Szegedi Híradó, 1891. július-szeptember (33. évfolyam, 178-257. szám)

1891-07-01 / 178. szám

Végtárgyalások sorrendje. Justiczia marstéri fényes palotájában szin­tén kevesebb zaj és kevesebb élénkség lesz a nyári hónapok alatt. A büntető törvényszék birái részben már ma megkezdik szabadságukat s a tárgyalási teremben most már hetenkét egy­szer vagy kétszer tartanak ítéletet. Julius első felében a következő három bűnügy van kitűzve tárgyalásra : Julius 3. Szilágyi Káplán Mihály gyilkosság és rablás. Julius 9. Bárán Márton és társa csalás. Julius 14. Besenyei Király Imre lopás. T­áviratok. Az országgyűlés elnapolása. Budapest, június 30. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Több s különösen függetlenségi-párti lapban többször fölme­rült az a hir, hogy a király az országgy­ű­­lést föl fogja oszlatni s uj választást rendel, hogy a közigazg. javaslat kérdésében fele­letet vegyen a nemzettől. Úgy ez a hir, mint az, hogy, tekintettel a nagy melegre, a parlament üléseit el fogják napolni, min­den alapot nélkülöz. A hármas egység. Budapest, június 30. (A «Szegedi Hir­­adó» eredeti távirata.) Rómából telegrafál­­tak : Viktor Emmánuel király ma nyíltan ratifikálta a középeurópai (magyar-német­­olasz) béke-szövetséget. A szerződés 1897. végéig tart. A béke biztosítva. Budapest, junius 30. (A «Szegedi Hir­­adó» eredeti távirati.) A «Standard» jelenti: A hármas szövetség bizonyos módositásokkal hat esztendőre megújíttatott. Az ez alkalom­mal létesült megállapodások és illetőleg m­ó­­dosítások felől közelebbit még nem tudni. Az angol kormány a tárgyalásokhoz nem járult hozzá tanácscsal, de nem is kértek tőle. A «Standard» kifejti, hogy Európa közvéleménye jogosan fölteheti azt, hogy a hármas­ szövetség megnyitása erősebb bé­­k­egarancziák alapján történt meg. A hatalmak biztosak lehetnek Anglia rokon­­szenve és helyeslése felöl. Zaj a brüsszeli szenátusban. Budapest, jún­is 30. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Brüsszeli távirat sze­rint, ott a Tisztelt Házban ma annyira tisz­­teségtelenül viselte magát a karzat, hogy a belügyminiszterre valósággal a c­s­e­f n­e­­vek áradatját zúdította. A szená­tus elnöke erre fegyveres erővel ürítette ki a karzatot. Botrány az olasz parlamentben. Budapest, június 30. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Római sürgöny sze­rint az olasz képviselőház tegnapi ülése oly botrányos lefolyást vett, melyhez fogható még az olasz kamarában nem volt. C­a v ál­la­­­t­­ kijelentette, hogy a szélsőbaloldal egy arasznyit n­em fog eltávolodni elfoglalt álláspontjától s kéri Brint, vonja vi­ssza in­­terpelláczióját. (Elénk tetszés a szélsőbalig.) Elnök kijelenti, hogy Cavallotti kö­vetelése méltánytalan. A kamara megkér­­deztetett, hogy Erin megteheti-e interpel­­láczióját s a kamara igen­lő választ adott. C a v a 11 o t i: Mindnyájan a hazára gondolunk, én csak jogaimat védem. Elnök: Miért mondott ön le inter­­pellácziójáról ? Cavallotti: Mert nem vagyok Paprika Janosi, a kérdés mindig az marad, hogy ragaszkodik-e Erin az interpelláczió­­hoz ? Igen, vagy' nem ? S ha ragaszkodik, akkor jogainknál fogva­­ védekezni fogunk. 1 m b r i á n i: Igen, védekezni fogunk. Talán eunuchoknak tartanak bennünket ? Erin erre fölemelkedik s kijelenti, hogy interpelláczióját nem vonja vissza. Im­b­r­i­a­n­i: Mit mond ? Cavallotti: Erin beszélni akar. I­m­b­r­i­a­n­i: Ő akar beszélni, a sv­á­j­­c­z­i admirális ? (Czélzás arra, hogy Erin már háromszor volt tengerészetügyi minisz­ter, pedig nem is tengerész.) Erin: Gyalázzon a­hogy tetszik, megmaradok elhatározásom mellett ; nyu­godtan várom a miniszter nyilatkozatait. (Tetszés a kamara minden padjain.) P­a­n­t­a­n­o (torkaszakadtából): Lazza­­ronik, söpredék, komédiások. P­r­a­m­p­o­­­i­n­i: Föld 11 ülőhelyére, karjait kiterjeszti s igy kiált: A haza java ilyen álszenteskedő gaznépre van bízva. Osztrák lakájok vagytok ! Elő a feketesárga kokárdákkal!» Az egész ház vulkanikus forrongásban van, csak Fortis áll mozdulatlanul, keresztbe font karokkal és nevet. A nagy zűrzavarból, az emberi és állatias hangok vegyülékéből Rudini szava hangzik ki. A következőket mondja: «Biztosíthatom az országot és a kép­viselőházat» . . . (Fölkiáltások a szélső­balon : Ki vele ! Hallgasson! Travara la bumbum !) Rudini nem engedi magát meg­­zavartatni, hanem folytatja beszédét. «Önök kiabálhatnak, de az ország nincs önökkel. Biztosíthatom az országot és képviselő­házat, hogy e kormány ragaszkodik ahhoz a békepolitikához, amelyet Olaszország ed­dig követett. Ezért hűségesen ragaszkodunk a két közép-európai nagyhatalommal való szövetségünkhöz. Olaszország és Európa, ismétlem, bizonyosak lehetnek abban, hogy szövetségünk és ezzel együtt a béke fenn­­tartatik. (A képviselőház minden tagja föl­emelkedik és perczekig tartó tetszészaj s éljenzés hangzik föl.) A szélsőpárt padjairól zajló tömeg zú­dul alá, összeverődik a miniszteri pad előtt és Rudinit goromba invektivákkal halmozza el. De Martino: Szánalomból és a haza iránti szeretetből nem fogok közelebb­ről foglalkozni Cavaliotti úr és társainak kölyökszerű magaviseletével. Cavallotti: (E szókra előrohan és így kiált.) Te csőcselék! Te fogsz minket megsérteni. Keresztül ugrik az asz­talon. Rá akar rohani Martinóra, de szem­közt találja magával De Mario képviselőt, akit vak dühében arczul üt. Mario mellen ragadja és ledobja a lépcsőn. C a- V­a 11 o t­t­i barátai előre nyomulnak. A szegény jóságos Coppinit és az üreg Pavonezellit résztvevő barátaik hordták ki a tolongásból, annyira össze-vissza voltak verve, hogy azonnal ápolás alá kellett őket venni. De Marionak hatalmas daganat volt a homlokán, Cavalottinak az orra véres; az első vér, mely a hármas szövetségért folyt. Mikor egy óra múlva az izgatottság megszűnt s a kedélyek lecsillapodtak, az elnök újból megkezdte az ülést. Cavalletta és Boria az engesztelés érdekében megha­tóban szólaltak fel és kérték, hogy emlé­kezzenek a hazára, amelynek szüksége van a jobb és balpárt kibékülésére. Biancheri angyai áldást mondott, a kamara tapsolt és őszig elhalasztotta üléseit. Egy katona kitüntetése- Budapest, június 30. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Londonból érkezett sürgöny szerint Viktória királynő H­o­s­­k­i­n­t, aki Fiuméban királyunknak bemu­tatta az angol hajórajt, tengernag­gyá léptette elő. Ez előléptetésnek mindenütt politikai jelleget tulajdonítanak. A horvátországi ügyvédi rendtartás reformja. Budapest, június 30. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Zágrábból távírják, hogy a bán az ügyvédi új bízottig egy küldöttségét fogadta, amely átnyújtotta a bánnak az uj ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatot. A bán megígérte, hogy ezt a javaslatot a tartománygyűlés jövő őszi ülésein fogják tárgyalás alá venni. SZEGEDI híradó. Szerda, 1891. julius 1. Közgazdaság. A budapesti gabonatőzsdéről. — Junius 30. — Effektiv búzát ma mérsékelten, de sürgősen kínáltak, a malmok tartózkodó állást foglaltak el s igy ezen irányzat lanyha maradt. Eladatott 10,000 méter mázsa. Ké­sz búza 20 krral olcsóbb. Határidő üzre!. De. TD2S(lín : K.sti l­.r.socu Búza őszre : 8.89—8.91 Tengeri jul.—aug.-ra 5.79-5.81 Uj tengeri 1892. máj—jun.-ra 5.38-5.40 Zab őszre 5-53—5-55 Kap.-repeze au­g.—szept.: 15.90—15.95 A budapesti ít­eménytőzsd­éről. Terményekben a z.siradekaru lanyha és üzlettelen maradt. A budapesti értéktőzsdéről. Az értéktőzsde ma kedvetlen hangu­latban folyt le. A forgalom ma a legszű­kebb határok közt mozgott. Délutáni zárlat Kőbányai sertés-keresk. csarnok jelentése. — junius 30. sertés/éjszá/?7. Jun. 26-án volt készlet 139,378 darab, jun. 29-én fölhajtatott 4290 drb, elszállittatott 2714 drb, jun. 30-án maradt ké­szletben 140,954 drb sertés. Vonat beszüntetés.­­Az arad-csanádi vasutak igazgatósága a Szegedről Aradig közlekedő s innen Szegedről d. u. 5 órakor induló gyorsvonato­t, értesülésünk szerint, július 1-től kezdve be fogja szün­tetni. Ilykép Szegedről a pitymalatkor in­duló vonattól eltekintve, Aradra csakis a d. u. 2 órakor induló személyvonaton lehet elkoczogni, ami pedig, így nyáron, hat órai önkénytelen gőzfürdőt jelent. Román-északnémet kötelék. A szab­­osztrák-magyar államvasút-társaság, egyút­tal a többi részes vasút-igazgatóságok ne­vében is tudatja, miszerint f. évi augusztus 1-én a román-északnémet köteléki díjsza­bás II. rész I. füzetéhez a VIII., 2. füze­téhez a VIII., 3. füzetéhez a IX. és 4. fü­zetéhez a IV. pótlék lép érvénybe. Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. 1. Osztr.-magy. vasúti kötelék. 2. Helyi forgalom. A szab. osztrák-magyar államvasut-társaság Te­mesvár állomásától délre fekvő állomásairól származó 1. oszt. és 2. külön díjszabásba tartozó faküldeményekre (tűzifa kivételével), melyek Temesvár-Józsefváros állomás pályaudvarában való beraktározásuk napjától számítandó 6 hónap alatt Budapestre és osztrák állomásokra továb­­buttaznak,amennyiben az eredeti feladási állomás­tól a rendeltetési állomásig közvetlen díjtételek fönnállanak, a szállítási díjnak a tényleges súly. 105.60 295.50—295.25 105.28—106.25 Búza jun.—jul.: —.— Búza őszre : 8.97 Tengeri jun.—jul. : 5.82 • jul.—aug.: 5-95 Zab tavaszra: 5-38 Zab őszre : 5.52 Repeze : 16.— 4% ar. jár. Osztr. m. államv. Déli vasút Ü életirányzat: könnyű áru keresett. Magyar, urasági,öreg, nehéz, 42.—írttól 43.50 írtig. » közép —.— •» —.— » hatal, nehéz 45.— Js» 45.50 J» » » közép 46.—» 47.—» * könnyű 47.—» 48.—» . közönséges(^szedett) nehéz 42.—» 43.—» —* közép 45.— 46.—» • khinxu 47.—» 47.50 vSuerbiai nehéz _ .—» 46.—» * közép 46.-46.50­­kerinyu» 47—»

Next