Szegedi Uj Nemzedék, 1924. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1924-07-03 / 151. szám
Szeged, 1924 Julius 3., csütörtök. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidékem Egy hónapra , 20.000 K Negyedévre , 60.000 K Egyes szám ára 1000 kor., vasárnap 1500 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szeged, Allíria utca 10. n. Telefon: 153. Ára 1000 korona. Ví-ik évfolyam, 151. szám. Főszerkesztő: DOBAT GYULA dr. A Baross-SzATBisii Segedt liAlitaak, a MANSz, a idagirar Neszeti SztTetstg is i Tvrti- Szdiatski kifataios iMja. Megjelenik minden nap korán reggel. Merénylet a nemzet ellen Eddig még meg nem erősített hírek szerint a politika boszorkánykonyhájában újabb meglepetéssel óhajtanak szolgálni az ország ámuló közvéleményének. Egyelőre még hihetetlenül hangzik s mivel már hozzászoktunk az egyre sűrűbben bekövetkező meglepetésekhez, célszerűnek találjuk jó eleve a nemzet önérzetére apellálni s rámutatni annak a veszélynek nagyságára, amelyet a magyarországi szabadkőművesség életre hívása jelentene. Kétségten, hogy hatalmas külföldi erők, nagy pénzkapacitások mozdultak meg a szabadkőművesek nyeregbe segítése mellett, de ez még nem elég indok arra, hogy az ország vezető emberei ezt a kívánságot honorálják s a nemzetet , egy újabb bacilustelep mételyező munkájának tegyék ki. Ha nem csalódunk ennek a nemzetközi protektorátusnak a védelme s a mi bűnös nemtörődömségünk miatt jöhettek haza eddig is a Weltner Jakabok, a Kondor Bernátok, s még néhányan azok közül, akik főbűnösei az októberi összeomlásnak és minden mai nyomorúságunknak. Ma már egész irodalom fejlődött ki annak bizonyítására, hogy a világ szabadkőművesei föltétlenül részesek a háború felidézésében, tehát Magyarország szétdarabolásában is. És most anélkül, hogy a nemzetet megkérdeznék, lassan, titokban készítik elő az egész machinációt. Nos, hát mi tiltakozunk ez ellen, tiltakozunk az egész nemzet nevében, de tiltakozunk elsősorban a kath. egyház nevében is. És amikor tiltakozásunkat kifejezésre juttatjuk, apellálunk a kath. közvélemény s főleg a kath. papság önérzetére, mert a szabadkőművesség fészkeiből indult körútra a szekularizáció gondolata, ezeken a tanyákon ítélték halálra a kath. szellemet, a szabadkőművesek páholyaiból bocsátották útra a hazaáruló galileai fiókákat s ma már mindenkinek tudnia kell, hogy a nemzetközi szabadkőművesség egyenesen a kath. egyház ellen alakult, mert ebben az egyházban, ennek a vallásnak a dogmáiban, hierarchiájában látják a kereszt ellenségei legnagyobb ellenfelüket, melynek megvívhatatlan várait évezredek óta hiába döngetik a maguk ötágú csillaggal ékesített kalapácsával. Céljaik elérésére új vallásokat kreálnak, a humanizmus és intellektualizmus hangoztatásával szankcionálják a legocsmányabb, legförtelmesebb bűnöket s anyagiakkal bőven ellátott sajtójuk napról-napra olyan destruálást visz véghez, melyhez foghatót alig látott még a világ. A liberalizmus vörös köpönyege alatt tolakodnak a jóhiszemű emberek közé, hogy hatalmuk megerősítésével gúzsba kössenek mindenkit, aki istentelen programjuknak behódolt. Nem tudjuk tehát megérteni hogy milyen belső vagy külpolitikai okok tették szükségessé az arra illetékeseknek azt a szándékát, hogy a szabadkőműves páholyokat ismét a régi nemzetrontó törekvéseknek bocsássák rendelkezésére s miniszterileg jóváhagyott engedéllyel működéshez segítsék az emberiségnek ezt a legalját. Egyet azonban tudunk. Mégpedig azt, hogy ha ez a hir, amely akármilyen hihetetlenül hangzik is, csakugyan megfelelne a valóságnak s joggal kellene attól félnünk, hogy a vakoló testvérek újból munkába állanak, ez az intézkedés elsősorban a katolikus közvéleménnyel, másodsorban az egész magyar nemzettel fogja magát szembe találni, amely jogos haragjában nemcsak a tipikus nemzetrontókat, de a pártfogóikat is elsöpri a föld színéről. Jó lesz tehát kellő mérlegelés tárgyává tenni a velük való kibékülést addig, amíg nem késő. A milliós számok helyett egyszerűbb számításra térnek át Korányi pénzügyminiszter egy angol lapban nyilatkozik a pénzügyi feladatokról London, július 2. A Financial Times Korányi Frigyes pénzügyminiszternek a magyar kölcsön ügyében tett nyilatkozatát közli, amelyben a miniszter többek között a következőket mondotta : " A magyar Nemzeti Bank politikájának értelmében a lehető legrövidebb idő alatt teljesen fel fogjuk szabadítani az összes pénzbeváltási és értékforgalomat, úgy hogy a külföld teljesen szabadon rendelkezik Magyarország üzleti tranzakciójának eredményével. A magyar kormány és a magyar közvélemény a legnagyobb hálával tartozik Angliának a kölcsön folyósításában való döntő jelentőségű közreműködéséért. A magyar pénzügyi helyzet általában olyan egészséges, hogy a kölcsön jegyzésénél igen kedvező feltételeket tudtunk elérni. Európában az utolsó hónapokban mutatkozó gazdasági és pénzügyi depresszió ellenére is sikerült az, hogy a népszövetségi delegáció által kontemplált jövedelmeket felülmúltuk. A forgalmi adónál 90 százalékkal, ami a becslés szerinti 3.072.000 font sterling, illetve 65 és fél millió aranykorona helyett az 1924 január 1-től júliusig terjedő időre a havi átlagok szerint számítva 5,600.000 font sterlinget, kb. 120 millió aranykoronát fog kitennni. A külföldi kölcsön biztosítására lekötött jövedelmek is 50 millió aranykorona helyett kereken 80 millió koronát eredményeztek. A Nemzeti Bank átvette azt a négy millió font sterlinget a megszűnt devizaközponttól, ami a külföldi kölcsön első részlete és England tartozásként mutatkoznék. A legközelebbi jövőben a magyar kormmánynnak módjában áll fokoznia a korona iránt a bizalmat és képesek leszünk azt olyan árfolyamon stabilizálni, amely megfelel az ország gyakorlati érdekeinek és képesek leszünk a további ugrásszerű emelkedést megakadályozni. Egyik beavatott előkelő pénzügyi politikusunk az aktuális pénzügyi programról szintén igen érdekes nyilatkozatot tett. Minden jel arra vall — mondotta, — hogy most már nem kerül sor az elmúlt évek veszélyes ingadozásaira és nyugodtan állíthatom, hogy hirtelen zuhanásoktól sem kell tartani. Most meg van a mód arra, hogy ilyenektől megvédjük a pénzünket. Most a korona sorsáról gondoskodik a Nemzeti Bank, teljes bizalommal számíthatunk a javulásra, mert hisz az országot életre valónak és életképesnek tartják még azon külföldi államok is, akik egyébként elfogultak irántunk. Rá kell térni a szigorúan értelmezett állami takarékosságra. A kormánynak tudomásom szerint eltökélt szándéka, hogy a milliós és milliárdos számokat rövid időn belül eltüntesse a számításokból és hogy az egyszerűbb számítási egységre térjen át. Olaszország magyar kölcsön jegyzése Róma, július 2. A magyar kölcsön olasz jegyzését kitevő 340.000 darab egyenként 460 lira névértékű 7 százalékos kötvény 170 millió lira értékben július 10-én kerül kibocsájtásra. London, július 2. A lapok jelentése szerint a magyar kölcsön részjegyzésére vonatkozó jegyzés tervezetet a Baring Testvérek, Rotschild fiai és Schroeder Henrik és társa cég bocsájtotta ki. Anglia túljegyezte a magyar kölcsönt London, július 2. A nemzetek szövetségének hivatalos közlése szerint a magyar külföldi kölcsön angol részletét a kibocsájtáskor számított két órán belül bőségesen túljegyezték. A jegyzést ma délben zárták le. Vihar az Esküdt-üagy körút Részleteiben is letárgyalták az indemnitást — Megkezdték a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását — Homonnay interpellációja a Máv szegedi tápintézete ügyében A nemzetgyűlés szerdai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indemnitási vita részletes tárgyalása során az első szakasznál Kiss Menyhért szólal fel és a népjóléti minisztérium megszüntetésére vonatkozólag terjeszt elő indítványt. Korányi Frigyes báró az indítványra vonatkozólag kijelenti, hogy teljesen felesleges az indemnitási törvényt olyan intézkedésekkel megterhelni, amelyek nem tartoznak hozzá. Kéri az indítvány elvetését. A nemzetgyűlés ily értelemben határoz. A többi szakaszt változatlanul, vita nélkül fogadják el, csak az 5. szakasz után Orffy Imre előadó egy új szakasz felvételét kéri, amely szerint a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló 1921. évi 29. t.-c. hatálya a törvényhozás további rendelkezéséig meghosszabbíttassék. A nemzetgyűlés ezt az indítványt elfogadja. A nemzetgyűlés az indemnitást részleteiben is letárgyalta. Ezután a fővárosi törvényhatóság újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház. F. Szabó Géza ismerteti a javaslatot. A javaslathoz elsőnek Farkas István szociáldemokrata szólal fel. Szerinte a törvényjavaslat jogfosztást jelent. Benne csak reakciós törekvést lát. Majd áttér a legutóbbi fővárosi uralom bírálatára. A villamos vasút, a közvilágítás és a vízellátás kérdéséről beszél és azt a gonosz és ostoba felfogást igyekszik bizonyítani, hogy Budapest a városi kultúra szempontjából lezüllött a legutóbbi keresztény uralom alatt. Beszéde közben Petrovácz Gyula és Buday Dezső állandó közbeszólásokkal zavarták, ami kisebb incidensekre ad alkalmat a jobboldalon, úgy hogy az elnök kénytelen többizben energikusan beavatkozni. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután a vitát félbeszakítja, napirendi indítványt tesz, mely után áttérnek az interpellációkra. Az első interpelláló Györki Imre az Esküdt ügyet teszi szóvá. Ugyancsak ezen üggyel kapcsolatban interpellálja az igazságügyi minisztert is. Ezután Eörs Szabó Dezső személyes kérdésben szólal fel. Úgy látja, hogy politikát visznek ezen kérdésbe, személyes feljegyzései és naplója alapján kötelességének érzi, hogy az ezen ügygyel kapcsolatos adatokat a nemzetgyűlés elé tárja. Ezután részleteket olvas fel a naplójából, amelyek szerint Ulain Ferenc Esküdt előbbi védője közölte vele, hogy Esküdtnek 1 millió koronát, útlevelet, sőt állást is ígértek csak menjen ki Amerikába. Tudomása van arról, hogy Neubauer Ferenc képviselő, aki nincs érdekelve ezen ügyben, tárgyalásokat folytatott Esküdttel. 1923 veszély elhárításáról ? Interpellációját kiadják a kultuszminiszternek, november 28-án fenntárt a földmivelésügyi miniszternél és kérte őt, hogy legyen bizalommal hozzá, szeretné megtudni a valóságot. A földmivelésügyi miniszter azt mondta, hogy Esküdt kellemetlenkedett neki, pedig ő csak jót akart. Nagy összegekről beszélt, amelyeket Esküdt követelt: ígértek Esküdtnek 100 milliót, de ő milliárdokat kért, amikor ő — tudniillik Eöri Szabó — azt mondta, hogy hátha ma már megelégedne ennyivel is Esküdt, — a földmivelésügyi miniszter örömmel válaszolt, arról lehet beszélni. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter Eöri Szabó felé, erre majd válaszaink. (Erre nagy zaj tört ki a Ház minden oldalán; Eöri Szabóval több kormánypárti képviselő nagy szóvitába keveredik. Pickter szociáldemokrata a kormánypárt felé kiáltja : egy református pap csak nem hazudik.) Eöri Szabó: Azt hiszem az hazudik, akinek érdeke. Nagyatádi Szabó: Én nem jártam el vacsorára Esküdthöz, mint a tisztelendő úr. Eöri: Mindaddig, amíg a szavahihetőségem kétségét bebizonyítani nem tudják, jogom van követelni, hogy ne kételkedjenek a szavamba. (Ismét nagy zaj tör ki a kormánypárti oldalon. Csoportokban kiáltják Eöri felé. Tessék kérem bebizonyítani az állításait.) Eöri Szabó folytatja naplójának az ismertetését és felolvassa, hogy november 29-én fenn volt Esküdtnél éss ott találta Zeöke Antal képviselőt is. Eörs hat szem között jelentette ki, hogy együtt csinálták a panamát. November 30-án Esküdt nála járt és közölte vele, hogy Neubaer képviselővel kell tárgyalnia. Végül felemlíti, hogy Esküdtet azon a napon tartóztatták le, amelyen ezen ügyben — amely Zeöke képviselőt igen érdekli, döntő vallomást kellett volna tennie. Lelkiismeretének tett eleget, amikor ezen dolgot ismertette. Nagyatádi Szabó földmívelésügyi miniszter válaszol: Eöri Szabó vagy nem jól emlékszik, vagy nem írta jól a naplói adatait. Kétségbe vonja az állításait, mert jól tudja, hogy a beszélgetések, amelyek bizalmasak voltak, azok nem úgy folytak le, mint ahogy azt Eöri elmondotta. (Nagy zaj a kormánypárton, szégyelje magát, kiáltják Eöri Szabó felé.) Mindenki az önérzetére bízza, hogy bizalmas beszélgetéseket nyilvánosságra hoz-e vagy sem. Eöri egy ízben kérte őt, hogy a Futuránál egy millió koronát járjon ki a részére. (Ismét óriási zaj tör ki az egész vonalon és .a pfusz kiáltások hangzanak Eöri Szabó felé. Rassay Károly feláll és elhagyja a termet.) Nem állami, pénzről van szó. Eöri a gabona üzletben szenvedett kárt szerette volna visszaszerezni. Pesthy Pál igazságügyminiszter szólal fel ezután és kijelenti, hogy tudomása van az egyezkedési tárgyalásokról, de az Esküdtek részéről indult ki. A következő interpelláló Hegymegi Kiss Pál, aki szóvá teszi, hogy a debreceni rendőrség nem engedélyezi az ellenzéki képviselők beszámolóját. Rakovszky belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a rendőrség helyesen járt el, mert olyan helyen akarták a gyűlést megtartani, amely rendőrhatósági szempontból nem volt erre alkalmas. Ezután Erődi Harrach Tihamér interpellál a nemzeti múzeum egyes osztályainak a válságos helyzete tárgyában. A múzeum számtalan műtárgya olyan helyiségben van elhelyezve, hogy az időjárás, valamint az egerek és a patkányok garázdálkodása folytán romlásnak és pusztulásnak van kitéve. Kérdi a kultuszminisztert, hogy milyen intézkedéseket óhajt tenni a katasztrófális