Szegedi Uj Nemzedék, 1937. július (19. évfolyam, 147-172. szám)

1937-07-01 / 147. szám

Szeged, 1997. július 1. csültörtök Keresztény politikai napilap Elfizetési ára: egy hónapra . . P 2'40 Postán kildve . . P 2*60 Kötartalmaz. kedvezmény szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztőség kiadóhivatal: Szeged, Dugonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség kiadóhivatal­os nyomda • ’ 1— Ára 10 fillér. XIX. évfolyam, 147. szám. A Katolikus Akció csanád­­egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross­ Szövetség szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi kerületénél üzletvezetőségi hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla S815 A német hadü­gyminiszter a kormányzó kenderesi birtokára utazott Délelőtt megtekintette a honvédség hajmáskéri gyakorlatait Budapest, június 30. Blomberg tábornagy, német biro­dalmi hadügyminiszter szerdán reg­gel 7 órakor gépkocsin Hajmáskérre utazott és ott megtekintette a hon­védség gyakorlatait. A gyakorlato­­kont rajta kívül résztvett Röder V­il­­mos honvédelmi miniszter, Klányia Kálmán külügyminisz­ter, Erd­nannst­­dorf német követ, a német katonai és légügyi attasé, továbbá vitéz Lanyi Hugó gyalogsági tábornok, a hon­védség főparancsnoka és vitéz Rátz Jenő altábornagy, a vezérkar fő­nöke. Blomberg tábornagy és kísérete nagy érdeklődéssel­­nézte végig a gyakorlatokat, bár a délelőttt folya­mán az idő meglehetősen rossz volt. Délután fél 5 órakor Blomberg tábornagy Kenderesre utazott, hogy eleget tegyen Horthy Miklós kor­mányzó meghívásának. Társaságában volt leánya, Dorothea is. Ugyan­akkor utazott ki Kenderesre Réder Vilmos honvédelmi miniszter és fele­sége, akiket a kormányzó ugyancsak vendégül látott estebéden. Blomberg valószínűleg 2-án a dél­előtt folyamán tér vissza a budaörsi repülőtérről Berlinbe. szítik­ednek? Jiét narj van a gyomolestern^»asztés terifür. Délebben fekszik mint Kecskemét és a kitűnő homok mellett fekete földje is van Egymillió fa terem már a szegedi határban — A szegedi cseresznye Kecskemétnek is rendkívüli sikert és óriási hasznot jelent Szeged, junius 30. Amióta Szeged a magyar gyümölcs és zöldségexport egyik fontos té­nyezőjévé küzdötte fel magát, a he­lyi sajtó, elsősorban pedig a Sze­gedi Új Nemzedék, minden alkalmat megragad arra,­­hogy a gazdatár-­­­sadalom és az eg­ész város gazdasági életének szempontjából szinte belát-­­hatatlan jelentőségű kérdést napiren-­­den tartsa, a felfelé lendülő gyű­­­­mölcstermesztést és az egyre jobban ki­bontakozó gyümölcskereskedelmet támogassa. Néhány lelkes és önzet­len, Szinte apostoli munkát végző Szakemberen kívül egyedül a sajtó­nak köszön­hető, hogy az idén a gaz­dák már egy hónap alatt 68 vagon gyümölcsöt adtak , és 250­­ezer pengő bevételt könyvelhettek el szorgalmas munkájuk jutalmának tö­redékeként. Mert ez, reméljük csak kisebbik hányada annak a jövede­lemnek, amit a Szegedi gyümölcsösök a hátralevő­ főszezonban még ered­ményezni fognak. Hátra van még a kajszi és őszi barack, a szőlő, alma stb. A szegedi gyümölcs szinte pél­dátlan sikere, exportunk nagyarányú fejlődése bizonyos, nem is kisfokú félék­enységet ébrezhat a kecskeméti­­ekben, ahelyett, hogy örülnének a magyar nemzetgazdaság megerősö­désének. Nem kis irigységre vall pl. a »Kecskeméti Közlöny« című lap­társunk egyik legutóbbi számában­ »Mi ig­­az a szegedi gyümölcs^ dömpiré ből ?« »Szeged talaja ál­lítólag nem alkalmas gyümölcs a term­esztésre.« címek alatt megjelent alábbi közle­mény : — Szerdai számunkban megírtuk, h­ogy több pesti lap feltűnő szegedi tudósítást közölt az ottani gyü­mölcspiac »szen­zációi»-ról. ■ — Nemcsak nálunk, Kecskeméten keltett nagy feltűnést egyes pesti lapok híradása a szegedi export­lázról és az »óriási baracktermés«­­rő­l, han­em Bécsben is.. A bécsiek, amint oda a pesti lapok megérkez­tek, telefonjon hívták fel a kecske­méti kereskedők és bevásárlók fi­­gyelmét a szegedi okkázióra, a kecs­­kemétek autóra kaptak és robo­gtak Szegedre felvenni az »óriási« ter­mést.­­ Mint ma délelőtt útjukról a »Kecskemét­i Köz­löny«-n­ek beszá­moltak, a hertzinköltség kidobott pétrznelk bi­z­onyult, a szegedi gyü­mölcspiac jelen hiflrtelen és a kecske­méti piac mellett — legalábbis egye­lőre — szóba sem jöhet. — Hogy a jövő mit hoz, azt senki ,­­em tudja, azonban maguk a szege­diek sem mind optimisták. Egyes szegedi Szakértők (?) azokkal szem­ben, akik mindenáron gyümölcskána­­ánt akarnak csinálni a tiszaimenti­­ metropolisból — azt állítják, hogy Sze'^ied ta’a’a nem alkalmas gyö­­mölcs'erme''i5*éa''e é­s hiába min­­den dicséretremiéltő ig­yekezet. Szeged soha sem fogja gyümölcs terén megközelíteni Kecskemétet. A minden komoly adatot nélkü­löző cikkre vonatkozólan megkérdez­tük az­­illetékes szakköröket, ahol a következő felvilágosítást kaptuk : — Megnyugtathatjuk a kecskeméti izguló kedélyeket, hogy olyan szak­értő (Szép, hogy legalább elismerik, hogy ilyen van Szegeden) nincs, akii azt állítaná, hogy a szegedi ta­laj nem alkalmas a gyümölcsiter­­mesztésre. Ellenkezőleg, Szegednek van egy nagy előnye, amivel Kecs­kemét nem rendelkezik, van nemcsak ugyanolyan pompás homokja, mint amit ne a kecskeméti, hanem van fe­keteföldje is, aminővel Kecskemét nem dicsekedhet. Szegeden minden gyümölcs Ezezortja ezért 6—8 nappal tovább tart, mert először megjelenik a piacon a homoki korán érő gyü­mölcs, még­­­pedig jó 2—3 nappal Kecskemét előtt — mert mitagadás ~ Di­sebbre vagyni­uk Aztán egy héttel’ .k­ésőbben jön a fékete­re’di, ami nagy előny. — nagy ,mire van­ .. szegedi' ta­laj, azt a 70—80 éves almalak, kaj­­sziták és a pompás 40 éves cseresz­­nyefáink mondják meg. Van bizony Szeged körül 40 kilométeres körzet­ben ,is vagy egy millió gyümölcsfa, sőt van arról hiteles kataszter is, amit még 1932-ben­ készített a .m. kir. Külkereskedelmi Hivatal a Sze­gedvidéki Gyümölcstermelők Egye­sületével. Eszerint ipl. Szatymazon akkor volt 36.000 gyümölcsfa. — Nem igaz tehát az sem, hogy csak az 1934-es telepítések fiatal fáiról várjuk a termést, hanem a vét­kesen elhanyagolt­­ö­reg fáink ápo­lásával érjük­ el azt a szinte hihetet­lennek látszó­­eredményt, a­mely úgy látszik megdöbbenti a szomszéd­város érdekeltségét. , Ezt írja tiszteletreméltó bátor­sággal a kecskeméti újság. — De­ nem igaz az sem, hogy a kecskeméti portyázó kereskedők benzinköltsége hiábavalónak is bizo­nyult. Van itt Szegeden állandóan 5—6 kecskeméti kereskedő, akik na­ponta szorgalmasan vásárolnak. Tő­lük maguktól tudtuk meg, hogy bi­zony igen jó vásárt csaptak a mi portánkon. Az egyik vagy kecskeméttt egym­aga a külföldön híressé vált szeg­edi cs­eresznyéből 1470 má­zsát vásárolt. És eddig legalább 30 vagon gyümölcsöt vittek Kecskemét­re, hogy,­­a pompás s­zergerdi árut kecske­préti gyümölcskéirt sízál­tsák f­el külföldre. — Ami pedig a dömpinget illeti, nos hát a szegedi gazdák tudják leg­kevésbé megérezni, hogy miért fizet a kecskeméti kereskedő Szegeden kö­vetkezetesen 30—40 százalékkal ke­­res kel tebbet a kiváló jó gyümölcsért. Tegyenek róla Kecskeméten, hogy ne így tegyen a jövőben, ezért Szegeden csak natási’'^ leszünk. — Végül pedig itt.'12ven -Kecskeméten is mozgatják a szegedi gyümölcs ügyét, mert akkor talán végre a szegedi illetékesek is több gondot fordítanak erre a mostohán kezelt, rendkívül fontos ügyre. Ha pedig a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara, amely pedig sok pénzt visz el Szegedről,­­ törődnék a szegedi gyümölcspiaccal, mint ahogy köteles­sége volna, ezt is szívesen­­látnók erre mifelénk. Úgy tudjuk, hogy is­mét vásárolt földeket mintagyümöl­­csösinek, de bizony Szegeden a gyü­­mölcstermesztésé­rt még semmit sem tett a kamara. Vagy a­­ mi kamaránk is ferde szemmel nézi a szegedi fel­lendülést ? A kecskeméti kereskedők is a pompás szegedi gyü­mölcset szá­lítják ki külföldre ötvenhétmilló pengőt fordított az állam és a város tizenhárom év alatt Szeged fejlesztésére A magyar mérnökök vándorgyűlése Szeg­ed, június 30. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Városi Mérnökök Országos Szövetsége kedden tartotta m­eg Szegeden tizenharmadik vándor­­gyűlését. A vándorgyűlésen Bor­nemisza Géza iparügyi minisztert vitéz Petneházy Antal államtitkár képviselte. A gyűlést, amely a városháza köz­gyűlési termében folyt le, a Magyar Hiszekegy vezette be, majd H. Papp István igazgató főmérnök, elnök üdvözölte a megjelenteket, akiknek sorában vitéz Shvoy Kálmán, dr. or­­szággyűlési képviselő is m­egjelent. Papp Ferenc díszelnök vezette be. H. Papp István megnyitó beszéde után vitéz Shvoy Kálmán dr. meg­köszönte az üdvözlő szavakat, majd azokról a­­közvetlen kapcsolatokról beszélt, amielyek a mérnöki karhoz fűzik és amelyeket a tisztelet és m­eg­­becsülés erősített meg benne. Elis­meréssel adózott a szegedi városi mérnöki hivatal munkásságának. Katona István tanácsnok a város hatósága részéről üdvözölte a ván­dorgyűlést és Petneházy államfőtitkárt. Ezután következett a vándorgyűlés két érdekes szakelőadása. Először Biró Zoltán ,ny. miniszteri tanácsos »Erdőgazdaság és a technika« cím­mel tartott előadást és azokra a fel­adatokra mutatott rá, amelyek a fá­nak és növényeknek különböző ipari anyagokka­­(benzinné, papírrá stb.) való feldolgozása terén a magya­r mérnöki karra vár. Berzenczey Domonkos műszaki főta­nácsos arról a fejlődésről tartott elő­adást, amelyen 1924, az első ugyancsak Szegeden megtartott vándorgyűlés óta Szeged keresztül ment.

Next