Szegedi Uj Nemzedék, 1925. május (7. évfolyam, 98-123. szám)

1925-05-01 / 98. szám

A zeneművészeti főiskola új elneve­zése. A kormányzó megengedte, hogy az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola 50 éves fennállása évfordulójának az em­lékére ezután az Országos Magyar Királyi Liszt Zeneművészeti Főiskola nevet viselje. Pályadíj az alföldi gyümölcsterme­léssel foglalkozó munka megírására. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara március hó 29-én tartott igazgató választ­mányi ülésének határozata alapján 200 aranykorona pályadíjat tűzött ki olyan ta­nulmány megírására, amely azt tenné be­ható és szakszerű mérlegelés tárgyává, hogy a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara gyümölcstermelő területének ösz­­szes viszonyait figyelembe véve, gyümölcs­­féleségekre és azoknak mely fajtáira volna ott a figyelem irányítandó, különösen a tömegtermelés szempontjából ? A feltéte­lek a következők: 1., A pályamunka bea­dásának határideje 1925 december 15. 2., A pályadíj csak abszolút becsű munká­nak adatik ki. 3., A pályamunka a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara tulajdona lesz, amely esetleg gondoskodik annak kinyomatásáról. 4., A pályamunka az egész Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara te­rületének gyümölcstermelési viszonyait fel kell ölelni (Pest-pilis-solt-Kiskun, Bácsbod­­rog, Csongrád és Arad-Torontállal egye­sített Csanád vármegye). Fel kell tárni a mai gyümölcstermelési viszonyokat, hibá­kat és előadandók a nemesítés módozatai. 6. A beérkezett pályamunkák megbírálását kiváló szakemberek fogják végezni. Piarista cserkészek közös nagy­tábora. Az idei számos összevont cserkésztábornak az lesz a célja, hogy azt a nagy gyakorlati tudást, amely­nek birtokában dániai versenycsapatunk első lett a kontinensen, valamennyi csapat, de különösen a vidéki csapatok elsajátítsák. Ebbe a programmba kap­csolódik be a magyar piarista-rend tíz iskolájának cserkészcsapata, melyek Budapest, Magyaróvár, Nagykanizsa, Szeged, Kecskemét, Veszprém, Tata, Debrecen, Vác és Sátoraljaújhely piarista gimnáziumainak cserkészeivel közös nagytábort rendeznek a nyár folyamán. A tábor helye a Nagy­maros község tulajdonában lévő „Királyforrás“ mély völgye, melyet a község hazafias készséggel ajánlott fel a négyszázas létszámot meghaladó cserkésztábornak. Különösen a község közszeretetben álló plébánosa, Mons­­berger Ferenc fáradozik sokat a cserkészfiuk érdekében. A napokban Budapesten tanácskozásra gyűltek ösz­­sze, a tíz városból a csapatok vezetői a táborozás részleteinek megbeszélésére s ez alkalommal egyszersmind tisz­telegtek a táborozást melegen pártoló Hám Antal dr. piarista rendfőnöknél. Összejövetelükön, melyen a budapesti piarista diákszövetséget Degré Miklós dr. kúriai tanácselnök képviselte, el­határozták, hogy a táborozás elő­készítésébe a városonkint megalakult pierista­ diákszövetségeket is bevonják és támogatásukat fogják kérni, hogy az együttes táborban minél több szegénysorsú cserkészt részesíthessenek az egészséges szabad élet áldásában. Gömbös Gyula Hoenb­urg elnökké választásáról Budapest, április 30. A nemzeti függetlenségi párt (fajvédők) rendes csütörtöki pártvacsoráján az ünnepi beszédet Gömbös Gyula mondotta. Beszédében rámutatott arra, hogy a németek a nemzeti géniusz szavára hallgatva, azt a férfit választották meg elnökké, aki nemzeti szempont­ból legjelentősebb és a legnagyobb fontossággal bír. A német nemzet e ténye olyan behatással van a kül­földre is, hogy ezzel a ténnyel a pártnak is foglalkoznia kell. Ezután botránkozással emlékszik meg a baloldali sajtó viselkedéséről Hin­­denburggal szemben, akivel szem­ben minden magyar embernek csak hálával és tisztelettel szabad fog­lalkoznia. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Duna föderáció eszméje még mindig kisért. Egy magyar főúri palotában — állítólag — magyarok, osztrákok, sőt csehek is, főurak és főpapok, egy ilyen föderáció létrehozásán fá­radoznak. A vacsora Hindenburg és Gömbös éltetésével ért véget. ” SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925 május 1., péntek az egységes párt értekezlete Budapest, április 30. Az egységes párt csütörtökön este pártértekezletet tartott, melyen megbeszélték azokat az intézkedéseket, melyeket a fővá­rosi választásokkal kapcsolatban a szavazó igazolványok kiosztása kö­rül tapasztaltak. Az értekezleten Beth­len miniszterelnök a kincstári házha­szonrészesedésre vonatkozólag kije­lenti, hogy a kormány soha sem tett olyan nyilatkozatot, hogy a kincstári haszonrészesedésnek augusztusra fi­zetendő részletét eltörli, csak azt mondták, hogy ezt az adónemet igazságtalannak tartja s módot ke­res arra, hogy a kérdést a méltá­nyosság követelményének megfele­lően rendezhesse. Az értekezleten Hoyos Miksa gróf az interparlamentális konferencián felmerült eseményeket is szóvátette, mire Bethlen miniszterelnök vála­szolva kijelentette, hogy a trianoni békéről Magyarországon vélemény­különbség nem lehet. Kell azonban, hogy a párt együttérzésének adjon kifejezést azokkal szemben, kik nép­szerűségük feláldozásával a hazának áldozatot hoznak. Az értekezlet ez­zel véget ért. SzinSz — Művészet Heti műsor: Péntek : Gül Baba, operett, Viola Margit vendégfelléptével. (A) 7. sz. Szombat: Csitri, Palágyi Lajos és P Greguss Margit vendégfelléptével. (B) 7. sz Vasárnap délután: Postás Katica, mér­sékelt helyárakkal. Vasárnap­ este: Az ember trag­édia: Palágyi Lajos és P. Greguss Margit vendégfel­­léptével. Bérletszünet: GÜL BABA ‘ Zenés színjáték 3 felvonásban írta: Martos Ferenc. Zenéjét szerzette: Huszka Jenő Gül Baba--------------Herczeg Vilmos Leila, leánya —------Szabó Giza Kucsuk A­ basa------Fenyves Sándor Zulejka------------------Egyed Lenke Fatime —------— — Rajz Irén Gábor diák--------------Viola Margit Mujkó------------------Virágh Ferenc Zülfikar, főem­bh------Faludi Károly A színházi iroda hírei GÜL BABA ke­rül színre pénteken hosszú szünetelés után Huszka Jenő és Martos Ferenc gyönyörű daljátéka, me­g Jókai Mór hal­hatatlan novellája után készült, egy­ik leg­kedvesebb műsor­darabja volt színházunk­nak. Gábor diákot Viola Margit, Leilát Szabó Gizi, Zülfikart Faludi Károly játsza. Szombaton és vasárnap a népszerű Palá­gyi pár lép fel a CSITRI című francia víg­játékban és Madách AZ EMBER TRAGÉ­­DIÁ­jában. Vasárnap délután POSTÁS KATICA kerül színre rendkívül mérsékelt helyárakkal. Andi Piroska Boku Klára, Leher Hubert, Manowarda József, Fischer Ernő, Simon Dully, Georgevszky Arnold a wieni Staatsoper világhírű tagjait, az ének­művészet legnagyobb mesterei lépnek fel színházunkban hétfőn CAR­WEN, kedd LOHENGRIN és csütörtökön FAUST­ban. A körülfekvő városokból tömegesen tör­ténnek a sürgönyi jegymegrendelések és épp azért ajánlatos, hogy mindenki ideje­korán gondoskodjon jegyszükségletéről, Testgyakorlás József Ferenc királyi herceg, a Sportakadémia elnöke a tegnapi és a szerdai napot Szegeden töltötte. Uta­zása célja városunk sportviszonyainak megismerése volt. Tegnap délelőtt fel­kereste autóján dr. Aigner Károly fő­ispán, Ábray államtitkár és Gaál Endre kulturtanácsnok társaságában a szegedi pályákat. Elsőnek a SzTK, háromne­gyed 12 órakor a SzTK, aztán a kör­letpályát tekintette meg. Az SzTK el­nöksége mintegy hetven főnyi klubtag, köztük számos SzTK-hölgy részvéte­lével fogadta a királyi herceget, akit Szolcsányi István köszöntött fel. József Ferenc főherceg szívélyesen köszönte meg a hozzá intézett szavakat, miköz­ben Mellis Mancika kék-fehér virágok­ból összeállított gyönyörű csokrot nyúj­tott át. A királyi herceg meglepődötten e szavakkal köszönte meg a kedves­kedést : „köszönöm szívemből, elragadó szíveskedés, hazaviszem a feleségem­nek.“ Ezután megnézte a pályát, majd az SzTK-tagok harsány éljenzése köz­ben eltávozott. B. 2556/43—1921. szám. A szegedi kir. törvény­szék. A Magyar Állam nevében . A szegedi kir. törvényszék mint büntető bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Zsírkai János és Nagy Sándor ellen főmagánvádlotnak a­ B 5256 (1921) 43. számú vádiratában és a vádtanácsnak B. 5256 (1921) 31. számú vádhatározatában foglalt vád felett Dr. Juhász István kir. ítélőtáblás biró mint elnök, Habermann Gusztáv kir. törvényszéki biró és Dr. Jónás Endre kir. törvényszéki biró valamint Dr. Grottó László kir. törvényszéki joggyakor­­nok mint jegyzőkönyvvezető részvét­el Dr. Eisner Manó ügyvédnek mint főmagán­­vádlók képviselőjének, a szabadlábon levő vádlottaknak és Dr. Csémedy Gyula ügy­védnek és Dr. Hunyady János ügvédjelölt­­nek mint védőnek jelenlétében Szegeden 1924 évi február hó 5 napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és a védelem meghalgatása után meghozta a köve­kező ítéletet: I. Zsirkay János vádlott 43 éves, r. kath. vallásu, nagyváradi szüle­tésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, nős, nemzetgyűlési képviselő és N­. Nagy Sándor vádlott 27 éves, r. kath. vallásu, nagyváradi születésű szegedi lakos, magyar állampolgár, nőtlen, hírlapiró bűnösök mint a Sz. 33 §-a szerint szerzők az 1914 évi XLI. t. és 1. § ába a ttk. a 3. §. 2 bekezdése szerint minősülő 2 rendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségé­ben, amelyet úgy követtek el, hogy a Sze­geden megjelenő „Szegedi Új Nemzedék“ című időszaki lap 1921 év április hó 22- én megjelent számában „Szeged keresz­tény társadalmának tiltakozó nagy gyűlése a romboló sajtó ellen“ feliratú cikk ezen szavaival: „A rohasztó sajtó elleni tiltakozó gyűlés első hire élénk viszhangra talált a des­truktiv sajtóban , ezek egyike meghamisított főkapitányi interjúval szerette volna kard élére hányni a vasárnapi sajtógyűlést. Hogy mily kutmégetésben merül ki a destruktiv sajtó tevékenysége ime álljon itt néhány sornyi idézet ennek egyik czikkéből. „A főkapitány a Napló kérdéses czikét olvasva a következőket mondotta munkatársunk­nak: Én ezeket nem mondtam. Nekem nincs jogomban bontani a gyűlést. Igenis a kapott belügyminiszteri rendelkezések értelmében a vasárnapi tiltakozó sajtó­­gyűlés megtartásának nincsen semmi aka­dálya és így a belátás teljesen hamis, oly tényeket állítottak Tölgyes Gyula és En­gel Vilmos tömegvádlókról mint a szegedi Napló munkatársáról is élve annak kiadó tulajdonosáról, amelyek valóságuk esetén tömegvadlók a közmegvetésnek tennék ki. A kir törvényszék szerint: I. Zsirkay János vádlottat az 1994 évi XLI. t­­ez. 3 § - bek alapján a btk. 102 § felhivásásával a btk. 92 § alakalmazásával egyszázezer (100000) meg egyszázezer (lOOQUO) korona pénz­­büntetésre mint föböntetésre, azon felül Harmincezer (300(X)) meg Húszezer (20¥0) korona pénzbüntetésre mint mellékbünte­­tésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a Bn 1. § a alapján 3 évi próbaidőre fel­függeszti. A pénzbüntetést behajthatatlan­­ság esetére a Btk. 53. §-a és a 6050—1923. I. k­sz rendelet 7. § a alapján 10 meg 10 és 3 meg 2 napi fogházra kell átváltoztatni. II. Nagy Sándor vádlottat az 1914 évi XLI. t. sz. 8. § 2 bek. alapján a Btk­. 102 E felhívása és a B.k. 92 § alkalmazásával tvenezer (50000) meg Ötvenezer (60000) korona pénzbüntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül Húszezer (20000) meg Tízezer ( OOOO) korona pénzbüntetésre mint mel­­lékbüntetésre ítél A pénzbüntetés végre­hajt­sát a Bn. 1. § a alapján 3 évi pró­baidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behit­ártatlansága esetére a Btk. 63. §-a és a 6050—1923. I. M. sz. rendelet 7 §-a alapján 5 meg 5 és 2 meg 10 napi fogházra kell átváltozt­ani. Vádlottak a Be. 461. §-a értelmében kötelesek az eddig netán felme­rült bűnügyi költséget egyetemlegesen az ezután felmerülő bűnügyi költséget pedig külön-külön az államkincstárnak megtérí­teni. Kötelesek továbbá a Bp. 489 § a alapján sértetetteknek kettőszázezer 200000­ koronát ügyvédi képviseltetéssel felmerült költség fejében egyetemlegesen az ítélet jogerőre emelkedésétől szám­­ált 15 nap alatt végrehajtás terhével meg­fizetni. Az ítéletben megál­apított pénzbün­­tetésért és a netán felmerült bűnügyi költségekért a St. 40. §­­ bekezdése ér­telmében elsősorban a Szegedi Ujnemze­­dék lapválalat r­t. mint kiadó a szegedi m. kir. állampénztáránál a letétnapié 12 er­ke alatt kezelt 210CO, korona biztosíték erejéig felelős amennyiben ezeket a vád­ló­laktól behajtani nem lehet vagy azokat a biztosíték nem fedezi, a Szegedi Ujnem­­zedék lapv. R. T.-tól s ha ez sem lehet­séges, a szegedi Kesztény Nyomda R. T-ól mint nyomdaitulajdonostól kell a St. 4­3 § bek. értelmében behajtani. A St. 43 § 4 bek. alapján elrendeli, hogy az ítéletet in­dokaival együtt a szegedi Ujnemzedék szerkesztője ugyanezen lapban a jogerős ítélet kézbesítése után megjelenő legköze­lebbi vagy azt közvetlelenül követő számá­nak elején rendes nyomással minden lap­példányon tegye közzé. Az ítéletet jogerőre emelkedése után a szegedi kir. ügyészség­­gel­­a Bp. 494 §-a alapján közli. Indoklás A kir. törvényszék a főtárgyaláson a vád­lottak beismerése alapján tényként álla­pította meg, hogy a Szegedi Újnemzedék czímű időszaki lap 1921 évi április hó 22-én megjelent számában a Szeged kő­­keresztény társadalmának tiltakozó nagy­gyűlése a tomboló sajtó ellen feliratú czikkét mint szerzők Zsirkay János és Nagy Sándor Írták: Zsirkay János a fő­­tárgyaláson tagadta bűnösségét s védel­mére azt adta elő, hogy ő akkor mikor Nagy Sándor neki a szegedi Naplóban meg­jelent riportot elreferálta, utasítást adott Nagy Sándornak hogy az abban foglaltak valósága felől érdeklődjék Bottka Sándor főkapitánynál. Ennek eredményéről Nagy Sándor újból referálván neki utasítást adott a vád tárgyává tett cikk megírására a mikor annak bemutatott fogalmazványát átolvasta, abban a hiszemben, hogy Nagy Sándor előtt Bottka főkapitány a czikkben foglaltakat tényleg, kijelentette, azt átja­­vítva közzétette. Ő csak a kézirat hegyes betükkel irt s vörös ironnal megjelölt részét írta, azonban a czikk egész terje­delméért, bár a tényekről közvetlen tudo­mása nem volt, vállalja a sajtójogi felelős­séget. A czikk megírására az a körülmény késztette, hogy a szegedi Napló működé­sét közérdekből úgy akkor mint ma is rohasztónak tartotta. A czikket közérdek­ből írta, s a valóság bizonyítását s ennek keretében Eckhardt Tibor valamint Dr. Antal István által írt levelek felolvasását kérte. Nagy Sándor a főtárgyaláson szin­tén tagadta bűnösségét s védelmére azt adta elő hogy amikor 1921 tavaszán Sze­ged keresztény társadalma a destruktív sajtó ellen gyűlést akart tartani a hírla­pokban ezzel kapcsolatban több kommün­iké jelent meg így többek között a Szegedi Naplóban megjelent az a hir, hogy a fő­kapitány a gyűlést nem engedélyezte, mire Zsirkay utasítására felkereste Bottka Sán­dor főkapitányt s megkérdezte tőle, igaz-e a szegedi Napló ezen híre. A főkapitány­tól azt a választ kapta, hogy nem. Erről Zsirkainak referálva ettől újabb utasítást kapott a vád tárgyává tett czikk megírására. A kéziratnak apróbb gömbölyű betűkkel irt részét ő irta s e részben azért vállalja a sajtó jogi felelőséget. A czikk megírá­sára az a körülmény késztette, hogy a Szegedi Napló valótlan hírét megcáfolja. A czikknek általa irt azon része. „A ro­hasztó sajtó elleni tiltakozó gyűlés első híre élénk viszhangra talált a destruktív sajtóbaan is,és ezeknek egyike meghami­sított főkapitányi interjúval szerette volna kardélre hányni a vasárnapi sajtógyűlést. Közérdekből a valódiság bzonyítását s Bottka Sándor kihallgatását kérte. A czikk azon részére vonatkozólag hogy a főka­pitány a Napló kérdéses czikkét olvasva a következőket mondotta munkatársunk­nak: Én ezeket nem mondtam,­­nekem nincs jogomban betiltani a gyűlést. Igenis a kapott belügyminiszteri rendelkezések értelmében a vasárnapi tiltakozó sajtó­gyűlés megtartásának nincsen semmi akadálya, vádlott beismerte hogy ezeket Bottka főkapitány neki nem mondotta, hanem azt adta elő hogy mivel az általa a főkapitányhoz intézett azon kérdése hogy igaz-e, hogy a sajtógyűlést nem le­het megtartani, a főkapitány nemmel felelt, a többit ő maga adta a­ főkapitány szájába. A kir. törvényszék a czikknek a Nagy Sándor vádlott által kért részére a való­ság bizonyítását és Bottka Sándor főka­pitány kihallgatását elrendelte, ellenben Zsirkay János főmagánvádlónak a valóság bizonyítására irányuló azon kérelmét, hogy Eckhardt Tibor és Dr. Antal Imré­nek a jegyzőkönyvhöz csatolt levelei fel­­olvastassanak, mellette, mert a becsatolt 2 levél nem oly okirat melynek felolva­sását a Bp. 313 §-a megengedi. A kir. törvényszék a főtárgyaláson megállapitotta hogy a Szegeden megjelenő Szegedi Uj- nemzedék czimű időszaki lap 1921 április hó 22-én megjelenő sz­ámában „Szeged ke­resztény társadalmának til­akozó nagy­gyűlése a romboló sajtó ellen feliratú czikk következő részében. A rohasztó sajtó ellen tiltakozó gyűlés első híre élénk viszhangra talált a destruktív sajtó­ban is, s ezeknek egyike meghamisított főkapitányi interjúval, szerette volna kard­élre hányni a vasárnapi sajtógyűlést“. „Hogy mily kútmérgezésben merül ki a destruktív sajtó tevékenysége, továbbá.“ Én ezeket nem mondtam, n­­em nincs jogom­ban betiltani a gyűlést. Igenis a kapott belügyminiszteri rendelkezések értelmé­ben a vasárnapi tiltakozó sajtógyűlés megtartásának nincsen sémi akadálya s igy a beállítás teljesen hamis, oly tény­állításokat tartalmaz amelyek valóságuk esetén főmagánvádlókat közmegvetésnek tenné ki, mert egy sajtó­termékről azt állítani hogy rohasztó, tevékenysége kút­­mérgező és hogy meghamisított s teljesen hamis beállitású főkapitányi interjút kö­zöl, a lap kiadótulajdonosát, munkatársát illetve a czikk íróját közmegvetésnek ki­­tenni alkalmas, azt célozván, azok nemzet­ellenes, hazafiatlan tevénykedését fejtenek ki s valótlan sőt egyenesen meghamisí­tott híreket közölnek. Zsirkay János a va­lóság bizonyítását alkalmas módon meg nem kísérelte, Nagy Sándor vádlóaktta pedig a valóság részbeni bizonyítása nem

Next