Szegedi Uj Nemzedék, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Szeged, 1925., április 1., szerda tCeresztény politikai napilap Előfizetési ára ^ ^iőnapra . 30.000 K 'nves e'im ára 1900 kor., f rár- és ünnepnap 3000 K ^Ycrkeszlőség és kiadó-' bivaial; in|8l, Kiliárli-vtGi 10 sz. ^ "lefon • 1B3 Ara: 1500 korona. Főszerkesztő: DOBAT GYULA dr. A BarisS'Sziratsig szefwll lltklálik, I MANSz, I Min» Neizetl SziiBtsii is i Tirái- SzIfBtSÉI klfsllltl lipll. Megjelenik minden nap korán resgei. PostatakaríkpénztSri számla 8SU Vll-ik évfolyam, 74. szám. A nemzet kulturális átszervezése A vasárnapi kulturális előadások­ról gondolkozva a kőveikezők jutnak eszünkbe: Ama sok és nagyfontos- ságu teendő közölt, amely a ham­vaiból éledő magyar nemzet törvé­nyes képviseletére, a kulturális élete irányitó vezéregyéniségeire és kul- turszervezeteire várakozik, a leg­fontosabbak közé tartozik; a ma­gyar kulturális átszervezésének a munkája, hogy faji egyénisége visz- szanyerj,e elöbbeni jellegét, sőt erő­sebb, öntudatosabb legyen.] A nemzetközi szocializmus és ra­dikalizmus, amelytől a nemzet lelke egészen távol állott, a destrukció szelleme bomlasztó munkájával ter­mészetszerűen legjobban a magyar­ság faji lelkét támadta meg és a háboius esztendők s az utánuk követ­kező forradalom- és diktatura-nyuj- totta lehetőségekkel és eszközökkel végtelenül sokat ártott eredetiségének, mélységének, öntudatosságának. Egyik faj a másikat leigázni, rab- s zolgájává tartósan úgy tudja tenni és a nemzeti életerő elsorvaoása akkor következik be csalhatatlan bizonyos­sággal, ha a nemzet a sajátos, min­den mástól megkülönböztető faji lelkét elveszíti, olyan ez épen, mint az ember egyéniségének, öntudstos- ságának eredetisége, mint a külön­leges egyéni jeliem. A faji lélek a történelmi fejlődés folyamán alakul ki és állandósul, az egymásra torlódó nemzedékek lelki alkatának hasonlósága és azo­nossága az átöröklés révén csak erósbödik és a történeti nemzet ki­alakulására vezet. A magyar nemzet faji lelkének eredetisége és gazdasága, mely a népek pszicihológiai életével foglal­kozó tudósok figyelmét mindig ma­gára vonta, szenvedett a nemzetkö­ziség, a hazátlanság, a destrukció eszeveszett és bűnös munkája kö­vetkeztében legtöbbet. De hiszen ez természetes, mert csak annak meg- mérgezése árán remélhette csupán egy világuralomra törekvő idegen faji lélek a nemzet leigázását. Az újraéledés nehéz hónapjaiban a legközelebbi jövő nagy feladatai­nak megfontolása közepette mélyen érezhette minden gondolkozó és érző magyar amaz aggasztó változásokat a nemzet faji lelkében. A magyar haza földjének szerelme, a nemzet megbonthatatlan történelmi egységének gondolata, a múlt dicső emlékeinek tisztelete és a nemzeti nagyhivatás tudata elszintelenedett és elernyedt magyar népünk nagy tömegeinek lelkében. A nemzeti esz­mények oltárai helyett kezdett ál­dozni majdnem kizárólagosan az anyagi vagyon és jólét oltárain. Ezek a veszedelmes tünetek kez­denek már visszafejlődni, de meg­szüntetésüket csak céltudatos kultur- munka által remélhetjük. Az egész magyar társadalom kulturális átszer­vezését követelik a magyar nép gon­dolkozásában, nemzeti öntudatában, faji, sajátos lelküietében a gonosz idők és veszedelmes mérgező szel- lemáramlalok behatásai következté­ben beállott aggasztó változások. Visszavezetni a nemzet lelkét a magyar történelmi élet megszentelt emlékei közé, belenevelni az ifjú nemzedékbe a hazának, a magyar­ságnak olthatailan szeretetél, a múlt talajára felépíteni a jövő hitét, a történelmi hivatás gondolatát, gaz­daggá tenni a művelődés kincseivel a faji lelket, kifejleszteni szunnyadó tehetségeit, ősi erejét, a demokratikus gondolkodás erejével egy testté forrasztani a nemzelegyetemét, hogy több vihar meg ne bontsa egységét s rregerősödött, ismét Öntudatossá lett-faji lélek a maga öserejével, minden erőszak ellenére vonja ma­gához elszakadt véreinket, adja vissza területi épségünket, helyünket a nagy nemzetek sorában. A kulturális átszervezés munkájá­nak dicső eredménye lesz ez, ha ehhez a munkához azonnal minden istenadta erőnkkel hozzáfogunk. Eckhardt Tibor interpeliácitít jegyzett be a szerb atrocitások ás kisbárletek figyáben A nemzetgyűlés keddi ülését fél 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Putnoky Sándor beterjeszti a köz- igazgatási bizottság jelentését a fő­városi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ennek a javaslatnak a tárgyalá­sára is kimondják a sürgősséget. A Ház azután Mikovényi Jenő előadásában vita nélkül elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát Zsi­linszky Endre, Krakker Kálmán, Hegedűs György, Szabó József, Peyer Károly, Vanczák János, Vár­nai Diniéi, Rassai Károly és Be- nárd Ágost mentelmi ügyeiben Mayilott Nándor báró beterjeszti ezután a külügyi és a közgazdasági bizottság jelentését a Lengyelország­gal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat tár­gyában. A Ház ezen javaslat tárgyalására kimondja a sürgősséget. Több tárgy nem lévén, az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés szerdán délelőtt legyen és ennek napirend­jére tűzzék ki a fővárosi törvény kiegésziiésérö), a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő rendel­kezésekről és a lengyel köztársaság­gal kötött kereskedelmi szerződés­ről szőlő lörvényjavalatok tárgya­lását. A Ház az elnök napirendi javas­latát elfogadottnak jelenti ki. Ezután felolvassák az interpellá- ciós könyvet, amelyben a következő interpellációk vannak bejegyezve: Eckhardt Tibor a szerb atrocitások tárgyában a földmivelésügyi minisz­terhez, Kiss Menyhért az aszódi földreform, végül Dénes István a földreform körül elkövetett szabály­talanságok tárgyában a földmivelés­ügyi miniszterhez. Ezzel az ülés egy óra után véget is ért. Megkezdődött a választójogi Javas­lat részletes bizottsági vitája Budapest, március 31. A nemzet­gyűlés választójogi bizottsága kedden délelőtt tartott ülésén megkezdte a választójogi javaslat részletes tárgya­lását. Az első felszólaló Szilágyi Lajos kétségbevonja a miniszterelnöknek azt a kijelentését, mintha az általános választójog a munkásság uralmát jelentené a polgárság felett. Bethlen István gr. miniszterelnök válaszában rámutat arra, hogy az ö kijelentéséből nem lehet arra követ­keztetni, mintha akár a kormány, akár a párt a politikai hatalom meg­tartására törekedne. Ö csupán arra mutatott rá, hogy bizonyos társa­dalmi osztályok igenis a hatalomra törekszenek és hogy a szociáldemok­rata párt, amely osztályharcot hirdet igenis osztályuralomra törekszik. Ezt a kijelentését semmiféle félremagya­rázással és félrevezetéssel elhomályo­sítani nem engedi. A cimet ezután elfogadják. Utána az első paragrafusra térnek át, mely a választójogi jogosultságot szabá­lyozza. Szilágyi Lajos felszólalása után Meskó Zoltán, majd Gömbös Gyula szólalnak fel. Gömbös helyteleníti Szilágyi szövetkezését azokkal az elemekkel, amelyekkel a polgári tár­sadalomnak le kellene számolni. Ebből a szempontból nézi az egész választójogot. Kiemeli, hogy a kon­zervatív világrend érdekében és nem az egyének hatalmáért megy a dolog és azok számára csinálják a válasz­tójogot, akiket alkalmasnak és hiva­tottnak tartanak az ország ügyeinek ve- zetésére.Hangsulyozza, hogy aharc a fajvédelem és a konzervatív irányzat érdekében folyik. Megállapítja, hogy a legutóbbi törvényhez képest az ebben a javaslatban foglalt jogi ki- terjesztés haladást jelent. A korha­tárra és az iskola végzettségre vonat­kozó rendelkezéseket is elfogadja, helyesli konzervatív nemzeti szem­pontból és a magyar faj szempont­jából a két évi helybenlakás cenzu­sát is. Indítványt terjeszt elő, hogy a külföldiek ne tíz évi, hanem húsz évi Magyarországon való tartózkodás után nyerhessék el csak a választó­jogot. Több hozzászólás és módosító indítvány elhangzása után Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel: A végzettség tekintetében újból hangsúlyozza, hogy a négy elemi iskola elvégzése és az írni-olvasni tudás között lényeges különbség van, mert az előbbi vailáserkölcsi nevelést is jelent. Honorálni kívánja Patacsi Dénesnek azt az indítványt, hogy a vitézi érmeseket és az al­tiszti fokozatot elért katonákat men­tesítsék a négy elemi iskola elvég­zésének igazolása alól, a helyben- lakó állampolgár nagyobb értéket képvisel, mint a vándorló elem. Ezután az elnök a tanácskozás befejezésével szavazásra teszi fel a kérdést. Az első szakaszt Vázsonyi beterjesztette kiegészítő javaslatával. a második és harmadik bekezdését eredeti szövegben fogadják el. Az ülés ezután véget ért. Legközelebbi ülés csütörtökön. Rendelet a íergalml add késedel­mes (izetdsdriil (Saját tudósitónktól.) A pénzügy­miniszter rendeletet adott ki a for­galmi adónak késedelmes fizetése esetén kiszabható adópótlék tárgyá­ban. A rendelet szerint, aki az 1921 39 t.-c. rendelkezése szerint adóbe­vallás alapján készpénzben fizetendő adóját meg nem fizeti, a megfelelő határidő alatt vagy fizetése megha­gyása alapján a kézbesítésért számí­tott 15 nap alatt nem fizet, a kése­delem minden megkezdeti hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 3 százalékát köteles megfizetni. Az adópótlékot a pénzügyigazga­tóság méiiányos esetben felére mér­sékelheti, további mérséklést csak a pénzügyminiszter engedélyezhet. A rendelettel kapcsolatban, illetékes he­lyen a következőket közölték velünk: Az eddigi törvényes rendelkezés sze­rint a forgalmi adónak adóbevallás vagy fize:ési meghagyás alapján való késedelmes fizetése esetén havi 10 százalékos nem mérsékelhető adópót- lékot kellett fizetni. Ez a rendelkezés helyén való volt addig, amig pén­zünk értéke állandóan csökkent és Így a késedelmes fizetés folytán a kincstár kevesebb vásárló erővel biró összegeket kapott. A pénz értéke azonban időközben megszilárdult és a pénzügyminiszter erre való tekin­tettel, úgyszintén figyelemmel arra, hogy adófizetők terheit lehetőleg csök­kentse, indokoltnak látta az adópót­lékot lényegesen havi 10 százalékról 3 százalékra csökkenteni, ezenkívül az eddigi rendelkezéstől eltérően, hogy méltányos esetben az érdekel­tek kérelmére még ezt az összeget is mérsékeljék. A politika hirei Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a következőkben nyilatkozott: E héten mindenesetre elvégzi a nemzetgyűlés a szünet előtt elinté­zendő teendőket. Tekintettel arra, hogy a felsőházi javaslatot a bizott­ság legnagyobb részben már letár­gyalta, annak nem lenne akadálya, hogy előbb a felsőházi javaslatot tárgyalja általánosságban a nemzet- j gyűlés és azután kerüljön a sor arra, hogy a bizottság mennyire ha­ladt a választójogi törvényjavaslat tárgyalásával. E tekintetben még nincs határozott döntés. Ami a vá­lasztójog parlamenti tárgyalását illeti, azt hiszem, hogy az nem lesz aka- lya annak, hogy a nemzetgyűlés leg­később junius végén megkezdhesse nyári szünetét. Két hónap, május és junius állnak rendelkezésre a válasz­tójogi javaslat tárgyalására és ez az idő mindenesetre elegendő az ellen­zék részvétele mellett is. A rendel­kezésre álló idő alatt tehát a Ház í kényelmesen letárgyalhatja a válasz­tójogi és a felsőházi javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents