Szegedi Híradó, 1891. július-szeptember (33. évfolyam, 178-257. szám)

1891-07-01 / 178. szám

Szerda, 1891. Julius I. SZEGEDI híradó. — A tanév vége. Az idei szorgalmi idő a szegedi iskolákban is mindenfelé véget ért már tegnap. A múzsa-sereg lassacskán szétoszlik a kapuzárás után, jó része a vi­dékre s velük is megfogy a város különben sem nagyon eleven utczáinak népe, egé­sz szeptemberig. Akkor fölfrissült életerővel s pozsgás, napbarnított arczc­al majd csak visszaszállingóznak Szegedre, mely a folyton szaporodó, színes értesítők örvendetes bizonysága szerint, évről-évre mindinkább kifejlik az alföld központjává közoktatás­­ügyi szempontból is. Az értesítők, illetve belőlük az egyes tanintézetek ismertetését szakavatott tollból legközelebb megkezdjük. — Báró Fejérváry leányának esküvője. Burián István szófiai osztrák-magyar főkon­zul — mint Bécsből távirják — ma dél­előtt esküdött örök hűséget az udvari plé­bánia-templomban báró Fejérváry honvé­delmi miniszter leányának. Az esketési szertartást Belopotoczky tábori püspök vé­gezte. Az esküvőn számos előkelőség volt jelen, köztük Szögyény, ő felsége személye körüli miniszter nejével. — Változás a szegedi csendőrségnél. Szászvárosi István szegedi csendőr­­hadnagy Karánsebesre helyeztetett át. He­lyét Szathmáry József csendőrhadnagy foglalja el, ki Temesvárról tegnapelőtt érke­zett Szegedre. — Jegyzőválasztás Szentesen. Szen­tesi levelezőnk sürgönyzi a következőket: Dr. Filó Tihamér, fegyelmileg hivatalvesz­tésre ítélt főjegyző helyére, a Sima-párt teljes legyőzésével, nagy szótöbbséggel dr. M­i­k­e­c­z Ödön fiatal ügyvéd Szentes vá­ros főjegyzőjének megválasztatott. A vá­lasztás városszerte nagy lelkesültséggel fo­gadtatott. — A város a faiparkiállitásért. A szegedi fabutor-kiállítás rendezősége 200 drb kiállítási sorsjegyet küldött a városi ha­tóságnak, elárusítás végett. Magánosok min­­össze 25 darabot vettek meg a sorsjegyek­ből s azért a városi tanács elhatározta, hogy a fennmaradt 175 sorsjegyet megveszi maga a város, ezzel is gyámolítani akarván a kiállítás közhasznú czélját. — Nőiparkiállítás. A szegedi nőipar­­iskola idei munkakiállítását tegnap este zárták be. A három napos tárlatot állan­dóan nagy közönség látogatta s ami leg­­örvendetesebb, a társadalom minden osztá­lyából. Az általános érdeklődés, mely ily szokatlan mérvben nyilvánult az idén az iskola kiállítása iránt, eléggé szóló bizony­ság lehet arra, hogy a közönség minden rétegében osztatlan figyelem kiséri a zsen­­dülő intézet áldásos munkálkodását és hogy ma már minden rangú és rendű szülő meg van győződve annak szükségességéről, az igazi modern nőképzés terén. És ennél di­cséretesebb eredményt a fiatal iskola egy­hamar föl sem mutathatna. A kiállítást kü­lönben még tegnap délután is szép számmal kereste föl a közönség s az igazgatóság csak a közkívánatnak tett eleget akkor, midőn elhatározta, hogy a kiállított tár­gyak szebb darabjait a Julius 5-én megnyíló fai­p­a­r-k­i­á­ll­í­t­á­s­o­n is közszem­lére téteti ki. — Egylet a kasszás nőknek. Abban a világ­ban, ahol az érdekes halvány arezű kasszás­ nők élnek, rendkívüli gondolat fogarazott meg tegnap egy hirtelen szőke kisasszony szép fejében. Nem valami győzelemre számító csábító gondolat ez. Sőt ellenkezőleg. Nem akar vele sem győzni, sem csábítani. Mit akar hát ? Azt, hogyha a ruha, kelme, vendéghaj, ékszer daczára sem lesz többé érdekes az arc, s vissza kell vonulni a kávéház czifra katedrájáról, a visszavonulás útja ne a kór­házba, vagy más szomorú helyre, hanem egy­szerű, de barátságos otthonba vezessen. Egyszó­val az a terve a szegedi kávéházi szép­ségnek, hogy a kasszásnők is alapítsanak orszá­gos egyletet, mely segélyezze elbetege­­■dett, vagy kiöregedett tagjait. Hogy ehhez a legújabb, de egyik legérdekfeszítőbb országos egylet alakításához miképpen fog hozzá a tervező, az még nagy titok. — A zsidóiskola záróvizsgája. A sze­gedi zsidó elemi­ iskola évzáró vizsgái teg­nap végződtek. A három napig tartó vizs­gálatok a lehető legjobb színben tüntetik föl úgy a buzgó tanítókat, mint a növen­dékeket. A vizsgálatokon jelen voltak : Ter­­gina Gyula dr. kir. tanfelügyelő, Kovács Albert iskolaszéki elnök, továbbá a szegedi hitközség iskolaszéki tagjai részéről E­n­g­l Mór dr. iskolaszéki elnök, Magyar Miksa és Szivessy László dr. A leányok vizs­gáján még jelen volt: Polgár Kohen Te­réz a szegedi zsidó nőegylet elnöke. A vizsgálatokat személyesen vezette L­ő­w Immánuel dr. főrabbi az iskola fáradhatat­lan igazgatója. A záró vizsga, mely tegnap délután volt nagy közönség jelenlétében, valóságos kis ünnepélylyé nőtte ki magát. L­ő­w Immánuel dr. főrabbi a csaknem 600 fiú- és leány növendékek előtt felolvasta a jó tanulók neveit s a legjobbakat köny­vekkel tüntette ki. A záró vizsgák után, hagyományos szokás szerint a tantestü­let és az iskolaszéki hatóság tagjai között barátságos összejövetel volt, melyben szá­mos lelkes pohárköszöntő hangzott el. — A munkás izgatások ellen. Egypár soros, de bizonynyal áldásos következményű rendeletet kaptak tegnap a törvényhatósá­gok a belügyminisztériumból. A belügymi­niszter ugyanis ebben a rendeletben tiltja el a hírhedt «Budapesti általános munkás­­betegsegélyző és rokkant pénztár»-t attól, hogy a vidéken jövőre élőhelyek­et alapítson. A Csillag Zsigmond dr. főszóvivősége alatt álló központi egylet így, nagyon hely­esen, meg lesz nehezítve abban hogy a vidéken ezentúl szoczialista bujto­­gatásokat rendezhessen. — Miniszteri vétók. Tegnap két sze­gedi ügyben érkezett meg egyszerre a bel­ügyminiszter vétója. Az egyik az egészség­­ügyi bizottság véleménye alapján, nem en­gedélyezi, hogy T­a­r­n­a­y István és Temesváry József két ú­j gyógy­szertárt nyisson Szegeden. A másik nem hag­yj­a jóvá azt a közgyűlési határozatot, melylyel a város a marstéri kaszár­nya kibővítésére 2500 frtot szavazott meg egy oly alap terhére, mely — a leirat sze­rint — már másra lett elszámolva. Ha a város mégis akar kaszárnyát bővíteni, a miniszter felhívja, hogy a költségekre jelöl­jön ki új alapot. — Halálozás. Tegnap délután temették el Hanuszka Józsefet, a szegedi rendőrség tiszthelyettesét. A fiatalon elhunyt rendőrtiszt a szegedi rendőrség újjászervezésekor lépett a város szolgálatába s míg a betegség erőt nem vett rajta, derék és megbízható rendőrközegnek bizonyult. Temetésén testü­letileg jelent meg a városi rendőrség. — Börtönvizsgálat. Szabados Já­nos h. polgármester elnöklete alatt a köz­­igazgatási bizottság börtönvizsgáló küldött­sége, tegnap délelőtt teljesítette a kerületi börtönben s az ügyészségi fogházban az év­­negyedes vizsgálatot. A börtönvizsgáló bi­zottság tagjai közül K­o­v­á­c­s Albert, Schmidt Imre s dr. Faragó Ödön jelentek meg, kiket a szemlén Hatzinger Sándor, a két­ börtön igazgatója kalauzolt. Ez alkalommal is csak a legnagyobb ren­det s tisztaságot konstatálhatta a vizsgálat, a különben is mintaszerű szegedi börtönben s fogházakban. — A ponyvairodalom áldozata. A ponyvairo­dalom termékei teljesen megzavartak egy Sugár Józsefné szül. Mak­ra Anna nevű kisteleki asz­­szonyt, akit összekötözve tegnap szállitottak a szegedi közkórházba. Le­ánykora óta minden garasos históriát elolvasott ez a szerencsétlen asszony. Lassanként beleörült a csudálatos dol­gok olvasásába s utóbbi időben folyton azzal a gondolattal járt-kelt, hogy ő neki Tündéror­szágban volna helye, de útját állják az ördögök. Jaj volt annak, akit ő ördögnek nézett, mert azt forró vízzel öntötte nyakon. Különben folyton énekel s pajkos tekinteteket vet a férfiakra. Be­tegsége különösen hat év óta fejlődött annyira, hogy minden keresményét históriákra fordította. Ezt az asszonyt talán soha sem gyógyíthatják ki elmebetegségéből. — «Összetartás.» A szegedi tisztvise­lők «Összetartás» czimű önsegélyző-szövet­kezete, alapszabályainak megváltoztatása tárgyában, ma délután 6 órakor a Báló-féle kerthelyiségben gyűlést tart, mely alkalom­mal igen lényeges reformokról le­sz szó. Épp ezért kívánatos, hogy a ta­gok minél nagyobb számban jelenjenek meg az értekezleten. — Véres verekedés a tanyán. A szegedi tanyai nép rendszerint csönd­ben, békességben él egymás mellett. De vannak sajnos kivételek is, mikor az aczé­­los búzát termő földet embervér áztatja. Két nap előtt a felsőtanyán kavarta föl a kedélyeket a Bárkányi-féle bérgyilkosság, tegnap pedig az alsótanyán ontottak em­bervért. Alsótanyán Csorván hétfőn éjjel K­o­l­o­n­i­c­s György korcsmájában hajnalig tartó dáridóban tivornyázott néhány legény. Mi okozta az összeütközést ? még nem tudni teljes bizonyossággal. Tény, hogy két legényt, Csányi Jáno­st és öcscsét An­talt, fokossal és doronggal agyba-főbe verték. A testvérpárt számtalan sebekkel elborítva, tegnap délután szállították a szegedi köz­kórházba. Csányi Jánosnak csupa vér és kékes daganat volt arcza, szeme, homloka, szó sem lehetett kihallgatásáról, öcscse is oda volt s Szűcs rendőrségi jegyző előtt csak éppen azoknak neveit tudta megmon­dani, akik őt és bátyját eldorongolták. Az ügyet ma átteszik a fenyitó törvényszék­hez, a tettesek letartóztatása iránt pedig megtették a szükséges intézkedéseket. — Egy heti ragály. A t. főorvos jelentése szerint a múlt héten Szeged belterületén 1 himlőcs, 2 vörheny, l hártyás torokláb, l hagymáz, 1 hökhurut s 23 trachoma, a t­a­n­y­á­­k­o­n I­orbáncz fordult elő. — Zsidóüldözés Oroszországban. Pé­tervárról jelentik, hogy Chersonban zsidó­­ellenes zavargás volt, melyet azonban gyor­san elnyomtak. Ellenben Tambow kormány­zóságban fegyveres katonai beavatkozással kellett megfékezni a néptömeget, mely a zsidók házait le akarta rombolni, minden­felé rabolt és pusztított a zsidók között. A csapatok kényszerültek lőni és harm­incz halott maradt a zavargás színterén. T­örvény­ke­zés. Gyilkosság a felsőtanyán. A felsőta­nyai gyilkosságban beszerzett bűnjelek bor­zalmas képét festik annak a bűnténynek, mely most újabban foglalkoztatja a szegedi kir. törvényszéket. A legfontosabb bűnjel a balta, melylyel Bodó József béres Bárká­­nyiné bujtogatására Bárkányi Mártont két­szer halántékon vágta. Ezt az óriási bal­tát favágásra használták s egy csapással a legerősebb tárgyat is szét lehetne vele zúzni. Bernáth Gyula dr. vizsgáló­bíró teg­nap egész nap a gyilkos és a szeretőjének vallatásával volt elfoglalva. Bodó bevallotta, hogy hetek óta háborgatta a gyilkosság gondolata, sokszor megmarkolta a baltát, míg az asszony folytonos unszolására a cselekvésre eltökélte magát. Az asszony mo­st sem tett határozott vallomást. Mikor végigkísérték a törvényszék folyosóján sírva panaszolta a börtönőröknek,­­ hogy «nem oka semminek, ami történt azért csak Bodó felelhet». A meggyilkolt Bárkányi kilenc­­­éves leányát az egyik rokona vette magá­hoz, míg a szegedi árvaház végleg intézke­dik sorsáról.­ ­

Next