Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)

1921-02-04 / 27. szám

Szeged, 1921 február 4 H1. évf 27. sz. Péntek Ára 2 korona.’Lefizetési árak: Egy évre 360 kor. — Félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kálvária-ucaa 10. Telefon 153 száza. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen! Kazánkövek Történelmi tény, hogy valahányszor az emberiség katasztrófák bekövetkezését érezte, ahelyett, hogy azokat elhárítani igyekezett volna, önmaga rohant elébük s kivetkőzve minden emberi tulajdonságából, testileg-lelkileg degenerálta magát, hogy a teljes lezüllése mielőbb bekövetkezzék. A világháború utolsó stádiumában is ez következett be. A történelem megismételte az emberiség évezredeinek gyásznapjait, de csúful javított és bővített kiadásban. Szodoma és Gomorka végzete ezerszeresen jelent meg Rheimstól, Wladivosztokig az elpusztított városok hosszú sorozatában. Neró kegyetlenségét, az inkvizíció hátborzongató meséit megszégyenítő bolsevista kegyetlenségek hosszú láncolata következett. Az élvezetekbe sülyedt, degenerált Róma lakosságának bachanaliái valósággal ártatlan szórakozások a világháború költségeit bezsebelt kiválasztott népnek kihívó szemérmetlenségei, rafinált és megtorlás nélküli kicsapongásai mellett. Ezt a gyalázatos, minden nemes emberi alkotást elárasztással fenyegető fertőt mi nálunk sikerült legelőször feltartóztatni. Most hozzá kellene fognunk a romok eltakarítása után az alkotó munkához, hogy a megmaradt kis Magyarország öszszes erőinek felhasználásával visszaszerezzük mindazt, mit ezeréves örökségünkből könnyelműen eltékozoltunk és idegen kézre juttattunk. Még el sem jutottunk a komoly munka kezdetéhez, máris jelentkezik a magyarság felett lebegő ezeréves átok destruktív munkája, hogy uj, meg új tápot dobva a hamu alatt még izzó parázsra, azt ismét lángba borúsa és megfertőztesse azt a tenyérnyi földet is, melyet a magyarság legjobbjai utáni munkával már-már megtisztítottak az idegen salaktól. Tudjuk, hogy a legtisztább vízzel táplált gőzkazán is termel kazánköveket, melytől, ha meg nem tisztítják, lehetetlenné válik a munka, sőt felrobbanhat az egész gépezet is. A keresztény és nemzeti uralom alatt is megjelentek az állam gépezetében a nemzeti munkát gátló kazán kövek, mit még jobban elősegít az a szomorú valóság is, hogy az állam gépezetének táplálásához nem tisztán a keresztény és nemzeti irányzat kristály patakjából, hanem régi, miazmákkal teli büzhödt mocsarakból is merítettek. Egy ilyen hatalmas és robbantásra alkalmas kazánkő a királykérdés felvetése is. A nemzet csak most kezd ébredezni elaléltságából a rajta erőszakosan végzett testi és erkölcsi műtét után. Hosszú küzdelemmel sikerült azon útra terelni, melyen haladva remélheti gyógyulását és egy célra való törekvés esetén kitartó munkával céljai megvalósítását. Minden olyan kérdés felvetése, mely a nemzet tagjait osztályokra szaggatni képes, útjában áll a nemzet megerősödésének. Csak megerősödött, összeforrt és egy célra törekvő egységes nemzet engedhet meg magának oly izgalommal járó kérdés felvetését, mellyel a nemzeti különállósá- gának jelét és legékesebb diadémját, a koronát akarja elhelyezni a legérdemesebb főn. A király , kérdés tehát időelőtti, mert a nemzet konszolidá- cióját késleltetné és oly külpolitikai konfliktusok és belső párttusák előidézője lenne, melyek következményei beláthatatlanok. Hasonló veszélyeket rejt magába az állami akarat végrehajtó szerveinek helytelen megválasztása is. Még a leghatalmasabb, fajilag egységes és azonos ideák kapcsaival összefűzött nemzet sem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy ne a legképzettebb, legrátermettebb és legakaraterősebb fiait állítsa a végrehajtó hatalom élére. A forradalmi idők maradványaiként vezető szerephez jutott, de sem képességük, sem a törhetlen akaraterő hiányánál fogva oda nem való miniszterek, stb. főhivatalnokok kérlelhetetlenül eltávolítandók, mert legjobb akaratuk és önzetlenségük mellett is tudatlanságuknál fogva önkénytelenül is a destrukció szolgálatában állanak. Ugyanilyen kazánkő szerepet játszanak a törvényhatósági, egyházi és társadalmi élet terén is az egyéni érvényesülés nagyhangú lovagjai. Mily undorító látvány a keresztény és nemzeti irányzat uralmának idején, hogy szerelmi botrányok közismert hősei a vallási és kulturális célú egyesületekben a keresztény erkölcsi és nemzeti irányzat mezébe öltözve robbantanak és saját személyük előre tolásával megakadályozni igyekeznek minden munkát és szítják a keresztény társadalmi osztályok közti ellentétek kiélesítését. Nem kevesebb sikerrel játszák a kazánkő szerepét azok sem, kik a mindenkor uralkodó áramlatok felszínére igyekezve, előre törve, kikönyöklik maguk részére a társadalmi vezető szerepeket, legázolva amaz érdemeseket, akik egész életükben ezen irányzat szolgálatában állottak, de most jóízlésüknél fogva kénytelenek önkényt átadni helyüket a stréber törtetőknek, mert ezek ízléstelen munkáját nem fedezhetik saját testükkel és nevük jó csengésével. • De a legveszedelmesebbek azok az álkeresztények, kik ajkukon folyton a keresztény és magyar nemzeti eszmét hirdetve, félrevezetik a jóhiszemű közönséget, mert tulajdonképen a destruktív eszméket szolgálják, sőt ezek előőrseit képezik, hogy árulásukkal minél jobban megtömhessék feneketlen zsebeiket. A kazánköveket el kell távolítani, hogy robbanást ne okozzanak. Ezeket a részben tudatlan, részben csak a hatalomért és befolyásért küzdő, részben pedig áruló álkeresztényeket a közéletben tűrni nem szabad, mert velük szemben igazán jogosult az a fohász a magyarok Istenéhez, hogy ezen barátainktól mentsen meg minket, az ellenségeinkkel elbánunk mi magunk is. Ayla. Nyugatmagyarország és az ántánt A franciák közbelépése Belgrádban Pécs és Baranya Mikncsegyéban. Az ántánt válasz jegyzéke megérkezett A Mittagspostnak jelentik Génfből. Annak ellenére, hogy Délszlávia és Cseh-Szlovákia kétségbeesett erőfeszítéssel igyekezett a nyugatmagyarországi kérdést napirenden tartani és az antant részéről Magyarországnak szóló határozott parancsot kieszközölni, a magyar kormánynak mégis sikerült újabb előterjesztésével elérnie azt, hogy a kérdés a magyar álláspontnak kedvező fordulatot vett. Amikor Gratz dr. az új magyar külügyminiszter meglehetős erélyes módon kijelentette, hogy Nyugatmagyarország kiürítéséről szó sem lehet és hogy a nyugatmagyarországi kérdést a magyar és osztrák kormány között folytatandó közvetlen tárgyalásokkal kell rendezni, a magyar kormány Paksból azt a határozott ígéretetkapta, hogy szívesen hunynak szemet és vagy megkísérlik azt, hogy az Ausztriának nyújtandó hitel ügyével kapcsolatosan Magyarországra kedvező döntést hozzanak vagy pedig ha az Ausztria esetleges intranzigens magatartása folytán nem sikerül, az ügy elintézését elhalasztják. Ezenfelül bizonyos kapcsolat áll fenn a nyugatmagyarországi és pécsi kérdés között. A magyar kormány Paksban azt a kérelmet terjesztette elő, hogy Pécs visszaadását a békeszerződés élelmében Belgrádban teendő lépések útján eszközölje ki és ugyanekkor felhívta a francia kormány figyelmét az úgynevezett Baranya köztársaság területén folytatott radikális kommunista üzelmekre. A francia kormány ennek a lépésnek első benyomása alatt hajlandónak mutatkozott arra, hogy eleget tegyen a magyarok kívánságának és kész volt Belgrádban erélyesen követelni, hogy ezt a területet a délszláv hatóságok rövid időn belül hagyják el. Nyugatmagyarország ügyében az antantnak válaszjegyzékünkre adott nyilatkozata Teleki miniszterelnöknél van, aki erről a holnapi ülés folyamán tájékoztatja a Házat. A franciák erélyes rendszabályokkal fenyegetőznek Bécs. Mint a Temps jelenti, a szövetségesek Németország elutasító magatartásával szemben a párisi értekezlet határozait a büntető rendszabályokra való nyomatékos utalás mellett fenn fogják tartani. Egyben azonban kijelentik, hogy számotvetnek Németországnak azokkal az esetleges ellenvetéseivel, amelyek az egyes feltételek kivihetetlenségére vonatkoznak. A Temps a szövetségeseknek ettől a nyilatkozatától nera vár semmiféle eredményt és azt ajánlja, hogy ehelyett Simons miniszter beszédére válaszként foglalják le nyomban a megszállott területeken a német vámhivatalokat és a Rajna-vidékén vezessék be a békeszerződés által megállapított vámrendszert. Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés tegnapi ülését háromnegyed tízkor nyitotta, meg Rakovszky István elnök. Az elnöki jelentések után Pacsek Géza bejelenti mentelmi jogának megsértését. A Ház az ügyet a mentelmi bizottsághoz utasítja. Rassay Károly bejelenti, hogy Sigray gróf Nyugatmagyarország kormánybiztosává való kinevezése a képviselőséggel összeférhetetlen. A Ház az esetet az összeférhetetlenségi bizottság elé utalja. Ezután áttértek a napirend első pontjára, a kormányprogram tárgyalására. A kormányprogramhoz elsőnek Stankovics János szólalt fel. A gabona szabad forgalmának híve, továbbá kéri, hogy a kormány szeretettel foglalkozzék a munkás kérdéssel is. Helyteleníti a betétek 20 száza- Ma van a BÁLYÁBÓL II. bemutatnsa a Széciensi*iROnban, mely a Zigotto és a medve címü amerikai burleszk-filmmel együtt kerül vászonra.