Szegedi Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 2-24. szám)

1939-01-02 / 2. szám

A kormányzó úr ölőmél­­tóságának újévi üdvözlése Budapest, január 2. A kormányzó úr ölőméltóságánál újév napján szerencsekívánataik kifejezése végett megjelentek József királyi herceg, utána vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnök, aki a kormány, gróf Széchenyi Bertalan a felsőház elnöke a felsőház, dr. Szinyei- Merse Jenő a képviselőház alelnöke a képviselőház dr. Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi mi­niszter, vitéz Lányi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, Werth Henrik gyalog­sági tábornok a vezérkar főnöke a honvédség ne­vében szerencsekívánataikat tolmácsolták. Ezt követően a kormányzó úr őfőméltósága Karafiáth Jenő t. t. főpolgármester vezetésével a székesfőváros tizennégytagú küldöttségét fogad­ta, majd vitéz báró Szurmay Sándor ny. gyalog­sági tábornok és vitéz Jánky Kocsárd ny. lovas­sági tábornok a Mária Terézia Rend nevében, vi­téz Hellebronth Antal ny. tüzérségi tábornok a Vi­tézi Rend nevében. Ravasz László református püs­pök, Tasnádi-Nagy András igazságügyminiszter és Szabó Imre esperes a református egyház nevé­ben és végül dr. Töreky Géza, a kúria elnöke, a kúria nevében tisztelegtek ő főméltósága előtt. Tömegesen érkeztek táviratok. Sürgönyöztek eddig; az angol, olasz, norvég, görög, román, és az albán király, a német birodalmi kancellár, a len­gyel, finn, csehszlovák és mexikói köztársaságok elnöke. Franco tábornok, a nemzeti Spanyolország országfője, továbbá fejedelmi személyiségek és külföldi követek. Azonkívül nagy számban jöttek sürgönyök belföldről, az állami méltóságoktól, tör­vényhatóságoktól, testületektől, magánosoktól és különösen tömegesen a Felvidék visszacsatolt ma­gyarlakta területeiről. Kétszázötven inségmunkás dolgozik a hó eltakarításán Szeged, január 2. A hatósági munkaközvetítő a népjóléti hiva­tal utasítására a fizikai iiságmunkások közül a havazás beálltával 168 embert vezényelt ki a hó eltakarítására. Ez a szám azonban kevésnek bizonyult, úgy hogy hétfőn 250 főre emelték fel a hólapátolók csoportját. A munkások a polgármester intézkedése folytán naponta 6 órát dolgoznak és egy pengő 50 fillér napszámbért kapnak. A h© eltakarítására az inségalapból 10 ezer pengőt irányoztak elő. ------- ^ ^ ^ ^ ^ — lminiszteri rendelet a Felvidéken számítható kamatlábról Budapest, január 2. A felvidéki gazdák, adósok és betétesek védel­méről kiadott pénzügyminiszteri rendeletről a kö­vetkezőket közük: A most kiadott pénzügyminiszteri rendelet január hó elsejével a felszabadult területre be­vezeti az ország többi területén eddig is érvény­ben volt, bírói úton érvényesíthető kamatlábat és ezzel az adósok terhén érezhető mértékben köny­­nyít. Bevezeti ugyanakkor a betétek után járó ka­matlábat is, amely Magyarország többi részében eddig szintén érvényben volt. Ez az intézkedés vi­szont a betéttulajdonosok számára teremt kedve­zőbb helyzetet. A rendelet most életbe lépteti a fel­szabadult területen is a kedvezményt és az ezt él­vező gazdaadósok kamatlába a felszabadult terü­leten is január hó 1-től kezdve évi S­t­ 6. Elsült a puska vadászat közben Szeged, január 2. Súlyos baleset történt újév na­pján Alsó­tanyán, ahol ördög János 27 éves gazdálkodó vadászfegyvere elsült és mellbelőtte tulajdonosát. ördög szánkón ment vadászatra. Útközben egyik bokorban nyulat vélt látni, ezért megállí­totta a lovakat és leszállít, hogy célbavigye a SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1­939. január 3. kedd vadat. Csak közelebb haladva vette észre, hogy tévedett, mert a bokorban nincs nyúl. Bosszúsan sietett vissza a szánkóhoz s amikor fellépett a kasba, megcsúszott és olyan szerencsétlenül esett el, hogy a vadászfegyvere, amelynek csö­ve a melléhez szorult, elsült s a söréteik sú­lyosan megsebesítették, ördögöt sérülésével beszállították a köz­kórházba, ahol jelenleg élet és halál között lebeg. Felgyógyulásához kevés reményt fűznek az or­vosok. A cseh közmunkaüg­yi miniszter szerint An­gélia és Franciaország­ kötelességbe a cseh állam újjáépítése Prága, január 2. Cipera cseh közmunkaügyi miniszter újévi rá­dióbeszédében hangoztatta a Csehszlovákia és szomszédos országok közötti jó közlekedési vona­lak kiépítésének szükségességét. Szerinte Angliá­nak és Franciaországnak kötelessége a csehszlovák állam újjáépítéséhez segédkezet nyújtani. Azok az áldozatok, amelyeket a cseh nép a béke érde­kében tett, kell, hogy kötelességére figyelmeztessék ezt a két államot. A magyar társadalom nem mond le az ezeréves határokról Ha minden magyar így gondolkozik, a további diadalok nem fognak elmaradni — Perényi Zsigmond újévi beszéde , Budapest, január 2. Az év első napján nagy számban gyűltek össze a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Júniusi Bajtársak Szövet­ségének tagjai, hogy országos elnöküket, báró Perényi Zsigmond­ot az újév alkalmából üdvö­zöljék. Ez alkalom jelentős évforduló is egyúttal, mert most volt 20 esztendeje annak, hogy megalakult Magyar­ország területi épségé­nek védelmi ligája és a felvilágosítás minden fegyverével megindította a harcot .Magyarország épségének megm­entéslére. Az üdvözlő beszédre Perényi Zsigmond vá­laszolt. Felolvasta lord Rotherb­ere sürgönyét, majd így folytatta : .— Teljesen egyetértek abban, hogy törté­nelmi alapokra kell helyezkedni. .Mi magyar ha­zafiak nem fogadhatjuk el azt az álláspontot, hogy visszakaptunk egymillió magyar testvért, többet mint reméltünk, hagyjuk abba a küzdelmet, elégedjünk meg tehát ezzel és mondjunk le esz­ményeinkről, mondjunk le az ezeréves határok­ról.­­ A magyar társadalom ezt az álláspontot nem fogadhatja el. A kormány kénytelen ridegen számolni a lehetősé­gekkel, de a magyar társa- s­dalom nem mondhat le. Mi nem feledhetjük,­­ hogy sokan maradtak hontalanok és én is köztük­­ vagyok, és nem feledhetjük azokat a testvér­­népeket sem, akiket minden ígéret és biztatás­­ dacára ma sem kérdeztek meg, várjon akarják-e a Szent István birodalmában velünk megosztani I örömünket és bánatunkat, akarnak-e, a magyar­­ földön dolgozni és élni, és valamikor magyar I földön megpihenni. Mi nem feledhetünk és szi- I vünkben továbbira is nagy Magyarország képe­­ kell, hogy éljen. Azt hiszem, ha minden magyar így gondolkozik és így érez, akkor a további dia-­ldalok nem fognak elmaradni. Véres verekedés újév reggelén egy budapesti vendéglőben Revolver dörrent vasárnap reggel a Fehérvári­ út­­ 21/b. számú házban lévő »Fehér kutya« vendéglő­ben. A dörrenés zajára az utcán szállingózó szilvesz­teri mulatozók berohantak a vendéglőbe, ahol meg­döbbentő látvány fogadta őket. Az asztalok és a székek romjai alatt vérzőfejű, jajgató emberek feküdtek és a söntés egyik sarkában még folyt a dühös csata. Botokkal, székekkel, üve­gekkel felszerelt emberek ütötték-verték egymást, ahol érték. Néhány perccel később három mentőautó sziré­názott a »Fehér kutya-, három sebesültjével a Rókus­­kórház felé. A mentők összeállították a sebesültek névsorát: Tabányi Bálint 24 éves magántisztviselő, Fáby István 34 éves cipészsegéd, Horváth Sándor 18 éves lakatossegéd sebesültek meg a reggeli csata so­rán. Közben a Fehérvári-út környékén a rendőrök haj­szát indítottak a vendéglőből kimenekültek után és sikerült elfogni Bánközi Henrik 19 éves textilsegédet és Sallay Károly 24 éves lakatossegédet. A mentők ezenkívül a helyszínen első­segély­ben részesítették Déri Jenő 48 éves vendéglőst, a »Fehér kutya« tulajdonosát. A véres vendéglői csata után a főkapitánysá­gon megindították a nyomozást. Bánközi Henrik és Sallay Károly a rendőrök kérdésére azt válaszolták, hogy nem azért mentek be, hogy pénzt raboljanak a »Fehér kutyában«, hanem le akartak számolni Déri­vel, a vendéglőssel, aki szombaton este a vendéglő­ben a következő kijelentést tete: »Majd megmutatom­, kik lesznek az urak, a keresztények, vagy a zsidók.« Bánközi és Sallay szerint ezért határozták el, hogy bosszút állnak a vendéglősön és újév reggelén akar­ták végrehajtani a tervüket. Három súlyos sebesültje van e pillanatban az újévi csatának. Mindhárman a Rókus-kórházban fe­­küsznek súlyos állapotban. Déri sebesülése nem súlyos. A főkapitányság folytatja a nyomozást. — Négy hónapi kényszermunkára ítéltek egy emingráns orosz tábornokot — koldulás miatt. Lodz­­ból jelentik: A törvényszék 4 hónapi kényszermun­kára ítélte koldulás miatt Englit Iván volt orosz tá­bornokot, aki kurlandi nemesi családból származott. A világháború előtt bejáratos volt a szentpétervári cári udvarba. Nagy műveltségével tűnt ki, négy nyelven beszélt. A bolsevista forradalom után Cseh­­országba menekült, de kénytelen volt elhagyni az or­­szágot, mert nem kapott segítséget az orosz mene­kültek alapjából és sehogy sem tudott dolgozni. Most koldulás miatt elítélték.

Next