Szegedi Híradó, 1922. július-december (65. évfolyam, 148-289. szám)

1922-07-01 / 148. szám

1822. Julius I. Szombat. \ Szeged, LXV. évfolyam. 148. sz. Előfizetési árak helyben: Bgésx évre; 640 korona. Negyed évre: 170 korona. «1 ' ■ 320 „ Egy hóra: 60 POUTlKAi NAPlUP Előfizetési árak vidékre: Egész évre: 800 korona. Negyed évre: 200 korona Egy hóra : Fél 400 70 Szerkesztőség ; TIb* Lajoa-körüt 71. Tetetonszanr 102. Egyes szám ára 3 korona. Kiadóhivatal: Tisza Lajos-körut 71. Teletonszám 102 A szegedi egyetemi ünnepségek Horthy Miklós kormónytó Szegeden A száműzött kolozsvári egyetem 50 éves jubileumára és katonai csa­patszemlére jött Szegedre csütörtö­kön Horthy Miklós kormányzó, de látogatását a város felejthetetlen ün­nepivé avatta az a szokatlanul me­leg és bensőséges ünneplés, amely­ben Szeged város közönsége ré­szesítette a Nagyurat. A kormányzó fogadtatása Péter és Pál napjának gyönyörű veröfényes nyári reggelén már hét óra tájban szokatlanul élénk képet mutat a nagyállomás zászlókkal, délszaki növényekkel és szőnyegek­kel gyönyörűen feldiszitett perronja. Rövid időközökben egymásután érkeznek meg a diszmagyarba öl­tözött városi notabilitások, küldött­ségek, majd a katonai és rendőri hatóságok fejei, az egyházak papjai. Délceg katonai diszszázad sorakozik fel, izgatott vasutasok futkosnak fel s alá, utolsó simításokat tesznek a kormányzófogadtatás külső dí­szein. Fél nyolc óra előtt pár perccel az izgalom tetőfokára hág. A küldött­ségek felsorakoznak. A várakozás izgalmaitól kipirult arcokról gyön­gyöket csat ki a júniusi meleg nap. Egy perc múlva fél nyolc és a kő­vetkező percben szinte nesztelenül, méltóságteljesen, a megjelentek lel­kes éljenzése közben a pályaudvar harmadik vágányára befut a Torán, a kormányzó különvonata. Katonai parancsszavak röpködnek a levegő­ben. A diszszázad „vigyázz“-ba áll, a katoi.azenekar rázendít, a Himnusz felségesen szép akkordjaira, a kala pok le' erűinek a fejekről. A kor mányzr küiőnvonatáról egymásután ugrálni k le a kormányzóság embe- berei, eslöi szépségű ruhába öltö­zött te török, vezérkari tisztek, kis­vártatva pedig fiatalos mozgékony­sággal, mosolyogva kilép a kor­mányzó és egyenesen a diszszázad elé megy. Előzőleg meghallgatja a honvéd főparancsnok, a körletpa­rancsnok jelentéseit, majd pedig tisztelegve ellépdel a katonaság sor­fala előtt és Aigner Károly főispán előtt áll meg: A főispán nehány rövid mondat­ból összeszőlt szép beszédben üd­vözli a város közönsége nevében a kormányzót, aki az üdvözlést kere­setlen és közvetlen szavakkal kö­szöni n eg, öröméi fejezte ki afelett, hogy i; néf Szegedre, — vagy az ö szavaival élve — haza jöhetett. ' Háromszoros „éljen“ fogadja a kormányzó szavaif, aki ezután egy másután kezet fog az üdvözlésére megjelent notabilitásokkal és kísé­retének élén megindul az Indóház- térre, hol a felsorakozott polgárság ezreinek éljenzése fogadja. Az állomásról a kormányzó és ki sérete a lóversenytérre hajtatott, ahol díszszemle volt, majd pedig a csapatok szivel- lelket gyönyörködtető diszmenetben vonullak el a lovon ülő kormányzó előtt. A szemle után a kormányzó és szükebb kísérete visszahajfatott a pályaudvaron veszteglő különvo- natra, ahonnan azután az egyetemi jubileumi ünnepség bevezetőjéül a rókusi templomban tartott hálaadó szent misére vonul­tak. A misére érkező kormányzót a templomot zsúfolásig megtöltő kö­zönség és az egyetemi jubileumra ideérkezett előkelőségek, közöttük József kir. herceg és József Ferencz kir. herceg várták. A szent mise után, amelyet fényes papi segédlet­tel Várhelyi József pápai prelátus celebrált, a kormányzó és József királyi herceg> valamint az egyetem és a város képviselői ismét kocsikba ültek és ezrek és ezrek lelkes ken- dölobogtató sorfala közölt az egye­tem központi épületébe hajtattak. Az egyetem aoléjéban folytatódott most a jubileumi ün­nepség, az aulát zsúfolásig meg­töltő díszes közönség jelenlétében. A terembe lépő kormányzónak, majd József királyi hercegnek hangos és mégis méltóságteljes lelkes ünnepel- tetésbcn van részük és az ováció csak akkor szűnik meg, amikor a kormányzó elfoglalván a részére ké­szített helyet, Menyhárt Gáspár rek­tor a nemzeti Hiszekegy elimádko- zása után a nagyur engedélyét kéri a jubiláris díszközgyűlés megtartá Sára. A kormányzó a kérésre azonnal válaszol és válaszában annak a re ményének ad kifejezést, hogy az egyetem Szegeden is épp oly buz­galommal fogja fontos kulturmisz- szióját teljesíteni, mint közel ötven esztendőn át Kolozsvárt. Menyhárt rektor a kormányzó en- gedelmével ezután megnyitja a köz­gyűlést. Megnyitójában visszapillan­tást vet az egyetem dicső múltjára, amely arra jogosít, hogy fokozott bizalommal tekintsünk a jövő elé. A rektor után Tóth Károly jogkari dé­kán emelkedik szólásra, de a szokással szemben nem tudományos előadást tar­tott, hanem ismertette a kolozsvári egye­temnek a románokkal vívott élet-haíá 1 harcát. Kovács Gábor az egyetemi ifjúság fo­gadalmát tolmácsolta, majd pedig a kül­döttségek szónokai üdvözölték a jubiláns egyetemet. Az üdvözlések után a kcrmányzó gyfirfijével való doktorráavatások következnek. A lélekemelő aktus során ifjú Kö- vesdy-Boér Eleket, Diószeghy Istvánt és ifjú Dudits Endrét avatják föl a kormányzói vasgyürüvel. A sub aus- piciis gubernatoris avatást a dlsidobtorl avatások követlék. Először József királyi her cégét avatták diszdokíorrá. József főherceg gyönyörű szép beszéddel köszönte meg a kitüntetést. Beszé­det néha ptercekre féibeszakilotta a taps és a lelkes ünneplés csak akkor ért véget, amikor Bethlen István gróf miniszterelnök és Somogyi Szilveszter polgármester avatásához kezdtek hozzá. Bethlen és bomogyi felavatása után felavatták még Doh- nányi Ernőt, Tóth Lajost és Schelfer Aladárt. A diszdoktori avatások után Menyhárt rektor még néhány bejelentést tesz és a közgyűlés a Himnusz hangjaival véget ér. A kormányzó és a kísérete a Tiszába hajtatott, ahol flnnepl ebéd volt a vendégek tiszteletére. A banketten Menyhárt Gáspár rektor mondott lelkes felkcszöntőt a kormányzóra, akit a meg­jelentek percekig ünnepeltek. Az ebéd után a kormányzó a törvényszék épüle­tében berendezett lakosztályához ment át, onnan pedig a DEMKE-palotában levő egyetemi internátas ünnepélyes megnyitására vonult. A Horthy- intefnálus felavatása után a kormányzó, valamint József királyi herceg megnéz­ték a katonai sportverseny több számát és mind a ketten meg­elégedésüknek adtak kifejezést a látottak felett. A kormányzónak lát­hatólag a gyalogos szakaszok győ nyörü szabad- és fegyvergyakorlatai tetszettek legjobban. A katonai sport­pályáról a regatta verseny színhelyére vonult a kormányzó és kísérete, valamint József és József Ferenc királyi hercegek is. Úgy a kormányzó, mint a királyi hercegek a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak Szeged evezős sport­jának fejlődéséről. A versenyről a színházba hajtattak a magas vende­gek, ahol finnepl hangverseny volt. A hangverseny 8 órakor kezdődött, de már jóval 8 óra előtt zsúfolásig meg­telt a nézőtér előkelő közőhséggel. Horthy kormányzó a középső díszpáholyban, József főherceg fiával az elsőemeleti 1-es páholyban és a budapesti és vidéki ven­dégek tömege élénkítették a helybeli no­tabilitások seregét. Amikor a kormányzó megjelent páho­lyában, szétnyílt a színpadi függöny, ahol már elhelyezkedve ült a Szegedi Filharmo­nikus Egyesület 50 tagú zenekara és meg­szólalt Erkel Ferenc hatalmas és ünnepé­lyes Hunyady László nyitánya, amit remekbe foglalt grandiózus színekkel adott elő a kiváló zenekari együttes. Azután Palágyi Lajos hazafias költe­ményt szavalt el nemes páthosszal, mire a zenekar előtt megjelentek a Szegedi Da­lárda kiváló énekesei és újra megszólal­tatták Fichtner—Petőfi „Szeptember végén'' vegyeskarát, amelyben a tenor-szólamot Fodor László énekelte tiszta, csengő han­gon. Az a viharos ováció, amivel a diri­gáló szerzőt a függöny elé szólitofták. bizonysága a zeneileg rendkívül értékes mü hatásának. Ezután Szentmihályi Tibor, a budapesti Operaház fiatal lenoristája lépett a színre, aki Baranyi János zopgora- müvész kíséretével Bizet: Carmen virág- áriáját énekelte. Nagy kár, hogy a műsor harmóniáját francia szerző dalával meg­zavarta. Sokkal stílusosabb lett volna akár egy székely dal, vagy akármilyen magyar szerző dala. Az ének elhangzása után a hangverseny fénypontja Dohnányi Ernő dr, a mai napon diszdoktorrá avatott leg­nagyobb élő zongoraművész és zenész száma következett, aki saját régi szerze­ményét, két rapszódiát adott elő doktori disszertációként. A közönség tomboló taps­viharral tüntetett, a Szegedi Filharmonikus Egyesület vezetősége pedig hatalmas ba­bérkoszorúval tisztelte meg a magyar zenészvilág ünnepelt legnagyobbjét. Végül , Dohnányi Ernő Hiszekegyre irt zenei köl- * teményél adták elő: a tenór-szólamot Szentmihályi operaénekes, a kórust a Sze­gedi Dalárda énekelte, a zongoránál az illusztris szerző űU, aki ez énekkart is vezényelte. A színházi hangversenyt díszvacsora követte a Kassban, amelyet a város adott a vendégek tiszteletére. A va­csora során Somogyi polgármester köszöntötte a város polgársága ne­vében a kormányzót, aki a vacsora után kíséretével együtt kihajtatott az állomásra. Elutazott a kormányzó Az állomásra érkező kormányzót ugyanolyan katonai pompával fogad­ták, mint reggel. A különböző jelen­tések meghallgatása után a kormány­zó először Aigner főispántól búcsú­zott el szívélyes szavakkal, majd pedig Somogyi polgármestertől. — Mindig Jól éreztem magamat Szegeden, — mondotta bucsuzás közben a polgármesternek —, de ma különösen szép emlékekkel tá­vozom. Ezután Menyhárt rektor kezét szorította meg. — Kedves rektor uram — mon­Használt íshoiahiinpehBt magas áron vesz Endrényi könyv- kereskedése, Keiemen-u. 7. sz.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents