Szegedi Uj Nemzedék, 1937. július (19. évfolyam, 147-172. szám)

1937-07-01 / 147. szám

Kimutatta, hogy a tizenhárom év alatt a különböző építkezésekkel 52 millió pengőt fordított a város és az állam a város­rendezésbe. Ebből az összeg­ből, amely 5 millió pengővel haladja túl az 1879-ben elpusztult város teljes újjáépítésének költségeit, a tiszai véd­­művek megerősítését, a közúti híd tel­jes renoválását, az út és csatornaháló­zat fejlesztését, a Fogadalmi-templom építésének befejezését, az egyetemi épít­kezéseket, a püspöki palota felépítését, a Hősök Kapuja gondolatának megva­lósítását és a tanyavilág közlekedési és kulturális igényeinek nagy részben való kielégítését vitték keresztül. Olyan tel­jesítmény ez, amelyet joggal lehet Sze­ged második rekonstrukciójának tekin­teni. Az előadást nagy siker kísérte, majd a gyűlés Papp Ferenc zárószavaival vé­get ért. A vándorgyűlés után a mérnökök megkoszorúzták Szeged újjáépítőinek szobrait. Délben bankett volt a Tisza-szállodá­­ban. Délután a kongresszus résztvevői a szegedi múzeum mérnökvonatkozású em­lékeit tekintették meg, utána a repülő­térre mentek, ahol Fekete Dezső iparis­kolai tanár a Szegeden készített, új vi­torlázórepülőgépet mutatta be, majd a fehértói halgazdaság megtekintése kö­vetkezett. A Rókusi Gazdakör ünnepélyes keretek között leplezte le Shmoy Kálm­in képviselő . A Rókusi Gazdakör Péter-Pál napján tartotta szokásos fogadalmi üninnepségét. Délelőtt 10 órakor a­ társegyesületek képviselt­ivel együtt­­zászlót vonnln­ak a rókusi tem­plomba, ahol Szentmise keretéb­en ál­­dották meg a búzakoszorút, majd társasebédre gyűltek össze a Kör helyiségében, hogy ünnepélyes kere­tek között leplezzék le vitéz Shvo­y Kálmán dr. országgyűlési képviselő arcképét. Nagy Ferenc elnök megnyitó sza­vaiban szeretettel köszöntötte a meg­jelenteket. Utána Wi­ikler Elemér dr. kor­mányfőtanácsos magasszárnyalású ünn­epi beszéd keretében méltatta vitéz Shvoy­­Kálmán dr. .közéleti érdemeit. Rámutatott arra, hogy az arcképnek kettős jelentősége van : azt hirdeti, hogy van hála és van megértés. Van hála azok iránt, akik meg tudják érteni egy város bajait, van megértés azzal a férfivel szem­ben, aki egész életét a köz szolgála­tába állítja. — Én ügyvéd és gazda vagyok, mondotta az ünnepi szónok. A mi ünnepeltünk azonban ennek az egész városnak ügyvédje és gazdája, aki munkaerejét önzetlenül állítja a köz szolgálatába. Ez az arckép azonban figyelmeztető is egyúttal. Arra figyelmeztet, hogy legyünk egysé­gesek egymás közt és ővele. Legyen ez a fogadalmi ünnep fogadalom ate­­kintetben, is, hogy mardjunk mindig hű­ek a mi képviselőinkhöz. Adja Isten, hogy ennek a képnek eleven mása hosszú éveken át ennek a vá­rosnak élén, valamennyiünk érdeké­ben dolgozhassák. A lelkes tapsssal fogadott beszédre vitéz Shvoy Kálmán dr. válaszolt, megköszönve az ünneplést. Hangoz­tatta, hogy önzetlenül, meggyőződés­ből, fanatizmusból, városszeretetből vállalta a képviselőséget, mert ma, a népek­­nagy tülekedésében minden­kinek kötelessége, hogy fajtájáért dolgozzék. örömmel konstatálja, hogy Bóku­on nem lehet megzavarni a Nemzeti Egység Pártjának egység SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉS gét. Ezt a városrész lakosságának önérzetének és büszkeségének tudja be. Kér­te, hogy a jövőben se törőd­jenek a rókusiak mással. — Törődjünk csak mi egymással, én önökkel­­és önök velem! Ké­rem önöket, hogy dolgozzanak to­vábbra is az eddigi lankadatlan erő-­­­vel, h­iszen önökben van az esere,­­ és­­ennnek­­ az országnak boldogulási­­ feltétele. Ha egyszer a földművelők­­ tömegét sikerülne megmételyezni és­­ fé­lireveztni, ez az ország elpusztul.­­ Mi haladjunk csak tovább a közös­­­öllőn és ha össz­efogunk, elérjük a­­ nagy célt : Szeged valóban az or­szág első vidéki városa lesz. Nem magamért kérem ezt, mert nem az én Személyem a fontos, hanem az elv, a cél ! A lelkes­­tapssal fogadott beszéd után Hegedűs Antal árvaszéki elnök vitéz Shvoy Kálmánné szociális te­­vékenységéről emlékezett meg, majd Deák János, az Alsóvárosi Népkör elnöke. Korom Mihály gazdasági ta­nácsos, Buk­ás István az Alsóvárosi Rk. Mezőgazdák Egyesületének al­­elnöke és Jani Mihály a Baktói Bér­lők Gazdakörének elnöke szólalt fel. Az ünnepség Peták Ferenc záró­­sz­avaival ért véget. Bizonyítás kiegészítést rendelt el a tábla a Ligeti Ádám-féle sajtóperben Szeged, Június 30. A szegedi Tábla Kovácsi Rókus­­tanácsa szerdán délelőtt tárgyalta Ligeti Jenő lapszerkesztő sajtóperét, aki ellen Ádám Jenő­ budapesti­ bor­­ügynök tett feljelentést sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége cílén. A múlt év nyarán, július 1­5-én ugyanis »Súlyos­­testi sértést kapott a hozomány helyett a szerelmes fia­tal kereskedő« cím alatt cikk j­elent meg a »Délma­gyar­ország« cí­mű napilapban. A cikket eredetileg Lu­geti Jenő a »Hétfői Rendkívülii Új­ság« Számára irta amelyet ugyancsak a » Délmagyarorszá­g« nyomdájában álltanak elő.. A cikk azután vélet­lenül a »Délmagyarpro.7,^x., részére irt kéziratok közé került és másnap megjelent a lapban. Hiába védekezett a fötárgyalás­on Ligeti Jenő azzal, hogy a cikk az^ ő tudta és akarata ellenére jelent meg, a törvényszék nem rendelte el a hi­­­on­o­itást er.e vonat­­o­slag és Ligetii sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén 14 napi fogházra ítélte. Fellebbezés folytán szerdán került az ügy a szegedi Tábla elé, amely helyt adott a vádlott és védője elő­terjesztésének és elrendelte a bizo­nyítást arra vonatkozólag, hogy mi­ként jelent meg az inkriminált cikl« a hétfői lap helyett a.r,»Sjefmagyaror­­­­szág«-ban. Nyári cipők feltűmnő ölesé árakon! Női fehár és piros cipők, férfi weekend cipők, gyermek szanda lettek választékban ..Zsurkó** cipőÖtletsugárút 6. sz. Sáray Ferenc dr. postafőigazgató június végével nyugalomba vonult A Szegedi kerületi postaigazgató­ság vezetője,­­dr. Sáray Ferenc­ postafőigazgató, 40 évi szolgálati idejét kitöltvén, június végén nyu­galomba vonult. Hivatali működésé­nek befejezése után munkatársaitól­­ és a kerü­letbeli postahivatalok sze-­­mélyzetétől Szent Péter és Pál ün-­­ népén bensőséges, meleg szavakkal vett búcsút, hangoztatván, hogy 17 évi Szegedi igazgatósági szolgálata, közte 3 évi vezetői­ működése alatt nemcsak a szolgálat menetére és a közérdekre volt­­éber figyelemmel, hanem a gondjaira, vezetésére bízott személyzetnek atyai­­ gondoskodója volt, azok jólétének, előmenetelének­­ előmozdításán, bennük az öss­zetartás és a baráti érzés, valamint a haza­fias és vallásos szellem ápolásán is szeretettel fáradozott. Az elért eredményeket, sikereket munkatársai és a kerületbeli hivatali Személyzet kötelességtudó, lelkiis­­meretes, buz­gó munkájának és támo­gatásának tulajdonítva arra kérte munkatársait és a hivatalok Személyzetét, hogy "hűséges, buzgó és értékes szolgálatukkal hivatali utódját is támogassák és a szebb, boldogabb jövő­­kialakításán, a Nagy­­magyarország visszaszerzésén kitar­tó, lankadatlan erővel dolgozzanak. A mély hatást keltő beszéd után az igazgatóság és a kerületbeli Ki-Szeged, jun­ius 31. vatalok személyz­ete­­nevében dr. Bugyi József­­igazgató, az igaz­gatóság vezetőjének­­,helyett­ese vett búcsút a kerületi igazgatóság éléről nyugalomba vonuló , postafőigazga­tótól. Az igazatóság, valamint a kerü­letből összegyűlt hivatali személyzet az újszegedi Vigadóban 150 teríté­kes ebédet rendezett Sáray Fe­renc dr. főigazgató tiszteletére, a­­m­elyen az igazgatóság részéről S­e­bestyén István igazgató, a kincs­tári hivatalok részéről Sz­endrei Ferenc főfelügyelő, bajai hivatalve­zető, a­­postamesterek nevében K­á­­dár Márton kisteleki postamester, a Szegedi postások nevében pedig Heged­üs Ferenc hivatali igazgató a Szegedi­­1. sz. hivatal vezetőj­e köszöntötte a távozó főiigazgatót, aki meghatottan, szeretetteljes szavakkal köszönte meg a viszonozta a jó­kívánságokat. Ugyanakkor búcsúzott el az igaz­gatóság s a kerületbeli postahivata­­­lok személyzetre a Budapestre át­helyezett dr. Bugyi József igaz­gatótól és ig, 40 évi szolgálati idő leteltével szintén nyugalomba vonuló D­it­­­r­i­c­h Vilmos igazgatótól. Dr. Sáray Ferenc postafőigazgató a Szegedi postaigazgatóságot június 30-án adta át utódjának, Szüts Endre postaigazgatónak. 1937 Július 1., csütörtök Párisi Nagy Áruház Rt. SZEGED. (Csekonlos- és Riss-utca sarok) Fjirdficikkek Csikós strandtáska. 88 flllír Gaai­ fűr­lö­ö*. . . 28 fl­lli Mintás recés gumi fürdősapka ... 24 fillér Zsanéros celluloid paprédű.........24 fillér Gionakézé sapka zöldellenzős. .. 46 fillér Összecsukható strand szék csíkos huzattal 98 fillér Nyögégy lébtartóval csíkos huzattal, 648 fillér O* Halászünnep Mindszenten - Mindszent, junius 30. Az­­egyik legősibb magyar foglal­kozásnak, a halászatnak benső.véges, szép ünnepe volt Péter Pál napján a csongrádmegyei Mindszent koj^ftor­­mei.. 'vásarfilkör Kiif\Ss ’uiílasz^feszv­­volt, de ahogy elapadt a hal a Ti­szában, úgy hagytak fel az ősm­mes­­terséggel a messzeföldön megbecsült tiszai halászok. Ma már alig 24 család vallatja a Szőke Tisza m vizét egyre kevesebb eredménnyel, de az ősök emlékezetét megbecsülik. Hiszen Mindszent köz­séget hét halász család alapította 250 évvel ezelőtt. Címere két szem­ben úszó hal, s egy eke. M­egbecsülik tehát az ősök emlé­kezetét a mindszenti halászok, meg­becsülik különösen azóta, hogy T­a­­raba József dr. plébános, a TESz­­szel karöltve az egyház első halász­szentje Péter apostol ünnepén meg­rendezi a halászok ünnepét, s meg­áldja a halász szerszámokat. Az ez évi ünnep jelentőségét fo­kozta volna az, hogy a legöregebb­ mindszenti halásznak­, a 79 éves D­a­­n­­­c­s­k­a Lajosnak, aki 65 év óta halászik a Tiszán, kellett volna át­adni szor­galmas, becsületes munká­jáért a földművelésügyi minisztéri­um elis­merését. Sajnos, az öreg Da­­nicska Lajos hiába várt a beígért ki­­tünt­etésre, hiába reménykedett, a keddi ünnep anélkül múlt el, hogy a legcsekélyebb elismerésben lett volna része 65 év küzdelméért, be­­csül­etes munkájáért. Dél­előtt 10 órakor halászokkal, a halászok hozzátartozóival­­telt meg a tágas szép mindszenti templom. Zányi Márton szegedi piarista tanár szentbeszédet és szentmisét mondott. M­ise végén a plébános vezetésével körm­enetben vonultak a Tisza part­jára. Elől az 1892-b­en készült halász­ zászló. Utána a halászok, családtag­jaik, a papok, Stammer János­­fő­­szolgabíróval az élén a hatósági kö­zegek, majd a falu népe. A Tisza mentén ekkorra már fel­­állították a­­különféle halász szerszá­mokat, a bográcsokat, amelyekben az illatos halpaprikást főzik, a sajtoló­­kat, a kecét, a varsát, a reginás ta­pogatót, az öntő hálót, a matrázsát, a horgokat, a v­izmeritő szagolyt (fakanál) és a halmeritő zsákot. Tar­ab a plébános áldást esd a

Next