Szegedi Uj Nemzedék, 1934. december (16. évfolyam, 278. szám)
1934-12-09 / 278. szám
SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK idé4 december 9 vasárnap Parker, mont-Bianc, OSmifl WIRTH es RENGEY-nél stb. viláesmárkás töltőtollak leszállított árban Széchenyi-tér 5. szám. kiemelnem, hogy az a »bizonyíték«, amelyet a jugoszláv emlékirat közölt(3 emgráns fényképen katonai egyenruhában) egyszerűen azt bizonyítja, hogy a fényképfelvételt nem Jankapusztán vették fel, minthogy a képen havas hegyek látszanak, míg Jankapuszta környékén még dombok sincsenek. 3. A jugoszláv kormány által a magyar hatóságok ellen felhozott vádak egyike arra vonatkozik, hogy a magyar hatóságok magyar útleveleket szolgáltattak volna ki az emigránsoknak. Abban a helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem, hogy a marseillei merénylet után Magyarországon megindult hivatalos vizsgálat már megdönthetetlen módom megállapította, hogy , a horvát emigránsok nem kaptak magyar útleveleket és nem is volt lehetőségük arra, hogy törvényes úton ilyet kapjanak. 6. A leghatározottabban tiltakozom a jugoszláv kormány állításai ellen, amelyek a magyar hivatalos személyeknek vagy a magyar hadsereg tisztjeinek olyan szerepet vagy bárminő olyan szándékot tulajdonít, amely anyagilag vagy erkölcsileg felelőssé tehetnék őket akár a merénylet előkészítésében, akár bármilyen terrorista cselekményben, akár egy gyalázatos összeesküvésben, amelyek a legkisebb mértékben hátrányos erkölcsi megítélésnek tehetnék ki őket. Ezután a magyar jegyzék azt szögezi le, hogy amikor a délszláv kormány Magyarországhoz fordult az emigránsok esetleges visszaélései ügyében, a magyar kormány mindig eleget tett a jugoszláv kívánságoknak. Amikor pedig Magyarország déli határán horvát emigránsok szivárogtak át, akik Jugoszláviában tanulták ki a forradalmárok módszereit, a magyar kormány önként oszlatta föl a janka pusztai bérletet. A magyar jegyzék így folytatja : — A jugoszláv emlékirat a tíz fejezetben a következő tényekre alapítja ezt a vádat, hogy a magyar hatóságokat felelősség terheli a Jugoszlávia ellen irányuló terrorcselekményekben. a) A gonosztevők kiválogatását magyar területen végezték a terroristák között, akiket külön táborokban hosszasan és alaposan készítettek elő a terrorcselekmények végrehajtására. ^ — Kétségbevonhatatlanul megállapíttatott azonban, hogy a marseillei bűncselekményt nem Magyarországon szervezték meg. Vlada Georgiev gyilkos sohasem volt Magyarországon. A gyilkosság kigondolása, előkészítése és végrehajtása tehát Magyarországon kívül történt. Sándor királyt külföldi horvátok központi szövetségének határozata ítélte halálra. Ezt a határozatot Magyarország határain kívül hozták. A menekült horvátok nemzetközi szervezete később az Ustasa szervezetét bízta meg az ítélet végrehajtásával. b) A másik álláspont, amelyből a jugoszláv emlékirat le akarja származtatni Magyarország felelősségét, hogy a gonosztevők magyar útlevelekkel felszerelve szabadon távozhattak el magyar területről. Amagyar kormány eme rendelkezései következtében történt, hogy az a három horvát emigráns, akiket ezidőszzerint a marseillei merényletben való állítólagos részvétel miatt Franciaországban őrizetben tartanak, más politikai emigránsokkal együtt elhagyta Magyarországot. A jugoszláv emlékirat odáig megy, azt meri állítani, hogy bizonyos magyar egyesületek, még mielőtt a horvát Ustatá- szervezethez tartozó megfelelőszámú emigráns érkezett volna Magyarországra, már törvénytelen cselekményeikért vettek tervbe bizonyos szomszédállamokkal szemben abból a célból, hogy a fennálló állapotokat felforgassák. — A vádak éppen annyira tarthatatlanok, mint amennyire nincs semmi erkölcsi alapjuk. — Visszatérve azon kérdésekre, amelyeket a jugoszláv kormány emlékirata bevezetőjében részletesen tartalmaz, különösen ki kell emelnem, hogy a horvát forradalmimozgalomnak semmi köze Magyarország külpolitikájához. A törvényes, vagy törvénytelen horvát forradalmi mozgalom, amely mindenütt felütötte fejét, ahol horátok vannak, kizárólag abból az elégedetlenségből született meg, amelyet Jugoszlávia belső helyzete idézett elő. Földrajzi helyzete következtében Magyarországnak is el kell szenvednie a következményeit annak a belső helyzetnek, amely Jugoszláviában fennáll és amelyben a marseillei bűncselekmény igazi oka keresendő. — Nem lehet a marseillei bircselekmény felelősségét a magyar irredentizmusra sem hárítani, sőt a magyar irredentizmust azzal vádolni meg, hogy összejátszott a horvát szeparatista mozgalommal, mert ha ir-rredentizmus alakult ki Magyarországon, az következménye volt azoknak a rendelkezéseknek, amelyeket a trianoni békeszerződésekben rákényszerítettek. A magyar nemzet kívánsága a trianoni szerződésnek békés eszközökkel való módosítása. A jugoszláv kormány hamis vádjaiban mást nem lehet látni, mint az igazság tudatos elferdítését, amelynek az a célja, hogy a magyarság jogosult, törekvéseit kompromittálja. Végeredményben visszautasítom a kisantant kormányainak alaptalan vádjait és Magyarország elleni fellépésüket Magyarország erkölcsi integritása ellen irányuló támadásnak és politikai ambíciónak minősítem, amelynek megítélését bizalommal bocsátom a népszövetség elbírálása alá. A népszövetségi tanácsülésen Olaszország hitet tett a revízió mellett A kisantant érdekeltségg súlyos vereségével végződött a délszláv panaszirat szombati vitája Genf, december 8. A népszövetség szombat délutáni tanácsülésén elsőnek Laval francia külügyminiszter szólalt fel, aki a következőket mondotta: — Ebben a súlyos vitában Franciaország Jugoszlávia mellett áll. A bűncselekményt francia földön követték el. Akik Sándor királyt leterítették, a békére akartak csapást mérni és az ő művét akarták lerombolni. Laval szóvátette, hogy a magyar megbizott tegnap a revíziós politikáról beszélt. — Szükségesnek tartom — mondotta,"^ hogy a népszövetség tanácsa előtt megismételjem azon nyilatkozatomat, amelyet néhány nappal ezelőtt tettem a francia képviselőházban: »Az, aki meg akarja bolygatni a határköveket. — Európa békéjét zavarja meg«. " — Felmerül a kérdés — folytatta Laval, — várjon lehetséges-e, hogy a jugoszláv emigránsok amagyar kormány tudta nélkül folytatták tevékenységüket? A magyar megbizott azt állítja, hogy ez így volt. Úgy látszik azonban, hogy egyes magyar hatóságok nem tanúsítottak kellő éberséget. Franciaország nem akarja az ellentéteket szítani ebben a vitában. A jóvátétel feleljen meg az igazságnak és tegye lehetővé, hogy kölcsönös akarattal biztosítsák a kibékülést. Ebből az alapelvből a tanácsnak le kell vonni a szükséges következetéseket és új nemzetközi szabályzatot kell kidolgozni. Alois báró, az olasz küldöttség vezetője volt a következő felszólaló. Mindenek előtt csatlakozott ahhoz az őszinte tiszteletmegnyilvánuláshoz, amely Sándor király iránt megnyilatkozott. — Igen súlyos vád fekszik előttünk — mondotta a továbbiak során Alois báró —, amely a magyar nemzet becsületét sérti és megsért egy népet el, ■kölcsi öntudatának legbecsesebb kincsében. — Magyarországnak nemcsak joga, de kötelessége volt a népszövetség tanácsától kérni, amint azt meg is tette, hogy a panasz ügyében azonnal vizsgálat induljon. A vádat a magyar nemzet igazságérzete biztos tudatában büszkeséggel visszautasította. Az olasz főmegbízott ezután ismertette az emigránsok ügyében történt a magyar —délszláv jegyzékváltásokat, amelyek e edényeképpen Magyarorság mindenben elfogadta a jugoszláv kívánságokat. Aloisi így folytatta: — Azt hallom, hogy azon okok között, amelyek a jelenlegi helyzetet létesítették a magyar revízióra is történt célzás. Elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország igen tisztelt képviselőjének elhangzott nyilatkozataira utalnék, aki hangoztatta és megerősítette, hogy a magyar revíziós mozgalom békés jellegű. A tanácsnak ezt a kijelentését tudomásul kell vennie. Ennek már elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy kiküszöböljön minden bizonytalanságot és minden félreértést. — A revízió nem terrorizmus, ellenkezőleg. Az egyik kizárja a másikat. Amint már a legutolsó közgyűlés alkalmával kijelentettem, Olaszország elsőnek mondotta ki azt az elvet, hogy a békeszerződéseket a változott körülményekhez kell alkalmazni, mert véleményünk szerint ez az egyik legjobb mód a béke biztosítására és fönntartására. Mindig az volt azonban a véleményünk, hogy ennek az elvnek alkalmazása mindig a törvényesség keretei között történjék. Ez a revízió. A terrorizmus egészen más dolog és nem engedjük meg, hogy a revíziót a terrorizmussal összezavarják. Mély megilletődéssel értesült a tanács arról, hogy már Brüsszelben kimondották Sándor király fölött a halálos ítéletet a merénylet előtt már egy hónappal és ezen ítélet hírét a nemzetközi sajtó közölte is. Olaszország volt az első, amelynek ezeréves jogi lelkiismerete az erőszaknak minden formáját elítélte, Javal francia külügyminiszter célzást tett arra, hogy nemzetközi mozgalmat kellene indítani a terrorizmus ellen. Az olasz kormány kész arra, hogy a legtevékenyebben kivegye részét emunkából. — A népszövetség a nemzetközi közvélemény szerve, amely a nemzetközi közvélemény ítéletét a tények alapján és ezen túlmenőleg erkölcsi okok alapján hozza meg. Magyarország történelme bizonyítja, hogy a magyarokat mindig becsületérzés és lejalitás hatotta át. Ltvinov, a Szovjet megbizottja kijelentette, hogy Szovjetoroszország jól ismeri a terrorizmust, mint az egyéni küzdelem eszközét. (Nagy derültség.)Eden angol főmegbízott Anglia tárgyilagosságát és békés megoldás szükségét hangoztatta. Eden után Comarnitzki lengyel megbízott kifejtette, hogy a tanács előtt fekvő kérdés rendkívül fittos. — A lengyel kormány a maga részéről — folytatta — kényes helyzetben van. Egyrészt rokonszenvvel viseltetik Jugoszlávia iránt, másfelől barátságos érzelmek fűznek minket a vitában szereplő másik félhez: Magyarországhoz. A továbbiakban még szóbahozta, hogy Lengyelországnak is voltak panaszai külföldön megtelepedett terroristák üzelmei miatt. Csehországra célzott itt, bár közvetlenül nem nevezte meg. A lengyel kiküldött után Madariaga spanyolt megbízott, majd a mexikói és chilei megbízott szólalt fel. Ezután a vitát hétfő délelőtt fél 11 órára tűzték ki. . Ekészületben szenzációs Karácsonyi Vásárnak Kérjük figyelje e helyen következő hirdetéseinket LAMPEL és HEGYI "a. !