Szegedi Napló, 1921. november (44. évfolyam, 495-499, 450-494. szám)
1921-11-01 / 495. szám
rült; fia, VII. Ferdinánd javára mondott le. Később megbánta ezt a lépését és Napoleon segítségét kérte. Napoleon azután mindkettőjüket lemondatta bátyja, József javára. De 1818-ban ma Józsefre is sor került, helyébe ismét VII. Ferdinánd lépett. Maga Napoleon sem kerülte el sorsát, 1815 ben ő is kénytelen volt lemondani fia javára. Most 1826-ig nem történt lemondás. Ekkor a portugáliai Don Pedro kényszerült leányának, Maria da Glóriának átadni a trónt, hogy magának Brazília uralmát biztosítsa. Hosszú villongások kezdete volt ez, amelyek azzal végződtek, hogy Mária férje, Don Miguel 1^4-ben, minden oldalról szorongattatván, aláírta lemondását. Közben az északi szomszédot sem kímélte meg a vihar. A júliusi forradalom megdöntötte a Bourbonok uralmát, a rövidlátó X. Károly 1830 augusztus 2-án unokája, Bordeaux hercege javára mondott le. De Bordeaux hercege sohasem viselte a francia koronát, helyette orleansi Lajos Fülöp lépett a trónra, hogy arról már februárban Paris grófja javára visszalépjen. Nem sokkal ezután I. Lajos bajor király is lemondott. A harmadik fejedelem, aki ugyanezen évben letette a koronát, Ferdinánd császár és király, aki 1848 december 2-án Olmützben Ferenc József javára lépett vissza. Ugyancsak 1848-ban adta át trónját Albert Károly fiának, II. Viktor Emánuelnek a Radetzky seregétől szenvedett vereségek után. Ezután már ritkábbak az erőszakos trónváltozások. I. Ottó, görög király elbukott ugyan, de sohasem mondott le (1862). Ugyanezen évben közölte Vilmos porosz király Bismarck-kal egy sétája alkalmával a saussouci-i parkban lemondását, de Bismarcknak sikerült őt szándékától eltéríteni Ezután 1870-ben Izabella spanyol királynő adta át az uralkodást fia XII. Alfonz javára, majd Viktor Emánuel fia Amadeus vette át a spanyol trónt. Ez is lemondott azonban három évvel később, 1873- ban. 1886 őszén a bolgár Sándor esett összeesküvők fogságába. Bár diadalmenetben hozták vissza, az oroszok nyomása alatt végül mégis lemondott trónjáról. Három évvel később a szerb Milánt érte el a sors. Miklós cár lemondása zárja be a sort 1917-ben. Eddig tart a Pester Lloyd történelmi szemléje. A későbbieket más krónikás fogja feldolgozni, nyugodtabb időkben. Ha Budapestre jön, ne mulassza el Varga cégnél KAMitti: különlegességeit megtekinteni és az uj szabadalmazott .CSETA“ HARISNYÁT VÁSÁROLNI. Egy pár ,Oseta“ harisnya 2 másik pár harisnyát pótol. 1698 Párt61 1 Ma^yáruház baba-klinikájáján mindennem babajavítást november végéig elvállal. óriási választék celluloid, porcellán babafejekben, valamint paripákban. 1948 SZEGEDI NAPLÓ Vagontorlódás a Rókus-állomáson. Százötven Tagon tranzitő ára. Ki fizeti a költségeket 7 jugoszláv határzárlat nlyan venn tn<r1ő vaernnnk után. Ak A jugoszláv következményeket határzárlat olyan az áruforgalomban, produkál most mint annak idején a Fimmen féle bojkott. A Jugoszláviába és Romániába irányított küldemények, többnyire külföldi eredetű tranzitú áru, a határállomásokon összetorlódik, így például a Szabadka felé irányított vagonok napok óta egyre szaporodnak a Rókus-állomáson, ahol már mintegy 150 kocsi áll glédában. A késedelemből eredő károkon kívül sok eshetőség van még, így vannak romlásnak kitett áruk, van olyan, amelynek sulyvesztesége van. Sok esetben a lopások elhárítása lehetetlen. Ezeknek a károknak egyelőre nincs gazdája és sok jogi komplikáció eredhet belőle. Nem utolsó azonban az a költség, amelyet a Máv. számít föl a veszteglő vagonok után. Az első hat óra leteltével már esedékes az álláspont, mégpedig két napig óránként négy korona minden kocsirakomány után. A harmadik naptól ez az összeg megduplázódik, óránként nyolc korona jár, míg a hetedik naptól már 16 korona, vagyis egy napra minden vagon után 384 korona. Ha pedig kirakják a kocsikat, ez is költséges mulatság, meg a raktárbért is fizetni kell, az újraberateást is. A szállítóknak ugyancsak meggyűlik a bajuk a sok értékes küldeménnyel, amelyeknek tulajdonosaival sok esetben nem is tudnak érintkezni, mert külföldi a feladó is, a címzett is. A szerbek acsarkodásából tehát előreláthatólag itt is sok bonyolult ügy fog keletkezni. Világ turánjai egyesüljetek! Sassi Nagy Lajos a turáni világeszme tojásán kotlik az A Nép-ben és azt mondja, hogy „ez a szállóige fogja elsöpörni a gyilkos magyar, török, bolgár békét: Világ turánjai, egyesüljetek!“ Szívből óhajtanánk, hogy a tanár úrnak igaza legyen, de persze ennél többet érne, ha a japánok óhajtanák ezt szívből, akik segítettek húzni a kötelet, amely turáni atyafságukat megbóbérolta. Attól félünk azonban, hogy a szocialista kaptafára készült szállóige mint seprű nem fog beválni. A szállóigékkel az eddigi tapasztalatok szerint nem lehet söpörni. Például az is szállóige, mégpedig ezer évesnél régibb, hogy a csizmadia maradjon a kaptafája mellett. És ugye mégis vannak csizmadiák, akik világpolitikával foglalkoznak? 0 Bossavölgyi album ^ 6 megjelent és kapható: ^ a gyáriálla*^ könyvkereskedésben, Kárász u. 11. — Telefon 337. K»dd, 1921 november 1 Az nj aprágánz. Aprópénznek nevezhetjük ezután, hiszen értékükben annyira alászállottak már, hogy alig felelnek meg többnek, mint a béke nikkel 10 és 20 filléresei. Hogy írunk róluk, annak egyszerű oka az, hogy a közönséggel együtt a mi pénzeink ők, mondhatnánk a demokrácia pénznemének is, ámbár az értékek itt is eltolódtak lassanként az 50 és 100 koronások felé. Szóval aki még nem tudná, az vegye tudomásul, hogy a szép kék-rózsaszín tízkoronások, a főhercegek gyermekarcképeinek finom rajzaival kivonatnak a forgalomból, a régi közös bank húszkoronásait is ez a sors érte és helyette megjöttek már az uj bankjegyek. Az első fecskék máris forgalomban vannak, ropogósak még és tetszetősek is, magukon viselik önálló nemzeti jellegünket: a lánchíd képét a tízkoronás, a Mátyás-templomét a huszkoronás. Szépek és üdék az uj értékmérők, mégis sok kedves emlék szakad ki szívünkből a távozó papírok után. A múlt temetődik el bennük valóban, a soha vissza nem térő idő, amikor jobb volt a koronánk a svájcinál és a rézkrajcárosunk majdnem kétszer annyit ért, mint ma egyetlen magyar papírkorona. A most bevont pénznemekkel igazán elkezdődik az állami és a kereskedelmi élet új epodája, mintha már meg is alkottuk volna az óhajtott magyar jegybankot, ugyanazt, amiért a múlt politikai porondjain annyi csatát vívtunk — hiába. Ezek előrebocsájtásával nem érdektelen annak följegyzése sem, hogy november 1-ig mintegy tízmallió értékű új aprópénz érkezett a szegedi fegyintézethez. Az intézet nemrég kinevezett főnöke, Unterreiner József kérdéseinkre kijelentette, hogy az általános csere csak később kezdődik, a régi pénzek bevonási határidejét pedig akkor tűzik ki, amikor már elegendő új bankjegy lesz forgalomban. Épen ezért egyelőre a város nagy bankjai, a városi és az állampénztár kapott a készletekből, a csere különben az ötven- és százkoronásokhoz hasonlóan minden zavar nélkül fog lebonyolódni. Munkában az árvizsgáló bizottság Drágább lett a vendéglői menü is A szegedi árvizsgáló bizottság a napokban tudvalevőleg fölemelte a péksütemények árát két korona ötven fillérre. A közönség természetesen fölzúdult az indokolatlan áremelésre, csak a pékek bólogattak hálás megelégedéssel. A közönség úgy igyekezett bosszút állani, hogy lehetőleg tartózkodott a „friss ropogós” vaj mentes zsemlyék és kiflik vásárlásától. Most kiderült, hogy az árvizsgáló bizottság emelése körül hiba történt. Az október 16-án kelt és nyolc nappal később életbe lépett kormányrendelet meghatározza péksütemények minimális súlyát és a az árak megállapítását a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalja. A rendelet fölemelte a sütemények súlyát és pedig a zsemlyét öt, a császárszemlyét négy, a kiflit három és fél dekára. A rendelet életbe lépett, anélkül, hogy a miniszter az ár tekintetében intézkedett volna. Jöttek tehát az árvizsgáló bizottságok és szabályoztak.* Budapesten fölemelték a péksütemények árát két korona ötven fillérre, az emelés azonban balul ütött ki. A közönség nem vásárolt és a sütők kénytelenek voltak visszatérni a kétkoronán ána. A szegedi árvizsgáló bizottság nem elégedett meg az emeléssel, hanem az új rendelet ellenére a régi, kisebb súlyt tartotta érvényben levőnek. Tehát fölemelte az árat anélkül, hogy a rendelet értelmében valamivel nagyobb súlyú sütemények készítésére kötelezte volna a pékeket. Tréfálkozásnak tűnik, amikor a pehelykönnyű kiflikre gondolva, „nagyobb súly“ról beszélünk. Az árvizsgálók azonban nem értik a tréfát és csak árat emeltek, súlyt nem. Mára aztán újból összehívták az árvizsgáló bizottságot, hogy ezt a kis félreértést megtárgyalják. A ma délutáni ülésen a sütőmesterek kalkulációt mutattak be az áremelés igazolására. A bizottság a számítást nem találta megfelelőnek és ezért úgy határoztak, hogy kedden a hatósági péküzemben próbasütést tartanak. és csütörtökön döntenek végleg a péksütemények árát illetőleg. A súlyra nézve sincs még végleges döntés. A bizottság egyébként ismét emelt. Ezúttal a vendéglői menü árát drágította meg, mégpedig az ebédmenüt az eddigi 24 koronáról 30 ra, a vacsoramenüt 22 koronáról 27 koronára. Az emelés egy szótöbbséggel történt. Ön talál még nem mára, Jj" r i 1727 űmart, lejt, »okot, dollárt és egyéb Idegen pénzeket legelőnyösebben vált be Kroó pénzváltó bank Telefon 12—59 és 978. Egész nap nyitva. Forgalmi adó könyvét Engel Lajos cégnél szerezte be. a Károlyi-utcai Vásznak, sifonok, zefirek, kész női és férfi fehérnemüek mérték után is legolcsóbb árban. Harisnyák, kertyük, zoknik nagy választékban Soós lajosnál Iskola és Oroszlán utca sarkán. Telefon 10-77.