idei első bor­kiállítása. A kiállított majdnem 40 fajta bor közt (mindannyi a szegedi termés) egy­nek sem volt 20 krnál olcsóbb literje, oly árak, minek eddig egy éves szegedi bor­nál sohasem fordultak elő. Ez a körülmény magában elég útmutatóul szolgálhat a sze­gedi gazdaközönségnek arra, hogy mind nagyobb figyelmet fektessen jövőben a bor­termelésre, melyet legdúsabban fizető gaz­dasági ágává tehet. Hogy e téren eddig nagyobb szabású törekvés nem volt Sze­geden, semmi sem bizonyítja inkább, mint az a tény, hogy a szegedi határ borterme­lésre kiválóan alkalmas 60—70,000 hold homokföldjéből máig alig van 9000 hold szőlőművelés alá fogva. Hogy pedig ■— egy­­pár dicséretes kivétellel — az okszerű és gondos borkezelésre sem fektettek eddig gazdáink nagy súlyt, ugyancsak a tegnapi kiállításon tűnt ki, melyen igen sok mintá­nak küldött borfajta egészen dohos volt, több pedig legalább is elhanyagolt keze­lésre vallott. Természetesen mind a szőlő­termelés nagyobb elterjesztésére, mind az okszerű borkezelés meghonosítására első­sor­ban a gazdasági egylet tehet legtöbbet; ily irányban egyik sikeres eszköze a teg­napihoz hasonló kiállítások rendezése. D­e sokat tehet maga Szeged vá­rosa is, mely külterületi homokföldjeit rendszeresen kioszthatná szőlőmivelés alá, olykép pld., hogy évenkint kizárólag be­­szőlősitésre adna bérbe bizonyos mennyi­séget ezen földekből, melyek jelenleg úgyis kevés hasznot hajtanak, szőlőkertekké ala­kítva azonban 30—40 iitot is hoznának éven­kint. Kettős haszon éreznék tehát el így : a szegedi szőlőművelés hatalmas arányú föllen­­dítése és a város jövedelmeinek­­fokozása. Mi megpendítettük az eszmét, megvalósí­tását az illetékes körökre bízván. A kiállításról különben ez a tudósítás számol be . A szegedi gazdasági egylet első idei borkiállítása tegnap délelőtt 9 órakor nyílt meg s 1l órakor zárult, a díjak kiosztásá­val. A kiállítás minden tekintetben sike­rültnek mondható. A borminták mennyi­ségre, minőségre egyaránt megfeleltek a várakozásnak. Kiállítani csak szegedi és ta­valyi termésű fehér és vörös bort lehetett. Fehér bort 24, vöröset 15 fajtát küldöttek a szőlősgazdák a kiálltásra. Áruk 20—30 kr. közt változott literenként. A fajok közt túlnyomó számban a «magyarka» és «kadarka» szerepelt. Spe­­cziálisan fajbor alig volt 3—4 kiállítva. A borokat általában véve jó minőségűe­k­­n­e­k találta a bíráló­bizottság, a kezelés ellen azonban többnél kifogást emelt, az ilyeneket ki is zárván a versenyből. Kiállítottak fehér bort: Ti­m­­p­a­u­e­r Géza, Lengyel Alajos, Bokor Károly, Bokor Pál, Hódi Imre, Pap István, dr. Fráter Gyula, Schütz Já­nos, dr. Rigó Endre, Kontraszt­ Já­nos, Au­er Ferencz, Czanner András, Pálfy Ernő, B­é­r­c­z­y Antal, S­z­e­k­u­l­a János, Janik Imre és Z­s­ó­t­é­r Bertalan ; vöröset: Bokor Pál, Hódi Imre, dr. Fráter Gyula, Schütz János, S­z­e­­k­u­l­a János, dr. Rigó Endre és Kon­traszt­ János, B­é­r­c­z­y Antal, Janik Imre és Z­s­ó­t­é­r Bertalan. Az általános­­borkóstolás* pont 11 órától déli ^/^1 óráig tartott. Ekkor hir­dette ki ítéletét a kiállított borok felett a jury, mely V­a­s­s Károly elnöklete alatt László Gyula, Csonka Ferencz, Fel­ma­y­e­r Lajos, Halász József, később O­b­lát­h Lipót tagokból állott. A fehér borra kitűzött első díjat, 2 drb 10 frankos magyar aranyat, Z­s­ó­­tér Bertalan «magyarká»-ja nyerte el, szó­többséggel, a Bokor Pál «kadarká»-ja el­len; a második dij, 1 drb 10 frankos magyar arany, a Bokor Pál boráé lett; a harmadik pedig, 1 drb 5 frankos arany, a Kontraszt­ János magyarka boráé. Dicsérő oklevelet kaptak: Au­er Ferencz, Pap István és Pálfy Ernő borai. A vörös borok közül első jutal­mat, 3 drb 10 frankos aranyat Szekula János; a másodikat, 2 drb 10 frankos aranyat dr. Fráter Gyula; a harmadi­kat, 1 drb 10 frankos aranyat­ Kon­traszt­ János bora vitte el. A harmadik díjat is különben dr. Fráter Gyula bora kapta volna, mivel azonban a kiállítási sza­bályok értelmében egy gazda csak egy díjat nyerhet, a harmadik díj a következő legjobb bornak, a Kontraszt! Jánosénak lett odaítélve. Dicsérő oklevelet kaptak a Kiss Gyula, dr. Fráter Gyula és Kontraszt­ János dijat nem nyert vö­rös borai. — Jókai Szegeden. Említettük, hogy a szegedi jótékony nőegylet javára rende­l. H­írek. Határidő: Márczius 30. A zenekedvelők egyletének hang­versenye a «Tisza-szálló­ dísztermében. Márczius 30. k­örolvasás az iparos­inak egy­letében. Április 4. Jókai fölolvasása a Tisza-szálló nagy­termében. Április 5. A «szegedi temetkezési egylet» köz­gyűlése 9 órakor az ipartestü­let helyiségében. Tiszti estély. Április 6-án a Tisza-szálló nagyter­mében.

Next