Szegedi Uj Nemzedék, 1939. december (21. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

1939. december 1., péntek SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Egy utcaseprő leánya, aki rohammal veszi be az előkelő társaság szívét és a kis virágáruslányból hercegnő lesz! BERNARD SHAW örökéletű vígjá­­téka tüneményes rendezésben! New­ Yorkban 26. hete, Londonban 20. Párisban 12. Budapesten 3. játszák zsúfolt házak előtt! »» PYGMALION a corz^bam MA, PÉNTEKEN BEMUTATÓ Vig­yázzunk a gyomba­vásárlásnál Szerdán éjjel két ízben is hívták a mentőket gombamérgezés miatt Szeged, november 30. A közkórház jelentette csütörtökön reggel a rendőrségnek, hogy az éjszaka folyamán a kór­házba szállították Németh Jenő dr. Hértvezér­­utca 42. szám alatti lakost, aki lefekvés után hirtelen rosszul lett. Németh Jenő az orvosok kérdésére elmondotta, hogy gombát vacsorázott, amit valószínűig mérges volt. Ugyancsak gom­bamérgezéssel szállítottá­k a mentők a kórházba Huszár Erzsébet Rudolf­ tér 13. szám alatti 14 éves iku­slányt is. A rendőrség erélyes nyomozást indított, hogy immár másodízbeen honnan kerül mérgezett gomba a szegedi piacokra és­ kik áru­sítják azt A Csongrádi-sugárút végén építik fel a kislakáson munkásházakat. Szeged, november 30. A kislakásos házak építésének ügye állan­dóan foglalkoztatja az illetékes hatóságokat. A­­m­int ismeretes, Pálfy József dr. polgármester 200 ezer pengő MABI kölcsönből akarja fel­építtetni a sokgyermekes munkáscsaládok kiis­­lakásos kertes házait. A tervek ihatféle típusú házra már elkészültek, de nincs ,­még döntés ar­ról, hogy­­hol építteti, fel a város a házakat. Több megoldás kínálkozott, amelyek között a leg­utóbbit, látszik megfelelőnek. A Csongrádi H Sugárút végén, a régi­­börtön­­őrtelepet jelölték most meg a­­kislakásos házak telkének, mert a város belterületén fekszik és közművekkel is el van látva. A polgármester a jövő héten helyszíni szem­lét tart az összes számításba vehető telken és la célna­k, a le­gmegfelelőbbeket fogja az építkezés céljaira kijelölni. Vitéz Imrédy Béla na­­y beszéde a nemzeti eg­ység^ útjáról és akadályairól A felelőtlen külpolitizálás arra vezethet, hogy nagyobb lesz a feszültség magyar és magyar között A képviselőház csütörtökön folytatta a felhatal­­mazási törvényjavaslat tárgyalását Az első felszólaló: Bárczay Ferenc, a MÉP ma- B­ELVÁROSI­ MOZI dec. 1-től és a következő napokon Bécs, a császárváros annak idején nagy port felvert kémkedési botránya. A főszerepekben: SYBILLE SCHMITZ, WILLY RINGEL és WOLF ALBACH-BETTY, FOX híradó. Előadások: 5, 7, má­ sodik vezérszónoka hangoztatta, hogy két pilléren, a hadsereg felfegyverzésén és a tömeg jólétén nyug­szik az állam biztonsága. Utána a MÉP másik vezérszónoka, Imrédy Béla beszélt. Többek között a következőket mondotta: — Valamennyien, akik nem vagyok a materialista felfogás rabjai, hanem szellemi és erkölcsi tényezők felsőbbségét ismerjük el: az appropriációs vitában a számoszlopok mögött a szellemet­, a lelket keressük.­­ Az appropriációs vita rendkívül súlyos nem­zetközi helyzetben folyik. Háború dúl Európában és ezekben az időkben jobban egymásra kell talál­nunk. Nagy önm­egtartóztatásra van szükség, sok mindenről le kell mondanunk, de egyről nem szabad: az önbírálatról, amely a tökéletesedéshez vezet,. Le kell mondanunk a demagógiáról, az utcai demagógiá­ról, ,amely az alacsonyabb néprétegek fantáziájára és ösztöneire apellál, de le kell mondanunk a szalon­­demagógiáról is, amely lázításnak, destrukciónak bé­lyegez minden haladó törekvést és így akar elfojtani minden­­reformgondolatot. — Igyekezzünk termelésünket felfokozni, mert ha fi­­haditermelés mellett nem tudjuk fenntartani a produktív ,termelést olyan mértékben, mint amilyen a háború előtt volt, akkor az életszínvonal leszállása elkerülhetetlen.­­ A kapitalista gazdálkodás, hibái mellett is nagy­­eredményeket ért el. Az értékállandóságba ve­tett bizalom nagyon fontos tényező. A pénzügyi po­litikában s­em szabad túl menni azon a határon, ame­lyen túl meginog ez a bizalom és a takarékbetétek­ben fekvő vásárlóerő megmozdul, az árupiacra veti magát és ezzel áremelkedést és áruhalmozást idéz­ elő. Ezen a veszélyzónán áthaladni nem szabad.­­ Nem hibáztatom, hogy annak idején feikötötte a­­kormány a népszövetségi­­kölcsönt. Abban a ko­csonyás gazdasági helyzetben kellett egy szilárd pont, ha drágán is kellett megfizetni. De az azután folyó­­pénzügyi politikát, a külföldi kölcsönök eldorá­­lóját már igen komoly bírálattal lehet illetni. Két­ségkívül sok minden történt abban az időben, de ugyanazt az eredményt sokkal kevesebb külföldi köl­csönnel, a nemzet belső gazdasági és erkölcsi erői­nek szervezett csatasorbaállításával is el lehetett volna érni. 1931-ben­ ott álltunk n­égymilliárd pengő külföldi adóssággal. 1933-tól kezdve lassan egyensúly­ba került az államháztartás és megkezdődhetett a felépítés­­előkészítése. Ez nem lett volna lehetséges logikusan felépí­tett pénzügyi politika nélkül. Mindez azonban már a múlté. Tanulhatunk belőle a jövőre, hogy a ma­r­unk lábán kell állnunk. Merem állítani, hogy a a gazdasági élet most egészségesebb ala­pokon nyugszik, mint akkor, amikor kül­földi kölcsönökre alapozták. — Az utcai és a szalon demagógia mellett — folytatta — van szakértői demagógia is. Magyarországon bölcs embernek csak azt tartják, akinek aggályai vannak. A bölcsességhez kétségtelenül hozzá tartozik az át­tekintés, tehát az is,, hogy az előnyök mellett a hát­rányokat is meglássuk, de az igazi bölcsesség nem­csak az aggályokat, de az előnyöket is meglátja és ismeri ,a legkisebb rossz fogalmát. Az e téren meg­nyilvánuló túlzásokat nevezem szakértői demagógiá­nak. — A nemzet egysége egyike a legtöbbet han­goztatott kivánalmaknak. Ennek a lelkek konszen­zusán kell alapulnia.. Az erős kézzel irányított csend még nem jelenti a lelkek konszenzusát. Az egység nem lehet százszázalékos. Mindig lesznek máskép gondolkozók, jóhiszeműek és rosszhiszeműek egy­aránt. Mindig lesznek fantaszták, de merem állí­tani, hogy a­­nemzetnek nyolcvan-kilencven százalékát még­pedig nemcsak szám szerint, hanem ér­ték szerint nyolcvan-kilencven százalékát is egységes közszellem táborába lehet állítani.­­ A felelőtlen külpolitizálás, a külpolitikai ka­kasviadal csak arra vezethet, hogy még nagyobb lesz a feszültség magyar és magyar között. A külpoliti­kát csak azok irányíthatják, akik nem nyomtatott vagy fruttogott pletykákat ismernek, hanem ismerik a megbízható, a dolgoknak mélyére hatoló jelentése­ket és ez több kvalifikációt ad nekik­­ a külpolitika intézésére, mint amen­nyivel a kívülállók rendelkeznek.­­ A másik tényező, amely az egysé­g hiányára vezet:­­egymás m­egnem értése a politikai harc fegy­vereinek alkalmazásában. Ezt nem gravam­enként mon­dom. s A múlton való rágódás sohasem vitt bennün­ket közelebb a jövőhöz. A kereszténység apostolai sem panaszolták fel, hogy ártatlanul­­elítélték az ember fiát, hanem azt mondot­ták, hogy feltámadt. —További akadálya az egységnek az, hogy az Ambíciókat, törekvéseket ferde irányba terelik. Az önbizalom hiányát is látjuk. Divatos nálunk a felső körök majmolása. Ennek érdekében sokan erejükön felül költekeznek. Mennyi családi és egyéni tragédiát okozott ez már nálunk i­s . Nézzük meg az úgynevezett társaságok ösz­­szetételét. Ngyban ,és egészben véve kikből áll ma a társasá­g? Földbirtokosból,­­előkelő hivatalnokokból, néhány ki­tűnő orvosból, ügyvédből, mérnökből, valami rend­kívüli teljesítményt elért egy-két iparosból vagy kereskedőből,­­bankárból. Ezekből áll ma az úgyne­­vezett felső réteg. Egy kisebb i­aros vagy kereskedő nem tud bejutni ebbe a társaságba. — Hozzá kell még tennem mindezekhez, hogy hiányzik a magyar társadalomból a bizalom, az egy­mástól való jótválás melegítő légköre. Ha a nem­zet­­egységét helyre akarjuk állítani, akkor az egy­ségnek ,az útját egészen új lelki beállítottságnak, új erkölcsi felfogásnak, új magyar testvériségnek a grá­­nitkocsikból kell kirakni. Imrédy Béla hatalmas beszédét a kormánypárt nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. Az elnök ekkor szünetet rendelt el. A vezérszónokok után Csoór Lajos szólalt fel elsőnek. Kifogásolta, hogy a kormány tapogatódzva nagyon lassan halad előre. A társadalmi válaszfa­lakat nemhogy lebontanák, hanem még jobban megerősítik. Helyesli az Imrédy Béla által előadott elveket. A javaslatot nem fogadta el. Donáth György súlyos hibának tartaná, ha a Ház által megszavazott földbirtok javaslatot meg- A magyar filmgyártás ünnepi eseménye M­ÁTÓL a SZÉCHENYI MOZI-ban Szárnyas dandár ZÚGNAK A SZIRÉNÁK. Motorok zúgnak, bombák robbannak az első magyar repülőfilm izgalmas regényében Készült a honvédelmi minisztérium és az Or­szágos Légvédelmi Parancsnokság irányításával Írta: Békeffy István. Zene: Fényes Szabolcs. Rendező: Csepreghy Jenő. SZEREPLŐK: RAJNAY GÁBOR Apáthy Imre LUKÁCS MARGIT Kürthy György GREGUSS ZOLTÁN vívóSítaléria Vértess Lajos Kőváry Gyula Mihályffy Béla ifj. Latabár Árpád A m. kir. légierők alakulatai. A m­. kir. légvédelmi tüzérség. Ma 9-kor díszelőadás az algyői repülőtér felépítésére. SZÉCHENYI.MOZI.

Next