Szegedi Napló, 1921. november (44. évfolyam, 495-499, 450-494. szám)

1921-11-01 / 495. szám

rült; fia, VII. Ferdinánd javára mondott le. Később megbánta ezt a lépését és Napoleon segítségét kérte. Napoleon azután mindkettő­jüket lemondatta bátyja, József ja­vára. De 1818-ban ma Józsefre is sor került, helyébe ismét VII. Fer­dinánd lépett. Maga Napoleon sem kerülte el sorsát, 1815 ben ő is kénytelen volt lemondani fia javára. Most 1826-ig nem történt lemondás. Ekkor a portugáliai Don Pedro kényszerült leányának, Maria da Glóriának át­adni a trónt, hogy magának Bra­zília uralmát biztosítsa. Hosszú villongások kezdete volt ez, ame­lyek azzal végződtek, hogy Mária férje, Don Miguel 1^4-ben, min­den oldalról szorongattatván, alá­írta lemondását. Közben az északi szomszédot sem kímélte meg a vihar. A júliusi for­radalom megdöntötte a Bourbonok uralmát, a rövidlátó X. Károly 1830 augusztus 2-án unokája, Bordeaux hercege javára mondott le. De Bordeaux hercege sohasem viselte a francia koronát, helyette orleansi Lajos Fülöp lépett a trónra, hogy arról már februárban Paris grófja javára visszalépjen. Nem sokkal ez­után I. Lajos bajor király is le­mondott. A harmadik fejedelem, aki ugyanezen évben letette a ko­ronát, Ferdinánd császár és király, aki 1848 december 2-án Olmütz­­ben Ferenc József javára lépett vissza. Ugyancsak 1848-ban adta át trónját Albert Károly fiának, II. Viktor Emánuelnek a Radetzky se­regétől szenvedett vereségek után. Ezután már ritkábbak az erő­szakos trónváltozások. I. Ottó, gö­rög király elbukott ugyan, de soha­sem mondott le (1862). Ugyanezen évben közölte Vilmos porosz király Bismarck-kal egy sétája alkalmával a saussouci-i parkban lemondását­, de Bismarcknak sikerült őt szándé­kától eltéríteni Ezután 1870-ben Izabella spa­nyol királynő adta át az uralkodást fia XII. Alfonz javára, majd Viktor Emánuel fia Amadeus vette át a spanyol trónt. Ez is lemondott azonban három évvel később, 1873- ban. 1886 őszén a bolgár Sándor esett összeesküvők fogságába. Bár diadalmenetben hozták vissza, az oroszok nyomása alatt végül mégis lemondott trónjáról. Három évvel később a szerb Milánt érte el a sors. Miklós cár lemondása zárja be a sort 1917-ben. Eddig tart a Pester Lloyd tör­ténelmi szemléje. A későbbieket más krónikás fogja feldolgozni, nyugodtabb időkben. Ha Budapestre jön, ne mulassza el Varga cégnél KAMitti: különlegességeit megtekinteni és az uj szabadalmazott .C­S­E­T­A“ HARISNYÁT VÁSÁROLNI. Egy pár ,Oseta“ harisnya 2 másik pár harisnyát pótol. 1698 P­á­r­t61 1 M­a^yár­uház baba-klinikájáján mindennem­­­ babajavítást november végéig elvállal. óriási választék celluloid, porcel­lán babafejekben, valamint pa­ripákban. 1948 SZEGEDI NAPLÓ Vagontorlódás a Rókus-állomáson. Százötven Tagon tranzitő ára. Ki fizeti a költségeket 7 jugoszláv határzárlat nlyan venn­ tn<r1ő vaernnnk után. Ak A jugoszláv következményeket határzárlat olyan az áruforgalomban, produkál most mint annak idején a Fimmen féle bojkott. A Jugoszláviába és Romániába irá­­nyított küldemények, többnyire kül­földi eredetű tranzitú áru, a határ­állomásokon összetorlódik, így pél­dául a Szabadka­ felé irányított va­gonok napok óta egyre szaporodnak a Rókus-állomáson, ahol már mint­egy 150 kocsi áll glédában. A ké­sedelemből eredő károkon kívü­l sok eshetőség van még, így vannak romlásnak kitett áruk, van olyan, amelynek sulyvesztesége van. Sok esetben a lopások elhárítása lehe­tetlen. Ezeknek a károknak egye­lőre nincs gazdája és sok jogi komplikáció eredhet belőle. Nem utolsó azonban az a költ­ség, amelyet a Máv. számít föl a veszteglő vagonok után. Az első hat óra leteltével már esedékes az álláspont, még­pedig két napig óránként négy korona minden kocsirakomány után. A harmadik naptól ez az összeg megduplázódik, óránként nyolc ko­rona jár, míg a hetedik naptól már 16 korona, vagyis egy napra min­den vagon után 384 korona. Ha pedig kirakják a kocsikat, ez is költséges mulatság, meg a raktár­bért is fizetni kell, az újraberateást is. A szállítóknak ugyancsak meg­gyűlik a bajuk a sok értékes kül­deménnyel, amelyeknek tulajdono­saival sok esetben nem is tudnak érintkezni, mert külföldi a feladó is, a címzett is. A szerbek acsar­­kodásából tehát előreláthatólag itt is sok bonyolult ügy fog keletkezni. Világ turánjai egyesüljetek! Sassi Nagy Lajos a turáni világ­eszme tojásán kotlik az A Nép-ben és azt mondja, hogy „ez a szállóige fogja elsöpörni a gyilkos magyar, török, bolgár békét: Világ turánjai, egyesüljetek!“ Szívből óhajtanánk, hogy a tanár úrnak igaza legyen, de persze ennél többet érne, ha a japánok óhajtanák ezt szívből, akik segítettek húzni a kötelet, amely turáni atyafságukat megbóbérolta. Attól félünk azonban, hogy a szo­cialista kaptafára készült szállóige mint seprű nem fog beválni. A szállóigékkel az eddigi tapasztalatok szerint nem lehet söpörni. Például az is szállóige, még­pedig ezer évesnél régibb, hogy a csizmadia maradjon a kaptafája mellett. És ugy­e mégis vannak csizmadiák, akik világpolitikával foglalkoznak? 0 Bossavölgyi album ^ 6 megjelent és kapható: ^ a gyáriálla*^ könyvkereskedésben, K­á­­rász­ u. 11. — Telefon 337. K»dd, 1921 november 1 Az nj aprágánz. Aprópénznek nevezhetjük ezután, hiszen értékükben annyira alá­­szállottak már, hogy alig felelnek meg többnek, mint a béke nikkel 10 és 20 filléresei. Hogy írunk róluk, annak egyszerű oka az, hogy a közönséggel együtt a mi pénzeink ők, mondhatnánk a demokrácia pénznemének is, ámbár az értékek itt is eltolódtak lassanként az 50 és 100 koronások felé. Szóval aki még nem tudná, az vegye tudomásul, hogy a szép kék-rózsaszín tízkoronások, a fő­hercegek gyermekarcképeinek finom rajzaival kivonatnak a forgalomból, a régi közös bank húszkoronásait is ez a sors érte és helyette meg­jöttek már az uj bankjegyek. Az első fecskék máris forgalom­ban vannak, ropogósak még és tetszetősek is, magukon viselik ön­álló nemzeti jellegünket: a lánchíd képét a tízkoronás, a Mátyás-tem­­plomét a huszkoronás. Szépek és üdék az uj értékmérők, mégis sok kedves emlék szakad ki szívünkből a távozó papírok után. A múlt temetődik el bennük valóban, a soha vissza nem térő idő, amikor jobb volt a koronánk a svájcinál és a rézkrajcárosunk majdnem két­szer annyit ért, mint ma egyetlen magyar papírkorona. A most bevont pénznemekkel igazán elkezdődik az állami és a kereskedelmi élet új epod­ája, mintha már meg is alkottuk volna az óhajtott magyar jegybankot, ugyanazt, amiért a múlt­­ politikai porondjain annyi csatát vívtunk — hiába. Ezek előrebocsájtásával nem érdektelen annak följegyzése sem, hogy november 1-ig mintegy tíz­­mallió értékű új aprópénz érkezett a szegedi fegyintézethez. Az intézet nemrég kinevezett főnöke, Unter­­reiner József kérdéseinkre kijelen­tette, hogy az általános csere csak később kezdődik, a régi pénzek bevonási határidejét pedig akkor tűzik ki, amikor már elegendő új bankjegy lesz forgalomban. Épen ezért egyelőre a város nagy bankjai, a városi és az állampénztár kapott a készletekből, a csere különben az ötven- és százkoronásokhoz ha­sonlóan minden zavar nélkül fog lebonyolódni. Munkában az árvizsgáló bizottság Drágább lett a vendéglői menü is A szegedi árvizsgáló bizottság a napokban tudvalevőleg fölemelte a péksütemények árát két korona ötven fillérre. A közönség termé­szetesen fölzúdult az indokolatlan áremelésre, csak a pékek bólogat­tak hálás megelégedéssel. A közön­ség úgy igyekezett bosszút állani, hogy lehetőleg tartózkodott a „friss ropogós” vaj mentes zsemlyék és kiflik vásárlásától. Most kiderült, hogy az árvizs­gáló bizottság emelése körül hiba történt. Az október 16-án kelt és nyolc nappal később életbe lépett kormányrendelet meghatározza péksütemények minimális súlyát és a az árak megállapítását a keres­kedelemügyi miniszter hatáskörébe utalja. A rendelet fölemelte a sütemények súlyát és pedig a zsemlyét öt, a császárszemlyét négy, a kiflit három és fél dekára. A rendelet életbe lépett, anélkül, hogy a miniszter az ár tekinteté­ben intézkedett volna. Jöttek tehát az árvizsgáló bizottságok és­­ sza­bályoztak.* Budapesten fölemelték a péksütemények árát két korona ötven fillérre, az emelés azonban balul ütött ki. A közönség nem vásárolt és a sütők kénytelenek voltak visszatérni a kétkoronán ána. A szegedi árvizsgáló bizott­ság nem elégedett meg az emelés­sel, hanem az új rendelet ellenére a régi, kisebb súlyt tartotta ér­vényben levőnek. Tehát fölemelte az árat anélkül, hogy a rendelet értelmében valamivel nagyobb súlyú sütemények készítésére kötelezte volna a pékeket. Tréfálkozásnak tűnik, amikor a pehelykönnyű kiflikre gondolva, „nagyobb súly“­­ról beszélünk. Az árvizsgálók azon­ban nem értik a tréfát és csak árat emeltek, súlyt nem. Mára aztán újból összehívták az árvizsgáló bizottságot, hogy ezt a kis félreértést megtárgyalják. A ma délutáni ülésen a sütő­mesterek kalkulációt mutattak be az áremelés igazolására. A bizott­ság a számítást nem találta meg­felelőnek és ezért úgy határoztak, hogy kedden a hatósági péküzem­ben próbasütést tartanak.­ és csü­törtökön döntenek végleg a pék­sütemények árát illetőleg. A súlyra nézve sincs még végleges döntés. A bizottság egyébként ismét emelt. Ezúttal a vendéglői menü árát drágította meg, még­pedig az ebédmenüt az eddigi 24 koronáról 30 ra, a vacsoramenüt 22 koroná­ról 27 koronára. Az emelés egy szótöbbséggel történt. Ön talál még nem m­ára, Jj" r i 1727 űm­art, lejt, »okot, dollárt és egyéb Idegen pénzeket legelőnyöseb­b­en vált be Kroó pénzváltó bank Telefon 12—59 és 978. Egész nap nyitva. Forgalmi adó könyvét Engel Lajos cégnél szerezte be. a Károlyi-utcai Vásznak, sifonok, zefirek, kész női és férfi fehérnemüek mérték után is leg­olcsóbb árban. Harisnyák, kertyük, zoknik nagy választékban Soós l­ajosnál Iskola­ és Oroszlán­ utca sarkán. Telefon 10-77.

Next