Szegedi Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 2-24. szám)
1939-01-02 / 2. szám
A kormányzó úr ölőméltóságának újévi üdvözlése Budapest, január 2. A kormányzó úr ölőméltóságánál újév napján szerencsekívánataik kifejezése végett megjelentek József királyi herceg, utána vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnök, aki a kormány, gróf Széchenyi Bertalan a felsőház elnöke a felsőház, dr. Szinyei- Merse Jenő a képviselőház alelnöke a képviselőház dr. Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter, vitéz Lányi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, Werth Henrik gyalogsági tábornok a vezérkar főnöke a honvédség nevében szerencsekívánataikat tolmácsolták. Ezt követően a kormányzó úr őfőméltósága Karafiáth Jenő t. t. főpolgármester vezetésével a székesfőváros tizennégytagú küldöttségét fogadta, majd vitéz báró Szurmay Sándor ny. gyalogsági tábornok és vitéz Jánky Kocsárd ny. lovassági tábornok a Mária Terézia Rend nevében, vitéz Hellebronth Antal ny. tüzérségi tábornok a Vitézi Rend nevében. Ravasz László református püspök, Tasnádi-Nagy András igazságügyminiszter és Szabó Imre esperes a református egyház nevében és végül dr. Töreky Géza, a kúria elnöke, a kúria nevében tisztelegtek ő főméltósága előtt. Tömegesen érkeztek táviratok. Sürgönyöztek eddig; az angol, olasz, norvég, görög, román, és az albán király, a német birodalmi kancellár, a lengyel, finn, csehszlovák és mexikói köztársaságok elnöke. Franco tábornok, a nemzeti Spanyolország országfője, továbbá fejedelmi személyiségek és külföldi követek. Azonkívül nagy számban jöttek sürgönyök belföldről, az állami méltóságoktól, törvényhatóságoktól, testületektől, magánosoktól és különösen tömegesen a Felvidék visszacsatolt magyarlakta területeiről. Kétszázötven inségmunkás dolgozik a hó eltakarításán Szeged, január 2. A hatósági munkaközvetítő a népjóléti hivatal utasítására a fizikai iiságmunkások közül a havazás beálltával 168 embert vezényelt ki a hó eltakarítására. Ez a szám azonban kevésnek bizonyult, úgy hogy hétfőn 250 főre emelték fel a hólapátolók csoportját. A munkások a polgármester intézkedése folytán naponta 6 órát dolgoznak és egy pengő 50 fillér napszámbért kapnak. A h© eltakarítására az inségalapból 10 ezer pengőt irányoztak elő. ------- ^ ^ ^ ^ ^ — lminiszteri rendelet a Felvidéken számítható kamatlábról Budapest, január 2. A felvidéki gazdák, adósok és betétesek védelméről kiadott pénzügyminiszteri rendeletről a következőket közük: A most kiadott pénzügyminiszteri rendelet január hó elsejével a felszabadult területre bevezeti az ország többi területén eddig is érvényben volt, bírói úton érvényesíthető kamatlábat és ezzel az adósok terhén érezhető mértékben könynyít. Bevezeti ugyanakkor a betétek után járó kamatlábat is, amely Magyarország többi részében eddig szintén érvényben volt. Ez az intézkedés viszont a betéttulajdonosok számára teremt kedvezőbb helyzetet. A rendelet most életbe lépteti a felszabadult területen is a kedvezményt és az ezt élvező gazdaadósok kamatlába a felszabadult területen is január hó 1-től kezdve évi St 6. Elsült a puska vadászat közben Szeged, január 2. Súlyos baleset történt újév napján Alsótanyán, ahol ördög János 27 éves gazdálkodó vadászfegyvere elsült és mellbelőtte tulajdonosát. ördög szánkón ment vadászatra. Útközben egyik bokorban nyulat vélt látni, ezért megállította a lovakat és leszállít, hogy célbavigye a SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1939. január 3. kedd vadat. Csak közelebb haladva vette észre, hogy tévedett, mert a bokorban nincs nyúl. Bosszúsan sietett vissza a szánkóhoz s amikor fellépett a kasba, megcsúszott és olyan szerencsétlenül esett el, hogy a vadászfegyvere, amelynek csöve a melléhez szorult, elsült s a söréteik súlyosan megsebesítették, ördögöt sérülésével beszállították a közkórházba, ahol jelenleg élet és halál között lebeg. Felgyógyulásához kevés reményt fűznek az orvosok. A cseh közmunkaügyi miniszter szerint Angélia és Franciaország kötelességbe a cseh állam újjáépítése Prága, január 2. Cipera cseh közmunkaügyi miniszter újévi rádióbeszédében hangoztatta a Csehszlovákia és szomszédos országok közötti jó közlekedési vonalak kiépítésének szükségességét. Szerinte Angliának és Franciaországnak kötelessége a csehszlovák állam újjáépítéséhez segédkezet nyújtani. Azok az áldozatok, amelyeket a cseh nép a béke érdekében tett, kell, hogy kötelességére figyelmeztessék ezt a két államot. A magyar társadalom nem mond le az ezeréves határokról Ha minden magyar így gondolkozik, a további diadalok nem fognak elmaradni — Perényi Zsigmond újévi beszéde , Budapest, január 2. Az év első napján nagy számban gyűltek össze a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Júniusi Bajtársak Szövetségének tagjai, hogy országos elnöküket, báró Perényi Zsigmondot az újév alkalmából üdvözöljék. Ez alkalom jelentős évforduló is egyúttal, mert most volt 20 esztendeje annak, hogy megalakult Magyarország területi épségének védelmi ligája és a felvilágosítás minden fegyverével megindította a harcot .Magyarország épségének megmentéslére. Az üdvözlő beszédre Perényi Zsigmond válaszolt. Felolvasta lord Rotherbere sürgönyét, majd így folytatta : .— Teljesen egyetértek abban, hogy történelmi alapokra kell helyezkedni. .Mi magyar hazafiak nem fogadhatjuk el azt az álláspontot, hogy visszakaptunk egymillió magyar testvért, többet mint reméltünk, hagyjuk abba a küzdelmet, elégedjünk meg tehát ezzel és mondjunk le eszményeinkről, mondjunk le az ezeréves határokról. A magyar társadalom ezt az álláspontot nem fogadhatja el. A kormány kénytelen ridegen számolni a lehetőségekkel, de a magyar társa- sdalom nem mondhat le. Mi nem feledhetjük, hogy sokan maradtak hontalanok és én is köztük vagyok, és nem feledhetjük azokat a testvérnépeket sem, akiket minden ígéret és biztatás dacára ma sem kérdeztek meg, várjon akarják-e a Szent István birodalmában velünk megosztani I örömünket és bánatunkat, akarnak-e, a magyar földön dolgozni és élni, és valamikor magyar I földön megpihenni. Mi nem feledhetünk és szi- I vünkben továbbira is nagy Magyarország képe kell, hogy éljen. Azt hiszem, ha minden magyar így gondolkozik és így érez, akkor a további dia-ldalok nem fognak elmaradni. Véres verekedés újév reggelén egy budapesti vendéglőben Revolver dörrent vasárnap reggel a Fehérvári út 21/b. számú házban lévő »Fehér kutya« vendéglőben. A dörrenés zajára az utcán szállingózó szilveszteri mulatozók berohantak a vendéglőbe, ahol megdöbbentő látvány fogadta őket. Az asztalok és a székek romjai alatt vérzőfejű, jajgató emberek feküdtek és a söntés egyik sarkában még folyt a dühös csata. Botokkal, székekkel, üvegekkel felszerelt emberek ütötték-verték egymást, ahol érték. Néhány perccel később három mentőautó szirénázott a »Fehér kutya-, három sebesültjével a Rókuskórház felé. A mentők összeállították a sebesültek névsorát: Tabányi Bálint 24 éves magántisztviselő, Fáby István 34 éves cipészsegéd, Horváth Sándor 18 éves lakatossegéd sebesültek meg a reggeli csata során. Közben a Fehérvári-út környékén a rendőrök hajszát indítottak a vendéglőből kimenekültek után és sikerült elfogni Bánközi Henrik 19 éves textilsegédet és Sallay Károly 24 éves lakatossegédet. A mentők ezenkívül a helyszínen elsősegélyben részesítették Déri Jenő 48 éves vendéglőst, a »Fehér kutya« tulajdonosát. A véres vendéglői csata után a főkapitányságon megindították a nyomozást. Bánközi Henrik és Sallay Károly a rendőrök kérdésére azt válaszolták, hogy nem azért mentek be, hogy pénzt raboljanak a »Fehér kutyában«, hanem le akartak számolni Dérivel, a vendéglőssel, aki szombaton este a vendéglőben a következő kijelentést tete: »Majd megmutatom, kik lesznek az urak, a keresztények, vagy a zsidók.« Bánközi és Sallay szerint ezért határozták el, hogy bosszút állnak a vendéglősön és újév reggelén akarták végrehajtani a tervüket. Három súlyos sebesültje van e pillanatban az újévi csatának. Mindhárman a Rókus-kórházban feküsznek súlyos állapotban. Déri sebesülése nem súlyos. A főkapitányság folytatja a nyomozást. — Négy hónapi kényszermunkára ítéltek egy emingráns orosz tábornokot — koldulás miatt. Lodzból jelentik: A törvényszék 4 hónapi kényszermunkára ítélte koldulás miatt Englit Iván volt orosz tábornokot, aki kurlandi nemesi családból származott. A világháború előtt bejáratos volt a szentpétervári cári udvarba. Nagy műveltségével tűnt ki, négy nyelven beszélt. A bolsevista forradalom után Csehországba menekült, de kénytelen volt elhagyni az országot, mert nem kapott segítséget az orosz menekültek alapjából és sehogy sem tudott dolgozni. Most koldulás miatt elítélték.