Szegedi Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 2-24. szám)
1939-01-02 / 2. szám
1939. január 3., kedd SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Olvasóinké a szó Beszélő számok Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Bizonyára nem veszi rossz néven, ha a nb. lapjának karácsonyi számában megjelent „Egy kis statisztika“ című közleményhez pár adat hozzáfűzését kérem. Úgy vélem, ezek az adatok önmagukról beszélnek, és minden ellenérvvel szemben reávilágítanak arra a szomorú képre, amely az ország második városának közéletére vonatkozik. A törvényhatósági bizottságnak azon tagjairól van szó. Szerkesztő Úr, akik a legtöbb adót fizető polgárok rétegéből kerülnek be a város parlamentjébe. A törvény értelmében ezek a tagok három csoportba oszlanak, úgy, hogy mindegyik csoportban 24 rendes városatya foglal helyet. Ha a zsidók és nemzsidók számarányát vizsgáljuk, akkor a statisztika azt mutatja, hogy az első csoportban 50, a másodikban 33, a harmadikba pedig 25 '/6 a zsidók arányszáma, összegezve a három csoportot, ma nálunk tehát az ú. n. virilis városatyáknak 36 %/6-át képezik a zsidók. Ez a néhány adat élénken illusztrálja, hogy városunkban a zsidóság, számarányát messze meghaladó módon nyomult előre, a fajmagyarság hátrányára, mert hiszen a közéletben szereplő 36 százalék semmiféle módon nem hozható arányba azzal az alig 4—5 "/o-kal, amelyet Szegeden a zsidóság a lakosság összeségére vonatkoztatva számszerűleg kitesz. Ezek a számok illusztrálják továbbáazt is, hogy a zsidóság városunkban milyen nagy hatalomra tett szert, nemcsak a közéletben, de — ami még ennél fontosabb — az életet jelentő gazdasági vérkeringésben. Minden sértődöttség, szalbotáló kísérlet és alkotmányvédő frázis dacára a tárgyilagosan gondolkozó előtt egészen logikus és természetes követelmény, hogy ezt az igazságtalan megoszlást tovább fenntartani nem lehet, mert különben rövid időn belül városunkban a magyar őslakosok teljesen másodrendű polgárokká válnak és az egész gazdasági élet irányítása idegen befolyás alá kerül. Aki tudja azt, hogy mit jelent a zsidóságnak valamely város életében ilyen nagy arányokban való részvétele, s aki tudja azt is, hogy ennek a nagyarányú befolyásnak milyen kihatásai vannak a tőke erejénél fogva a nemzsidó elemekre is, az tudja, hogy a kormány a legutolsó órában alkotta meg az u. n. második zsidótörvényt, amely a való helyzetnek megfelelően rendet fog teremteni s amely biztosítani fogja a magyar fajiság szupremáciáját a zsidósággal szemben életünk minden vonatkozásában. Ügyelni kell azonban arra, hogy a törvény szelleme az egész vonalon a legszigorúbban érvényesíttessék, és hogy a keresztény társadalom soraiban ne akadhassanak a lekiismeretükkel könnyen megalkuvók, akik illő jutalom ellenében leplezni hajlandók továbbra is a zsidóság hatalmi túlkapásait. Látni kell végre, hogy itt nem is annyira zsidó, mint inkább magyar kérdésről van szó, s hogy ennek a kérdésnek eredményes megoldásához becsületes és radikális intézkedésekre van szükség. Szerkesztő Úrnak vagyok tisztelő híve: „Egy szegedi kispolgár.“ Ékesebb embereknél, akik gyakran fel vannak fúvódva, úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét a természetes »Ferenc József« keserűvíz rendszerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást leszállítja. Kérdezze meg orvosát. SZÉCHENYI-MOZI Ma SACHA GUITRY premier! Keddtől B, 7, 9 A legvidámabb, legfűszeresebb francia vígjáték Egy mozgalmas éjszaka (Desiré) Hyppolit, a lakáj a francia film variációjában. Főszereplő: a francia vígjáték legnépszerűbb alakja SACHA GUITRY Komédia az úrnő és az inas körül. Csak 16 éven felülieknek! ________ Szeged katolikus társadalma ebben az évben is szeretettel köszöntötte főpásztorát Szeged, január 2. Az a szívből jött, s őszinte szeretet, amelylyel ennek a városnak polgárai Glattfelder Gyula megyéspüspök iránt viseltetnek, imponáló formában nyilvánult meg az újesztendő első napján. A kora délelőtti óráktól kezdve az ifjúság képviselői, a város hatósága, a különféle katolikus társadalmi és karitatív egyesületek, egymásután jelentek meg a püspöki palotában, hogy jókívánságaikat kifejezésre juttassák, s bensőséges szeretetükről biztosítsák a főpásztort. Délelőtt fél 11 órakor a női szerzetesrendek küldöttsége nyitotta miéig a gratulánsok hosszú és népes sorát. Utána közvetlenül a Gyula püspöktelepi Polgári Kör küldöttsége nevében vitéz Gárgyán Imre dr. fejezte ki jókivánságait a főpásztor előtt, majd Csikós Nagy Józsefné a Katolikus Nővédő üdvözletét tolmácsolta. Ugyancsak küldöttségileg jelent meg a Jézus Szíve Szövetség, a Szent Vince Szeretetegyesület, a Szent József Akció, Urak Kongregációja és a szegedi szerzetesrendek együttesen. Az egyházközségek, a Katolikus Kör s a Baross Szövetség tisztelgése A belterületi egyházközségek, a Katolikus Kör és a Baross Szövetség népes küldöttségei fél 12 óra után jelentek meg a megyéspüspök előtt. Az ünnepi üdvözlő beszédet Winkler Elemér dr. a belvárosi egyházközség elnöke mondotta. — Az utcai járókelők — kezdte beszédét — a püspöki palota felé igyekezetünkben látva bennünket, bizonyára gondolták , az egyházközségek képviselői járulnak a főpásztor elé újév napján , jókívánságokkal leróni a tiszteletadóját, ahogy ilyenkor illik. Ám, ezek az utcai járókelők, ha a szivekbe is láthatnának , megláthatnák a főpásztor iránt való természetes és köteles hódolaton túl a szivek legmélyén állandóan parázsló ragaszkodó szeretetet.Ezt hozzuk mi ilyenkor mindig szerény újévi ajándékul. Ilyenkor megnyitjuk a szivünket és előtárjuk ezeket a testetlen és mégis eleven valóságokat. És ezekbe a szivekbe tekintvén a hódolatos tisztelet és ragaszkodó szeretet mellett ott látni a mi mély hálánkat is egy letűnt esztendő sok-sok jóságáért. — És ha így kitárjuk a szivünket, bizonyos, hogy kegyelmes urunk tekintete, ha szívesen végigsimogatta ezeket a szerény ajándékokat , tovább is kémlel a lelkek redőibe, keresvén a nyomokat, amelyeket ennek a letűnt szentévnek nem is egyféle nagyszerűsége hagyott bennünk ; bizonyára kutatja a főpásztori tekintet: vájjon bel-e lelkekben a vetés, ennek a szentévnek a vetése ; :várjon a mérhetetlen mennyiségben reánk kiáradt isteni kegyelmen túl találkozik-e valamelyes kicsinyke érdem is, a magunk emberségével kimunkált eredmény? Jogos és természetes kérdés. Nemcsak, mert az újév a számadások lezárásának, a mérleg felállításnak is az ideje, de a főpásztor joggal kérheti ilyenkor híveitől számon, hogy mint sáfárkodtak az elmúlt évben a rájuk bízott talentumokkal, és mint fognak sáfárkodni az elkövetkező esztendőben. Éppen tőlünk az egyházközségektől, amelyek vállalta a rendelés a magyar actio catholica terheit is rakta. — A felelet a kérdésre — folytatta tovább Winkler Elemér dr. — nem lesz dicsekvő, de szégyenkező sem. Igyekeztünk elmélyülni és minél többeket elmélyíteni a hitben, a jótékonykodás és a katolikus kultúra terjesztése terén is — úgy vélem — történt nem egy értékelhető lépés — előre. Ám, ha a katolikus akciónak célja — aminthogy szerény véleményem szerint célja — a társadalom különböző síkjain a lelkek békéjének, összhangba, egységbe olvasztásának a mind tökéletesebb mértékű megvalósítása — a katolikum jegyében és az egyháznak és fejének szándékai szerint , akkor joggal feltehető az a kérdés is, vájjon ebben a feladatkörben is a szentév nagyszerű kegyelmei mellett foglaltunk-e el tisztitottunk-e meg újabb jelentős területeket. — A nyugtalanság és erjedés dinamikus folyamatát érezzük, és észre kell vennünk ezt nekünk, a mi munkaterületeinken is. Különböző variációkban egyre halljuk, hogy az új korszellem kohójának füzében új embertim is születik ; halljuk,és ami újságjainkban is nap-nap után olvashatjuk, hogy a maga istenadta nagyszerű rugalmasságában a katolikus egyház a maga eszményeivel telitse ^azt a vajúdó korszellemet, a mi táborunkban is mind gyakrabban hangzik a jelszó : korszerű kereszténységet. — És e megnyilatkozások mögött ott lappang a becsületes aggodalom, hogy ha a mások által törekvéseik márkázására felhasznált »keresztény« jelzőt és jelszót nem mi töltjük meg a sokszor hangoztatott korszellem által kívánt szociális tartalommal : nagyobb érdekek és értékek pusztulnak el, és fontos, nehezen viszszaszerezhető pozíciók vesznek el számunkra. És vita kél a mi berkeinkben is a cél eléréséhez szükséges eszközök és módszerek mikéntje, időszerűsége, alkalmatossága ésmértéke felett. Nemrég még a hitbuzgalom eszközeivel mindenkép az individuális keresztény öntudat felébresztésére törekedtünk, ma szinte fontosabbnak látszik a propaganda eszközeivel a kollektív keresztény öntudat kialakítása. Pár évtized előtt még tudtunk éles határvonalat vonni a materializmus és a spiritualizmus között; ma valahogy — bármily fonákul is hangozzék ez a szövetgezés — a gyakorlatban mintha a materializmus spiritualizálódásának és a spiritualizmus materializálódásának lennénk tanúi. Régen a Miatyánk szavaival csak könyörögtünk érte, hogy jöjjön el az Isten országa itt a földön is és, hogy adja meg az Isten mindnyájunk mindennapi kenyerét, ma megunkbizóan azt mondjuk : majd mi megvalósítjuk az Isten országát a földön is és majd mi kikényszerítjük a mindennapi kenyeret mindenki számára. A római jog államot és társadalmat épített és tartott fenn e hármas elven : senkit se sérts, élj tisztességesen és add meg mindenkinek a magáét; ám jött a kereszténység a maga nagy pluszával , az áldozatos, sőt önfeláldozó cselekvő szeretet krisztusi posztulátumával. És a katolikus akció egyszerű katonája megkérdi, várjon a koreszme követel-e ma ennél is többet és mást is. A katolikus akció szürke munkása a belvárosi mozi Keddtől csütörtökig Csak 16 éven felülieknek ! A francia filmgyártás reprezentáns filmje | ASSZONYOK A BÖRTÖNBEN párisi erkölcsrajz. A főszerepekben: RENÉE SAINT-CYR és VIVAN ROMANCE 5,7,9 Kedd, szerda 5, 7, 9 Mály Geza, Uray Tivadar, Vértes Lajos, Simor Erzsébet, Ladomerszky Margit ragyogó magyar együttes új filmje: CIFRA NYOMORÚSÁG (Úri világ) Írta: Bőnyi Adorján.