Szegedi Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 176-200. szám)

1924-08-01 / 176. szám

^ péntek Ara 1000 koron«; 0 , 25.000 K Negyedévre , . 75,000 K Egyes szám árs 1000 kot, vasárnap 1500 korona. Szerkeszíőség és kiadó- hivatal : Szeljed, Kái(ária-ut6a !0, ti. Tc-idon: 153, Postatakarékpénztár! számla 8SI5 mostoha gsermekeh A magyar tisztviselői karnak a há­ború óta korátsem volt valami rózsás a helyzete, de olyan gyalázatosán még semmiféle rendszer el nem bánt velük, mint a jelenlegi aranyparitásos éra, amely minden tekintetben méltó szü­lötte az aranyközéput kivénhedt bajno­kainak. Nemegyszer "tettük már szóvá a Szegedi Uj Nemzedék hasábjain a rendszertelenséget, azt a nemtörődöm­séget és igazságtalanságot, mely a ma­gyar tisztviselői kart lépten-nyomon érte. Nem egyszer mutattunk rá arra a nyomorúságra, melybe társadalmunknak ezt a légértékesebb táborát döntötte a korrupció mocsara. S ugylátszik mégis, hogy azok a hatalmasok, akik a tiszt­viselők sorsát intézik, nem akarják meg­látni, nem akarják meghallani azt a kétségbeesett panaszt, amely napról- napra felzug és kéri a nyomorúság meg­szüntetését, kéri a tisztességes kenyeret és kér becsületes emberhez illő meg­élhetést. A panasz csak hangzik s egyre szélesebb hullámokat ver anélkül, hogy elfogadható, komoly eredménye lenne. Az elmúlt héten már a pattanásig fe­szült a húr s tetőfokára hágott az izga­lom. Egy kétségbeesett embertömeg ostromolta állandéan az áilampénztára- kat, hogy nyomorult fizetésükhöz jut­hassanak, sajnos azonban igen nagy­része hiába fáradt, hiába tülekedett. Közigazgatásunk bölcs rendszertelen­sége nem tette meg nekik azt aszives- séget, hogy becsületes munkáért való járandóságukat megfelelő időben bo­csássa rendelkezésükre. Ennek aztán meg is volt a maga eredménye. A hó elején, amikor kenyérmagvai- kat, élelmiszereiket beszerezhették volna a búza ára alig haladtta meg a két­százezer koronát, mig most már négy és félszázezer körül jár. Tripla pénz­ügyminiszterekkel megáldott kormá­nyunk 17000-ben állapítja meg az aranykorona árfolyamát, viszont egyet­len lépést a drágaság stabilizálására semmi körülmények között tenni nem akar s igy előállott az a helyzet, hogy sem a zürichi jegyzést, sem pedig a kormány szorzószámát akár merre nézünk a kiskutya sem veszi komolyan. Békében akárki 100 aranykoronáért a legfinomabb angolszövetből tudott ma­gának csináltatni ünnepi ruhát, tessék csak megnézni azt a rongyot, amelyet ma egymillió hétszázezerért sóznak az ember nyakába. Békében 16—18korona volt egy középminőségü cipő, vájjon milyet adnak ma 250—270 ezer ko­ronáért. Mig tehát a tisztviselőknek a béke­beli árakhoz viszonyítva 60—70 száza­lékkal kell mindent tulfizetni, addig mai fizetése megint csak 70 százaléka a békebelinek. Viszont mióta a B. lis­tás rendszert kitalálták s garmadában kenyértelenitették el a tisztviselőket, a hi­vatalokban 25—30 százalékkal kell töb­bet dolgozni az ottmaradottaknak. A mai aktiv tisztviselő tehát először jóval többet dolgozik, mint a békebeli, má­sodszor jóval kevesebb fizetést kap, mint a békebeli, harmadszor sokkal drágábban fizeti meg a mindennapi élethez szükséges cikkeket, mint a bé­kebeli, amikor a termelés az egész országban zavartalanul folyt. Julius hó­napban azonkívül fizetésüknek csak egy bizonyos hányadát kapták meg s legtöbbjének méregdrágán, uzsora­kamatra kellett kölcsönt felvenni, hogy éhező gyermeke szájába kenyeret adjon. Természetesen a kosztkamatra felvett kölcsön augusztus hónapban már jóval többet tesz ki, mint az az összeg, mel2|et^^zámfe|tésjn^^ későbben fizettek ki az eladósodott szellemi munkásnak. S mig ők igy nyomorognak, éhez­nek, rongyoskodnak, az igen tisztelt nemzetgyűlés három hónapi szabadsá­got ad magának, hogy munkátlanság- gal szerzett komoly fáradalmait ki­pihenhesse. A miniszter urak igen nagy része is szabadságra ment, — de ezek­kel a szerencsétlenekkel nem törődik senki. És ezt nevezik konszolidációnak, ezt nevezik demokráciának. Hogy meddig bírják ezt a népjóléti politikát a tiszt­viselők, a jó Isten tudja. De ha egy­szer halálra fáradtan, elgyötörve nem tudnak tovább dolgozni s megáll az ország gépezete, ha az embekből kihal minden akaraterő és munkakedv, — vessenek magukra azok az urak, akik­nek fontosabb volt mindig a Weisz Manfréd ezer holdjainak megmentése, mint egy olyan erőteljes keresztény intelligenciának a megteremtése, mely minden megrázkódtatáson keresztül osz­lopa lett volna csonka országunknak. Rgolcnapos beiéinél 7, félévi lefeöiésre 15 szdzalőft az ni beiéit kamaildb (Saját tudósitónktól.) Beavatott hely­ről szerzett értesülésünk szerint az úgy­nevezett a vista betéteknél, vagyis amelyeknél nyolc napra kötik le a betétet, a kamatláb évi 7 százalék, egy hónapra lekötött betétnél 10 százalék, két hónapra lekötött betétnél 12 százalék, három hónapi lekötés mellett 14 százalék, fél­évi lekötés mellett 15 százalék a kamatláb. Ezek a kamatlábak azonnal életbe­lépnek és az uj helyzet lényeges javulást mutat a megelőző állapothoz képest. Eddig ugyanis általában az egy évre lekötött betét után fizettek 15—15*A százalék kamatot, mig az uj rend szerint a hat hónapra lekötött betét után 15 százalék kamatot fizetnek a pénz­intézetek. A pénzintézeteknek jelenleg igen cse­kély a betéti állományuk és ilyen módon a betéti kamatláb felemelése lényeges megterhelést jelent. A helyzet az, hogy a betéti üzletekkel foglalkozó legnagyobb pénzintézetek mostani betétállománya aranykoronában számítva csak ötezred­része a békebeli betétállománynak. Megállapodtak a bankok abban, hogy a kamatláb felemelésével járó áldozatot mégis meghozzák, mert ilyen módon akarják ismét biz'.ositani a közönség számára a takarékoskodás utján való tökeképesedés lehetőségét. Hasonlöképen megállapították a pénz­intézetek részéről adott kölcsönök uj kamatlábát is. Eszerint az úgynevezett rimesseváitóanyagnál 24 százaléktól fel­felé terjed a kölcsön kamatlába, az olyan elfogadványokra nézve pedig, amelyeket a Jegybank átvesz, 28 szá­zaléktói felfelé van a kamatláb. A többi hiteiekre nézve 30 százalék az évi kamatláb. A betéteknél a tőkekamatadót ér- tesüléáünk szerint ezentúl is a betétet elfogadó intézet rója le. Ami a Posta­takarékpénztár kliring-fotgalma után járó térítést illeti, ezt a kérdést még nem rendezték, azonban rövidesen er­ről külön intézkednek. H londoni konferencia eseményei Tanácskozások a 800 millió márkás kölcsönről — Poincaré megakarja buktatni Herriotot. — A franciák tagadják a konferencia kudarcát A jóvátételi bizottság hivatalos jelentése Páris, julius 31. A ma reggeli lapok riasztó jelentéseket közölnek a londoni konferenciáról. Ezek a közlemények azt mondják, hogy az amerikai delegátusok visszautasították Franciaországnak a döntőbíróságra vonatkozó eljárását, az angolok pedig nem fogadták el az anyagi szolgáltatásokról szóló javaslatot. Herrlot azonban elszántan ra­gaszkodik ahhoz, hogy a javas­latokból egy betűt sem enged és vagy elfogadják teljesen a javaslatot, vagy visszautasítják. Az utóbbi esetben a francia miniszter­elnök a szakítást is számbavette. A Petit Journal is számol a konfe­rencia megszakításával. Lehet az is, — Írja az újság — hogy elérkeztünk a konferencia utolsó órájához. Minden attól függ, hogy mit hoz a két követ­kező nap. Az Echo de Paris a következőkép végzi a konferenciáról szóló közlemé­nyét : A konferencia súlyos válság elé kerül és nagyon könnyen felborulhat. A francia módositott formula az uj amerikai javaslattal csütörtökön délelőtt került az első bizottság elé és ugyan­akkor az amerikai delegátusok a követ­kező ülésen fognak a javaslattal fog­lalkozni, hogy az ülésen a jóvátételi bizottság és a német kormány képvi­selői a 800 millió kölcsön kibocsájtá- sának feltételeiről és garanciájáról meg­beszélést tartsanak s evégbői azonnal hivják meg a német delegátusokat Lon­donba, még ha politikai formulában nem is sikerül mindjárt megegyezésre Jutni. Poincaré a kulisszák mögött erősen dolgozik, hogy a iondoni konferencia áiláspontját befolyásolhassa s ezzel Her- riolot lejárassa. A londoni konferencián Hurst és Freraage szakiéleraénye hal­latlan támadás a reparációs bizottság tekintélye ellen — mondja Poincaré — és ennek igyekszik híveket szerezni. Londonban is megkezdődött az agi­táció a konferencia delegátusai között. Párisban ezzel az akcióval különösen a londoni konferencia francia tagjait igyekeztek más véleményre bírni. Her- riot a delegátusokkal tanácskozásra ült össze, azonban nem sikerült eredményt elérni. A Toronto! Globe tudósítója beszél­getést folytatott egy magas állású német férfiúval, aki kijelentette, hogy ha Német­országot meghívják a londoni konfe­renciára, ott mint jóhiszemű fél meg fog jelenni. A német kormány hajlandó a birodalmi gyűlés elé terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, melyeket a Dawes tervezet ke­resztülvitele megkövetel. A Toronto! Globe jelenti, hogy Mac­donald angol miniszterelnök környezete rendkívül biztató jelnek veszi a jóvá- léteii bizottság Londonba hívását, mert ezzel elérhető, hogy a jóvátételi bizott­ság tárgyilagosan döntsöp. A németek meghivását csapán a Jövő hét végére várják. A Reuter értesülése szerint a kon­ferencián tovább folynak a tárgyalások, } — az uralkodó nézet azonban az, hogy Herriot tervezete komoly törekvést je­' ; V * ^ í Vl-ik évfolyam, 176. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Ssross-SzüTetsAt szegei) fiiiíjiDak, 2 MANSz, a üagfar üeszeti Szí!8tsi{ is 2 Terás- SzisaiiÉi ki»fal8s iipja. Megjelenik minden nap korán reggel lent a pénzkölcsönzök érdekeinek a biztosítására — és a Ruhrvidék kato­nai kiürítésének a szabályozására. Azon hírek, amely a konferencia ku­darcát hangoztatják, minden alapot nél­külöznek. A konferencia keretein belül és a konferencián kívül egyaránt élénk munka folyik. A jőváléteii bizottság a következő hivatalos közleményt adta ki: A jóvátételi bizottság megerősilette azt a félhivatalos határozatát, amelyet tegnap hozott Párisba, azon fentartás- sál, hogy a javaslathoz Bradsury is hozzájárul. A jóvátételi bizottság ma tartott ülésén kimondta, hogy mind­annyiszor, amikor az szükségessé válik, hivatalos ülést tartanak Londonban és azokon tárgyalni fognak minden ille­tőségük alá tartozó kérdést, amelyek a szakértői jelentés kapcsán felmerültek. Bartheu ma délelőtt újabb megbeszé­lést folytatott Herriottal, utána pedig a jóvátételi bizottságban működő kar­társaival jött össze, akik 10 órakor magánbeszélgetést folytattak a helyzet­ről ; ennek alapján hozta meg azután a bizottság fenti határozatát. A horvát parasztpárt támogatja az uj szerb kormányt? Belgrád, jul. 31. Macsek és Predarec, a Radics-párt alelnökei kijelentették, hogy a párt támogatni fogja az uj kor­mányt. Ugylátszik tehát, hogy a párt Ígéretet kapott arra nézve, hogy Radics pártvezér visszatérhet hazájába. A szkupstina augusztus 6-án rendkívüli ülésszakra ül össze. Az épílliíparosolc Smith Jeremiás pánzügyi főbiztos előtt y A Magyar Építőiparosok Országos Szö­vetsége küldöttségileg tisztelgett Alpár Ignác vezetésével M. Jeremiás Smith fő­biztosnál, aki öt negyedóráig tárgyalt a küldöttségnél. A küldöttség kérelmét Kál­mán László dr. iparhatósági biztos terjesz­tette elő. A kérés oda irányult, hogy az aranyköltségvetésbe az egy évi építke­zésre előirányzott összeget ne havonta egyforma részletekre osztva folyósítsák, hanem most, amikor valójában munka­hiány van, adjanak a téli hónapok terhére nagyobb kiutalást. Kérték to/ábbá, hogy az eddig teljesített, de még nem folyósí­tott munkák számlaösszegét ne vegyék bele a jövő munkák kontingensének az összegébe. A pénzügyi főbiztos a küldöttséget szí­vesen fogadta. Kijelentette azonban, hogy bár a kérésüket a legjobb akarattal fogja megítélni, az előirányzott összeg kiutalá­sára nincsen módja; ez csak akkor lesz lehetséges, ha a külföld oizalma a magyar közgazdaság iránt megerősödik és újabb kölcsön-összegre nyílik kilátás, vagy Magyarország a saját forrásaiból tud újabb összeget előteremteni. A főbiztostól a küldöttség a pénzügy­minisztériumba ment, ahol azt a miniszter helyett Szalóky Alajos államtitkár fogadta. Az államtitkártól a főbiztosnál felmerült kéréseken kivül azt kérte a küldöttség, hogy törvény alapján az uj építkezésekre biztosított adómentesség újból megadas- sék, továbbá, hogy a folyó évben eddig lefolyt építkezésekre visszamenőleg is ki­terjesztessék. Az uj utlevéldijak. A belügyminiszter augusztus 1-től kezdve újból megállapí­totta az útlevelek kiállításáért járó dijakat. Napszámosok, munkások, ipari segédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámos munkát meg nem haladó keresetből élők, továbbá a köz- szolgálati alkalmazottak részére szóló út­levelekért egy aranykorona, minden más foglalkozásúak részére pedig 8 arany­korona fizetendő. Ugyanennyit kell fizetni az útlevelek meghosszabbításáért is. NEMZETI HITELINHZET SZEGEDI FIÓKJA KÄRASZ-ÜTCA. KOSZTBETETEK.

Next

/
Thumbnails
Contents