Szegedi Uj Nemzedék, 1934. december (16. évfolyam, 278. szám)

1934-12-09 / 278. szám

agcgefl, 1934 december 9. vasárnap Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: 2gy hónapra . , P 2-80 Postán küldve . P 3 — Kőzalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér. Vásár-és ünnepnapié fillér Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Szeged, Bngonics-tér 12. szám. TELEFON; Szerkesztőség, kiadó- hivatal és,nyomda: 11-53 Ara 10 fillér SVl. évíolyaai, 278 szám. A Katolikus Akció csanád- egyházmegvei' szervezeté­nek, a Társadalmi Egyesü­letek Szövetségének, a Baross-Szövetség szegedi fiókjának, a Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetségé­nek és az Állam vasúti Alkal­mazottak Országos Szövet­sége szegedi üzletvezetö- ségi kerületének hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. Magyarország genfi emlékirata sorra megdönti a délszláv állam alattomos vádjait Meg kell védenünk a nemzet becsületét a politikai fondorlatokkal szemben — Nyilvánosságra hozták Genfben a magyar válaszjegyzéket ÄZ olasz és a lengyel fömegbizott magyarbarát beszédet mondott a népszövetségi tanács vitájában Genf, december 8. Eckhardt Tibor magyar fömegbi­zott szombaton benyujtolta Genfben a délszláv panasziratra adott magyar válaszjegyzéket. A magyar emlékirat szövege a kö­vetkező : ' Már a marseillei merényletet kö­vető napon a legádázabb vádakat kezdték szórni Magyarországra, a magyar kormányra, valamint a ma­gyar polgári és katonai hatóságokra. Mintha parancsszóra történt v<Tna: egyes országok sajtója hosszú hete­ken keresztül nem beszélt másról, mint Magyarország felelősségéről a marseillei bűncselekményben és az ádáz hadjárat, amelynek Magyaror­szág a marseillei események óta pré­dája volt, sokban hozzájárult ahlioz, hogy olyan politikai légkört i iidtson ki, amely tele van komoly vesz ,'del- mekkel, nemcsupán azért, mert 1 át- rányosan érinti bizonyos európai ál­lamok normális viszonyát, hanem az­ért is, mert olyan természetű, hogy megzavarhatja az ország loékéjét. Ilyen körülmények között történt az, hogy a jugoszláv kormány szüksé­gesnek vélte, hogy a népszövet; ég elé vigye ennek az ügynek bizonyos különösen súlyos oldalait, amelyek megzavarhatják a jóegyetértést és a békét Jugoszlávia és a szomszédos Magyarország között. A belgrádi kormánynak ez a lépé­se, amelyhez csatlaikozott a csehszlo­vák és a román kormány, nem volt egyéb, mint további fejleménye oiplo- máciai téren annak a gyűlölködő had­járatnak, amely a kisantant síjtójá- ban már hosszú hetek óta folyt Ma­gyarország ellen. A magyar kormány a marseillei merény­let igazi okainak haladéktalan tisztázását kéri A jugoszláv kormány azt kéri, hogy deritsenek világosságot azon körül­ményekre, amelyek között a marseil- lei gyalázatos merényletet ciöktszi- tették és végrehajtották. A magyar kormány sem kér egyebet. Magyar- országra és a magyar kormányra néz­ve ebben az ügyben életbevágó fon­tosságú, hogy megvédje a magyar nemzet becsületét olyan .politikai fondorlatokkal szemben, amelyeknek nincs más céljuk, mint az, hogy Ma­gyarország hirnevét és erkölcsi in­tegritását kompromittálják. A ma­gyar kormány azt kérte, hogy a ju­goszláv kormány panasziratát a ta­nács vegye sürgős megvizsgálás alá és hogy a marseillei ügyet, valamint annak egész hátterét tárgyilagosság­gal derítsék fel. Ha Magyarország­nak az említett okokból különös ér­deke fűződik ahhoz, hogy az ügyet a lehető leggyorsabban tárgyalják, a nemzetek közösségéneik szempontja ugyanezt kivánja. Tényleg, azok a vádak, amelyeket a belgrádi kormány Magyarország ellen emelt és ame­lyekhez Csehország és Románia csatlakozott, alkalmasak arra, hogy megzavarják a nemzetközi viszony­latok rendszerét és általában a világ békéjét. Nem lehet fenntartani a mostani .állapotot és nem lehet Ma­gyarországot, a magyar kormán;^ és a magyar hatóságokat hosszú ideig különböző féktelen izgatásoknak és alaptalan .vádaskodásoknak kitenni, anélkül, hogy abból ne származzanak komoly következmények a népek közti békére nézve, amelynek fenn­tartása főfeladata a népszövetség­nek. A nemzetközii közvéleményre tartozik tehát, hogy követelje a marseillei merénylet ügyének és igazi okainak hala­déktalan tisztázását. Megvizsgálva azt a levelet, amelyet a jugoszláv külügyminiszter novem­ber 22-én a népszövetség tanácsához intézett, a magyar kormány minde­nekelőtt kénytelen megállapítani, hogy a jugoszláv panaszirat és az azt kisérő emlékirat szövege tu’ryo- mó részben nem tesz egyebet, mint megismétel távoli időszakba vissza­nyúló régebbi panaszokat, amelyek megszűntek vita tárgyát alkotni a két állam között. Nincs tehát másról szó, mint olyan mesterkedésről, amely hasznot akar huzni régi és már rendezett inciden­sekből, hogy tévedésbe ejtse a köz­véleményt és fegyvert kovácsoljon az események által meghaladott ama In­cidensek és a marseillei bűntény kö­zött, amely bűntény egyedül kell, hogy a tanács elé hozott ügy tárgyát képezze. Meg kell említeni, hogy miután a határincidenseket a belgrádi megálla­podással rendezték, a magyar kor­mány nem késett a megegyezés szel­lemében megtenmi és becsületesen végrehajtani mindazokat az intézke­déseket, amelyeket 1934. április 26- án a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzékében részben már foganatba vettnek célzott, részben pedig a jö­vőre nézve kilátásba helyezett. A magyar kormány április 26-iki jegyzékében felsorolt intézkedések a következők : . 1. A magy'ar korm íny közölte a ju goszláv kormánnyal, hogy jóval a jugoszláv kormány lépese előtt meg­tette a szükséges intézkedéseket ab­ból a célból, hogy jankapusztáról a jugoszláv politikai menekültek és emigránsok eltávozzanak. 2. A magyar kormány ugyanebben a! szóbei jegyzékben g elenf; ie hogy eltávolítják Magyarországró.1 mind­azokat a jugoszláv emigránsokat, a kik vétettek a Magyarországon élve' zett vendégjog kötelezettségei ellen. A jugoszláv kormány legsúlyosabb vádja az emigránsok jankapusztai tar­tózkodására, ottani bűnös üzelmeikre, továbbá a magyar hatóságok felté­telezett segítségére és bünrés'.essé­gére vonatkozik. Elégséges, ha ezek­kel a vádakkal szembeállitom a té­nyeket. V A magyar jegyzék ezután fölsorolja azokat a tényeket, amelyek mindenben megdöntik a délszláv panaszirat állí­tásait. Fölsorolja a magyar jegyzék azo­kat az adatokat, amelyeket Eckhardt Ti­bor magyar fömegbizott már pénteki beszédében ismertetett a tanács előtt, így rámutat arra, hogy Jankapusztán sohasem volt tábor, de különben is a 30—40 itt lakó horvát emigráns bérletét is likvidálta a magyar kormány. Annak ellenére, hogy az emigránsok ellenőr­zése nehézségekbe ütközött, a magyar hatóságok mindig kötelességüknek tar­tották az emigránsok fölötti rendészeti ellenőrzését, mert a magyar kormány nem tűrt és nem tűr meg semmiféle visszaélést. Itt megemlíti a magyar emlékirat Pre- mec esetét, akit a magyar bíróság 13 évi fegyházra ítélt egy merényletért. A marseillei bűncselekményben való állí­tólagos részvétel miatt Franciaországban letartóztatott három emigránsról nem tudták a magyar hatóságok, hogy azok Jankapusztán lettek volna valamikor is_ De mindenképpen összeomlik az a vád, hogy a mar­seillei bűntényt Magyarországon ké­szítették elő és Magyarországon húztak sorsot a me­rénylők kijelölésére. A következőkben a magyar jegyzék fölsorolja a hat pontba foglalható dél­szláv vádpontokat. Válasz a délszláv állam vádpontjaira A vádpontokkal szemben a magyar jegyzék a következő megjegyzé íeket teszi : ! 1. Minden olyan személy, akit raj-, takaptak azon, hogy engedély nél­kül lépte át a határt, a polgári é& katonai hatóságok elé került. A hör-, vát emigránsok megérkezésük után Szintén ilyen elbánásban részesültek. 2. Soha a magyar polgári, vagy katonai hatóságok nem foglalkoztak Jankapusztán, vagy másutt élő horvát emigránsok oktatásával és megszer. vezésével. 3. Soha a horvát emigránsok nem kaptak fegyvert vagy lőszert sem Jankapusztán, sem másutt a .nagyar polgári vagy katonai hatóságoktól és soha ilyet nem szerezhettek be Ma' gyarországon. Egyébként semmiféle biztosítékot nem terjesztettek be erre nézve, hogy ezeket Magyarországon gyárthatták vagy vásárolhatták volna. 4. A magyar polgári és katonai hatóságok sohasem nyújtottak erre támogatást a horváit emigránsoknak és a jugoszláv emlékirat maga is tar­tózkodik attól, hogy ezeknek állitő- iagos pénzsegélyezésével bárminő, konkrétumot állítson. Lehetetlen tehát ennek a vádnak megvizsgálásába tele bocsátkozni. — Mindamellett van két ,x>nt, — folytatja a magyar fömegbizott jegy­zéke —, amelyelffe nézve már most nyilatkozni kivánok : — A jugoszláv kormány azt állítja, hogy az Ustasa tagjai között forga­lomba hozott ércpénzt Budapesten, a magyar állam pénzverdéjében ver­ték. A leghatározottabban kijelentem, hogy soha a magyar állam pénzverdéjében nem vert pénzt az Ustasa részére. — Ami másfelől a jugoszláv err lék­irat függelékében közölt két jugoszláv fényképet illeti, ezek amennyiben hi­telesek, egyszerűen csak azt bizonyít­ják, hogy az Ustasa szervezet maga rendezte a saját maga ügyeit. Itt kell

Next

/
Thumbnails
Contents