Szegedi Uj Nemzedék, 1925. május (7. évfolyam, 98-123. szám)
1925-05-01 / 98. szám
A zeneművészeti főiskola új elnevezése. A kormányzó megengedte, hogy az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola 50 éves fennállása évfordulójának az emlékére ezután az Országos Magyar Királyi Liszt Zeneművészeti Főiskola nevet viselje. Pályadíj az alföldi gyümölcstermeléssel foglalkozó munka megírására. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara március hó 29-én tartott igazgató választmányi ülésének határozata alapján 200 aranykorona pályadíjat tűzött ki olyan tanulmány megírására, amely azt tenné beható és szakszerű mérlegelés tárgyává, hogy a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara gyümölcstermelő területének öszszes viszonyait figyelembe véve, gyümölcsféleségekre és azoknak mely fajtáira volna ott a figyelem irányítandó, különösen a tömegtermelés szempontjából ? A feltételek a következők: 1., A pályamunka beadásának határideje 1925 december 15. 2., A pályadíj csak abszolút becsű munkának adatik ki. 3., A pályamunka a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara tulajdona lesz, amely esetleg gondoskodik annak kinyomatásáról. 4., A pályamunka az egész Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara területének gyümölcstermelési viszonyait fel kell ölelni (Pest-pilis-solt-Kiskun, Bácsbodrog, Csongrád és Arad-Torontállal egyesített Csanád vármegye). Fel kell tárni a mai gyümölcstermelési viszonyokat, hibákat és előadandók a nemesítés módozatai. 6. A beérkezett pályamunkák megbírálását kiváló szakemberek fogják végezni. Piarista cserkészek közös nagytábora. Az idei számos összevont cserkésztábornak az lesz a célja, hogy azt a nagy gyakorlati tudást, amelynek birtokában dániai versenycsapatunk első lett a kontinensen, valamennyi csapat, de különösen a vidéki csapatok elsajátítsák. Ebbe a programmba kapcsolódik be a magyar piarista-rend tíz iskolájának cserkészcsapata, melyek Budapest, Magyaróvár, Nagykanizsa, Szeged, Kecskemét, Veszprém, Tata, Debrecen, Vác és Sátoraljaújhely piarista gimnáziumainak cserkészeivel közös nagytábort rendeznek a nyár folyamán. A tábor helye a Nagymaros község tulajdonában lévő „Királyforrás“ mély völgye, melyet a község hazafias készséggel ajánlott fel a négyszázas létszámot meghaladó cserkésztábornak. Különösen a község közszeretetben álló plébánosa, Monsberger Ferenc fáradozik sokat a cserkészfiuk érdekében. A napokban Budapesten tanácskozásra gyűltek öszsze, a tíz városból a csapatok vezetői a táborozás részleteinek megbeszélésére s ez alkalommal egyszersmind tisztelegtek a táborozást melegen pártoló Hám Antal dr. piarista rendfőnöknél. Összejövetelükön, melyen a budapesti piarista diákszövetséget Degré Miklós dr. kúriai tanácselnök képviselte, elhatározták, hogy a táborozás előkészítésébe a városonkint megalakult pierista diákszövetségeket is bevonják és támogatásukat fogják kérni, hogy az együttes táborban minél több szegénysorsú cserkészt részesíthessenek az egészséges szabad élet áldásában. Gömbös Gyula Hoenburg elnökké választásáról Budapest, április 30. A nemzeti függetlenségi párt (fajvédők) rendes csütörtöki pártvacsoráján az ünnepi beszédet Gömbös Gyula mondotta. Beszédében rámutatott arra, hogy a németek a nemzeti géniusz szavára hallgatva, azt a férfit választották meg elnökké, aki nemzeti szempontból legjelentősebb és a legnagyobb fontossággal bír. A német nemzet e ténye olyan behatással van a külföldre is, hogy ezzel a ténnyel a pártnak is foglalkoznia kell. Ezután botránkozással emlékszik meg a baloldali sajtó viselkedéséről Hindenburggal szemben, akivel szemben minden magyar embernek csak hálával és tisztelettel szabad foglalkoznia. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Duna föderáció eszméje még mindig kisért. Egy magyar főúri palotában — állítólag — magyarok, osztrákok, sőt csehek is, főurak és főpapok, egy ilyen föderáció létrehozásán fáradoznak. A vacsora Hindenburg és Gömbös éltetésével ért véget. ” SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925 május 1., péntek az egységes párt értekezlete Budapest, április 30. Az egységes párt csütörtökön este pártértekezletet tartott, melyen megbeszélték azokat az intézkedéseket, melyeket a fővárosi választásokkal kapcsolatban a szavazó igazolványok kiosztása körül tapasztaltak. Az értekezleten Bethlen miniszterelnök a kincstári házhaszonrészesedésre vonatkozólag kijelenti, hogy a kormány soha sem tett olyan nyilatkozatot, hogy a kincstári haszonrészesedésnek augusztusra fizetendő részletét eltörli, csak azt mondták, hogy ezt az adónemet igazságtalannak tartja s módot keres arra, hogy a kérdést a méltányosság követelményének megfelelően rendezhesse. Az értekezleten Hoyos Miksa gróf az interparlamentális konferencián felmerült eseményeket is szóvátette, mire Bethlen miniszterelnök válaszolva kijelentette, hogy a trianoni békéről Magyarországon véleménykülönbség nem lehet. Kell azonban, hogy a párt együttérzésének adjon kifejezést azokkal szemben, kik népszerűségük feláldozásával a hazának áldozatot hoznak. Az értekezlet ezzel véget ért. SzinSz — Művészet Heti műsor: Péntek : Gül Baba, operett, Viola Margit vendégfelléptével. (A) 7. sz. Szombat: Csitri, Palágyi Lajos és P Greguss Margit vendégfelléptével. (B) 7. sz Vasárnap délután: Postás Katica, mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: Az ember tragédia: Palágyi Lajos és P. Greguss Margit vendégfelléptével. Bérletszünet: GÜL BABA ‘ Zenés színjáték 3 felvonásban írta: Martos Ferenc. Zenéjét szerzette: Huszka Jenő Gül Baba--------------Herczeg Vilmos Leila, leánya —------Szabó Giza Kucsuk A basa------Fenyves Sándor Zulejka------------------Egyed Lenke Fatime —------— — Rajz Irén Gábor diák--------------Viola Margit Mujkó------------------Virágh Ferenc Zülfikar, főembh------Faludi Károly A színházi iroda hírei GÜL BABA kerül színre pénteken hosszú szünetelés után Huszka Jenő és Martos Ferenc gyönyörű daljátéka, meg Jókai Mór halhatatlan novellája után készült, egyik legkedvesebb műsordarabja volt színházunknak. Gábor diákot Viola Margit, Leilát Szabó Gizi, Zülfikart Faludi Károly játsza. Szombaton és vasárnap a népszerű Palágyi pár lép fel a CSITRI című francia vígjátékban és Madách AZ EMBER TRAGÉDIÁjában. Vasárnap délután POSTÁS KATICA kerül színre rendkívül mérsékelt helyárakkal. Andi Piroska Boku Klára, Leher Hubert, Manowarda József, Fischer Ernő, Simon Dully, Georgevszky Arnold a wieni Staatsoper világhírű tagjait, az énekművészet legnagyobb mesterei lépnek fel színházunkban hétfőn CARWEN, kedd LOHENGRIN és csütörtökön FAUSTban. A körülfekvő városokból tömegesen történnek a sürgönyi jegymegrendelések és épp azért ajánlatos, hogy mindenki idejekorán gondoskodjon jegyszükségletéről, Testgyakorlás József Ferenc királyi herceg, a Sportakadémia elnöke a tegnapi és a szerdai napot Szegeden töltötte. Utazása célja városunk sportviszonyainak megismerése volt. Tegnap délelőtt felkereste autóján dr. Aigner Károly főispán, Ábray államtitkár és Gaál Endre kulturtanácsnok társaságában a szegedi pályákat. Elsőnek a SzTK, háromnegyed 12 órakor a SzTK, aztán a körletpályát tekintette meg. Az SzTK elnöksége mintegy hetven főnyi klubtag, köztük számos SzTK-hölgy részvételével fogadta a királyi herceget, akit Szolcsányi István köszöntött fel. József Ferenc főherceg szívélyesen köszönte meg a hozzá intézett szavakat, miközben Mellis Mancika kék-fehér virágokból összeállított gyönyörű csokrot nyújtott át. A királyi herceg meglepődötten e szavakkal köszönte meg a kedveskedést : „köszönöm szívemből, elragadó szíveskedés, hazaviszem a feleségemnek.“ Ezután megnézte a pályát, majd az SzTK-tagok harsány éljenzése közben eltávozott. B. 2556/43—1921. szám. A szegedi kir. törvényszék. A Magyar Állam nevében . A szegedi kir. törvényszék mint büntető bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Zsírkai János és Nagy Sándor ellen főmagánvádlotnak a B 5256 (1921) 43. számú vádiratában és a vádtanácsnak B. 5256 (1921) 31. számú vádhatározatában foglalt vád felett Dr. Juhász István kir. ítélőtáblás biró mint elnök, Habermann Gusztáv kir. törvényszéki biró és Dr. Jónás Endre kir. törvényszéki biró valamint Dr. Grottó László kir. törvényszéki joggyakornok mint jegyzőkönyvvezető részvétel Dr. Eisner Manó ügyvédnek mint főmagánvádlók képviselőjének, a szabadlábon levő vádlottaknak és Dr. Csémedy Gyula ügyvédnek és Dr. Hunyady János ügvédjelöltnek mint védőnek jelenlétében Szegeden 1924 évi február hó 5 napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és a védelem meghalgatása után meghozta a kövekező ítéletet: I. Zsirkay János vádlott 43 éves, r. kath. vallásu, nagyváradi születésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, nős, nemzetgyűlési képviselő és N. Nagy Sándor vádlott 27 éves, r. kath. vallásu, nagyváradi születésű szegedi lakos, magyar állampolgár, nőtlen, hírlapiró bűnösök mint a Sz. 33 §-a szerint szerzők az 1914 évi XLI. t. és 1. § ába a ttk. a 3. §. 2 bekezdése szerint minősülő 2 rendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet úgy követtek el, hogy a Szegeden megjelenő „Szegedi Új Nemzedék“ című időszaki lap 1921 év április hó 22- én megjelent számában „Szeged keresztény társadalmának tiltakozó nagy gyűlése a romboló sajtó ellen“ feliratú cikk ezen szavaival: „A rohasztó sajtó elleni tiltakozó gyűlés első hire élénk viszhangra talált a destruktiv sajtóban , ezek egyike meghamisított főkapitányi interjúval szerette volna kard élére hányni a vasárnapi sajtógyűlést. Hogy mily kutmégetésben merül ki a destruktiv sajtó tevékenysége ime álljon itt néhány sornyi idézet ennek egyik czikkéből. „A főkapitány a Napló kérdéses czikét olvasva a következőket mondotta munkatársunknak: Én ezeket nem mondtam. Nekem nincs jogomban bontani a gyűlést. Igenis a kapott belügyminiszteri rendelkezések értelmében a vasárnapi tiltakozó sajtógyűlés megtartásának nincsen semmi akadálya és így a belátás teljesen hamis, oly tényeket állítottak Tölgyes Gyula és Engel Vilmos tömegvádlókról mint a szegedi Napló munkatársáról is élve annak kiadó tulajdonosáról, amelyek valóságuk esetén tömegvadlók a közmegvetésnek tennék ki. A kir törvényszék szerint: I. Zsirkay János vádlottat az 1994 évi XLI. tez. 3 § - bek alapján a btk. 102 § felhivásásával a btk. 92 § alakalmazásával egyszázezer (100000) meg egyszázezer (lOOQUO) korona pénzbüntetésre mint föböntetésre, azon felül Harmincezer (300(X)) meg Húszezer (20¥0) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a Bn 1. § a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetére a Btk. 53. §-a és a 6050—1923. I. ksz rendelet 7. § a alapján 10 meg 10 és 3 meg 2 napi fogházra kell átváltoztatni. II. Nagy Sándor vádlottat az 1914 évi XLI. t. sz. 8. § 2 bek. alapján a Btk. 102 E felhívása és a B.k. 92 § alkalmazásával tvenezer (50000) meg Ötvenezer (60000) korona pénzbüntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül Húszezer (20000) meg Tízezer ( OOOO) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítél A pénzbüntetés végrehajtsát a Bn. 1. § a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behitártatlansága esetére a Btk. 63. §-a és a 6050—1923. I. M. sz. rendelet 7 §-a alapján 5 meg 5 és 2 meg 10 napi fogházra kell átváltoztani. Vádlottak a Be. 461. §-a értelmében kötelesek az eddig netán felmerült bűnügyi költséget egyetemlegesen az ezután felmerülő bűnügyi költséget pedig külön-külön az államkincstárnak megtéríteni. Kötelesek továbbá a Bp. 489 § a alapján sértetetteknek kettőszázezer 200000 koronát ügyvédi képviseltetéssel felmerült költség fejében egyetemlegesen az ítélet jogerőre emelkedésétől számált 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Az ítéletben megálapított pénzbüntetésért és a netán felmerült bűnügyi költségekért a St. 40. § bekezdése értelmében elsősorban a Szegedi Ujnemzedék lapválalat rt. mint kiadó a szegedi m. kir. állampénztáránál a letétnapié 12 erke alatt kezelt 210CO, korona biztosíték erejéig felelős amennyiben ezeket a vádlólaktól behajtani nem lehet vagy azokat a biztosíték nem fedezi, a Szegedi Ujnemzedék lapv. R. T.-tól s ha ez sem lehetséges, a szegedi Kesztény Nyomda R. T-ól mint nyomdaitulajdonostól kell a St. 43 § bek. értelmében behajtani. A St. 43 § 4 bek. alapján elrendeli, hogy az ítéletet indokaival együtt a szegedi Ujnemzedék szerkesztője ugyanezen lapban a jogerős ítélet kézbesítése után megjelenő legközelebbi vagy azt közvetlelenül követő számának elején rendes nyomással minden lappéldányon tegye közzé. Az ítéletet jogerőre emelkedése után a szegedi kir. ügyészséggela Bp. 494 §-a alapján közli. Indoklás A kir. törvényszék a főtárgyaláson a vádlottak beismerése alapján tényként állapította meg, hogy a Szegedi Újnemzedék czímű időszaki lap 1921 évi április hó 22-én megjelent számában a Szeged kőkeresztény társadalmának tiltakozó nagygyűlése a tomboló sajtó ellen feliratú czikkét mint szerzők Zsirkay János és Nagy Sándor Írták: Zsirkay János a főtárgyaláson tagadta bűnösségét s védelmére azt adta elő, hogy ő akkor mikor Nagy Sándor neki a szegedi Naplóban megjelent riportot elreferálta, utasítást adott Nagy Sándornak hogy az abban foglaltak valósága felől érdeklődjék Bottka Sándor főkapitánynál. Ennek eredményéről Nagy Sándor újból referálván neki utasítást adott a vád tárgyává tett cikk megírására a mikor annak bemutatott fogalmazványát átolvasta, abban a hiszemben, hogy Nagy Sándor előtt Bottka főkapitány a czikkben foglaltakat tényleg, kijelentette, azt átjavítva közzétette. Ő csak a kézirat hegyes betükkel irt s vörös ironnal megjelölt részét írta, azonban a czikk egész terjedelméért, bár a tényekről közvetlen tudomása nem volt, vállalja a sajtójogi felelősséget. A czikk megírására az a körülmény késztette, hogy a szegedi Napló működését közérdekből úgy akkor mint ma is rohasztónak tartotta. A czikket közérdekből írta, s a valóság bizonyítását s ennek keretében Eckhardt Tibor valamint Dr. Antal István által írt levelek felolvasását kérte. Nagy Sándor a főtárgyaláson szintén tagadta bűnösségét s védelmére azt adta elő hogy amikor 1921 tavaszán Szeged keresztény társadalma a destruktív sajtó ellen gyűlést akart tartani a hírlapokban ezzel kapcsolatban több kommüniké jelent meg így többek között a Szegedi Naplóban megjelent az a hir, hogy a főkapitány a gyűlést nem engedélyezte, mire Zsirkay utasítására felkereste Bottka Sándor főkapitányt s megkérdezte tőle, igaz-e a szegedi Napló ezen híre. A főkapitánytól azt a választ kapta, hogy nem. Erről Zsirkainak referálva ettől újabb utasítást kapott a vád tárgyává tett czikk megírására. A kéziratnak apróbb gömbölyű betűkkel irt részét ő irta s e részben azért vállalja a sajtó jogi felelőséget. A czikk megírására az a körülmény késztette, hogy a Szegedi Napló valótlan hírét megcáfolja. A czikknek általa irt azon része. „A rohasztó sajtó elleni tiltakozó gyűlés első híre élénk viszhangra talált a destruktív sajtóbaan is,és ezeknek egyike meghamisított főkapitányi interjúval szerette volna kardélre hányni a vasárnapi sajtógyűlést. Közérdekből a valódiság bzonyítását s Bottka Sándor kihallgatását kérte. A czikk azon részére vonatkozólag hogy a főkapitány a Napló kérdéses czikkét olvasva a következőket mondotta munkatársunknak: Én ezeket nem mondtam,nekem nincs jogomban betiltani a gyűlést. Igenis a kapott belügyminiszteri rendelkezések értelmében a vasárnapi tiltakozó sajtógyűlés megtartásának nincsen semmi akadálya, vádlott beismerte hogy ezeket Bottka főkapitány neki nem mondotta, hanem azt adta elő hogy mivel az általa a főkapitányhoz intézett azon kérdése hogy igaz-e, hogy a sajtógyűlést nem lehet megtartani, a főkapitány nemmel felelt, a többit ő maga adta a főkapitány szájába. A kir. törvényszék a czikknek a Nagy Sándor vádlott által kért részére a valóság bizonyítását és Bottka Sándor főkapitány kihallgatását elrendelte, ellenben Zsirkay János főmagánvádlónak a valóság bizonyítására irányuló azon kérelmét, hogy Eckhardt Tibor és Dr. Antal Imrének a jegyzőkönyvhöz csatolt levelei felolvastassanak, mellette, mert a becsatolt 2 levél nem oly okirat melynek felolvasását a Bp. 313 §-a megengedi. A kir. törvényszék a főtárgyaláson megállapitotta hogy a Szegeden megjelenő Szegedi Uj- nemzedék czimű időszaki lap 1921 április hó 22-én megjelenő számában „Szeged keresztény társadalmának tilakozó nagygyűlése a romboló sajtó ellen feliratú czikk következő részében. A rohasztó sajtó ellen tiltakozó gyűlés első híre élénk viszhangra talált a destruktív sajtóban is, s ezeknek egyike meghamisított főkapitányi interjúval, szerette volna kardélre hányni a vasárnapi sajtógyűlést“. „Hogy mily kútmérgezésben merül ki a destruktív sajtó tevékenysége, továbbá.“ Én ezeket nem mondtam, nem nincs jogomban betiltani a gyűlést. Igenis a kapott belügyminiszteri rendelkezések értelmében a vasárnapi tiltakozó sajtógyűlés megtartásának nincsen sémi akadálya s igy a beállítás teljesen hamis, oly tényállításokat tartalmaz amelyek valóságuk esetén főmagánvádlókat közmegvetésnek tenné ki, mert egy sajtótermékről azt állítani hogy rohasztó, tevékenysége kútmérgező és hogy meghamisított s teljesen hamis beállitású főkapitányi interjút közöl, a lap kiadótulajdonosát, munkatársát illetve a czikk íróját közmegvetésnek kitenni alkalmas, azt célozván, azok nemzetellenes, hazafiatlan tevénykedését fejtenek ki s valótlan sőt egyenesen meghamisított híreket közölnek. Zsirkay János a valóság bizonyítását alkalmas módon meg nem kísérelte, Nagy Sándor vádlóaktta pedig a valóság részbeni bizonyítása nem