Szegedi Uj Nemzedék, 1937. július (19. évfolyam, 147-172. szám)

1937-07-01 / 147. szám

Bieged, 19»7. jnliHs 1. csfltSrtök Kecesatény politikai napilap Elfi&etési ára: 6gy hónapra . . P 2'40 Postán kildve , . P 2*60 Kőzaftalmaz. kedTezmény szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztőség kiadóhivatal: Szeged, Dngonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztős^, kiadóhivatal *s nvomda • ’ 1— Ara 10 fillér. XIX. éTfolyam, 147. seám. A Katolikus Akció csanád- egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross- Szővetség szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi kerületénél üzletvezetöségi hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla S815 A Dómét hadfigymlDiszter a kormányzó kenderest birtokára utazott Délelőtt megtekintette a honvédség hajmáskéri gyakorlatait Budapest, junius 30. Blomberg tábormagy, német biro­dalmi hadügyminiszter szerdán reg­gel 7 órakor gépkocsin Hajmáskérre utazott és ott megtekintette a hon­védség gyakorlatait. A gyakorlato- koHi rajta kivül résztvett Röder V il- mos honvédelmi miniszter, Klányia Kálmán külügyminisziter, Erd.nanist- dorf német követ, a német katonai és légügyi attasé, továbbá vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a hon­védség főparancsnoka és vitéz Rátz Jenő altábornagy, a vezérkar fő­nöke. Blomberg tábornagy és kisárete nagy érdeklődéssel »nézte végig a gyakorlatokat, bár a délelőiít folya­mán az idő meglehetősen rossz volt. Délután fél 5 órakor Blomberg tábornagy Kenderesre utazott, hogy eleget tegyen Horthy Miklós kor­mányzó meghivásának. Társaságában volt leánya: Dorothea is. Ugyan­akkor utazott ki Kenderesre Rcder Vilmos honvédelmi miniszter és fele­sége, akiket a kormányzó ugyancsak vendégül látott estebéden. Blomberg valószínűleg 2-án a dél­előtt folyamán tér vissza a budaörsi repülőtérről Berlinbe. ®7ítflredneJ? Jiét narj van a gyOmdlGstern^»a$ztés terifür; Délebben fekszik mint Kecskemét és a kitűnő homok mellett fekete földje is van Egymillió fa terem már a szegedi határban — A szegedi cseresznye Kecskemétnek is rendklvDli sikert és óriási hasznot jelent Szeged soha sem fogja gyümölcs (erén megközelíteni Kecskemétet. Ezt írja tiszteletreméltó bátor­sággal a kecskeméti újság. A kecsheméíi kereskedők is a pompás szegedi gyiimötcsőí száíiiíják ki küílöidre Szeged, junius 30. Amióta Szeged a magyar gyümölcs és zöldségexport egyik fontos té­nyezőjévé küzdötte fel magát, a he­lyi sajtó, elsősorban pedig a Sze­gedi Új Nemzedék, mindem alkalmat megragad arra, .hogy a gazdatár- j sadalom és az eg’ósz város gazdasági életének szempontjából szinte belát-1 hatatlan jelentöcegü kérdést napiren-; den tartsa, a felfelé lendülő gyű- j mölcstermesztóst és az egyre jobban ki bontakozó gyümöícskereskedelmet támogassa. Néhány lelkes és önzet­len, Szinte apostoli munkát végző Szakemberen kivül egyedül a sajtó­nak köszönibető, hogy az idén a gaz­dák már egy hónap alatt 68 vagon gyümölcsöt adtak d és 250 'ezer pengő bevétett könyvelhettek el szoigalmas munkájuk jutalmának tö­redékeként. Mert ez, reméljük csak kisebbik hányada annak a jövede­lemnek, amit H Szegedi gyümölcsösök a hátralevő' főszezonban még ered­ményezni fognak. Hátra van még a kajszi és őszi barack, a szőlő, alma stb. A szegedi gyümölcs szinte pél­dátlan sikere, exportunk nagyarányú feilődése bizonyos, nem is kisfoku féHéltenységet ébre'^at a kecskemétí- ekhen, ahelyett, hogy örülnének a magyar nemzélgazdaság megerősö­désének. Nem kis irigységre vall pl. a »Kecskeméti Közlöny« cimü lap­társunk egyik legu+óbbi számában' »Mi igi-az a szegedi gyümölcs^ dömpij^bői ?« »Szeged talaja ál­lítólag nem alkalmas gyümölcsH term'esztésre.« címek alatt megjelent alábbi közle­mény : — Szerdai számunkban megírtuk, liogy több pesti lap feltűnő szegedi tudósítást közölt az ottani gyü­mölcspiac »szeiizációix-ról. ■— Nemcsak nálunk, Kecskeméten keltett nagy feltűnést egyes pesti lapok híradása a szegedi export­lázról és az »óriási baracktermés«- rő'l, hanicm Bécsben if.. A bécsiek, amint oda a pesti lapok megérkez­tek, telefonion hívták fel a kecske­méti kereskedők és bevásárlók ft- gvelmét a szegedi okkázióra, a kecs- keméMek autóra kaptak és robo,gtak Szegedre felvenni az »óriási« ter­mést. — Mint ma délelőtt utjukról a »Kecskeméi'i Kö7:löny«-niek beszá­moltak, a bertzinköltség kidobott pétrznelk biizionyuit, a szegedi gyü­mölcspiac je’en'iflítelen és a kecske­méti piac mellett — legalábbis egye­lőre — Szóba sem jöhet. — Hogy a jövő mit hoz, azt senki ,<íem tudja, azonban maguk a szege­diek sem mind optimisták. Egyes szegedi Szakértők (?) azokkal szem­ben, akik mindenáron gyűmölcskána- ánt akarnak csinálni a tiszaimenti j metropolisból — azt állítják, hogy Sze'^ied ta’a’a nem a’kalm?s gyö- mö'cs'erme"'i5*éa''e é.s hiába mín- dew dicséretremiőltő iglyekezet, A minden komoly adatot nélkü­löző cikkre vonatkűzó'ag megkérdez­tük az .illetékes szakköröket, ahol a következő felviüágositást kaptuk ; — Megnyugtathatjuk a kecskeméti izguló kedélyeket, hogy olyan szak­értő (Szép, hogy legalább elismerik, hogy ilyen van Szegeden) nincs, akii azt állítaná, hogy a szegedi ta­laj nem alkalmas a gyümölcsiter- mesztésre. Ellenkezőleg, Szegadnek va^ egy nagy előnye, amivel Kecs­kemét nem rende'kezik, van nemcsak ugyanolyan pompás homokja, mint amiinö a kecskeméti, hanem van fe­keteföldje is, aminővel Kecskemét nem dicsekedhet. Szegeden minden gyümölcs Ezezortja ezért 6—8 nappal tovább tart, mert először megjelenik a piacon a homoki korán érő gyü­mölcs, még ' pedig jő 2—3 nappal Kecskemét előtt — mert mitagadás ~ Dtiiebbre vagy^i'uk Aztán egy héttel’ .k-ésAhben jön a féket; rő’di, ami n:gy előny. — nogy .mire vaK- .. szegedi' ta­laj, azt a 70—80 éves almalaK, kaj- sziták és a pompás 40 éves cseresz- nvefáink mondják meg. Van bizony Szeged körül 40 kilométeres körzet­ben ,is vagy egy millió gyümölcsfa, sőt van arról hiteles kataszter is, amit még 1932-ben; készített a ;m. kir. Külkereskedelmi Hivatal a Sze­gedvidéki Gyümölcstermelők Egye­sületével. Eszerint ipl. Szatymazon akkor volt 36.000 gyümölcsfa. — Nem igaz tehát az sem, hogy csak az 1934-es telepítések fiatal fáiról várjuk a termést, hanem a vét­kesen elhanyagolt \ö.reg fáink ápo­lásával érjüki el azt a szinte hihetet­lennek látszó 'eredményt, a'melv ugv látszik megdöbbenti a szomszéd­város érdekeltségét. , — Deinem igaz az sem, hogy a kecskeméti portyázó kereskedők benzinköltsége hiábavalónak i. bizo­nyult. Van itt Szegeden állandóan 5—6 kecskeméti kereskedő, akik na­ponta Szorgaimaran vásárolnak. Tő­lük maguktól tudtuk meg, hogy bi­zony igen jő vásárt csaptak a mt portánkon. Az egyik ragy kecskeméiti egymiaga a külföldön híressé vá't szegiedi csieresznyéhől 1470 má­zsát váfárolt. És eddig legalább 30 vagon gyümölcsöt vittek Kecskemét­re, hogy, la pompás E'zeigeidi árut kecske­piéti gyümölcskéilt sízálHtsákf et külföldre. — Ami pedig a dömpinget illeti, nos hát a szegedi gazdák tudják leg­kevésbé megérezni, hogy miért fizet a kecskeméti kereskedő Szegeden kö­vetkezetesen 30—40 százalékkal ke- vesielsebbet a kiváló jó gyümölcsért. Tegyenek róla Kecskeméten, hogy ne Így regyeu a jövőben, ezért Szegeden csak naíásJ’'^ leszünk, — Vtgüi pedig ut.'12von ­Kecskeméten is mozgatják a szegedi gyümölcs ügyét, mert akkor talán végre a szegedi illetékesek is több gondot fordítanak erre a mostohán kezelt, rendkivül fontos ügyre. Ha pedig a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara, amely pedig sok pénzt visz el Szegedről, ‘ törődnék a szegedi gyümölcspiaccal, mint ahogy köteles­sége volna, ezt is szívesen .látnók erre mifelénk. Úgy tudjuk, hogy is­mét vásárolt földeket mintagyümöl- csösinek, de bizony Szegeden a gyu- mölcstermesztésé'rt még semmit sem tett a kamara. Vagy a , mi kamaránk is ferde szemmel nézi a szegedi fel­lendülést ? ötvenbótmUllö pengőt fordított az állam és a város tlzenbárom év alatt Szegőd fejlesztésére A magyar mérnökök vándorgyűlése Szegted, junius 30. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Városi Mérnökök Országos Szoyetsége kedden tartotta mieg Szegeden tizenharmadik vándor- gyűlését. A vándorgyűlésen Bor­nemisza Géza iparügyi minisztert vitéz Petneházy Antal államtitkár képviselte. A gyűlést, amely a városháza köz­gyűlési termében folyt le, a Magyar Hiszekegy vezette be, majd H. Papp István igazgató főmérnök, elnök üdvözölte a megjelenteket, akiknek sorában vitéz Shvoy Kálmán, dr. or- szággvülési képviselő is miegjelent. Papp Ferenc diszelnök vezette be. H. Papp István megnyitó beszéde után vitéz Shvov Kálmán dr. meg­köszönte az üdvözlő szavakat, majd azokról a 'közvetlen kapcsolatokról beszélt, amielvek a mérnöki karhoz fűzik és amelyeket a tisztelet és mieg- becsülés erősitett meg benne. Elis­meréssel adózott a szegedi városi mérnöki hivatal munkásságának. Katona István tanácsnok a város hatósága részéről üdvözölte a ván­dorgyűlést és Petneházy állam.'iitkárt. Ezután következett a vándorgyűlés két érdekes szakelőadása. Először Biró Zoltán ,ny. miniszteri tanácsos »Erdőgazdaság és a technika« cím­mel tartott előadást és azokra a fel­adatokra mutatott rá, amelyek a fá­nak és növényeknek különböző ipari anyagokká —(benzinné, papírrá stb.) való feldolgozása terén a magyaír mérnöki karra vár. Berzenczey Domonkos műszaki főta­nácsos arról a fejlődésről tartott elő­adást, amelyen 1924, az első ugyancsak Szegeden megtartott vándorgyűlés óta Szeged keresztül ment.

Next

/
Thumbnails
Contents