Szegedi Uj Nemzedék, 1937. július (19. évfolyam, 147-172. szám)
1937-07-01 / 147. szám
Szeged, 1997. július 1. csültörtök Keresztény politikai napilap Elfizetési ára: egy hónapra . . P 2'40 Postán kildve . . P 2*60 Kötartalmaz. kedvezmény szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztőség kiadóhivatal: Szeged, Dugonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség kiadóhivatalos nyomda • ’ 1— Ára 10 fillér. XIX. évfolyam, 147. szám. A Katolikus Akció csanádegyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross Szövetség szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi kerületénél üzletvezetőségi hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla S815 A német hadügyminiszter a kormányzó kenderesi birtokára utazott Délelőtt megtekintette a honvédség hajmáskéri gyakorlatait Budapest, június 30. Blomberg tábornagy, német birodalmi hadügyminiszter szerdán reggel 7 órakor gépkocsin Hajmáskérre utazott és ott megtekintette a honvédség gyakorlatait. A gyakorlatokont rajta kívül résztvett Röder Vilmos honvédelmi miniszter, Klányia Kálmán külügyminiszter, Erdnannstdorf német követ, a német katonai és légügyi attasé, továbbá vitéz Lanyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka és vitéz Rátz Jenő altábornagy, a vezérkar főnöke. Blomberg tábornagy és kísérete nagy érdeklődésselnézte végig a gyakorlatokat, bár a délelőttt folyamán az idő meglehetősen rossz volt. Délután fél 5 órakor Blomberg tábornagy Kenderesre utazott, hogy eleget tegyen Horthy Miklós kormányzó meghívásának. Társaságában volt leánya, Dorothea is. Ugyanakkor utazott ki Kenderesre Réder Vilmos honvédelmi miniszter és felesége, akiket a kormányzó ugyancsak vendégül látott estebéden. Blomberg valószínűleg 2-án a délelőtt folyamán tér vissza a budaörsi repülőtérről Berlinbe. szítikednek? Jiét narj van a gyomolestern^»asztés terifür. Délebben fekszik mint Kecskemét és a kitűnő homok mellett fekete földje is van Egymillió fa terem már a szegedi határban — A szegedi cseresznye Kecskemétnek is rendkívüli sikert és óriási hasznot jelent Szeged, junius 30. Amióta Szeged a magyar gyümölcs és zöldségexport egyik fontos tényezőjévé küzdötte fel magát, a helyi sajtó, elsősorban pedig a Szegedi Új Nemzedék, minden alkalmat megragad arra,hogy a gazdatár-sadalom és az egész város gazdasági életének szempontjából szinte belát-hatatlan jelentőségű kérdést napiren-den tartsa, a felfelé lendülő gyűmölcstermesztést és az egyre jobban kibontakozó gyümölcskereskedelmet támogassa. Néhány lelkes és önzetlen, Szinte apostoli munkát végző Szakemberen kívül egyedül a sajtónak köszönhető, hogy az idén a gazdák már egy hónap alatt 68 vagon gyümölcsöt adtak , és 250ezer pengő bevételt könyvelhettek el szorgalmas munkájuk jutalmának töredékeként. Mert ez, reméljük csak kisebbik hányada annak a jövedelemnek, amit a Szegedi gyümölcsösök a hátralevő főszezonban még eredményezni fognak. Hátra van még a kajszi és őszi barack, a szőlő, alma stb. A szegedi gyümölcs szinte példátlan sikere, exportunk nagyarányú fejlődése bizonyos, nem is kisfokú félékenységet ébrezhat a kecskemétiekben, ahelyett, hogy örülnének a magyar nemzetgazdaság megerősödésének. Nem kis irigységre vall pl. a »Kecskeméti Közlöny« című laptársunk egyik legutóbbi számában »Mi igaz a szegedi gyümölcs^ dömpiré ből ?« »Szeged talaja állítólag nem alkalmas gyümölcs a termesztésre.« címek alatt megjelent alábbi közlemény : — Szerdai számunkban megírtuk, hogy több pesti lap feltűnő szegedi tudósítást közölt az ottani gyümölcspiac »szenzációi»-ról. ■ — Nemcsak nálunk, Kecskeméten keltett nagy feltűnést egyes pesti lapok híradása a szegedi exportlázról és az »óriási baracktermés«ről, hanem Bécsben is.. A bécsiek, amint oda a pesti lapok megérkeztek, telefonjon hívták fel a kecskeméti kereskedők és bevásárlók figyelmét a szegedi okkázióra, a kecskemétek autóra kaptak és robogtak Szegedre felvenni az »óriási« termést. Mint ma délelőtt útjukról a »Kecskeméti Közlöny«-nek beszámoltak, a hertzinköltség kidobott pétrznelk bizonyult, a szegedi gyümölcspiac jelen hiflrtelen és a kecskeméti piac mellett — legalábbis egyelőre — szóba sem jöhet. — Hogy a jövő mit hoz, azt senki ,em tudja, azonban maguk a szegediek sem mind optimisták. Egyes szegedi Szakértők (?) azokkal szemben, akik mindenáron gyümölcskánaánt akarnak csinálni a tiszaimenti metropolisból — azt állítják, hogy Sze'^ied ta’a’a nem alkalmas gyömölcs'erme''i5*éa''e és hiába minden dicséretremiéltő igyekezet. Szeged soha sem fogja gyümölcs terén megközelíteni Kecskemétet. A minden komoly adatot nélkülöző cikkre vonatkozólan megkérdeztük azilletékes szakköröket, ahol a következő felvilágosítást kaptuk : — Megnyugtathatjuk a kecskeméti izguló kedélyeket, hogy olyan szakértő (Szép, hogy legalább elismerik, hogy ilyen van Szegeden) nincs, akii azt állítaná, hogy a szegedi talaj nem alkalmas a gyümölcsitermesztésre. Ellenkezőleg, Szegednek van egy nagy előnye, amivel Kecskemét nem rendelkezik, van nemcsak ugyanolyan pompás homokja, mint amit ne a kecskeméti, hanem van feketeföldje is, aminővel Kecskemét nem dicsekedhet. Szegeden minden gyümölcs Ezezortja ezért 6—8 nappal tovább tart, mert először megjelenik a piacon a homoki korán érő gyümölcs, mégpedig jó 2—3 nappal Kecskemét előtt — mert mitagadás ~ Disebbre vagyniuk Aztán egy héttel’ .későbben jön a féketere’di, ami nagy előny. — nagy ,mire van .. szegedi' talaj, azt a 70—80 éves almalak, kajsziták és a pompás 40 éves cseresznyefáink mondják meg. Van bizony Szeged körül 40 kilométeres körzetben ,is vagy egy millió gyümölcsfa, sőt van arról hiteles kataszter is, amit még 1932-ben készített a .m. kir. Külkereskedelmi Hivatal a Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesületével. Eszerint ipl. Szatymazon akkor volt 36.000 gyümölcsfa. — Nem igaz tehát az sem, hogy csak az 1934-es telepítések fiatal fáiról várjuk a termést, hanem a vétkesen elhanyagoltöreg fáink ápolásával érjük el azt a szinte hihetetlennek látszóeredményt, amely úgy látszik megdöbbenti a szomszédváros érdekeltségét. , Ezt írja tiszteletreméltó bátorsággal a kecskeméti újság. — De nem igaz az sem, hogy a kecskeméti portyázó kereskedők benzinköltsége hiábavalónak is bizonyult. Van itt Szegeden állandóan 5—6 kecskeméti kereskedő, akik naponta szorgalmasan vásárolnak. Tőlük maguktól tudtuk meg, hogy bizony igen jó vásárt csaptak a mi portánkon. Az egyik vagy kecskeméttt egymaga a külföldön híressé vált szegedi cseresznyéből 1470 mázsát vásárolt. És eddig legalább 30 vagon gyümölcsöt vittek Kecskemétre, hogy,a pompás szergerdi árut kecskepréti gyümölcskéirt sízáltsák fel külföldre. — Ami pedig a dömpinget illeti, nos hát a szegedi gazdák tudják legkevésbé megérezni, hogy miért fizet a kecskeméti kereskedő Szegeden következetesen 30—40 százalékkal keres kel tebbet a kiváló jó gyümölcsért. Tegyenek róla Kecskeméten, hogy ne így tegyen a jövőben, ezért Szegeden csak natási’'^ leszünk. — Végül pedig itt.'12ven -Kecskeméten is mozgatják a szegedi gyümölcs ügyét, mert akkor talán végre a szegedi illetékesek is több gondot fordítanak erre a mostohán kezelt, rendkívül fontos ügyre. Ha pedig a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara, amely pedig sok pénzt visz el Szegedről, törődnék a szegedi gyümölcspiaccal, mint ahogy kötelessége volna, ezt is szívesenlátnók erre mifelénk. Úgy tudjuk, hogy ismét vásárolt földeket mintagyümölcsösinek, de bizony Szegeden a gyümölcstermesztésért még semmit sem tett a kamara. Vagy a mi kamaránk is ferde szemmel nézi a szegedi fellendülést ? A kecskeméti kereskedők is a pompás szegedi gyümölcset szálítják ki külföldre ötvenhétmilló pengőt fordított az állam és a város tizenhárom év alatt Szeged fejlesztésére A magyar mérnökök vándorgyűlése Szeged, június 30. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Városi Mérnökök Országos Szövetsége kedden tartotta meg Szegeden tizenharmadik vándorgyűlését. A vándorgyűlésen Bornemisza Géza iparügyi minisztert vitéz Petneházy Antal államtitkár képviselte. A gyűlést, amely a városháza közgyűlési termében folyt le, a Magyar Hiszekegy vezette be, majd H. Papp István igazgató főmérnök, elnök üdvözölte a megjelenteket, akiknek sorában vitéz Shvoy Kálmán, dr. országgyűlési képviselő is megjelent. Papp Ferenc díszelnök vezette be. H. Papp István megnyitó beszéde után vitéz Shvoy Kálmán dr. megköszönte az üdvözlő szavakat, majd azokról aközvetlen kapcsolatokról beszélt, amielyek a mérnöki karhoz fűzik és amelyeket a tisztelet és megbecsülés erősített meg benne. Elismeréssel adózott a szegedi városi mérnöki hivatal munkásságának. Katona István tanácsnok a város hatósága részéről üdvözölte a vándorgyűlést és Petneházy államfőtitkárt. Ezután következett a vándorgyűlés két érdekes szakelőadása. Először Biró Zoltán ,ny. miniszteri tanácsos »Erdőgazdaság és a technika« címmel tartott előadást és azokra a feladatokra mutatott rá, amelyek a fának és növényeknek különböző ipari anyagokka(benzinné, papírrá stb.) való feldolgozása terén a magyar mérnöki karra vár. Berzenczey Domonkos műszaki főtanácsos arról a fejlődésről tartott előadást, amelyen 1924, az első ugyancsak Szegeden megtartott vándorgyűlés óta Szeged keresztül ment.