Szegedi Népszava, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-296. szám)

1946-10-01 / 221. szám

Szeged, 1946 október 1. ,EDEDI NÉPSZAVA A Szociáldemokrata Pártnak ma már egész Európában döntő szava van Dr. Valentiny Ágoston elvtárs beszámolója a Belvárosban és Újszegeden Mint minden hónap utolsó vasárnapján, most is előadást tartott a szegedi szociál­demokrata értelmiségnek dr. Valentiny Ágos­ton elvtárs, ny. igazságügyminiszter. A f­el­­városi pártszervezet nagytermét zsu­folásig megtöltötték az érdeklődő elvtársak, hogy m­eghallgassák Szeged volt p polgármesterének ezavait. S­erjési Károly elvtárs megnyitója után dr. Valentimi Ágoston örömmel állapított­a meg, hogy az utób­bi időben a szellemi innti­­titisok nagy tömegekben áramlanak a Szo­­ciáldemokrata Pártba. A szellemi minkás sok­at gondolkozik, megvitatja magában a dolgokat és azután határoz. Ezért értékes ♦niiek a b­etegn­ek a csatlakozása. Nemcsak azért jönnek hozzánk a­­szellem emberei, mert nagy múltú történelmi párt vagyunk, nemcsak rokonszen­vtüntetést jelent az özön­­légeik és azt, h­ogy sokan vallják magukénak a mi elveinket, hanem azért is, mert a nagy megpróbáltatásokn­ál­ kitdi ineligencia ná­lunk találja meg a d­emokrácia is­­ nagyobb lehetőséget . A lelkesítés ideje lejárt, a szólamok id­e­je elmúlt. .Most a lettek korszaka követ­kezik — folytatta Valentiny elvtárs. — vi­ncs­i párt az országban, amely inkább hivatkozhatnna arra, hogy történelmi ,s­ze­­repe, és kidolgozott programja alapján ki­­autait az állam új szellemi felépítésére. Ez EMU a munkában a szellemi minkás képzettségével mindenütt döntő szerepet játszhat a k­ét évtized harcaiban meged­­zett szervezett munkásssággal karöltve.­­. .Most az újjáépíté­s időszakát eljíti. Szükséges, hogy mindenki minden szellem­ fizikai képes­ségét egyaránt latba vesse, hogy Magyarország felépítése minél na­­gyobb eredménnyel járjon. Végezetül a­­szellemi muntensok i­s a fizi­kai dolgozók erős összefogásának,­ szüksé­gességét hangoztatta Valentiny elv­társ. — Erre az összefojrásra, amely a Szociáldemo­­­­krata P Párt keretén belül létrejön, min­dig és minden körülménnyek között lehet épí­­teni. Dr. Valentiny Ágoston beszéde után Tol­nai György elvtár­s, a Nép­szava közgazda­­ság­i rovatvezetője tartott beszámolót belpo­litikai és közgazdasági kérdésekről. Beszélt a stabilizáció sikeréről. A stabilizációt és a nagyipar küszöbön álló­­állami kezelésbe vételét, illetőleg államosítását a Kisgazda­­pártban legutóbb n­agymértékben szóhoz jidó urbánus elemek és a mögöttük álló Gyár­­iparosok Országos Szövetsége igyekszik meg­fúrni. Állandó tám­adásokat intéznek a par­­­­­lamentben a munkáspártok ellen. A main­káspártok oroszlánrészét végezték a­ u­j­­edépítésnek, most azonban garanciát akar­nak arra, hogy ez nem a nagytőke érdeké­ben történt. Ilyen garancia a bányák és villamosm­űvek államosítása és a n­agyifjáki üzemek állami kezelésbe vétele. A késő délutáni órákban a párt közpp­onti székházában rendkívüli végreh­ajtóbizotsági ülést hívtak össze, ahol Forgács Géza és Tolnai Pál elvtár­sak tájékoztatták a párt­­vezetőséget az aktuális bel-, kül- és pártpoli­tikai kérdésekről. Az újszegedi pártházban A Szociáldemokrata Párt újszegedi szer­vezete vasárnap délután tartott népes tag­gyűlést a Főfasorban lévő pártház kertjé­ben, ahol­ ugyancsak dr. Valentiny Ágoston elvtárs tájékoztatta az elvtársakat a politi­­kai helyzetről. Nagy érdeklődéssel h­allgatott beszámolójában kiemelte, hogy a magyar n­ép és a fiatal magyar demokrácia az el­múlt másfél év alatt csodálatos m­ódon tanú­bizonyságot tett életképességéről és életaka­­ratáról. Bebizonyította, hogy ostoba politikusok bűneiért nem le­het és nem szabad magát a népet büntetni, amely talán éppen a benne r­ejlő jóm­laj­­ilonságok miatt esett adozatu­l az o­stóba politikának. Foglalkozott Valentiny elvtárs a r­eakció próbálkozásairól, amelyek hiáb­­a­­valóak, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az a korszak, amely a háborúval zárult le, töb­bé sem ilyen forintban nem térhet visza. Erenk­il már a demokrácia jogieib­en és s­zellemében­ kíván élni a világ és a ma­gyar nép is, ami azt jelenti, hogy belül jogegyenlőségit akar, l­ifdé pedig bélét. .A m­agyar népnek most az a köteles­sége, hogy b­izonyságot tegyen életrevalóságáról, hogy ér annyit, mint azok a szomszédnépek, ame­lyek olyan kemény­ ítéletet készítenek számá­ra elő most Párizsban, békét, bármilyen súlyos is lesz az, el kell fogadnuunk, mert hiszünk abban, hogy elkövetkezik az idő, amikor az egész világ szégyenkezve gondol vissza ezekre a párisi igazságtalanságokra. A tévedések ellen az igazságtalanságok jó­vátételéért nem kardcsőrtető revizionizmussal kell harcolni, hanem becsületes munk­i­ával, építő demokráciával. Csak így segíthetünk idegen uralom alatt élő véreink sorsán is. .A belpolitika kérdéseiről szólva kijelen­tette Valentino elvtárs, hogy a koalíciót, ha annak számos ro­ssz oldala is v­an, leg­alább a békekötésig feltétlenül fenn ke­l tartani. Lehet, hogy a békekötés után­ isj választásokra kerül a­­sor. .A Szociáldem­o­­krata P­ártnak semmi oka sincs arr, hogy féljen az új választásokról, amely­eből, ha a nép akarata függetlenül és szabadon nyi­lat­kozhatik meg, csak győztesen kerülhet ki­ .A Kisgazdapárt viszont, amely képtel­e megbirkózni saját nem várt nagyságával, minden bizonnyal elemeire bomlik szét: az ország lajkosságának rokonsz­enve, velünk szociáldemokratákkal van, de arról sera szabad megfeledkezni, h­ogy a Szociáldemokrata Pártnak ma már egész Európában döntő szava van. A Szociáldemokrata párt politikai­­súlya an­nál nagyobb lesz, minél inkább normalizá­­­lódik a helyzet és nminél közelebb jutunk a politikai alkotások korszakához. A nagy tetszéssel fogadott előadásért dr. Kisfalvi András elvtárs, a pártszervezet elnöke mondott köjszönetet mainteraativilus. A kultuszminisztérium a pedagógusok szakszervezetével és a Nemzeti Bizottság­gal együ­ttmű­ködve a szegedi pedagógusok számára világnézeti átképző tanfolyamot rendez. A tanfolyam célja, hogy a világ­nézeti tárgyakat tanító nevelők demokra­tikus szellemű irányításban és tájékozta­tásban részesüljenek. Erre az átképzésre a demokrácia szempontjából elsőrendű szükség van, mert a nevelők egy része még mindig tétován vivődik az új világ kérdéseivel s ha nem is ellensége, de sok­szor bizalmatlan szemlélője a kialakuló demokráciának. A tanfolyam előadásai az egyetem Ady-téri épületének nagy előadó­termében lesznek minden szerdán és szom­baton. Az első előadást október 5-én dél-l előtt fél 12 órakor .Karácsony Sándor egyetemi tanár, az Országos Szabadmű­velődési Tanács elnöke tartja. ,A magyar pedagógusok mai és holnapi feladatai* címen. Ugyanekkor tart előadást Berky Imre elvtárs a szociológia alkalmazásáról a nevelés munkájában Értesülésünk sze­rint a tanfolyam előadói között lesz dr. Antalffy György elvtárs, h. polgármester, dr Tölcséry László elvtárs, tanácsnok, dr. Madácsy László elvtárs, Andics Erzsébet,­­dr. Halasy-Nagy József, Sík Sándor, dr. Tóih László, dr. Szeghy Endre, Gábor Jenő, Parragi György, Juhász Vi­mos és Lükó Gábor. Az előadások hallgatásáról a pedagógusok látogatási bizonyítványt kapnak. Pedagógus átképző tanfolyam indul Szegeden Csak megfelelő debreceni igazoltatás után vezetheti dr. Baranyi János a szegedi zenekonzervatóriumot Mekl­izh­i Jó forrásból nyert értesülésünk szerint Is kaituszminiszter a sZCi­citi álla­­m­i kon­zervatórium élére dr Harangi Jánost nevezte ki. .A szegedi közvéleményt, amely b­izonyos volt bennne, hogy Kollár Pál, aki íi felszabadulás óta mindenki megelégedésére vezette a zen­eiskolát,, annak­ államosítása után is vezető helyen marad, bizonyosan kellemetlenül lepi meg ez a hír. .Az diktál azonban, aki fizet és mi a kulbu­szi mi­­niszteri döntést nem bíráljuk el. Viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hoggy dr. Harangi János ellen hónapokkal ezelőtt a nyilvánosság előtt olyan vád d, han­szoltak el, amelyek beigazolásu­k esetén kizárják azt, hogy Harangi demokratikus országban nagy font­osságú intézmény vezetője te­hessen. A Szegedi Négy­szava is nyilvánosságra hozta egy budapesti napilap közleménye alapján azt a hírt, hogy dr. Harangi Jánost annak­idején szélsőjobboldali politiku­sok segítet­­ték a debreceni zeneiskola igazgatói údásába és működése alatt több ízben szóban és írásban is tanújelét adta annak, hogy a fasiszta felfogást osztja. .A vád legsúlyosabb része pedig az volt, hogy Baranyi János a »Horst Wessel« dunai nemzetiszoci­­alista indulót eljátszotta egy hang­versenyen. A hírlapi cikkek megjelenése után dr. H­iranyi János nem indított a lapok elén sajtópert és igazolási­ eljárást sem kért maga ellen. Ezen pedig­­semmit sem vál­­toztat az, hogy Baranyit Szegeden igazol­ták. Ez az igazolás szabálytalan volt, mert B Baranyi Jánost, aki több évig Debri­c­ne­n működött, nem Szege­d­n, hanem Debrecen­­ben kellett volna iga­zolni. Egyébként is, ha a már leigazolt ellen újabb adatok merülnek fel, az igazolást újból meg k il­ejteni. Szeged városának tehát az a köteles­sége, hogy dr. Harangi Jánost újabb igazolási el­járás alá vegye, ilt­ tve ne engedje ad­dig vezetőként működni, amíg D­eb­­recenből a megfelelő igazolás meg nem érkezik. Amennyiben Baranyi János utólag megfe­­lelően igazoltatnék, úgy ugyancsak a város hatóságának lesz kötelessége, h­ogy a ze­neiskola érdemes tanárainak és legelsősor­­ban term­észetesen Kollár Idának megfe­lelő pozícióban való átvételéről gondoskod­jék. Vannak a zeneiskolának olyan kitűnő tanerői is,­ akik nem rendelkeznek ma még a megfelelő diplomával. Ezeket is át­­kell vétetni az állammal és moratóriumot kell kaputok a szükséges kvalifikáció megszer­zésére. 500 lapát, 200 ásó, 100 csákány és 800 szerszámnyél A pénz még nem jött meg, a közmunkákat azonban ma megkezdik Részletesen beszámolt a Szegedi Népszava a közmunkák megindítá­sát megelőző szegedi és budapesti tárgyalásokról. A munkanélküliség enyhítése céljából nagyarányú köz­­munkatervet dolgozott ki a páros vezetősége. Ezekkel a közmunkákat kívánják munkához, illetőleg ke­resethez ju­ttatni azokat a munka­­nélkülieket, akik akár Bélistázás, akár valamilyen szakm­ai munka­­hiány kö­vetkeztében nem tudnak dolgozni és így nincs keresetük. Szegeden a nyilvántar­tott munka­nélküliek száma körülbelül más­félezer és a hatóságok törekvése az, hogy lehetőleg m­inden mun­­kanélkül hitelebb keresethez jus­­son. A most meginduló közmunkák során ezer személyt foglalkoztathat a város. A szegedi közmunkák pénzügyi fedezetére szolgáló 180 e­zer forint­ról postatakarékpénztári utalványt, — mint azt megírtuk — a múlt hé­ten dr. Bakos Géza elvtárs, tanács­nok személytessen vette át Budapes­ten és nyu­jtotta be a postatakarék­pénztárnak Szegedre élő átutalás céljából. A pénz azonban még hét­főn sem ékezett mőreg Szendre, ezért a városházán elhatározták, hogy A munkákat haladéktalanul megkezdik és addig is, amíg meg­jön a 180 ezer forint, a város saját pénztárából előlegezi a költségeket. Ma relül már az első jelentlezők­­ből egy kisebb létszámú munkás- Ha siet még vásárolhat osztálysorsjegyet. Szerencsés esetben nyerhető 500.000 forint 2oo ooo forint 100.000 forint 50.000 forint 35.000 forint 3o ooo forint Stb. Stb. Első osztály Húzás október 4-én. Minden­ második sorsjegyt nyer. Sorsjegyárak: Egész 21.— Frt. fél 12.— Frt., negyed 6-— ért., nyolcad 3-— forint. Kisorsolásra kerül ötmillió és 568 000 forint. Sorsjegyek PETŐNÉL cs­apatot munkába állítanak. A mun­kába állítást a közmunkákat irányító mérnöki hivatal kívánsága szerint a közmunkahivatal végzi.­­ Egyelőre szerszzám nélkül végzen­­dő közm­unkákról van szó. A köz­­munkaprogramban ugyanis na­­gyobb arányú földmunkák, gázerő­sítések, újjavítások, bontások, stb szerepelnek, a város azonosan nem rendelkezik ezeknek a m­unkák­­nak elvégzéséhez szükséges elegten­dő szerszámmal. Ezért az újjáépí­tési miniz­ztérium­tól igényelt szer­számokat és hétfőn megjött az ér­tesítés, hogy a minisztériumban a rimauigrányi vasgyárnál m­egren­deltek Szeged város részére pálot, WO ásót és száz csákányt, egy budapesti cégnél pedig mind­ezekhez a szérszámokhoz 800 da­rab nyelet és ezeket a legrövidebb időn belül leküldik Szegedre. Átszervezik az ipari közigazgatást A tervek szerint egybeolvadnak az iparfelfigyelőségek és az iparü­gyi miniszteri biztosságok A közigazgatás terén olyan régen várt és követelt decentralizáció újabb örven­detes állomásáról kaptunk hírt. Az Ipar­ügyi minisztérium foglalkozik jelenleg olyan szervezési tervekkel, amelyeknek végre­hajtása esetén a vidék nagyobb városai­ban helyben el lehet intézni az iparügyi közigazgatás legtöbb problémáját, amelyért mindezideig a minisztériumba kellett sza­­ladgálni. A tervek szerint Budapesten, Sze­geden, Győrben, Miskolcon és Pécset úgy­­nevezett iparfelügyelőségeket létesítenek, amelyek II. fokú iparhatóságként átveszik az iparügyi miniszteri biztosságok hatás­körét, gondoskodnak az alájuk szervezendő négy-négy iparfelügyelőség ellenőrzéséről, de ezekkel kapcsolatban szociális és egészségügyi problémák megoldására al­kalmas osztályokat is létesítenek. Ezeknek a hivataloknak minden valószínűség sze­rint nagy szerepük lesz az anyagelosztás terén is és megszervezésükkel kapcsolat­ban gondoskodnak majd még a múlt szá­zadból megmaradt, elavult iparfelügyelői törvény revíziójáról is. A NOT felemelte Sükrei József börtönigazgató büntetését A szegedi népbíróság annak ide­jén hossza­s tárgyalások után más­, félévi börtönre ítélte Sükrei Józse­fet, a szegedi Csillagbörtön volt kegyetlen igazgatóját, a politikai foglyok szadista rémét. Úgy l­át­­szik, ezt a büntetést még az egyébb­­ént jószívű NOT is kevésnek ta­lálta és amint azt dr. Kozma Endre tanácselnök hétfőn a vádlott előtt kihirdette, a büntetést két és fél­évi börtönre tünelte fel. .

Next