Szegedi Napló, 1890. november (13. évfolyam, 300-328. szám)

1890-11-01 / 300. szám

300. sz Szeged, szombat. IK.Kedt Napló. November 1. 1890. e) Ellenőrzi a titkár által érvényesi­­tendő közös ülési határozatok végrehajtását. f) Gondoskodik az ügyrend megtartásá­ról és arról, hogy a kamara határozatai, va­lamint a kamara területén belől a kereske­delmi miniszter ide vonatkozó rendeletei végrehajtassanak. g) Megállapítja a titkárral együtt azon ügyek elintézési módját, melyek elvi dön­téstől nem függnek és a közös ülés határo­zata nélkül, utólagos bejelentés kötelezett­sége mellett az elnök által elvégezhetők. h) Alkalmazza és elbocsájtja a dijno­­kokat és a szolgát. 37. §. Az alelnökök képviselik osz­tályukat mindazon ügyekben, melyek elin­tézésére az osztály illetékes. Hatáskörük ezenkívül a következő: a) Összehívják az osztályüléseket és azokon elnökölnek. b) Megállapítják az osztály­ülések napi­rendjét, melybe a kamarai elnökség által az osztályhoz áttett ügyek mindenesetre fel­­veendők. c) Gondoskodnak arról, hogy az osztá­lyukhoz utasított ügyek a kamara irodája által előkészíttessenek vagy az ülést meg­előzőleg az osztály valamelyik tagjának je­lentéstételre kiadassanak. d) Az elnök akadályoztatása esetén ha­vonként váltakozó sorrendben látják el an­nak teendőit. E helyettesítés idejére az illető alelnök a kamara elnökének teljes hatás­körével bir. 38. §. A kamara irodája áll: a) Egy titkárból. b) Egy másodtitkárból. c) Egy írnokból. d) Egy irodaszolgából. 39. §. A titkár főnöke a kamara irodá­jának, rendelkezik a személyzettel ,és fele­lős a vezetése alatt álló iroda működéséről az elnöknek és a közös ülésnek. A titkár hatásköre a követ­kező: a) Közös üléseken rendszerint minden ügynek előadója, kivéve a kamarai illeté­kek ügyét és azon eseteket, mikor a közös ülés különös szakismeretet igénylő kérdések­ben mást biz meg az előadással. b) Rendes jegyzője a közös üléseknek és szerkeszti a jegyzőkönyvet. c) Előadója és jegyzője az osztályülé­seknek. Az elnök és két alelnök jogköréhez tartozik azonban, hogy az osztályok vagy azok egyikének előadói és jegyzői tisztét A 19-ik század temetői a kultúra és művészet nagyfokú haladottságáról tanús­kodnak, 3 Florenz, Róma, Pisa, Genua, Milánó, Páris, London, New-York, München, Bécs, stb. városok temetői bámulatra ragad­ják az embert és a holtak iránti kegyelet­nek mély érzetéről tesznek bizonyságot. A Medicziek híres temetkezési helye túl tesz az ó­kor piramisain és mauzóleu­main, mert hisz a hallhatatlan Michel­ An­­gelónak remekeit őrzi az a késő utódok csodálatának. Európa nagy városaiban kiváló gond van a temetők jó karban tartására és szépíté­sére fordítva, s elég sajnos azonban, hogy nálunk még sok helyen nagyon is el van­nak hanyagolva, pedig bizon­yizony nem sokba kerülne, hogy a megemlékezés nap­ján a temetőknek egy virágtalan sírdombja se legyen ! Ne engedjük elenyészni szíveinkből a halottak iránti kegyeletet, ültessük be illa­tos virággal az örök nyugalom csendes bi­rodalmát, hogy ne legyen annak tekintete sivár és kietlen, hogy míg egyrészről bár arra emlékeztessen, hogy minden múlandó a világon, másrészt tegyen bizonyságot, hogy egy nem múlik el soha : a s­z­e­r­e­­t­e­t, míg emberi szív dobban a föld fölött, esetleg egyes bizottsági ülések jegyzőköny­veinek vezetését a másodtitkárra bízzák. d) Végrehajtja a közös ülés határoza­tait és fogalmazza a fontosabb kiadvá­nyokat. e) Szerkeszti a statisztikai és évi jelen­téseket, az irodai személyzet igénybevétele mellett. f) A törvény értelmében ellenjegyez minden hivatalos okmányt. g) Legjobb belátása szerint kiosztja a munkát az iroda személyzetének. h) Gondoskodik az áruvédjegyek és minták lajstromozásáról. i) Őre a könyvtárnak és annak leltá­rozásáról gondoskodik. 40. §. A másod­titkár hatás­köre: a) Támogatja a titkárt minden, a fo­galmazási szakba vágó munkában és a sta­tisztikai adatok beszerzésében és feldolgo­zásában. b) Megbízatásához képest előadója és jegyzője az osztályoknak vagy azok egyi­­­kének, esetleg jegyzője egyes bizottsá­goknak. c) Kezeli az ellenőrzés szempontjából­­ vezetendő irodai pénztári naplókat.­­ d) Kezeli a kamarai illetékek ügyét és vezeti az azokra vonatkozó könyveket. e) Mint az illetékügyek előadója részt­vesz a kamarai ülésekben. f) Felelősség mellett felügyeletet gya­korol az igtató vezetésére és az irattár ke­zelésére. 41. §. Az Írnok kezeli az igtatót és kezeli az irattárat, a másodtitkár, felügyelete alatt, végzi az összes hivatalos ügyiratok tisztázását és kiadását s általában a reá­­bizott irnoki teendőket. A többi szakaszok a pénztárnok teen­dőit és a szakbizottságok működését körvonalazzák és az ügyvitelre nézve tartalmaznak rendelkezéseket. Kovács János: Újdonságok. Ssieged, október 31. Tájékoztató. Nov. I. Értekezlet az ártézi gőzfürdő ügyében d. e. 10 órakor a városházán. Nov. 2. Az alsóvárosi társalgó-egylet évi ren­des közgyülése d. u. 3 órakor. Nov. 4. A korcsolyázó egylet közgyűlése d. u 2 órakor a kaszinóban. Nov. 18. A helyőrség tisztikarának második estélye a ,Tisza­-szállóban. Jól ír­t CT­T­— Vasúti kép. — Oda. A vaskerekek dühös kattogásába valami új hang vegyült. Mintha a vonat hirtelené­­ben óczeánon úszó gőzössé vált volna és most hullámok paskolnák oldalát: egymásra törő nagy víztömegek zubogása, habbá ka­­varodott hullámok locscsanása hallatszott odakünn. Ketten ültek a kocsiban : egy nő és egy férfi. A nő a férfi ölébe hajtva fejét­­ aludt, a férfi barnára sült, nagy, erős kezeivel gyöngéden fogta a skót plaiddel betakart alakot. Az alvó nő, amint a kocsi berdiván­­ján apró czipős lábait fölhúzta, nagyob­bacska kislánynak látszott, akit a bácsija most visz haza a növeldéből. A nagy fe­kete-zöld plaid alatt egészen elveszett a kis, gyönge teremtés. Az a tekintet, a­mivel a férfi lenézett a kocsi rázkódásától ingó-bingó, szőke főre, nem hagyott fenn kétséget az iránt, hogy ez a lányos kis alak felesége neki. Amióta ott fekszik ez az álmos fecske az ölében, le nem vette szemét róla. Szerelemmel s végtelen szomorúsággal nézte azt az átlát­szóan fehér, finom arczot, azokat a hosszú, rezgő selymes szempillákat, azt a halvány­piros, félig nyitott szájat, mely olyan gyor­san szedi a levegőt . . . Csak akkor vette le a szemét kis fe­lesége arczáról, mikor a kavargó hullámok zúgása, vergődése riasztotta föl mély elme­rüléséből. A­nélkül, hogy megmozdulna, ki­tekintett a kocsi ablakon. Roppant zöld víz­tömeget látott odakünn, a­mely forrt, hab­zott, kavargott, mintha a pokol égett volna alatta. A vonat a Balaton partján robogott. A magyar tengernek ma viharos kedve volt. Minden cseppje lázasan sustorgott. Az őrül­ten kavargó hullámok egész a vonatig köp­ték tajtékjukat. A kocsiablak üvegén víz­­hólyagok támadtak. A férfi ebben a vadul háborgó, zöld vízben nem ismert rá a Balatonra, arra a sze­líd, sima, kék vízre, amelyen a múlt nyáron egy könnyű caolnak siklott végig — egy pár boldog emberrel, a­kik daloltak és egy­másra nevettek. A tó is velük nevetett ; olyan volt, mint egy nagy, mosolygó kék szem, mely visszanevet a derült nyílt égre. A mosolygó nyár odavan ... A Balaton nem nyájas kék többé, hanem mérges zöld, mintha a keserű, vén föld összes epéje bele­fakadt volna. A novemberi égen komor, hi­deg felhők rohannak — olyan őrült gyorsa­sággal, mintha szilaj démonok korbácsolnák őket előre ... A férfi elfordul a bántó látványtól, le­néz ismét a feleségére . . . Oh, a mosolygó nyár odavan itten is ! . . A férfi lelkében, mint valami halálosan bus elégia, megszólal egy fájdalmas hang: „Édes kis hervadó vi­rágom ! Nyíló bimbó voltál, mikor keblemre tűztelek, nekem nyitottál, keblemen virul­tál.. . és k­im, mivé lettél ! Hervadt, mint a rét virága őszszel. Az életem, a lelkem oda adnám, ha mindazt visszaadhatnám, a­mit Nov. 8. A szegedi dalárda dalestélye a Tisza­­sza-szállodában. Nov. 9. D. e. 9 órakor a kereskedelmi és ipar­kamara közös ülése a városi szénépület termében. Nov. 10. A köztrud. kir. rendű­, közgy. d. UI. 4­6. Iv/Ca. Ezen a napon a sírok fölött áll meg a rohanó világ. Az élő jelen a halott múltnak áldozza ezt az egy napot. Azok az emberek, kik a föld színén járnak, lehajolnak azokhoz, akik a föld színe alatt fekszenek. Ez a világnak igazi forgása: a föld színéről a föld színe alá. De — az élők miatt — még ott is meg kell néha fordulni. * Többen vannak a földben, mint a föld fölött, csakhogy azokat a csöndes, hallgató embermilliókat nem vesszük észre. A figyelmünk fölfelé irányul, pedig a közös sors minket is visz minden nap,­­ minden órában, föltartóztathatatlanul lefelé.­­ Láttam egy érczbe öntött költeményt: három koponyát mutatott az a következő aláírással : „Melyik a király, melyik a koldus, melyik a nemes ember ?“ Kegyetlenül szép poézis !­­ Azonban a rideg tudomány, a cranio­­logia ezt a poézist is elfujja. Azt mondja, hogy Memphisz mellett tömérdek ezeréves kopo­nyát lehetett Herodot idejében látni, és megis­­­­merték mindegyiket, hogy melyik volt a per­zsa, melyik az egyiptomi. A perzsának vé­kony a koponyája, mert vastag süveget­­ viselt, az egyiptominak pedig vastag a ko­­bakja, mert hajadon fővel járt.­­ Ennek alapján aztán könnyű meghatá­­­­rozni, hogy a három koponya közül a ki­rályé a legvékonyabb, mert a templomban is a fején van a korona; a koldusé a leg­­­­vastagabb, mert ez a markában hordja a kalapját; a nemes emberé pedig se nem

Next