Szegedi Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 2-24. szám)

1939-01-02 / 2. szám

1939. január 3., kedd SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Olvasóinké a szó Beszélő számok Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Bizonyára nem veszi rossz néven, ha a nb. lapjának karácsonyi számában megjelent „Egy kis statisztika“ című közleményhez pár adat hozzáfűzését kérem. Úgy vélem, ezek az adatok önmagukról beszélnek, és minden ellenérvvel szemben reávilágítanak arra a szomorú képre, amely az ország második váro­sának közéletére vonatkozik. A törvényhatósági bizottságnak azon tagjairól van szó. Szerkesztő Úr, akik a legtöbb adót fizető polgárok rétegéből kerülnek be a város parla­mentjébe. A törvény értelmében ezek a tagok há­rom csoportba oszlanak, úgy, hogy mindegyik csoportban 24 rendes városatya foglal helyet. Ha a zsidók és nemzsidók számarányát vizsgáljuk, akkor a statisztika azt mutatja, hogy az első cso­portban 50, a másodikban 33, a harmadikba pe­dig 25 '/6 a zsidók arányszáma, összegezve a há­rom csoportot, ma nálunk tehát az ú. n. virilis vá­rosatyáknak 36 %/6-át képezik a zsidók. Ez a néhány adat élénken illusztrálja, hogy városunkban a zsidóság, számarányát messze meg­haladó módon nyomult előre, a fajmagyarság hát­rányára, mert hiszen a közéletben szereplő 36 szá­zalék semmiféle módon nem hozható arányba az­zal az alig 4—5 "/o-kal, amelyet Szegeden a zsidó­ság a lakosság összeségére vonatkoztatva számsze­rűleg kitesz. Ezek a számok illusztrálják továbbá­­azt is, hogy a zsidóság városunkban milyen nagy hatalomra tett szert, nemcsak a közéletben, de — ami még ennél fontosabb — az életet jelentő gaz­dasági vérkeringésben. Minden sértődöttség, sza­l­botáló kísérlet és alkotmányvédő frázis dacára a tárgyilagosan gondolkozó előtt egészen logikus és természetes követelmény, hogy ezt az igazságta­lan megoszlást tovább fenntartani nem lehet, mert különben rövid időn belül városunkban a magyar őslakosok teljesen másodrendű polgárokká válnak és az egész gazdasági élet irányítása idegen be­folyás alá kerül. Aki tudja azt, hogy mit jelent a zsidóságnak valamely város életében ilyen nagy arányokban való részvétele, s aki tudja azt is, hogy ennek a nagyarányú befolyásnak milyen kihatásai vannak a tőke erejénél fogva a nemzsidó elemekre is, az tudja, hogy a kormány a legutolsó órában alkotta meg az u. n. második zsidótörvényt, amely a való helyzetnek megfelelően rendet fog teremteni s amely biztosítani fogja a magyar fajiság szupremá­­ciáját a zsidósággal szemben életünk minden vo­natkozásában. Ügyelni kell azonban arra, hogy a törvény szelleme az egész vonalon a legszigorúb­ban érvényesíttessék, és hogy a keresztény társa­dalom soraiban ne akadhassanak a lekiismeretük­­kel könnyen megalkuvók, akik illő jutalom elle­nében leplezni hajlandók továbbra is a zsidóság hatalmi túlkapásait. Látni kell végre, hogy itt nem is annyira zsidó,­­ mint inkább magyar kér­désről van szó, s hogy ennek a kérdésnek ered­ményes megoldásához becsületes és radikális in­tézkedésekre van szükség. Szerkesztő Úrnak vagyok tisztelő híve: „Egy szegedi kispolgár.“ ­ Ékesebb embereknél, akik gyakran fel vannak fúvódva, úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét a természetes »Ferenc József« keserűvíz rendszerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedé­sét csökkenti és a magas vérnyomást leszállítja. Kér­dezze meg orvosát. SZÉCHENYI-MOZI Ma SACHA GUITRY premier! Keddtől B, 7, 9 A legvidámabb, legfűszeresebb francia vígjáték Egy mozgalmas éjszaka (Desiré) Hyppolit, a lakáj a francia film variációjában. Főszereplő: a francia vígjáték legnépszerűbb alakja SACHA GUITRY Komédia az úrnő és az inas körül. Csak 16 éven felü­lieknek! ________ Szeged katolikus társadalma ebben az évben is szeretettel köszöntötte főpásztorát Szeged, január 2. Az a szívből jött, s őszinte szeretet, am­ely­­lyel ennek a városnak polgárai Glattf­elder Gyula megyéspüspök iránt viseltetnek, imponáló formában nyilvánult meg az újesztendő első nap­ján. A kora délelőtti óráktól kezdve az ifjúság képviselői, a város hatósága, a különféle kato­likus társadalmi és karitatív egyesületek, egymás­után jelentek meg a püspöki palotában, hogy jókívánságaikat kifejezésre juttassák, s bensősé­ges szeretetükről biztosítsák a főpásztort. Délelőtt fél 11 órakor a női szerzetesrendek küldöttsége nyitotta miéig­ a gratulánsok hosszú és népes sorát. Utána közvetlenül a Gyula püs­pöktelepi Polgári Kör küldöttsége nevében vitéz Gárgyán Imre d­r. fejezte ki jókivánságait a főpásztor előtt, majd Csikós Nagy Józsefné a Katolikus Nővédő üdvözletét tolmácsolta. Ugyan­csak küldöttségileg jelent meg a Jézus Szíve Szövetség, a Szent Vince Szeretetegyesü­let­, a Szent József Akció, Urak Kongregációja és a szegedi szerzetesrendek együttesen. Az egyházközségek, a Katolikus Kör s a Baross­ Szövetség tisztelgése A belterületi egyházközségek, a Katolikus Kör és a Baross Szövetség népes küldöttségei fé­l 12 óra után jelentek meg a megyéspüspök előtt. Az ünnepi üdvözlő beszédet Winkler Elemér dr. a belvárosi egyházközség elnöke mondotta. — Az utcai járókelők — kezdte beszédét — a püspöki palota felé igyekezetünkben látva bennünket, bizonyára gondolták , az egyházköz­ségek képviselői járulnak a főpásztor elé újév napján , jókívánságokkal leróni a tiszteletadóját, ahogy ilyenkor illik. Ám, ezek az utcai járókelők, ha a szivekbe is láthatnának , megláthatnák a főpásztor iránt való természetes és köteles hó­dolaton túl a szivek legmélyén állandóan pa­rázsló ragaszkodó szeretetet.­­Ezt hozzuk mi ilyenkor mindig szerény újévi ajándékul. Ilyenkor megnyitjuk a szivünket és előtárjuk ezeket a testetlen és mégis eleven valóságokat. És ezekbe a szivekbe tekintvén a hódolatos tisztelet és ragaszkodó szeretet mel­lett ott látni a mi mély hálánkat is egy letűnt esztendő sok-sok jóságáért. — És ha így kitárjuk a szivünket, bizonyos, hogy kegyelmes urunk tekintete, ha szívesen végigsimogatta ezeket a szerény ajándékokat , tovább is kémlel a lelkek redőibe, keresvén a nyomokat, amelyeket ennek a letűnt szentév­nek nem is egyféle nagyszerűsége hagyott ben­nünk ; bizonyára kutatja a főpásztori tekintet: vájjon bel-e lelkekben a vetés, ennek a szentév­­nek a vetése ; :várjon a mérhetetlen mennyi­ségben reánk kiáradt isteni kegyelmen túl talál­kozik-e valamelyes kicsinyke érdem is, a ma­gunk emberségével kimunkált eredmény? Jogos és természetes kérdés. Nemcsak, mert az újév a számadások lezárásának, a mérleg felállítás­nak is az ideje, de a főpásztor joggal kérheti ilyenkor híveitől számon, hogy mint sáfárkodtak az elmúlt évben a rájuk bízott talentumokkal, és mint fognak sáfárkodni az elkövetkező esztendő­ben. Éppen tőlünk az egyházközségektől, amelyek vállalta a rendelés a magyar actio catholica ter­heit is rakta. — A felelet a kérdésre — folytatta tovább Winkler Elemér dr. — nem lesz dicsekvő, de szégyenkező sem. Igyekeztünk elmélyülni és mi­nél többeket elmélyíteni a hitben, a jótékony­kodás és a katolikus kultúra terjesztése terén is — úgy vélem — történt nem egy értékelhető lé­pés — előre. Ám, ha a katolikus akciónak célja — aminthogy szerény véleményem szerint célja — a társadalom különböző síkjain a lelkek bé­kéjének, összhangba, egységbe olvasztásának a mind tökéletesebb mértékű megvalósítása — a katolikum jegyében és az egyháznak és fejének szándékai szerint , akkor joggal feltehető az a kérdés is, vájjon ebben a feladatkörben is a szentév nagyszerű kegyelmei mellett foglal­tunk-e el tisztitottunk-e meg újabb jelentős területeket. — A n­yugtalanság és erjedés dinamikus folyamatát érezzük, és észre kell vennünk ezt nekünk, a mi munkaterületeinken is. Külön­böző variációkban egyre halljuk, hogy az új kor­szellem kohójának füzében új embertim­ is szü­letik ; halljuk,­­és a­­mi újságjainkban is nap-nap után olvashatjuk, hogy a maga istenadta nagy­szerű rugalmasságában a katolikus egyház a maga eszményeivel telitse ^azt a vajúdó kor­szellemet, a mi táborunkban is mind gyakrab­ban hangzik a jelszó : korszerű kereszténységet. — És e megnyilatkozások mö­gött ott lap­pang a becsületes aggodalom, hogy ha a mások által törekvéseik márkázására felhasznált »ke­resztény« jelzőt és jelszót nem mi töltjük meg a sokszor hangoztatott korszellem által kívánt szociális tartalom­mal : nagyobb érdekek és értékek pusztulnak el, és fontos, nehezen visz­­szaszerezhető pozíciók vesznek el számunkra. És vita kél a mi berkeinkben is a cél eléréséhez szükséges eszközök és módszerek mikéntje, idő­szerűsége,­­ alkalmatossága és­­mértéke felett. Nemrég mé­g a hitbuzgalom eszközeivel minden­kép az individuális keresztény öntudat feléb­resztésére törekedtünk, ma­­ szinte fontosabb­nak látszik a propaganda eszközeivel a kollektív keresztény öntudat ki­alakítása­. Pár évtized előtt még tudtunk éles határvonalat vonni a materializmus és a spiritu­alizmus között; ma valahogy — bármily fo­nákul is hangozzék ez a szövetgezés — a gya­korlatban mintha a materializmus s­piritualizáló­­dásának és a spiritualizmus materializálódásának lennénk tanúi. Régen a Miatyánk szavaival csak könyörögtünk érte, hogy jöjjön el az Isten or­szága itt a földön is és, hogy adja meg az Isten mindnyájunk mindennapi kenyerét, ma­­ megunk­­bizóan azt mondjuk : majd mi megvalósítjuk az Isten országát a földön is és majd mi kikénysze­­rítjük a mindennapi kenyeret mindenki számára. A római jog államot és társadalmat épített és tartott fenn e hármas elven : senkit se sérts, élj tisztességesen és add meg mindenkinek a magáét; ám jött a kereszténység a maga nagy pluszával , az áldozatos, sőt önfeláldozó cse­lekvő szeretet krisztusi posztulátumával. És a katolikus akció egyszerű katonája megkérdi, várjon a koreszme követel-e ma ennél is többet és mást is. A katolikus akció szürke munkása a belvárosi mozi Keddtől csütörtökig Csak 16 éven felülieknek ! A francia filmgyártás reprezentáns filmje | ASSZONYOK A BÖRTÖNBEN párisi erkölcsrajz. A főszerepekben: RENÉE SAINT-CYR és VIVAN ROMANCE 5,7,9 Kedd, szerda 5, 7, 9 Mály Geza, Uray Tivadar, Vértes Lajos, Simor Erzsébet, Ladomerszky Margit ragyogó magyar együttes új filmje: CIFRA NYOMORÚSÁG (Úri világ) Írta: Bőnyi Adorján.

Next