Szegedi Napló, 1890. november (13. évfolyam, 300-328. szám)
1890-11-01 / 300. szám
Szeged, szombat. guegedt Mapio. November 1, líiSO. 300 sa. magától elesik anélkül, hogy fölösleges és káros korlátozás érné a kereskedelmi és ipari forgalmat, melyet a hitel, tehát a részletfizetések kizárása föl sem számítható mérvékben csökkentené. És megnyugtató az is, amit a kereskedelmi miniszter egyúttal kijelentett, hogy ebben a nagy fontosságú kérdésben előterjesztéseit csak a kereskedelmi és iparkamarák s általában az szakkörök meghallgatásával fogja megtenni. Gyakorlati kérdésekben ez az egyetlen módja annak, hogy az alkotandó törvény valósággal megfeleljen a közönség érdekének, mely ez esetben is összevág a kereskedőkis iparosok érdekeivel. Hiszen a szédelgők akár mint üzletemberek, akár mint közvetítők és úgy ártanak a közönségnek, mint a becsületes konkurrencziának, mely lelkiismeretesebb, semhogy a szédelgést meg nevetné és épen azért, a mai viszonyok között mindig kárban és hátrányban marad a piszkos és lelkiismeretlen verseny ellen. Uj egyetemi tanár. A király dr. Wlassics Gyula főügyészi helyettest a budapesti tudományegyetemen a büntető jog és büntető eljárás nyilvános rendes tanárává nevezte ki. A hivatalos lapból. A király zalabéri Horváth János csász. és kir. altábornagynak a titkos tanácsosi czimet pákosi Paxy Károly altábornagynak, honvédkerületi parancsnoknak a Lipót-rend lovagkeresztjét, Kovács Kálmán II. oszt. honvéd főhadbiztosnak a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta sok évi és buzgó szolgálatuk elismeréséül. Kereskedelmi és iparkamara. Költségvetés és ügyrend. — okt. 31. A szegedi kereskedelmi és iparkamarát elnöke , Li 11n Károly november 9 én, vasárnap d. e. 9 órára hívta össze közös ülésre, ezúttal még a városi széképület termébe, elé, ahol halott volt. Náluk is szokásban voltak a sirató asszonyok, úgy látszik tőlük származott át hozzánk is e szokás, mely még napjainkban is számos vidéken él. Rómában a holttestek égetése már a város építtetésének idejében szokásban volt, csak a hét hónapon aluli gyermekeket temették el. A megégetés utáni eltemettetésnél a pap a jelenlevőket háromszor vízzel hintette meg. A sírhalmokra köveket állítottak, melyekre rendszerint S. T. T. L. (Sit tibi terra levis, legyen neked könnyű a föld) betűk vésettek. De más jelmondatokat is véstek a sírkövekre és sirhantokat virágkoszorúkkal ékesítették föl. A temetők az utak mellett voltak, hogy az utasok elolvassák a föliratokat. A temetés után megmosakodtak és halotti tort ültek, játékokkal. A zsidók nem kevésbbé nevezetes gyászt ültek szeretteiknek elhunytakor. Megszaggatták ruháikat és pedig, ha szüleik haltak meg, jobb ral, ha rokonaik, balról, tenyérnyi hosszúságra. Temetésről visszatértekben három marék füvet szakasztottak s hátuk mögé visszadobták az újból való kihajtás, vagyis a föltámadás jelképéül. A mohamedánoknál a Korán intézkedett, hogy tizenkét órán túl el kell , ,amelyet e czélra Pálfy Ferencz polgármester a legnagyobb készséggel átengedett. A kamarának e közös ülése fogja letárgyalni az első, 1891-ik évre szóló költségvetést és az ügyrendet. Az ügyrend tervezetéből, mely tizenkét fejezetre és 51 szakaszra oszlik, érdekesnek tartjuk közölni a következőket: 1. §. Az 1868. évi VI. t.-cz. 4. §-ában foglalt fölhatalmazás alapján a magy. kir. kereskedelmi miniszter 1/1890. számú rendeletével alkotott szegedi kereskedelmi és iparkamara hatásköre kiterjed Csongrád és Bács Bodroghvármegyékre és Szeged, H.-M.Vásárhely, Szabadka, Zombor, Újvidék, Baja szab- kir. városokra. 2. §. A kamara ügykörét az 1868. évi VI. t.-cz. 3. §-a határozza meg. 3. §. A kamara 32 beltagból és 32 kültagból áll, kiknek megválasztásáról az 1868. évi VI. t.-cz. intézkedik. 4. §. Levelező tagokat lakhelyre és foglalkozásra való tekintet nélkül, egy tag ajánlatára a kamara közös ülésben választ. A választás a kamarai tagok mandátumának lejártáig szól. Levelező tagok megválasztásához a teljes ülés jelenlevő tagjainak kétharmad többsége kivántatik. Az 5—14 §-ok a kamara működéséről s a tagok jogairól és kötelességeiről szólanak. 15. §. A kamara hivatalos nyelve a magyar. Levelezésében a kamara ott, ahol szüksége mutatkozik, más nyelvet is használhat. Az ülések tárgyalási nyelve a magyar. Az elnök és az előadók magyar nyelven teszik meg előterjesztéseiket, de a magyarul nem tudó tagok más nyelven is szólhatnak és tehetnek indítványokat. Az írott vagy nyomtatott jegyzőkönyvek, évi jelentések és statisztikai kimutatások magyarul szerkesztetnek. 16. §. A kamara közegei a következők : a) A közös ülés. b) A kereskedelmi és iparos osztály. c) Az elnök és két alelnök. d) A titkár és az iroda. e) A pénztárnok. f) A szakbizottságok. 17. §. A kamara működésének súlypontja a közös ülésekre esik, melyekben ügyeit érdemlegesen elintézi. Érvényes határozat hozatalára legalább tizenkét tag jelenléte szükségeslottakat takarítani. A holttestet vízzel megmossák és fehér gyolcsba takarva, valami fakme (jázmin) bokorba temetik. Ha férfiú volt, fej fájára turbánt, ha nő volt, asszonyi ékességeket helyeznek és iden írják : „A Had legyen kegyelmes neki!“ Az irokézeknél a házbeliek fájdalmas jajgatással adták tudtára a szomszédoknak, hogy halott van a háznál. Egy hétig volt a halott a föld fölött, azután eltemették és egy éven át hetenkint azon a napon, melyen a szeretett családtagot elvesztették, keserves jajgatásokat vittek végbe, de itt is csak a nőkre tartozott a sírás és jajgatás kötelezettsége. Chinában szintén kiváló gondot fordítanak az elhunytakra; agyag alakokat temetnek el velük, hogy ezek szolgálják őket a túlvilágon, s egyszersmind drágaságait is vele temetik el, nehogy ott szükséget szenvedjenek valamiben. Dákoméban is ez a szokás, csakhogy itt nem agyag, hanem élőalakokat, rabszolgákat temetnek el a halottakkal. Ha király hal meg, nyolcz minisztere és több száz neje közül sorsolás utján 24-et szintén vele temetnek el. Az ókori Mexikóban szintén a királylyal együtt a miniszt....it is eltemették, hogy a másvilágon tovatanácskozhassa- 18. §. Rendes közös ülés legalább havonkint egyszer tartatik. 19. §. A közös ülésekre a bel- és kültagok és a levelező tagok meghívandók. A tagoknak szóló meghívók öt nappal az ülés előtt küldendők szét. A meghívókon közlendő a napirendre tűzött tárgyak teljes sorozata. A 20. és 21. szakaszok rendkívüli közös ülés tartásáról szólanak. 22. §. A közös ülés hatásköre. a) A kamara hatásköréhez tartozó öszszes ügyek fölött való tanácskozás és határozathozatal. b) Elnök és pénztárnok választása az ötéves cziklusokra és időközben beálló üresedéskor, szakbizottságok évenkénti megválasztása. c) A kamarai titkárnak és hivatalnoki személyzetnek választása s javadalmazásuk megállapítása. d) A költségvetés megállapítása és a kereskedelmi miniszter jóváhagyása után annak keretében a kamara jövedelmei fölött való rendelkezés. e) Fegyelmi hatóság a kamara tisztviselői fölött, amelynek gyakorlására nézve a külön alkotandó fegyelmi szabályzat lesz irányadó. 23. §. A közös ülések rendszerint nyilvánosak. Személyes vagy belügyek tárgyalásánál a közös ülés elzárható a nyilvánosság elöl és csupán a tagok és hivatalnok-előadók jelenlétére szorítható. A 24. §. a közös ülés tárgyalási rendjét részletezi a 32 ig terjedő szakaszok az ülések egész menetét kimerítik, a 33. és 34-ik szakaszok pedig az osztályok működéséről szólanak. 35. §. A kereskedelmi- és iparkamara élén az elnök és a két alelnök állanak. 36. §. Az elnök jogköre a következő : a) képviseli a kamarát hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben. b) Összehívja a közös üléseket és azokon elnököl. Szavazási joggal résztvehet a kamara kebelében tartott összes osztály- és bizottsági üléseken. c) Helybenhagyja a közös ülés tanácskozási rendjét. d) Átveszi a kamarához intézett beadványokat és határoz azoknak elintézési módja, illetőleg kiosztása vagy az osztályokhoz való utasításáról. A város általános gyászt öltött, olyan összekormolták atközben tart nak,formán, hogy a lakosok czukat és e gyászszertartás csaptak. A lithvánoknál temetés után összegyűltek a rokonok a pappal együtt és az elhunyt házánál, ezt és a régebben elhalt rokonokat is meghivatott csaptak, s miután a pap ezeknek lelkeit illendőkép sorba megkínálta, minden fogással és egy pohár pálinkával azt mondta nekik : „Ettetek, ittatok kedves lelkek, most már szépen elmehettek, s ekkor ők kezdték a tort és recerunt magnum áldomást. A kereszténység terjedésével sokféle változás esett a temetkezésen és a „föltámadunk“ jelszó szentté avatta a halottak iránti kegyeletnek igaz érzetét. A megégetés helyett csakhamar a temetés jött szokásba és már Theodosus idejében illatos szerekkel mosták meg, vagy mézzel kenték be a halottakat, úgy temették el őket a katakombákba vagy a czédrusfákkal díszelgő temetőhelyekre. A későbbi időben mind díszesebbekké váltak a temetkezési helyek s mióta a Megváltó sírjából a szeretet fénye a föld kerekségére szétáradt, a mély tisztelet és kegyelet őrködik szeretteink és mindannyiunknak örök nyugalmi helyei fölött.