Szegedi Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1921-10-04 / 224. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Vasek Ernő volt szegedi főispán felé lépett a nagyszentmiklós­i kerületben • Kvr­­na miatt agyasai és péll­ának kadvasó kilépései vannak a választásokra • Botrány Kiszomborban A két­ nemzeti egyesülés pártja nagy aktivitással lépett fel, a felszabadult területen megindult választási küzdel­mekben. A párt megbízásából dr. Vasek Ernő, volt szegedi főispán és dr. Gerencsei István képviselő vasárnap meglátogat­ták a szőregi és nagyszentmiklósi vá­lasztókerületeket. A kiküldött politiku­sok a választók hangulatát tanulmá­nyozták és megállapították, hogy a szőregi kerületben igen nagy esélye van dr. Szeless József szegedi ügyvédnek, aki a párt hivatalos jelöltje. A nagyszentmiklósi kerület­ben Vasek Ernő dr. a párt hi­vatalos jelöltje, aki vasárnap bontott zászlót Kiszom­borban. Ráday Gedeon belügyminiszter jelö­lése, aki pártonkívüli programmal lé­pett fel Kiszomborban, botrányba fúlt. A lakosság hangulata a miniszter el­len nyilatkozott meg. A két­ nemzeti párt mindkét kerü­letben biztosra veszi a győzelmet. A jelölteket Haller István és Bleyer Jakab volt miniszterek támogatják, akik a jövő héten személyesen is megjelen­nek a kerületekben. Példás elégtételt a m­egálázott szegedi társadalmnak! Dr. Faur János százados ügyész vádbeszéde a Tabódy-D­ettre perben A befejezés felé közeledő nagy érdekességű per mai főtárgyalásán dr.­­ Faur János százados ügyész mondta el nagyhatású vádbeszéd­jét A zsúfolásig telt tárgyalóterem­ben a legnagyobb érdeklődés kö­zepette állt fel dr. Faur ügyész. Mindenekelőtt bocsánatot kért, hogy váratlan betegsége folytán egy nap­pal késett vádbeszédje. Ma is bete­gen jött el a tárgyalásra, de nem akarja tovább az ódiumot viselni, hogy esetleg miatta halasztást szenvedjen a nagyjelentőségű per. Nagytekintetű haditörvényszék — folytatta beszédét a vádhatóság. Fekésházi Tabódy Zsolt nyug. ezredes ellen módosítom a vádat. Mindent egybe vetve, felségárulással vádolom, melyre a katonai bün­tető törvénykönyv 10—20 esz­tendőig terjedő börtönbüntetést ír elő. Tabódy Zsolt már az őszirózsás forradalom kitörésekor a Kárász-ház erkélyéről eskette fel a katonaságot a népköztársaságra. Ez nem volt jóhiszemű cselekedet. A törzstisztek legnagyobb része csak kényszerből csatlakozott a forradalom vívmá­nyaihoz. De Tabódy nyíltan kimu­tatta szive érzelmét. Tabódy már akkor nyíltan össze­köttetésbe lépett azokkal a sötétben bujkáló alakokkal, kik előidézték az ország romlását és a proletárdikta­túrát. Lene Géza és Szalai János kom­­mun­ista hirlapírók voltak Tabódy legjobb barátai. Ezeknek írásai és betűi már a forradalom után nem­zetromboló eszméket löveitek ki. Tabódy forradalmi magaviselete Budapest figyelmét is magára vonta. Pogány és kardcsörtető társai Ta­­bódyt szemelték ki a VI. hadosz­tály parancsnokává. Tabódy e fon­tos beosztásában tág teret enge­dett a szoc­ialisták befolyásának. A magyar nemzeti hadseregből munkás hadsereget alakított, mely később biztos alapját képezte a vö­rös hadseregnek. Pest ujjongott 1919 március ele­jén: Tabódy a mi emberünk. S igazuk is volt nekik, mert Soós tá­bornok távoztával Tabódy vette át a legfőbb katonai parancsnok­ságot. Dicstelen uralmának első napján érkezett városunkba Neuberger fő­hadnagy az ő hintás legényeiből álló különítményével. Tabódy az állomá­son teljes díszben hódolt Neuber­­gernek. Elismerte városparancsnok­nak és készséggel járult hozzá a törvénytelen statárium kihirdetésé­hez. Közben a kritikus napok követ­keztek. Március 21-én Tabódy már értesült arról, hogy Budapesten ki­tört a proletárdiktatúra. Mit kellett volna ekkor tenni egy hatalmon lévő magyar ezredesnek? 24 óra leforgása alatt megakadályozhatta volna a diktatúra szegedi kitörését. Megbízható hazai rendőrség, fegyel­mezett zászlóaljak álltak rendelke­zésére. Nem tette. Március 22-én Szegeden is kitört a diktatúra. Udvardi, a forradalmi direktórium vezetője, Tabódynak, mint a szovjet hívő harcosának­ ajánlotta fel a kerületi parancsnok­ságot. S­zabódy! — örömmel vál­lalta a megbízatást. Forradalmi nagyságában, a vörös katonai parancsnokságon kívül a katonai végrehajtó bi­ttság büszke címét is viselte. A katonai végre­hajtó bizottság nevében rendelete­ket hoz, Ítélkezik, a régi tradíciók pusztulásban lévő romjain. Rúg egyet a régi katonai szelle­men. Eltünteti az urnapi dicsősé­get átélt honvédséget és megszervezi a vörös hadsereget. Munkájának, törekvésének minden munkája­­­ arra irányult, hogy a szegedi vörös­ had­­sereget egyesítse a nagy vörös hadsereggel. A nemzethű tisztikar tiltakozik a vörös hadsereg ellen. Tiltakozása fe­­nyegetésszerü lesz. Tabódy egy gesztussal változtat a komoran fe­nyegető eseményeken. A vörös had­seregnek népőrség címet ad s ezzel pillanatnyilag elhárítja a megnyilvá­nuló teljes birtalmatlanságot. Mi volt azonban ezen népőrség valójában ? '■ Vörös hadsereg! ! A vörös hadsereg megalakítása után már elég biztos talajt érezve maga alatt, összeköttetést keresett Buda­pesttel. A franciák határzárlata dacára naponta érintkezett Pesttel. A kinn levő vörös hadsereg testeket pedig fegyverrel és egyéb felszereléssel segítette. Ez időben érkezett Szegedre a hadügyi bizottság kiürítési parancsa. Tabódy szinleg nem pártolta a ki­ürítést, tettei azonban mást bizonyí­tanak. Minden előkészületet megtett a kivonulásra a francia szigorú ha­tárzárlaton keresztül. A kivonulás, mint ismeretes, elmaradt a tisztikar ellenállása miatt. Tabódy mentegetőzve küldi el jelentését a hadügyi népbiztosság­hoz. Sajnálkozik azon, hogy a ki­vonulás elmaradt. Vád tárgyává teszem még Tabódy­nak azon nem menthető cselekedetét, mellyel megakadályozta, hogy a franciák Zarecsnik kommunista ve­zért elfogják. Zarecsnik a tisztikar legnagyobb ellensége volt. Többször nyíltan hangoztatta, hogy a tisztek akasztófát érdemelnek. Meg akarta menteni a kommunisták legexponál­tabb emberét s e tettével kimutatta a vörös eszmék iránt érzett rajon­gását. Tabódy támadja a keresztény­séget, mely a sáfár kezekben az ország romlását okozta. Most a régi elavult rendszernek pusztulnia kell — mondotta március 28-án egy gyűlés alkalmával Tabódy — mert jön a világmegváltó kom­munizmus. A konzervatív érzelmű tiszteket egymás után bocsájtotta el a szol­gálatból. Egész kémszervezetet alko­tott maga körül.­ A kémszervezet parancsnokává Szirovicza főhadnagyot nevezte ki. Sziroviczának parancsa volt az esetleges forradalmak lelep­lezése, így Szirovicza Tabódy utasí­­tására leplezte le a Nagel-féle ellen­­forradalmat, mely a proletárdiktatura letörésére irányult Azon tiszteket, kik az ellenforradalomban részt vettek, letartóztatták s csak később Betrix ezredes mentette ki őket a fog­ságból. Így akadályozott meg Tabódy egy nemzeti érzésből fakadó mozgalmat, mely a proletár uralom megbukta­tását tűzte ki fő célul. A tisztikar ekkor már tisztán látta Tabódy szerepét. Az elégedetlenség napról-napra nőtt Tabódy iránt. Tabódy új rendfokozatot tervez. Djbokay vezérkari alezredes tilta­­kozik e­z ellen. Tabódy beteg ellen­forradalmárnak nevezi Dobokayt. A nemzeti színeket pedig szamár kokárdának. Tehát beszennyezte nemzeti­­ szí­nünket, melyet őseink évszázadokon át becsülettel és dicsőséggel viseltek. Megvetette és megtagadta. Betrix francia ezredes látta a növekvő elégedetlenséget Tabódy ellen, mire május első napjaiban felmentette Tabódyt állásától. Utolsó ténykedése az volt Tabódy­nak, hogy a kommunista legénység között 65 ezer koronát osztott ki a célból, hogy azok a távozta után istápolják a kommun eszméket. A fent elsorolt ténykedéseket Ta­bódy a proletárdiktatúra érdekében tette. Tehát cselekedete felségárulás bűntettét képezi. A proletárdiktatúra nem a nemzet akarata volt, hanem egy maroknyi bérenchad agyából indult útnak. Ez lázadás! S ezer szerencsénk, hogy a francia megszállás miatt nem si­került Tabódynak nemzetk­^nboló terve. Dettre Bélát is felségárulással vádolom. Dettre tisztjétkezdei propa­­gandikus beszédében a tiszteket és altiszteket a diktatúra híveinek akarta megnyerni. Bebizonyítottnak látom, hogy Dettre a Nagel-féle ellenforradalom tisztjeit a katonai fogdában akarta elhelyezni. Továbbá vádolom azzal, hogy a tiszteket a kommunista katonai szakszervezetbe való belépésre kény­­szerítette. Egységes cél és szándék vezette Dettrét. A cél a proletár­diktatúra erősítése volt. Ezek volnának csoportosított vád­jaim Tabódy és Dettre ellen. Tabódy már Oroszországban látta a proletárdiktatúra pusztító viharát s mire haza­jött, már meg volt fertőzve a diktatúra bacilusaitól. Itthon már 1921 október 4., kedd. Nemi Nemi Soha­ nem volt ereje ellentállni. Gyáván megalkuvón hajtotta fejét a proletár­diktatúra jármába. Majd vázolja az októberi forrada­lom kitörését. Ez nem nemzeti for­radalom volt. Közönséges forradalom. A szocialisták forradalma. Tabódy mindezt látta, tudta, de köves vakon azt az utat, mely a szoci demokrácia végcéljához, a kommu­nizmushoz vezetett. Dettréről azt mondják, hogy ma­­terialista­ volt. Dettrének történelmi materializ­musa szerint a nemzeti egység ide­­ollgia. A magyar nemzeti érzés pedig hülyeség. Legszigorúbb megtorlást kérek a magyar alkotmány és az állam le­­rombolói ellen. Meg kell adni a polgárság ellen elkövetett bántalmakért az elégtételt. Jaj az ezer éves Magyarország pusz­títóinak. Ezerszer jaj! Teljes szigort kérek, mert ez az ítélet történelem irás lesz. Holnap a védbeszédekre kerül a sor. Hát nincs vasárnapi munkaszünet? A katholikus hívek és papság köré­ben felháborodást idézett elő az, ami vasárnap délelőtt történt. A belvárosi templomban szentség­imádás volt, 10 órakor pedig a szokásos nagymise. Ugyanekkor a templomon kívül, alig pár lépésnyire ettől, az Ipartestület­ háza előtt motoros favágás folyt. A hívek imájába és énekébe belezihált kívülről a motor, belenyiszált folytonosan a fűrész. A munkát, annak értékét mi, akik magunk is robotosai vagyunk ez életnek, nagyon becsüljük, értékeljük. Hiszen állandóan azt hangoztatjuk, hogy csak a kitartó munka menthet meg bennünket, de az talán még­sem szükséges, hogy ilyen címen ezreknek lelki összeszedettségét zavarjuk s bán­­tólag avatkozzunk bele a hívők szent idejébe, amikor az elmúlt hét fáradal­mai és anyagiassága után egy kis lelki, szellemi emelkedettséggel akarnak erőt gyűjteni a jövő hétnek sokszor sivár küzdelmeire. Úgy tudjuk, hogy váro­sunkban a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvényes intézkedések nin­csenek felfüggesztve s azért csodál­kozva néztük, hogy most az ország egyetlen falujában sem tűrtek volna meg, az minálunk minden beavatko­zás nélkül akadálytalanul megtörtén­hetett. Javaslatok az áruuzsora letörésére A közélelmezési tanács e héten tárgyalja az áruuzsora letörésére vo­natkozó javaslatokat. A javaslatok elsősorban jutalmat ígérnek a felje­lentőnek. Gyorsítani fogják a bün­tető eljárást is. A nyomozást min­denkor az árvizsgáló bizottság em­berei végeznék. Szigorítani kell az uzsorabíróságra vonatkozó rendele­­teket is, melynek minden ítéletét az elitélt költségén közöljék a napila­pokban is. Rövid belföldi hírek A nemzeti ülés összehívásával szemben elterjedt hírekkel illetékes he­lyen kijelentik, hogy az összehívás nem aktuális. Matlekovics Sándorné, szül Szűcs Róza f. hó 2-án 73 éves korában meg­halt. Vele a magyar zene egyik nagy alakja szállott sírba, aki sok dicsősé­get szerzett nemcsak itthon, hanem külföldön is. A Lafontaine-társaság vasárnap Lafontaine emlékére irodalmi előadót rendezett, melyen dr. Csengery János, a társaság elnöke a mese szerepét fej­tette ki.

Next